Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

<1 VASÁRNAP, 1973. SZEPTEMBER 30. 3 ZENEKAR EGYENRUHÁBAN Előfordul, hogy hideg hajnalbgp riasztják egymást. Csöng a telefon, indul a lánc. s mire az egység felsorakozik, pattogó katonazenétől hangos a tisztás. Aki azt hiszi, hogy pátyolgatott, széltől-fagytól óvott kedvencek, téved. Az egyenruha mindenkit egyformán kötelez. így aztán semmi meglepő abban, ha a próbatermet körletnek, a foglalkozásokat, fellépéseket szolgálatnak nevezik. Míg a társak kezében fegyver, az ő fegyverük hangszer; kürt, trombita, dob. Idén tizenöt esztendős a szegedi Gera Sándor munkásőr-zászlóalj zenekara. A születésnapot október 11-én tartják, 1958-ban ezen a napon, a város felszabadulásának évfordulója* léptek a nyilvánosság elé, indulókat játszottak a Széchenyi téri koszorúzásnál. Néhány héttel korábban találkoztak először az alsóvárosi pártházban, jó negyvenen, mint ma, az alapítók közül tízen maradtak. A kezdeményezés érdeme a városi tanácsé, mely azóta is pártfogolja az együttest, nincsenek anyagi gondjaik. Azokban a napokban széles körű gyűjtőakció indult az üzemi munkások között, a gyorsan előteremtett 120 ezer forintból hangszereket vásároltak, sikerült biztosítani a működés egyik legfontosabb feltételét. Hátra volt viszont a másik, a próbaterem, pontosabban a körlet. Alsóvárosról a Radnóti gimnáziumba, a Radnótiból az építőipari technikumba, majd a Kálvin téri pártházba vándoroltak, innen a Moszkvai körútra, míg végül a Jókai utcában horgonyoztak le, az iskolával szemben; a néhai MÉHátvevőhelyiséget kicsinosította, otthonossá tette a mun. kásőr-parancsnokság. Itt próbálnak azóta heti kétszer két órában. Maguk persze szolgálati időnek mondják a zenekari foglalkozásokat, 95— 100 akad évente, hozzá a szereplések: állami ünnepeken, gyakorlatokon, a makói és csongrádi egységgyúléseken, veteránok, harcostársak, kollégák temetésénél. Az együttes fele munkás. Elég csak számba venni a törzstagokat: Király Sándor tejipari gépész, a nyugdíjas Ludányí László ruhagyári raktáros volt mint Mészáros József, Molnár János és Szécsi János kőműves. Szirovicza Péter gyufagyári nyugdíjas, Urbán Antal vasöntő. A sort teljessé a pedagógus Vas Károly, a hangszerelésben segédkező Kovács Attila, és a zenekar vezetője, Szaniszló János teszi, akit kétszer is kitüntettek a Szocialista Kultúráért jelvénynyel. A tagok átlagos életkora 39 év. a legidősebb Zsemberi Pista bácsi hatvanhat felé jár. a legfiatalabb ifi. Vas Károly a Zrínyi általános iskola nyolcadikos diákja. Van, ahol a stafétabot apától fiúhoz került, családban marad azj, egyenruha. A már említeti Vasékon kívül Forrai János és Vincze Sándor is magával hozta a srácot. Vincze Sanyi 14 évesen jött először közéjük, később az NDK-ba ment szakmát tanulni, most katona, de ha szabadságot kap, mindig szorít időt. hogy részt vegyen a foglalkozásokon. Nem hivatásosak. Mindöszsze hárman játszanak a szórakoztató iparban, de van közöttük zeneiskolai tanár, zeneművészeti főiskolás hallgató is. A munkások többsége autodidakta módon sajátította el hangszerének fortélyait. Repertoárjukon a katonazene és indulók mellett Erkel-, Kodály-, Verdi-, Bizet-. Schubert-. Offenbach-muzsikát is találni, kottatáruk kinőtte a szekrényt, bár nem titkolt nehéz, ségeik vannak az eredeti fúvószenekari átiratokkal. Hogy mi tartja össze a lelkes, kis csoportot? Mi tarthat együtt amatőröket: a szívük. És még valami. Megfaggattam Vas Károlyt, miért vállalják a folytonos készenlétet, az áldozatot, a lemondást, s úgy nézett viszsza, mintha a világ legtermészetesebb dolgáról beszélnénk: „kérdezz meg egy munkásőrt. miért csinálja ..." N. I. A nőgyógyász tanácsai: A Hétfőn, október 1-én lép életbe az egészségügyi miniszter rendelete a hormonális hatású fogamzásgátló szerek általános orvosi gyakorlatban történő alkalmazásáról. Ezentúl, mint ismeretes, a hazánkban forgalomban levő antibébi-tablettákat — gondos mérlegelés alapján — a körzeti és az üzemorvosok is felírhatják minden .18. életévét betöltött nő kérésére. A rendelet hatályba lépése kapcsán dr. Zoltán Imre egyetemi tanárt, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Il-es nőgyógyászati klinikájának igazgató professzorát kérdezte meg az MTI munkatársa: mik a szakorvos eddigi tapasztalatai, milyen tanácsokat tud adni a hormonális hatású fogazásgátló szerek alkalmazásához. — Sajnálatosan ezeknek a gyógyszereknek a használatát az utóbbi időben Magyarországon sok túlzás és indokolatlan félelem kíséri —• mondotta a professzor. — Egyesek fejfájásra, hányingerre, mások hízás vagy fogyás miatt panaszkodnak, s már a kezdet kezdetén abbahagyják a tabletták szedését. Sokan ezekből a ritka kezdeti tünetekből általánosítva meg sem kísérlik a gyógyszeres fogamzásgátlást. Pedig nagyon is természetes 1 tünetekről van szó. Ugyanis nincs a világon olyan gyógyszer. amely minden ember szervezetére egyforma hatással lenne. Néha a legegyszerűbb fájdalomcsillapító — még egy Kalmopyrin is — kiválthat kellemetlen melléktüneteket, s ez alól egyetlen gyógyszer sem kivétel. A fogamzásgátló tabletták ennek ellenére minden egészséges emberre, teljesen ártalmatlanok. Más kérdés, hogy az emberek gyógyszerérzékenysége egyénenként mennyire változó. — Ezeket a tablettákat ma már milliószámra szedik szerte a világon, és a tapasztalatok mindenütt megnyugtatóak: 100 nő közül legfeljebb hárman-öten éreznek valamilyen mellékhatást, ami semmivel sem gyakoribb, mint a többi gyógyszer esetében. A magyar fogamzásgátló tabletták — az Iníecudin és a Bisecurin — pontosan azokat az alapanyagokat tartalmazzák, mint a világ bármely más hasonló készítményei. Ezek a hormonális anyagok tökéletesek, s ha elvétve valamilyen mellékhatást kiváltanak, annak magyarázata nagyon egyszerű: az egyik ember szervezete az egyik alapanyagra, a másiké a másikra érzékeny, és az esetleges mellékhatás mindössze a szervezet által kevésbé tűrt alapanyag mennyiségétől függ. Ezek a tünetek azonban csak a védekezés kezdetén, átmenetileg jelentkeznek, és egy-két hónap után meg is szűnnek. — A közhiedelemmel ellentétben fogamzásgátló szereink nem okoznak trombózist. Káros hatásúak lehetnek viszont azok számára, akiknek korábban embóliás megbetegedésük, vagy trombózisuk volt. Bizonyíték ugyan erre sincs, de a klinikusok szerint sohasem árt az óvatosság. Űjsághír: Röszkén és Balástyán működik eddig a járásban házigondozó, aki a magukra maradt öregek rendszeres segítésén fáradozik. Várhatóan tovább emelkedik majd számuk, öt újabb község már bejelentette, hogy a következő év elejétől a tanyavilágban szociális gondozót állít munkába. Ahogy fogy a tanya, a megmaradónak úgy nőnek a gondjai. Nekiindul először a fiatal világnak, aztán a fiatalabb, legtovább az öreg marad. Van úgy, hogy egyedül, támasz nélkül. Lehet, hogy sose volt támasza, vagy ha volt, elvitte a háború, a baj, vagy éppen az élet. Nem egyformák az öregek. Van, akit csak a magány kínoz, van, akit a visszafelé szolgáló váltók fogaskerekei marnak. Derekát, hátát, kezét, lábát, szívét, minden porcikáját. Aki egyedül marad, „mint a szödött szőlő", annak a legrosszabb. Egy tányér meleg leves — sokszor ennyi az igénye. Vagy az, hogy ajtót nyissanak rá. Hogy olyan emberi szót halljon, ami egyenesen neki szól. És hallgató fülekre találjon az ő szava is. Alig két hete járja Balástya tanyáit Tóth Sándorné. Hogy mennyire szükség van rá, egy mondat is bizonyítani tudná: — Az egyik néni mondta, amikor benyitottam hozzá, hogy három napig siratta az előző gondozót. Biztosan nem lesz már minekünk senkink. Egyedül maradunk, teljesen egyedül. — Ismeretlenül nyit először ajtót. Hogy fogadják? vasulasbrioádok A MÁV Szegedi Igazgatósásának három megyényi területén mind aktívabb, eredményesebb a szocialista brigádmozgalom. Jóllehet, tavaly 748 brigád munkálkodott a hármas jelszó jegyében, s ez a szám idén 734-re csökkent, a kevésbedés is inkább pozitív folyamat jele: a mozgalom minőségi fejlődését is jelzi. A vasutasbrigádok egyike a Közelkedés és Hírközlés Kiváló Brigádja címet kapta meg az idén, további hat munkacsapat pedig a MÁV kiváló brigádja címmel büszkélkedhet. Arany brigádérem kitüntetésben eddig 28 vasutasbrigád részesült az igazgatóság területén, s csaknem száz már az ezüstérmesek '•••zárna is. A mozgalom lendítőerejét, a példamutató szorgalmat tehát mind több kollektíva képviseli a munkahelyeken, összeforrott közösségek ezek, s megvan bennük a hármas jelszó minél teljesebb megvalósításának igénye: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni — ennek fontosabb y szem előtt tartása jellemző rájuk. A munkavégzés szocialista módon — igen jól kamatozott az állomásokon, fűtőházakban, szertárakban, s más szolgálati helyeken. A legjobb eredmények ott születtek, ahol a szocialista brigádok maguk felajánlásaival a leghatékonyabban támogatták az éves célkitűzések valóraváltását. Így kapott kiváló csomópont kitüntetést a szegedi is. Aminthogy a vasútigazgatóságok versenyében is élre kerülhetett a szegedi igazgatóság, mert a brigádmozgalom lendítőereje is segítette tevékenységét. A közelmúltban értékelték a szegedi csomóponthoz tartozó szocialista brigádok munkáját. Megállapították, hogy a mozgalommal Szeged állomáson és a Távközlési és Biztosítóberendezési Fenntartási Főnökségen foglalkoznak, törődnek a leglegkövetkezetesebben. Egyre több brigádnál követhető nyomon a „szocialista módon élni" jelszó megvalósítása is. illetve az erre való következetes törekvés. Sok brigád tesz vállalásokat munkatársak, tanulók patronálására, sokgyermekes családok és árvák segítésére. Iskoláknak, óvodáknak, állami nevelőotthonoknak is sok segítséget nyújtanak a szocialista brigádok. A szeptember—október— november az ősz csúcsidőszaka a MÁV-nál. ilyenkor különösen nagy szükség van a szocialista brigádok szorgosságára. Szeged állomáson a Munkácsy és a Rózsa Ferenc brigád tagjai tettek legtöbbet az elmúlt időszakban a célkitűzések valóraváltásáért. — Tele gyanakvással. Hát ez ugyan kicsoda? Mit akar? Először ők kérdeznek ki engem, ki az apám, ki az anyám, van-e férjem. Amikor megtudják, kinek a lánya vagyok, rögtön ismerős leszek, elszáll a bizalmatlanság. Hat tanyába jut el naponta Tój^h Sándorné. Kérdezzük ki" mind a hatról! — Először egy agyvérzést szenvedett nénihez mentem. Meg is örültem, már tud járni, el is tudja látni magát. Arra kellett rábeszélni, főzzön magának, mert a száraz étel nagyon kévés. Jogi problémákról faggatott, amire tudtam, válaszoltam, a többit fölírtam. Valami illetékfizetésnek éppen lejárt a határideje. Ha késik vele, több lesz a fizetnivaló. Vittem a pénzt a postára, mentem vissza a csekkel. A második helyen ugyanúgy kezdtem. Mit eszik, mit iszik? Jó, ' hogy végzettség szerint védőnő vagyok, rá tudom beszélni, hogy az egészséges étrend minden korbán igen fontos. Itt éppen az volt a nagyobb gondom, hogy jöjjön be az orvoshoz. ja? Van. Ki az? Nem tudja. Jövök a tanácshoz, papírokból kerül elő az eltartó. Ja, ő meggondolta, föl akarja bontani a szerződést. Akár akarja, akár nem, addig köteles gondozni, amíg a szerződés érvényben van. Kiment a doktor úr, még súlyosabb helyzetet talált. Biztos, hogy következményei lesznek. — Epilepsziás beteg a következő, nqgyon rossz idegállapotban. Meddig maradtam? Két órát. Gyógyszert vittem. Azzal búcsúzott, mindig nézzek be, ha erre járok. ÓRABÉR LELKI PATIKA — Hat kilométer innen hokismotoNehéz az mókon, dűlőúton, ron a következő, út nagyon. Ha kicsit is nem a kerék alá nézek, hanem azon töröm a fejem, amit az előbb hallottam, fogja magát a motor, ledob magáról. Mi történik akkor? Ha a motornak nincsen baja, megyek tovább. Gyógyszert vittem a táskában, és én voltam a lelki patika. Minden panaszt végig kell hallgatni. Mi van a gyerekkel, mi van az unokával? Ha tudnák, mennyire ragaszkodik öreg szüléjük hozzájuk, és csak felét viszonoznák, talán nem is lenne szükség énrám. — Álljunk csak meg a motornál! Mi lesz télen? — Védőnőként egy ' telet már végigmotoroztam. Sok bajt össze lehet szedni. Terepjáró autót vett a tanács, úgy tudom, az én munkám is hozzákalkulálták. — A negyedik ház? — Itt is a leltár: ki főz, mit főz? Hús, tej van-e elég? Honnan hozza a tejet? Ki mos? Itt is először találkoztunk, alkut kötöttünk, mikor jöjjek. — Hány tanyába járt? — Huszonhétbe. Homokos út visz a következőbe is, legalább nyolc kilométer. Magányos férfi a lakója. Próbálgattam a tisztaságra is kitérni. Mosóport, tisztítószereket viszek neki. Műsoron kívül betér egy szomszéd tanyába a gondozó. Keres valakit, érdeklődne utána. Öt nem találja, de ágyban fekvő, magatehetetlen beteget igen. Nem szerepel a listán. Nem evett, és orvossága sincs. EltartóHa föl nem találták volna, föl kellene találni Balástyán a házigondozót. Minden tanyás községben szükség lenne rá. Hivatalokban még most fogalmazzák, mi legyen a föladata, ha lesz. Aki fogalmazza, jó lenne, ha legalább egy napra vele menne. Nehogy papírmunka legyen belőle: kimutatások, nyilvántartások, jelentések, környezettanulmányok vége-hossza nélkül. Van itt persze nehéz kérdés is. Tóth Sándorné azt mondja, lehet, hogy föladat lesz január 1-től az is, ha rendelet szabályozza útjukot, hogy takarítsanak, mossanak, főzzenek is. A kéznél levők közül ő a legilletékesebb, kérdezzük meg! — Attól tartok, nem lesz ember, aki vállalja. Érettségiztem, két évet még tanultam, és a fizetés 1500 forint. Esőben, szélben, motoron. Tessék mondani, ennyi fizetésért jól felszerelt városi lakásban, ahol villany van, porszívó, mosógép, gáz, minden, vállalna valaki takarítást, mosást, főzést? Számoljunk csak utána: a takarítónők órabére duplája az enyémnek — érettségi nélkül. Olyan helyre, ahol rám van szükség, ők az ablakon se néznének be. Ha megkövetelik, hogy főzzek, mossak, takarítsak, nem vállalom. Nem vállalhatom, mert fizikailag se bírnám. Ennél csak az a nagyobb kérés, ki mos, ki főz, ki takarít akkor? Ahol más nincs. Akik tehát döntenek, jól gondolják meg. Égetően szükség van a gondozókra, és igényesen kell választanunk. Próbaút végeredményben a balástyai, vonjunk le minden következtetést. Amilyen emberséget várunk tőle — talán ez a legfontosabb —, olyan emberséggel rendezzük minden dolgát, kezdet kezdetén. Ügy tűnik, most szereti választott hivatását. Horváth Dezső