Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

<1 VASÁRNAP, 1973. SZEPTEMBER 30. 3 ZENEKAR ­EGYENRUHÁBAN Előfordul, hogy hideg haj­nalbgp riasztják egymást. Csöng a telefon, indul a lánc. s mire az egység fel­sorakozik, pattogó katonaze­nétől hangos a tisztás. Aki azt hiszi, hogy pátyolgatott, széltől-fagytól óvott kedven­cek, téved. Az egyenruha mindenkit egyformán köte­lez. így aztán semmi meg­lepő abban, ha a próbater­met körletnek, a foglalkozá­sokat, fellépéseket szolgálat­nak nevezik. Míg a társak kezében fegyver, az ő fegy­verük hangszer; kürt, trom­bita, dob. Idén tizenöt esztendős a szegedi Gera Sándor mun­kásőr-zászlóalj zenekara. A születésnapot október 11-én tartják, 1958-ban ezen a na­pon, a város felszabadulá­sának évfordulója* léptek a nyilvánosság elé, indulókat játszottak a Széchenyi téri koszorúzásnál. Néhány hét­tel korábban találkoztak először az alsóvárosi párt­házban, jó negyvenen, mint ma, az alapítók közül tízen maradtak. A kezdeményezés érdeme a városi tanácsé, mely azóta is pártfogolja az együttest, nincsenek anyagi gondjaik. Azokban a napok­ban széles körű gyűjtőakció indult az üzemi munkások között, a gyorsan előterem­tett 120 ezer forintból hang­szereket vásároltak, sikerült biztosítani a működés egyik legfontosabb feltételét. Hát­ra volt viszont a másik, a próbaterem, pontosabban a körlet. Alsóvárosról a Rad­nóti gimnáziumba, a Radnó­tiból az építőipari techni­kumba, majd a Kálvin téri pártházba vándoroltak, in­nen a Moszkvai körútra, míg végül a Jókai utcában horgonyoztak le, az iskolá­val szemben; a néhai MÉH­átvevőhelyiséget kicsinosí­totta, otthonossá tette a mun. kásőr-parancsnokság. Itt pró­bálnak azóta heti kétszer két órában. Maguk persze szol­gálati időnek mondják a ze­nekari foglalkozásokat, 95— 100 akad évente, hozzá a szereplések: állami ünnepe­ken, gyakorlatokon, a ma­kói és csongrádi egységgyú­léseken, veteránok, harcos­társak, kollégák temetésénél. Az együttes fele munkás. Elég csak számba venni a törzstagokat: Király Sándor tejipari gépész, a nyugdíjas Ludányí László ruhagyári raktáros volt mint Mészáros József, Molnár János és Szé­csi János kőműves. Sziro­vicza Péter gyufagyári nyug­díjas, Urbán Antal vasöntő. A sort teljessé a pedagógus Vas Károly, a hangszerelés­ben segédkező Kovács Atti­la, és a zenekar vezetője, Szaniszló János teszi, akit kétszer is kitüntettek a Szo­cialista Kultúráért jelvény­nyel. A tagok átlagos élet­kora 39 év. a legidősebb Zsemberi Pista bácsi hatvan­hat felé jár. a legfiatalabb ifi. Vas Károly a Zrínyi ál­talános iskola nyolcadikos diákja. Van, ahol a staféta­bot apától fiúhoz került, családban marad azj, egyen­ruha. A már említeti Vasé­kon kívül Forrai János és Vincze Sándor is magával hozta a srácot. Vincze Sa­nyi 14 évesen jött először közéjük, később az NDK-ba ment szakmát tanulni, most katona, de ha szabadságot kap, mindig szorít időt. hogy részt vegyen a foglalkozáso­kon. Nem hivatásosak. Mindösz­sze hárman játszanak a szó­rakoztató iparban, de van közöttük zeneiskolai tanár, zeneművészeti főiskolás hall­gató is. A munkások több­sége autodidakta módon sa­játította el hangszerének for­télyait. Repertoárjukon a katonazene és indulók mel­lett Erkel-, Kodály-, Verdi-, Bizet-. Schubert-. Offen­bach-muzsikát is találni, kottatáruk kinőtte a szek­rényt, bár nem titkolt nehéz, ségeik vannak az eredeti fú­vószenekari átiratokkal. Hogy mi tartja össze a lel­kes, kis csoportot? Mi tart­hat együtt amatőröket: a szí­vük. És még valami. Meg­faggattam Vas Károlyt, mi­ért vállalják a folytonos ké­szenlétet, az áldozatot, a le­mondást, s úgy nézett visz­sza, mintha a világ legter­mészetesebb dolgáról beszél­nénk: „kérdezz meg egy munkásőrt. miért csinál­ja ..." N. I. A nőgyógyász tanácsai: A Hétfőn, október 1-én lép életbe az egészségügyi mi­niszter rendelete a hormo­nális hatású fogamzásgátló szerek általános orvosi gya­korlatban történő alkalma­zásáról. Ezentúl, mint isme­retes, a hazánkban forga­lomban levő antibébi-tablet­tákat — gondos mérlegelés alapján — a körzeti és az üzemorvosok is felírhatják minden .18. életévét betöltött nő kérésére. A rendelet ha­tályba lépése kapcsán dr. Zoltán Imre egyetemi tanárt, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem Il-es nőgyógyá­szati klinikájának igazgató professzorát kérdezte meg az MTI munkatársa: mik a szakorvos eddigi tapasztala­tai, milyen tanácsokat tud adni a hormonális hatású fo­gazásgátló szerek alkalmazá­sához. — Sajnálatosan ezeknek a gyógyszereknek a használa­tát az utóbbi időben Ma­gyarországon sok túlzás és indokolatlan félelem kíséri —• mondotta a professzor. — Egyesek fejfájásra, hányin­gerre, mások hízás vagy fo­gyás miatt panaszkodnak, s már a kezdet kezdetén ab­bahagyják a tabletták szedé­sét. Sokan ezekből a ritka kezdeti tünetekből általáno­sítva meg sem kísérlik a gyógyszeres fogamzásgátlást. Pedig nagyon is természetes 1 tünetekről van szó. Ugyanis nincs a világon olyan gyógy­szer. amely minden ember szervezetére egyforma hatás­sal lenne. Néha a legegysze­rűbb fájdalomcsillapító — még egy Kalmopyrin is — ki­válthat kellemetlen mellék­tüneteket, s ez alól egyetlen gyógyszer sem kivétel. A fo­gamzásgátló tabletták ennek ellenére minden egészséges emberre, teljesen ártalmatla­nok. Más kérdés, hogy az emberek gyógyszerérzékeny­sége egyénenként mennyire változó. — Ezeket a tablettákat ma már milliószámra szedik szerte a világon, és a ta­pasztalatok mindenütt meg­nyugtatóak: 100 nő közül legfeljebb hárman-öten érez­nek valamilyen mellékhatást, ami semmivel sem gyako­ribb, mint a többi gyógyszer esetében. A magyar fogam­zásgátló tabletták — az In­íecudin és a Bisecurin — pontosan azokat az alapanya­gokat tartalmazzák, mint a világ bármely más hasonló készítményei. Ezek a hormo­nális anyagok tökéletesek, s ha elvétve valamilyen mel­lékhatást kiváltanak, annak magyarázata nagyon egysze­rű: az egyik ember szerveze­te az egyik alapanyagra, a másiké a másikra érzékeny, és az esetleges mellékhatás mindössze a szervezet által kevésbé tűrt alapanyag mennyiségétől függ. Ezek a tünetek azonban csak a vé­dekezés kezdetén, átmeneti­leg jelentkeznek, és egy-két hónap után meg is szűnnek. — A közhiedelemmel el­lentétben fogamzásgátló sze­reink nem okoznak trombó­zist. Káros hatásúak lehet­nek viszont azok számára, akiknek korábban embóliás megbetegedésük, vagy trom­bózisuk volt. Bizonyíték ugyan erre sincs, de a kli­nikusok szerint sohasem árt az óvatosság. Űjsághír: Röszkén és Ba­lástyán működik eddig a já­rásban házigondozó, aki a magukra maradt öregek rendszeres segítésén fárado­zik. Várhatóan tovább emel­kedik majd számuk, öt újabb község már bejelentette, hogy a következő év elejé­től a tanyavilágban szociális gondozót állít munkába. Ahogy fogy a tanya, a megmaradónak úgy nőnek a gondjai. Nekiindul először a fiatal világnak, aztán a fia­talabb, legtovább az öreg marad. Van úgy, hogy egye­dül, támasz nélkül. Lehet, hogy sose volt támasza, vagy ha volt, elvitte a háború, a baj, vagy éppen az élet. Nem egyformák az öregek. Van, akit csak a magány kí­noz, van, akit a visszafelé szolgáló váltók fogaskerekei marnak. Derekát, hátát, ke­zét, lábát, szívét, minden porcikáját. Aki egyedül ma­rad, „mint a szödött szőlő", annak a legrosszabb. Egy tá­nyér meleg leves — sokszor ennyi az igénye. Vagy az, hogy ajtót nyissanak rá. Hogy olyan emberi szót hall­jon, ami egyenesen neki szól. És hallgató fülekre találjon az ő szava is. Alig két he­te járja Balás­tya tanyáit Tóth Sándorné. Hogy mennyire szükség van rá, egy mondat is bizonyí­tani tudná: — Az egyik néni mondta, amikor benyitottam hozzá, hogy három napig siratta az előző gondozót. Biztosan nem lesz már minekünk senkink. Egyedül maradunk, teljesen egyedül. — Ismeretlenül nyit elő­ször ajtót. Hogy fogadják? vasulasbrioádok A MÁV Szegedi Igazgató­sásának három megyényi te­rületén mind aktívabb, ered­ményesebb a szocialista bri­gádmozgalom. Jóllehet, ta­valy 748 brigád munkálko­dott a hármas jelszó jegyé­ben, s ez a szám idén 734-re csökkent, a kevésbedés is inkább pozitív folyamat je­le: a mozgalom minőségi fej­lődését is jelzi. A vasutasbrigádok egyike a Közelkedés és Hírközlés Kiváló Brigádja címet kap­ta meg az idén, további hat munkacsapat pedig a MÁV kiváló brigádja címmel büsz­kélkedhet. Arany brigádérem kitüntetésben eddig 28 vas­utasbrigád részesült az igaz­gatóság területén, s csaknem száz már az ezüstérmesek '•••zárna is. A mozgalom lendítőerejét, a példamutató szorgalmat tehát mind több kollektíva képviseli a munkahelyeken, összeforrott közösségek ezek, s megvan bennük a hármas jelszó minél teljesebb meg­valósításának igénye: szo­cialista módon dolgozni, ta­nulni, élni — ennek fonto­sabb y szem előtt tartása jel­lemző rájuk. A munkavégzés szocialis­ta módon — igen jól kama­tozott az állomásokon, fű­tőházakban, szertárakban, s más szolgálati helyeken. A legjobb eredmények ott szü­lettek, ahol a szocialista brigádok maguk felajánlásai­val a leghatékonyabban tá­mogatták az éves célkitűzé­sek valóraváltását. Így ka­pott kiváló csomópont ki­tüntetést a szegedi is. Aminthogy a vasútigazgató­ságok versenyében is élre ke­rülhetett a szegedi igazgatóság, mert a brigádmozgalom len­dítőereje is segítette tevé­kenységét. A közelmúltban értékelték a szegedi csomóponthoz tar­tozó szocialista brigádok munkáját. Megállapították, hogy a mozgalommal Sze­ged állomáson és a Távköz­lési és Biztosítóberendezési Fenntartási Főnökségen fog­lalkoznak, törődnek a leg­legkövetkezetesebben. Egy­re több brigádnál követ­hető nyomon a „szocialista módon élni" jelszó megva­lósítása is. illetve az erre való következetes törekvés. Sok brigád tesz vállalásokat munkatársak, tanulók pat­ronálására, sokgyermekes családok és árvák segítésére. Iskoláknak, óvodáknak, ál­lami nevelőotthonoknak is sok segítséget nyújtanak a szocialista brigádok. A szeptember—október— november az ősz csúcsidő­szaka a MÁV-nál. ilyenkor különösen nagy szükség van a szocialista brigádok szor­gosságára. Szeged állomáson a Munkácsy és a Rózsa Fe­renc brigád tagjai tettek leg­többet az elmúlt időszakban a célkitűzések valóraváltá­sáért. — Tele gyanakvással. Hát ez ugyan kicsoda? Mit akar? Először ők kérdeznek ki en­gem, ki az apám, ki az anyám, van-e férjem. Ami­kor megtudják, kinek a lá­nya vagyok, rögtön ismerős leszek, elszáll a bizalmatlan­ság. Hat tanyába jut el napon­ta Tój^h Sándorné. Kérdez­zük ki" mind a hatról! — Először egy agyvérzést szenvedett nénihez mentem. Meg is örültem, már tud járni, el is tudja látni ma­gát. Arra kellett rábeszélni, főzzön magának, mert a szá­raz étel nagyon kévés. Jogi problémákról faggatott, ami­re tudtam, válaszoltam, a többit fölírtam. Valami ille­tékfizetésnek éppen lejárt a határideje. Ha késik vele, több lesz a fizetnivaló. Vit­tem a pénzt a postára, men­tem vissza a csekkel. A második helyen ugyan­úgy kezdtem. Mit eszik, mit iszik? Jó, ' hogy végzettség szerint védőnő vagyok, rá tudom beszélni, hogy az egészséges étrend minden korbán igen fontos. Itt ép­pen az volt a nagyobb gon­dom, hogy jöjjön be az or­voshoz. ja? Van. Ki az? Nem tud­ja. Jövök a tanácshoz, papí­rokból kerül elő az eltartó. Ja, ő meggondolta, föl akar­ja bontani a szerződést. Akár akarja, akár nem, addig kö­teles gondozni, amíg a szer­ződés érvényben van. Ki­ment a doktor úr, még sú­lyosabb helyzetet talált. Biz­tos, hogy következményei lesznek. — Epilepsziás beteg a kö­vetkező, nqgyon rossz ideg­állapotban. Meddig marad­tam? Két órát. Gyógyszert vittem. Azzal búcsúzott, min­dig nézzek be, ha erre járok. ÓRABÉR LELKI PATIKA — Hat kilomé­ter in­nen ho­kismoto­Nehéz az mókon, dűlőúton, ron a következő, út nagyon. Ha kicsit is nem a kerék alá nézek, hanem azon töröm a fejem, amit az előbb hallottam, fogja ma­gát a motor, ledob magáról. Mi történik akkor? Ha a motornak nincsen baja, me­gyek tovább. Gyógyszert vit­tem a táskában, és én vol­tam a lelki patika. Minden panaszt végig kell hallgatni. Mi van a gyerekkel, mi van az unokával? Ha tudnák, mennyire ragaszkodik öreg szüléjük hozzájuk, és csak felét viszonoznák, talán nem is lenne szükség énrám. — Álljunk csak meg a mo­tornál! Mi lesz télen? — Védőnőként egy ' telet már végigmotoroztam. Sok bajt össze lehet szedni. Te­repjáró autót vett a tanács, úgy tudom, az én munkám is hozzákalkulálták. — A negyedik ház? — Itt is a leltár: ki főz, mit főz? Hús, tej van-e elég? Honnan hozza a tejet? Ki mos? Itt is először találkoz­tunk, alkut kötöttünk, mikor jöjjek. — Hány tanyába járt? — Huszonhétbe. Homokos út visz a következőbe is, legalább nyolc kilométer. Magányos férfi a lakója. Próbálgattam a tisztaságra is kitérni. Mosóport, tisztítósze­reket viszek neki. Műsoron kívül betér egy szomszéd tanyába a gondo­zó. Keres valakit, érdeklőd­ne utána. Öt nem találja, de ágyban fekvő, magatehetet­len beteget igen. Nem sze­repel a listán. Nem evett, és orvossága sincs. Eltartó­Ha föl nem ta­lálták volna, föl kellene találni Balástyán a házigondozót. Minden ta­nyás községben szükség len­ne rá. Hivatalokban még most fogalmazzák, mi legyen a föladata, ha lesz. Aki fo­galmazza, jó lenne, ha leg­alább egy napra vele menne. Nehogy papírmunka legyen belőle: kimutatások, nyilván­tartások, jelentések, környe­zettanulmányok vége-hossza nélkül. Van itt persze nehéz kér­dés is. Tóth Sándorné azt mondja, lehet, hogy föladat lesz január 1-től az is, ha rendelet szabályozza útjukot, hogy takarítsanak, mossanak, főzzenek is. A kéznél levők közül ő a legilletékesebb, kérdezzük meg! — Attól tartok, nem lesz ember, aki vállalja. Érettsé­giztem, két évet még tanul­tam, és a fizetés 1500 forint. Esőben, szélben, motoron. Tessék mondani, ennyi fize­tésért jól felszerelt városi lakásban, ahol villany van, porszívó, mosógép, gáz, min­den, vállalna valaki takarí­tást, mosást, főzést? Számol­junk csak utána: a takarító­nők órabére duplája az enyémnek — érettségi nél­kül. Olyan helyre, ahol rám van szükség, ők az ablakon se néznének be. Ha megkö­vetelik, hogy főzzek, mossak, takarítsak, nem vállalom. Nem vállalhatom, mert fizi­kailag se bírnám. Ennél csak az a nagyobb kérés, ki mos, ki főz, ki ta­karít akkor? Ahol más nincs. Akik tehát döntenek, jól gondolják meg. Égetően szükség van a gondozókra, és igényesen kell választa­nunk. Próbaút végered­ményben a balástyai, von­junk le minden következte­tést. Amilyen emberséget várunk tőle — talán ez a legfontosabb —, olyan em­berséggel rendezzük minden dolgát, kezdet kezdetén. Ügy tűnik, most szereti választott hivatását. Horváth Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom