Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

<1 VASÁRNAP, 1973. SZEPTEMBER 30. 3 Építőelemek a prágai metróhoz MTI-fotó: Csikós Gábor felvétele A Prágában épülő metróhoz a Beton- és Vasbetonipari Müveknél gyártanak építőelemeket. A tübingckböl tíz alkot egy 8 méter átmérőjű betongyűrűt. Ezekből állítják össze a metróvonal állomásait. A Beton- cs Vasbetonipari Mü­veknél a különleges gyártmányok készítéséhez új üzem­részt szereltek fel. ahol jórészt saját tervezésű és kivi­telezésű gépekkel dolgoznak. Képünkön: szállításra várnak a vasbeton lübingek százai Jelentés a városi pártbizottság üléséről Áhol élünk Népművészetünk virágoskertbe A plakátokon, a meghívó­kon, a katalógus címoldalán Kiss István 1873-ban fara­gott borotvatartójának rep­rodukciója. S ez a díszesen faragott, gazdagon díszített borotvatok a Magyar Nem­zeti Galériában Megyék. Népművészete címmel meg­nyílt néprajzi kiállítás első bemutatott darabja, a fővá­ros centenáriumának tiszte­letére rendezett nagyszabású népművészeti seregszemle jelképe. Nem véletlenül. Ab­ban az esztendőben, amikor a somogyországi Fazekasden­csen Kiss István juhász, hu­szonkilenc évesen a borotva­tartó poharazó betyár figif­rájával és kedvesének alak­jával, a finoman futó virá­gok, tulipánok, indák és ma­darak faragásával bíbelődött, Budapestté egyesült Pest, Buda és Óbuda. Minden va­lószínűség szerint nem is tu­dott a faragásaival— foglala­toskodó juhász a nevezetes eseményről. Hogyan került akkor még­is. 100 esztendővel később a borotva tok a centenáriumi kiállítás homlokára? Van-e a puszta évszám-egybeesésen túl valamiféle mélyebb, lé­nyegesebb összefüggés Kiss István spanyolozott faragá­sa és a mostani bemutató kőzött? A kérdésre a kiál­lítás katalógusának bevezető tanulmánya felel: „Ügy vél­jük. van — s ezt a kapcso­latot, ezt. az összefüggést azért is érdemes átgondolni, mert értelmezheti, hogy a rohamos nagyvárosi fejlődé­sének kezdetét ünneplő Bu­dapestet miért éppen sajá­tos népművészetük bemuta­tásával köszöntik a megyék. Tömören, leegyszerűsítve azt mondhatjuk: voltaképpen ugyanaz az országos átala­kulási folyamai érlelte meg Buda. Pes! és Óbuda egye­sítési'. ami a megelőző, s a későbbi évtizedekben ország­szerte páratlan gazdagság­ban kivirágoztatta a nép­művészetét — ami végső so­ron inspirálta Kiss István juhász bicskájának érzékenv vonásait." A Nemzeti Galéria aula jában teljes szépségében aII a régi magv 'r néoművés egyik monuivn- "ális d'.-o'á sa. a helyreállított megya­szói református templom fes­tett famennyezete. Előtte kalocsai népviseletbe öltö­zött lányok mai körtánca. gazdagon díszített, színpom­pás ruháikban a ma is élő népművészetet reprezentál­ják. E két népművészeti al­kotás hűen jelzi a magyar népművészet évszázadokon átívelő útját, történetének folytonosságát, máig ható ér­tékeit. S a körtáncot járó lányok köré elhelyezett, a megyéket képviselő hímzé­sek utalnak a kiállítás lé­nyegére — az ország megyéi, tájegységei köszöntik itt elő­deiknek rangos értékeivel a születésnapját ünneplő fővá­rost. Nem alfabétikus sorrend­ben követik egymást Ma­gyarország megyéi a kiállí­táson. Ennek oka nyilván­való, hiszen a magyar né­pi kultúra nem megyehatá­rokhoz, nem adminisztratív úton kijelölt mezsgyékhez kötött, hanem sokkal inkább tájegységekhez, ahol többé­kevésbé azonos földrajzi, gazdasági, népességi közös­ségben éllek őseink a törté­nelem századaiban. S bár megyék szerint áll össze az anyag, de az egymás mellé került alföldi megyék — Csongrád, Békés, Bács-Kis­kun, Szolnok és Hajdú-Bi­har — a sajátosságok mellett példátlan világossággal mu­tatják fel az azonosságokat, a hatásokat — az egységet. Igv kapunk — ennél a pél­dánál maradva — egységes és teljességre is utaló ké­pel az alföld néprajzáról, tgy lesz teljes a magvar nép­művészet virágoskertje. Az első teremben szűkebb pátriánk, Csongrád megye népművészeti remekeivel ta­lálkozunk. Azokkal a korai emlékekkel, melyek a folk­lór városi, mezővárosi ágá­hoz tartoznak. A bemutató legszebb darabjai közé tarto­zik a vásárhelyi „papok szé­ke". a XVlli. századból megmaradt sarok téka. a ma­kói menyasszonyi láda. Ki­állították a vidékünkre any­nyira jellemző szórfonallal hímzett párnavégeket és a vásárhelyi cserepesek leg­szebb alkotásait: ntiskakan­csót lR24-böl es míves faze­kasmunkákat af XIX század !ep,! ár >i a múlt szárad má. •|il. <-' "'lök A -songrádi ' ; ' I.—;s pg legie' lemzöbb néni faragott búto­rait, szörhimzéseit. és a cse­repesek munkáit a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a vásárhelyi Tornyai János Múzeum gyűjteményéből vá­logatták. Minden megye, minden tájegység a legjellemzőbb néprajzi emlékeivel szerepel a kiállításon. Néhány érde­kesség a rendkívül színes és sokarcú anyagból: bemutat­ják a Baja melletti halá­szok különleges eszközeit, a félegyházi faragó molnárok malomberendezéseit, a mesz­sze földön híres szolnoki szűcsök remekeit, a vásáro­zó debreceniek sátorait, sza­bolcsi temetők faragott fej­fáit. Láthatunk mezőköves­di szobabélsőt. hevesi pará­dés szobát, nógrádi asszo­nyok hálókamráját. Kiállí­tották a Fejér megyei .ju­hászmesterség tárgyi emlé­keit, a komáromi asztalo­sok remekeit, a veszprémi 30 takácscéh legszebb munkáit, a Győr megyei Kapuvár kék­festő műhelyét. Gyönyörköd­hetünk vasi és zalai embe­reik remekbe készült fa- és vastárgyaiban, a somogyiak fekete és fehér gyászöltöze­teiben. Szemlélhetjük a mo­hácsi délszlávok busómaszk­jait. és a Sárköz híres nép­művészeti emlékeit. Tandi Lajos 3 Bizonyosan érdekli • Szeged lakosságát, hogy a városi pártbizottság mit állapított meg szűkebb pát­riánk „félideji". tehát a X. kongreszust követő kétéves fejlődéséről. Az a hely, ahol élünk, ahol a párt útmuta­tása szerint keményen mun­kálkodunk terveink megva­lósításáért. nem lehet kö­zömbös egyetlen szegedi dol­gozó ember számára sem. Ezt bizonyítja a tanácstagok be­számolóin, különféle tanács­kozásokon elhangzott szám­talan javaslat, kérdés és se­gítőszándékú bírálat; erről tanúskodnak a vezető szer­vekhez. bizottságokhoz kül­dött levelek százai és ezrei, amelyekben várospolitikai témákat tesznek szóvá a szo­cializmus állandó és rendsze­res gyarapításáért felelőssé­get érző tömegek. Minden jóravaló okos kezdeménye­zést szeretnének tovább ösz­tönözni, az ügyetlenségeket, a visszahúzó, a bosszantó je­lenségeket pedig igyekeznek megszüntetni, vagy legalább­is minimálisra csökkenteni. A-z új tanácstörvény ér­vénybe lépése óta kétségte­lenül fokozódott a tanács és annak végrehajtó bizottsága iránti várakozás — állapítot­ta meg a városi pártbizott­ság. Annyi bizonyos, hogy a választót testület, megnöve­kedett felelősségének felis­merésével, fényegében meg­felelt ennek a várakozás­nak. Ugyanakkor azonban a hivatali apparátusban dol­gozók egy része nyilvánva­lóan képtelen léoést tartani a követelményekkel, gyak­ran késlekedik fontos dön­tések. intézkedések végre­hajtásával. Fontos dolog azoknak a pozícióját erősí­teni, szükséges azok iránt erősíteni a bizalmat, akiknek politikai és szakmai fölké­szültsége. emberi magatar­tása és szorgalma példamu­tató. A növekvő föladatok színvonalas ellátása egyre sürgetőbbé teszi, hogy a ta­nácsban dolgozó kommunis­ták még felelősségteljeseb­ben végezzék a dolgukat, lépjenek föl kellő eréllyel mindenféle kényelmesség és „majd lesz valahogy" visel­kedés ellen, kérjék számon a városi pártértekezlet ha­tározatainak végrehajtását valamennyi illetékes tanácsi tisztségviselőtől. A jövőben jobban kell például ügyelni arra, hogy a városban ne vágjanak ki meggondolatla­nul fát. lehetőleg óvjanak minden kis parkot, előzzék Befejezővel! a mmw irak* m Musztafa Khaled Ham­doun, az iraki mezőgazdasági miniszter első heiyettese ál­tal vezetett iraki delegáció, és dr. Soós Gábor, a mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese ál­tal vezetett magyar küldött­ség befejezte tárgyalásait. A szeptember 22—28. közötti megbeszélések eredménye­képpen jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben a mezőgazda­ság és élelmiszeripar terü­letén meglevő kapcsolatok fejlesztését tűzték ki célul. Elhatározták, hogy a kapcso­latok rend ••••resse és hat ­enya&Vi léiH" ' MI H minis ériu a i.. vellen egy üttmü'-üdét; ineg-* illapodást hoznak létre. Az iraki delegáció itt-tar­tózkodása során tárgyaláso­kat folytatott az Agrober, a Komplex és a Tesco válla­latok vezetőivel. Ennek során megvitatták az iraki mező­gazdasági és élelmiszeripari fejlesztési tervekbe törté­nő konkrét magyar bekap­csolódás lehetőségeit. Meg­látogatták többek közölt a gyöngyösi vágóhidat, a Bá­bolnai Állami Gazdaságot es a budapesti Vörös Október Termelőszövetkezetet. A jegyzőkönyv aláírásánál és a látogatásokon jelen volt Madhat Ibrahim Jumma, Irak magyarországi nagykövete is. A küldöttség szombaton el­- Mi p. I nvvlröl. Bú • a Fr " >•• '<-nt dr :>oós Gábon. a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese. valamint Irak magyarországi nagy­követe (MTI) meg a nyáron is oly sok gondot, bajt okozó vízhi­ányt stb. De nézzük csak, mit vé­geztünk a mögöttünk ha­gyott két esztendő alatt, és mi hiányzik még Szegeden, ami könnyíti, vagy boldogít­ja, illetve nehezíti, vagy olykor elkeseríti az emberek életét. Talán a közlekedés okozza az egyik legnagyobb problémát, hiszen a lakosság túlnyomó többségét érinti. A városi pártbizottság megálla­pította: a helyi autóbusz­közlekedésben jelentős ered­mények születtek. 1970 óta fokozatosan megszűnt a Marx téri központúság, illet­ve elkezdődött a város kü­lönböző pontjain kisebb buszállomások kialakítása, továbbá új autóbuszok for­galomba állítása. A közleke­désben legnagyobb gond a Volán-vállalat dolgozóinak gyakori fegyelmezetlensége: kimaradnak járatok, előfor­dulj hogy megállókban nem állnak meg, bosszantják, ke­serítik a várakozó embere­ket. Itt sürgősen rendet kell teremteni. Ügy látszik, az új közlekedési rendszer, folya­matosan továbbfejlesztve, távlatban is alkalmas lesz a a város igényeinek kielégí­tésére. Szaporodtak az autó­buszjáratok. több a férőhely, a még mindig fönnálló autó­buszhiány azonban mégis akadályozza a forgalom za­vartalan és kulturált lebo­nyolítását. Ennek ellenére a Volán-vállalatnál jelentősen megnőttek a teljesítmények: Szegeden a személyszállítás 19.6. az áruszállítás 13,4 szá­zalékkal gyarapodott az el­múlt két évben. Érdekes, hogy a MÁV-nál nem emel­kedett az áruszállítás, a sze­mélyszállítás pedig 14 száza­lékkal több, aminek az az oka. hogy a .népgazdasági szándékoknak megfelelően növekszik a köbúti szállítá­sok ""szárnnyá. -sür v A lakóhelyi viszonyokat, a kényelmesebb közlekedést, sőt az egész gépjárműpark korszerűsítését ielentősen be­folyásolja az úthálózat ál­lapota. Az utak kijavítása, portalanítása érdekében ke­mény munka folyt a xvárosi pártértekezlet határozatának megfelelően. Az eredmény: javultak a Belváros útjai, fontos csomópontok alakul­tak, felújításokra, aszfalto­zásokra került sor. Ennek el­lenére sok még a tenniva­ló. Komoiiy gondot okoz az országos fő.út vonalak kése­delmes felújítása a szegedi átkelési szakaszokon, s en­nek ,a késedelemnek elsősor­ban az illetékes szervek kö­j zötti rossz együttműködés az oka. Az utóbbi időben újabb intézkedésekre került sor. s [ így a Petőfi Sándor sugár­út felújítása még az idén el­! készül. Hozzáfogtak a Kos­suth Lajos sugárút és az. Április 4. úlja teljes átépíté­séhoz. aminek befejezése 1976-ra várható. Megkezdik és a jövő év októberéig va­lószínűleg befejezik a Tol­buhin sugárút és a Bajai út felújítását. Várható, hogy 1974 végére befejeződik a 43­as és a 47-es számú főköz­lekedési ulak bevezető sza­kaszainak építése is. A má­sodik szegedi híd építésének előkészítése az utóbbi hóna­pokig elég vontatottan ha­ladt. a legutóbbi tárgyalá­sok alapján azonban remény van arra. h >g\ •> Római körű' folytatásaként nár év múlva elkezdődhet a hídépí­tés. Az egész várost, érinti, a lakosságot foglalkoztatja a rókus—móravárosi főgyűjtő­csatorna, a Tolbuhin sugár­úti mellékgyűjtőcsatorna és az Odessza városrészi főgyűj­tőcsatorna építése. A városi tanács nagy összegeket ál­doz erre, s így a munka je­lentősen meggyorsult. Vár­ható, hogy a főgyűjtő határ­időre elkészül. A IV. ötéves terv első felében megtorpant Szegeden a vízmű fejlesztése, s így a napi 42 ezer köbmé­teres víztermeléssel nem le­hetett fedezni a napi 50 ezer köbméteres csúcsigényt. Amennyiben azonban a je­lenlegi beruházások megva­lósulnak, úgy hamarosan to­vábbi 10 ezer köbméterrel több vizet kap a város és minden bizonnyal megszűn­nek a nehézségek. A városi tanácsnak és a vízműveknek természetesen hosszú távú terv kidolgozásával és annak folyamatos végrehajtásával kell biztosítaniok a vízellá­tás zavartalanságát. Közvilágításra, parkok és játszóterek fejlesztésére eb­ben az ötéves tervben 8 mil­lió forintot szándékozik el­költeni a város. A program megvalósítását fokozott fi­gyelemmel kísérte a városi pártbizottság, s nem enged­te meg, hogy a már meglevő parkokat és játszótereket más célokra vegyék igény­be. Gondok vannak a kereske­delemmel is. A forgalom 13 százalékos növekedésével szemben a bolthálózat csak 4 százalékkal bővült. jól­lehet. ennek kétszeresére len­ne szükség a forgalomhoz Jcépest. A lemaradást főleg az okozta, hogy a Tarján­ba tervezett üzletek mind­eddig nem épültek fijl. Sú­lyosbítja a helyzetet. hogy nem sikerült végrehajtani a városi pártértekezletnek azt a határozatát, amely szerint a városban levő. jelenleg nem kereskedelmi célra használt üzlethelyiségeket fo­'"dmMi^n vissza kell adni a kereskedelemnek. A hálózat lassú fejlődése fékezőleg ha­tott a kiszolgálás kulturált­ságára. az áruellátás szín­vonalára. A város áruellátá­sót egyébként jól szolgálja az 1972-ben elkészült 1800 négyzetméter alapterületű niaccsarnok. örvendetes, hogy ugyan­akkor jól halad Szegeden a gázprogram megvalósítása. 1973. július 1-én a város 20 ezer 894 fogyasztójából 17 ezer 46-an már földgázt fogyasz­tottak, ami gazdaságosabb a városi gáznál. A városi párt­értekezlet óta tehát lénye­gesen meggyorsult a földgáz­ra való átállás, s a befeje­zés jövő őszre várható. Ezért dicséret illeti az illetékes ta­nácsi szerveket, a DÉGAZ-t, és az IKV-t a jól összehan­golt munkáért. Rendkívül fontos tenni­való, hogy tovább javítsuk a város közlekedését, ami azt is jelenti, hogy jobban kl kell szolgálni autóbuszjá­ratokkal a Szegedhez csat­lakozott. községek igényeit. Meg kelt teremteni az ipar­körzetek és a lakóközpontok közötti kulturált utasforga­lom lehetőségét. A város föl­szabadításának 30. évfordu­lójára kibontakozó társadal­mi mozgalom keretében nagy figyelmet kell fordítani a már folyamatban levő épít­kezések befejezésére, az évek óta problémát és felkészült­séget okozó középületek át­m 'ására. A jövő év végéig gv UH! lv3ozn"nU. hogy terveink maxim i meg­valósuljanak. és . szegedi dolgozók a lehető legjob­ban érezzék magukat lakó­helyükön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom