Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-04 / 206. szám

4 KEDD, 1973. SZEPTEMBER 4. Mikor jár kártérítés a téesztől? Sz. L. termelőszövetkezeti tag olvasónk irja: júliusban iizemi baleset érte. A balesetet megelőzően átlagkeresete napi 85 forint volt. Jelenleg pedig 55 forint kártalanítási segélyt kap. Kérdezi: mivel iizemi balesetet szenvedett, kcrhcti-c a termelőszövetkezettől a két összeg közötti különbözet megtérítését? A termelőszövetkezeti törvény 90. paragrafusa értei, mében a termelőszövetkezet — vétkességre való tekintet nélkül — köteles megtéríteni tagjának halála esetén hozzátartozójának azt a kárát, amely a tag életének, egészségének vagy testi épségének megsértésével kap. csolatban keletkezett úgy. hogy a tagsági viszonyból eredő munkavégzési kötelezettségének a termelőszövetkezet irányítása vagy ellenőrzése alatt tett eleget. Nem terjed ki a felelősség annak a kárnak a megtérítésére, mely munkába menet vagy jövet érte a tagot, kivéve, ha ez a termelőszövetkezet szállítóeszközén való uta. záskor következett be. Az üzemi balestet szenvedett termelőszövetkezeti tag kárának egy részét a társadalombiztosítás megtéríti. Ezt a célt szolgálja a társadalombiztosítás által folyósított kártalanítási segély, amely a tag nyugdíjosztélv szerinti besorolásának 65 százaléka. Ha az üzemi baleset 1973. január elseje után történt, és a sérült kétéves folyamatos tagsággal rendelke. zik, akkor a kártalanítási segély 75 százalékos. A sérült tag kárának ezt a részét, minthogy más forrásból megtérül, a termelőszövetkezei nem köteles megtéríteni. Ha az üzemi balesetet szenvedett egyén kártalanítási se. gélyösszege kevesebb, minta termelőszövetkezet alapszabályában előírt betegségi segély, akkor a termelőszövetkezet betegségi segély címén azt a különbözetet köteles megfizetni, amellyel a neki egyébként járó betegségi segély a társadalombiztosítás által folyósított kártalanítási segély összegét meghaladja. A termelőszövetkezet felelőssége tehát arra a kü. lönbözetre terjed ki, amely a betegségi, illetve kártalanítási segély és a tag tényleges kára között keletkezett. A kártalanításra vonatkozó felelősséget a termelőszövet, kezet akkor háríthatná el, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok (természeti csapás, villám stb.), vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesülhet kárának ama része alól, amelyet a tag vétkes magatartása idézett elő. Olvasónk a fentiek szerint kérheti kárának megtérítését, vita esetén jogában áll panasszal fordulni a döntőbizottsághoz. Dr. V. M. HAZASSAO L kerület Szeged: Nagy látván t-s Papp Maria. Konkoly József ét Herceg Klára. Maazong József és l.endval Mária. Bodó Gyula és Stumpí Kornélia. PaplógO József cs Mulatt Ilona. Teleki János és Maros Eva, Kaczkó János és Torma Anna, Hollón Lajos és Kováca Katalin. Forró József ea Kopasz Magdolna. Kovács Attila és Nyári Eva. Papp Jenő es Zaótér Mária, Avramov Illés és Farkas Olga. Kiss György és Nagy Edit, Tóth Tibor és sárkány Mária. Torma Ferences Maurita Eva, Szabó László és Haska Ágnes, Sebők János és Huszka Hona, Eder István és Blaskovtts Erzsébet. Marltsch Hermsnn és Auer Máris, Csatári Imre és Bárdi Magdolna, Csávás Láazló és Kardos Mária házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Sárközi Dezső és Sándor Ilona, Kókal József Attila é* Lévai Ilona. Tóth Imre és Körmendi Rozália, Orbán László Viktor és Perkó Piroska házasságot kötöttek. Tápé: Kiss Sándor és Battancs Erzsébet. Vlncze Albert és NagyKétzl Erzsébet Anna házasságot kötöttek. Algyó: Patekl Sándor és Ambrus Piroska. Akim István és Matovlcs Mária, Bus Balázs és Papp Gabriella Zsófia házasságot kötöttek. ID. kerület Szeged: Márki Imre Berta Piroska, Lovászi Lászlö és Szekeres Mária. Puskás Pál Gyula es Lampért Katalin, petrás Pál Ernó ós Krasznal Gabriella. Katona I.ajoa és Acs-9ánta Piroska hazasságot kötöttek. Klakundorozama: Gombos András Mihály es Wilhelm Julianna Márta. Juhász István és Hajnal Mária Magdolna. Héjjas Lajos László és Mangó Veronika. Nagy Zoltán és Busa Mária házasságot kötöttek. SZULETES 1. kerület Szeged: széplaki László és WohstSdter Irénnek László. Csonka Imre és Szabados Etelkanak Róbert, Császár Szilveszter és Pásztor Katalinnak Katalin Tünde, Király Péter és Sárdt Annának Zoltán. Nógrádi Antal és Csúri Erzsébetnek Szabolcs. Madácsi István és Almásl Erzsébetnek István. Zomborl György és süli Máriának Ildikó, Zsemberl István és Mlhácsl Máriának Eszter Erzsébet, dr. Györfy László és NedesOézkt Teréziának Tamara Klára. Hódi István es Tóth Irénnek Anikó, Fazekas Tibor éa Frnnk Juliannának Erika íren. Barna Károly es Csongrádi Máriának Eszter, papp János és Acsal-Varga Ilonának Hona. Varga László és Kónya Rozáliának László Gábor. Boros József és Dunai Erzsébetnek József látván, dr. Oyurkovlts Kálmán és dr. Kupecz Ilonának Dóra Eszter. Varga Sándor éa Terhes Ilonának Sándor Csaba. Ábrahám András és Kónya Máriának Tibor, Tanács Imre ás Masa Máriának Katalin. Hajdú István és Budai Rozáliának István, dr. Dózsa György és Mag Ágnesnek Ágota. Kókal Antal és Burján Margitnak Antal Péter, pintér Nándor és Szűcs Klárának Zoltán Családi események Nándor. Farkas István és Rostás Ágnesnek Gábor, Gál Ferenc és Horváth Gizellának Andrea Hermina, Szatmári Gábor és Tornán Rózsának Szilvia. Császár Ferenc és Dunai Erzsébetnek Ferenc János. Varga Antal és Bata Eszternek Beáta, Vográndll László és Frledmann Eszternek Eva. Kucaal Dezső és Varga Sárának Gabriella. Papp Sándor éa Madarász Erzsébetnek Erika, Kádár-Német Lajos és Hegedűs Arankának Angéla, Németh Sándor és Kocsispétei Erzsébetnek Sándor. Mándoki Lajos éa Kiss Adriennének Alexandra Eva, Martonosi Sándor és Pető Évának Zoltán. Illés István éa Fődl Zsuzsannának Erika, Kinyó János és Várkonyt Kingának László, Bődő Zoltán és Szabó Eszternek Helga. Szabó Sándor éa Farsang Máriának András Sándor, Balogh János és Kiss Matildnak Gyöngyi. Ördög István éa Nagy Veronikának Szilvia, Farkas László és Joannovlcs Katalinnak Tamás, Szabó Lajos és Szilágyi Ilonának Marietta Ilona. Juhász János és Kasza Máriának Mária Mónika. Laczkó Sándor és Csala Katalinnak Judit, Horváth Ferenc és Bobély Erzsébetnek Péter Adám, Hegedűs István és Sándor Annának Krisztina, Huszár Jenő és SUtö Juliannának Erika. Bárkányi Jánoa és Tóth Ilonának Ilona. Horváth Láazló éa Simon Klárának Gabriella. Sándor Tibor és Cslpel Katalinnak Tibor nevű gyermeke született. ni kerület Szeged: Forral Sándor és Fodor Máriának Csaba. Tóth Antal Márton ée Horvátb Mária Juliannának Attila. Keresztúri Imre és Zsemlye Erzsébetnek Imre, Makra Imre és Nagygyörgy Gabriellának Dóra, Csényi Imre és Sipos Eszternek Imre, Kabók Sándor és Gajdán Irén Erzsébetnek Mónika. Makra János és Pajkó Margitnak Róbert, Nyári Sándor és Papp Editnek Edit Piroska. Ambrus Miklós és Vágó Mária Mártának Tünde Márta, Kovács Mihály és Deák Erzsébet Rozáliának Erika Erzsébet. Nagy Antal Gyula és Kiss Erzsébetnek Péter Antal. Imre István és Tóth Ilona Katalinnak Katalin, Bihari István Antal és Dékány Ilonának Tibor nevű gyermeké született. HALALOZAS L kerület Szeged: Menyhárt Géza. Glharl Béláné Galambos Mária, Kórógyl Sándorné Pacska Margit, Börcsök János, Kiss Sándorné Kotroczó Rozália, Vlncze Mátyásné Erki-Kis Erzsébet, dr. Györgyi Géza Zoltán. Póplty Andrásné Pintér Erzsébet. Harmatit János. Kormos Mária, Orsós József, Farkas Adám. Kis Lajos, Tassy Lajosné Fazekas Julianna. Szécsi Istvánné Bálint Mária. Horváth-Vizi József, Fülöp Mártonné Kiss Ida. Osznovicn Sándorné Német Julianna. Puskás Zoltán, Markovics József Gyula meghaltak. n. kerület Szeged: Nagy Dezső, Demeter Mihály, Dobsa Sándorné Raffal Katalin meghaltak. Algyö: Molnár Imréné Terhes Piroska, Török László meghaltak. III. kerület Szeged: Vlasics Zsolt. RózsaBakacsl Antal, Suba Ambrus, Csikós András, Frányó Antal. Sárkány Ferenc, Mtskolczl Gézáné Jakab Mária Theodóra, Kálmán Gáborné Czene Katalin. Iliin Erzsébet, Körei Gyula meghaltak. Kiskundorozsma: Lajkó Ferenc meghalt. ! Víztároló a Mátra oldalán A Mátra déli oldalán nagy befogadóképességű víztároló építését kezdték meg. Gyöngyös és Nagyréde között mintegy 10 méter magas völgyzáró gát kialakításával felfogják a Toka patak vizét. A medencében mintegy másfél mllllló köbméter vizet tárolhatnak öntözési célokra, s a tó környékén úgynevezett felszín alatti öntözőfúrtöket építenek és ezzel mintegy 1200 hektár termőföld öntözését teszik lehetővé. A 16 millió forintos költséggel épülő víztárolót a tervek szerint a jövő év őszén adják át rendeltetésének. Pop minták gumimatracon Negyven ország strandjain, nyaraló- és üdülőhelyein találhatók a magyar gumimatracok, a felfújható kempingcikkek. Nincs világrész, ahová ne indítottak volna még szállítmányt, ezeken hevernek a francia Riviérán és a Nílus partján is. A magyar gumimatracok népszerűségét jellemzi, hogy legutóbb Hollandiában a fogyasztók szövetsége ennek ítélte a nagydijat. A siker már tény, az az út, ami idáig elvezetett, igen göröngyös volt, hiszen ilyen sok vásárló igényeit kielégíteni nem kis feladat, Európában például más még a csomagolás igénye is. A szomszédos államokba hengeralakba göngyölgetik a gumimatracokat, ugyanakkor a tengerentúlra négyszögletesre hajtogatva dobozokban utazik. Más-más színt igényelnek a különböző földrészeken. Európában sokáig a hagyományos piroskék szín uralkodott a kempingcikkeken, ugyanakkor Amerika részére a szivárvány minden színére festették ezeket. Ma már Európában is tért hódítottak az élénk színek, rózsás minták, és háttérbe szorítják a hagyományos két színösszetételt. Tehát az európai divat utolérte az amerikait, de nem mindenben. Amerikai üzletkötők legutóbb úgynevezett pop mintával rendeltek gumimatracokat, az ízlésük meghökkentette még a magyar szakembereket is, de a vevő kérése parancs, és kívánságuknak megfelelően gumimatracra festették Popejt a tengerészt, néhány női aktot és virágot minden mennyiségben. Ebből a sorozatból Európa még nem kért. A nemzetiségi könyvtárakról A

lenini nemzetiségi politika az emberi Jogok teljes egyenlőségéből indul ki s e politika középpontjába a különböző nemzetek polgárainak egymáshoz való közeledését állítja. Különös figyelmet tanúsít a népek nemzeti érzései iránt, de harcot folytat a nemzetköziség alapjáról a kispolgári nacionalizmus, a nemzeti önzés és pacifizmus ellen. Cél, a helyenként még fellelhető bizalmatlanság megszűntetése ls. E politika végrehajtásában előrelépést jelentett, hogy hazánkban az elmúlt évben központi Irányelvek jelentek meg a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátásának továbbfejlesztésére. A megyei tanács végrehajtó bizottsága egyik könyvtári előterjesztés kapcsán szintén az elmúlt évben foglalkozott többek között ezzel a kérdéssel is. Hangsúlyozta a nemzetiséglakta községek közművelőfési könyvtárai gyorsabb ütemű fejlesztésének szükségességét s a nemzetiségi lakosság kulturális igényeinek magasabb szintű kielégítését. Megyénk hét településén élnek nagyobb lélekszámmal nemzetiségiek: délszlávok, szlovákok és románok. Ambrózi'alván, Csanádalbertin, Deszken, Magyarcsanádon, Pitvaroson, Szőregen és Üjszentivánon került napirendre az irányelvek végrehajtása. Három területi báziskönyvtár segíti a szakszerű ellátást: Bajén a délszláv, Békéscsabán a szlovák és Gyulán a román. E nemzetiségi bázisok hatóköre természetesen megyénkre is kiterjed. Mindez nem mentesíti községeinket a könyvtári továbbfejlesztés feladatai alól. Ellenkezőleg: ösztönzi és serkenti a jó helyi munka kibontakozását. T

öbb megyei Intézkedést tervezünk a nemzetiségi községek könyvtári ellátásának javítására. Ezekben szerepel az ismételt és ellenőrzött helyzetfelmérés, a bázisok hatékonyságának fokozása, nemzetiségi napok szervezése éppúgy, mint az egyetemi hallgatók anyanyelvi közreműködésének megszervezése, a tudományos intézmények, intézetek segítőkészségének felhasználása. A nemzetiségi lakosságot ellátó községi könyvtárak feladata az anyanyelvű hazai orgánumok, anyanyelvű folyóiratok, elsősorban gyermek- és ifjúsági lapok járatása, a legfontosabb klasszikus és mai szépirodalmi művék beszerzése s a báziskönyvtártól érkező letétek fogadása. A könyvtárat fenntartó helyi tanács minden 1000 nemzetiségi lakosra évi 50 anyanyelvi kötet és legalább két-három anyanyelvi újság, folyóirat beszerzéséről gondoskodik. A nemzetiséglakta községek könyvtáraiban az anyanyelvű könyvállományt jól hozzáférhetően, elkülönítetten kezelik, ezzel is segítik intézményeink az érdeklődő olvasók igényeinek jobb kielégítését. Évente számos nemzetiségi író-olvasó találkozó teszi érdekesebbé és vonzóbbá a könyvtár szolgáltatásait. Jelenleg egy nemzetiségi lakosra 1,7—4,8 nemzetiségű anyanyelvű kötet jut. A legkevesebb Szőregen s a legtöbb Deszken. Ez utóbbi érthető, hiszen az elmúlt évben jelentősebb mennyiségű könyvállományt kapott ajándékba jugoszláv Intézménytől. Sajnos, a román nyelvű irodalom hazai beszerezhetősége minimális. A hazai délszláv és szlovák irodalom beszerzési lehetősége megfelelőnek mondható. Az Intézményfenntartó helyi tanácsok — a nemzetiségi lakosság lélekszámától függően — évente 3000—8000 forintot fordítanak könyvbeszerzésekre. H

elyi tanácsaink a könyvtárfejlesztés távlati tervével összhangban elkészítik a nemzetiségi könyvállomány és egyéb szolgáltatások továbbfejlesztésérc vonatkozó terveiket is. E tervekben a helyi Igényeknek megfelelően kap majd helyet az anyanyelvi könyvállomány fejlesztése is. Csenke László 17. — Egyetértek. Apropó, elégedett Kazancev vallomásával ? — Sok fontosat megtudtunk tőle, lényegesen kiegészíthetem a vázlatomat. Azok a karikák, amelyek a német kémiskolákat jelölik, nem üresek többé. Kazancev rendkívüli megfigyelőnek bizonyult. 1941 márciusában valósággal tombolt a tavasz Bakuban. Szergejev. aki egy héttel azelőtt tért vissza Iránból, mintha különösen élvezné a kellemes estét, lassan bandukolt az örmény utcában. Még ú négyszögletes tér előtt, amit a bakulak valamiért Parapet-nak neveznek, megállt egy háromemeletes ház előtt. Meggyőződve, hogy ez a 24-es számú ház, belépett az udvarra, majd fölsietett az első emeletre. Kopogtatására egy pirospozsgás, szürke szemöldökű, borzas ősz hajú férfi nyitott ajtót, aki már túl lehetett a hatvanadik évén. — önt keresem. Egyedül van? — kérdezte Szergejev. — Igen. — Azért a holmiért jöttem, amit Svantesz lelkész hagyott önnél megőrzésre — mondta Szergejev a szobába lépve. — Elismervénye van? — Parancsoljon — Szergejev átnyújtott egy első kiadású tízrubeles bankjegyet. Az öreg sokáig tartogatta a markában, úgy látszott, hogy figyelme összpontosítása közben el is feledkezett a vendégről. Láthatóan váratlanul érte a látogatás, s most igyekezett összeszedni a gondolatait. Esztendők múlva annak a bakul lutheránus templomnak volt az őre, amelyben Svantesz lelkészkedett, amíg ki nem utasították a Szovjetunióból államellenes tevékenységéért. Gyakran kellett teljesítenie lutheránus egyházi személyiségek titkos megbízatásait, hozzászokott az óvatossághoz. A lámpa fényében sokáig vizsgálgatta a tízrubelest, majd egy könyvből egész sorozat hasonló bankjegyet elővéve, összehasonlította a számozást. Csak ezután szólalt meg: — Foglaljon helyet, azonnal hozom, amiért Jött. Néhány percre eltűnt a szomszédos szobában, majd egy kisebb bőrönddel tért vissza, s letörölve róla a port, letette Szergejev széke mellé. — Tessék, én bele se kukkantottam, kulcsot nem hagytak hozzá. Fel kell törnie a zárat. — Majd megbirkózom vele. — Szergejev kezet nyújtott az öregnek, és gyors léptekkel távozott. Otthon felnyitotta a bőröndöt, egy gondosan becsomagolt rádióadót talált benne. Mosolyogt a nézte a régi ismerőst. Pontosan ilyen készükhasználatára képezték ki Teheránban. Kezelésn egyszerű; városi hálózatról és teleppel egyaránt működtethető. A bőröndöt a készülékkel együtt betolta az ágya alá, s leemelt egy Csehov-kötetet a polcról. Széles, tavaszi áradással hömpölygött az Araksz, a határfolyó. Tompa zúgása megtörte a holdas éjszaka csendjét. Az iráni oldalon egy ember komótosan vízbe ereszkedett és úszni kezdett a szovjet p; felé. Nem kevés erőfeszítésre és ügyességre vo szüksége, hogy legyőzze a víz gyorsuló sodrását, de erőteljesen úszott, határozott karcsapásokkal kettévágta az emelkedő hullámokat. (Folytatjuk.)