Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

Itt Be VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! a m ^ i/^n-ÁA Lé) DEIMAGYARORSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam, 229. szám 1973. szeptember 3(L, vasárnap Ára: 1 forint Vissza­tért a Szojuz­12 Kétnapos, pontosan 47 óra 16 perces űrrepülését sikerrel végrehajtva, szombaton a ka­zahsztáni Karagandától négy­száz kilométernyire délnyu­gatra simán földet ért a Szojuz—12 jelzésű szovjet űrhajó. A tökéletesített konstrukciójú szovjet űrszer­kezet, fedélzetén Vaszilij Lazarev alezredessel, az űr­hajó parancsnokával és Oleg Makarov fedélzeti mérnök­kel, pontosan a kijelölt he­lyen ereszkedett le. moszkvai idő szerint 14 óra 34 perc­kor. A leszállóegység Földre érése után nyomban elvég­zett orvosi vizsgálat megál­lapította, hogy Lazarev és Makarov jó egészségben tért vissza a Földre. Az első jelentések szerint a rövid, de felelősségteljes űrkísérlet teljes sikerrel fe­jeződött be. A Szojuz-űrha­jó tökéletesített változata, és a tudományos berendezé­sek hibátlanul működtek a repülés minden szakaszában. A kéttagú legénység a ter­vezett kísérletsorozatot elvé­gezte: kipróbálta és ellen­őrizte az űrhajó berendezé­seit és tökéletesített fedél­zeti rendszereit. bonyolult manővereket hajtott végre és megvalósította e program tudományos részét is. Áruk belföldre és külföldre Négy szegedi üzem eredményeiről Gazdasági rendszerünk mind kevésbé tűri az év vé­gi hajrát, a vállalatokat, üzemeket tervszerű, kiegyen­súlyozott termelésre ösztön­zi. Ez jól megfigyelhető a szegedi nagyvállalatok és kisüzemek munkájában egy­aránt. Most nem sokkal a harmadik negyedév befeje­zése előtt, az eredményeket számbavéve. kedvező a kép. A Csongrád megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­lat bizony az év elején meg­érezte a száj- és körömfájás­járvány következményeit. Nem voK megfelelő meny­nyiségű alapanyag. Az él­múlt hónapokban részben a betegség megszűnésével, részben pedig szervezett fel­vásárlással sikerült a vesz­teségeket megszüntetni. Tóth Imre főkönyvelő elmondta, hogy szeptember végéig több mint 215 ezer sertést vásá­roltak meg, az év végéig pe­dig 315 ezret. Marhából elő­reláthatólag 23—24 ezer da­rabot vehetnek át, így hús-, szalámi-, hentesáru-termelési terveiknek is eleget tehet­nek; annál inkább, mert napjainkig már mintegy 350 vagon téliszalámit értékesí­tettek, s az év végéig még 190 vagonnal adnak át a megrendelőknek. A jó mun­ka eredménye, hogy az esz­tendő utolsó napjáig várha­tóan 2,5 milliárd forint ár­bevételt ér el a vállalat, így teljesíti a több mint 150 millió forintos nyereségter­vét is. A főkönyv bizonysága szerint erre megvan minden esélye, eddig több mint száz­millió forintot ért el. Legnagyobb szegedi köny­nyűipari vállalatunknál — a KSZV-nél — csaknem min­den ágazatban több terméket készítettek, mint tavaly ilyenkor. Kenderrostból ezer tonnával, fonalból 500 ton­nával, gabonazsákból 50 ton­nával és pozdorjalapból pe­Még mindig nehéz autót javíttatni Egy év múlva készül el a szegedi karbantartó állomás Nem a legfontosabb szol­gáltatások között jegyezzük még a személygépkocsik ja­vítását, de ha meggondol­juk, hogy csak az AFIT sze­gedi, hódmezővásárhelyi, ma­kói és szentesi telepei 438 ezer munkaórát fordítanak rá évente, és már ez is ke­vés — érzékelhető, hogy óriási igényekkel állunk szemben. Ha pedig a várha­tó szükségletet kalkuláljuk, 1975-re már évi 714 üzem­órával számol az AFIT ezekben a városokban. A prognózist a gépkocsik ál­landóan növekvő számaiból következtették ki a szakem­berek. Hiszen 1973-ban pél­dául csak Szegeden 5850 ma­gángépkocsit tartanak nyil­ván, de jövőre már 6700-zal, 1975-re pedig 7560-nal szá­molnak. Ezek ismeretében érthető, hogy beszámolót kért a Szeged városi tanács vég­rehajtó bizottsága az AFIT XI. Autójavító Vállalatától: miképpen tud felzárkózni ezekhez az igényekhez? A régi telephely, a Tol­buhin sugárúti műhelyek képezik a személygépkocsi­javítás központját, jóllehet egyelőre a vásárhelyi telep a legnagyobb kapacitású, és a makói meg a szentesi is hajazza a szegedit. Pár év alatt azonban helyreáll az arány: Szegeden jó ötszörö­sére, Vásárhelyen közel két­szeresére nő a kapacitás, Makón és Szentesen elég­nek ígérkezik a mai is. A fejlesztés gondjai így Szegeden a legsürgetőbbek. Tizennégymillió forintos be­ruházással épül ki a szegedi karbantartó állomás, s ehhez tekintélyes anyagi támoga­tást adott a Szeged városi ta­nács is. A munk nem halad a kívánt ütemben, mert bár elkészült új szerelőcsarnokok, szerelőaknák, modern diag­nosztikai gépeket állítottak üzembe és gépesítették a ko­csimosást is, — az építési kapacitás hiánya itt is ke­resztezi a számításokat. Várhatóan csak 1974 köze­pére ért tehát célba az AFIT. Jelenleg, napi átlagban 90 gépkocsit javítanak itt, sze­zonban pedig aránytalanul többet, hiszen a javítási költ­ségek Magyarországon igen mérsékeltek az európai ta­rifákhoz képest, s így kül­földiek is sok munkát ad­nak. A szolgáltatás mértéke és színvonala tehát a mai körülmények között nem le­het kifogástalan. Leginkább az alkatrészhiány akadá­lyozza a gyors és eredményes javítást. Szinte minden gép­kocsitípushoz nehéz a be­szerzés, de a Skoda-tulajdo­nosok vannak leghátrányo­sabb helyzetben, és a nyu­gati márkák gazdái. Leg­jobb a Zsigulik és általában a szovjet személykocsik al­katrész-utánpótlása, és az NDK-ból importált kocsiké, a nyugati márkák között pe­dig a FIAT-cégtől legjobb a beszerzés. Mindezek ellenére Szege­den is látványos fejlődés ta­núi lehetünk. Ha nehéz is még autót javítani, ha nem is kellőképpen gyors még ez a szolgáltatás, valamelyest vigasztalóbbak az eredmé­nyek. Ezek szerint 1970-ben 26 800, tavaly viszont már 49 ezer személygépkocsit ja­vítottak Szegeden. Fizikusok tanácskozása Kétnapos tanácskozás után szombaton befejezte mun­káját a Nemzetközi Fizikai Unió végrehajtó bizottságá­nak budapesti ülése. A végrehajtó bizottságnak Magyar­országon kívül a Szovjetunió és Lengyelország is tagja. A végrehajtó bizottság először ülésezett Budapesten, és ez a magyar fizikusok munkája eredményének elismerése. (MTI) dig 600 köbméterrel több ké­szült el eddig. Csupán a szö­vettermelés hasonló a tava­lyihoz, ebben az ágazatban ugyanis gondot okozott az import pamutfonalak késé­se. Figyelmet érdemel, hogy a KSZV — bár az alapanya­gok drágultak — egyetlen termékének nem emelte fel az árát, azaz magára vállal­ta az árváltozások következ­ményeit. Marosi János ve­zérigazgató-helyettes arról tájékoztatott, hogy ennek el­lenére termelési értékben napjainkig elérték az 1,2 milliárd forintot, nyereség­ben pedig a 115 millió fo­rintot. A kilátások jók, a KSZV minden valószínűség szerint jó eredménnyel zár­hatja az esztendőt. Jagelló vich György né, a Taurusz Gumiipari Vállalat szegedi Emergé gumigyárá­nak főkönyvelője az export nagymértékű emelkedéséről adott hírt. A szegedi gumi­gyárban eddig mintegy 507 millió forint értékű termé­ket készítettek — keveseb­bet, mint az elmúlt eszten­dőben. Az üzem mégsem áll rosszul, ennek az az oka, hegy a tav^yi 900 ezer dol­láros export helyett az idén 1 millió 800 ezer—2 millió dollárt tesz majd ki a kül­földre szállított áruk értéke. Ez emeli meg a gumigyár nyereségét és reményeit, hogy 1973. december 31-ig sikerül túlteljesíteni a 680 millió forintos termelési ter­vet. A Szegedi Kéziszerszám­gyár fönnállása óta a legsi­keresebb gazdasági évet mondhatja magáénak, min­den eddiginél nagyobb meg­rendeléseket kaptak, s eze­ket mind minőségben, mind mennyiségben teljesítették. Urbán Lajos igazgató el­mondta, hogy az üzemben eddig 58 millió forint érté­kű kéziszerszamot gyártott, zömében egyetemes- és víz­pumpa-fogókat, metszőolló­kat. Nyereségük másfél mil­lió forinttal nagyobb, mint tavaly ilyenkor volt — az el­következő három hónapban pedig arra számítanak, hogy még mintegy 19 millió forint értékű szerszámot sikerül készíteni. A kereslet olyan nagy, hogy az üzem nem győzi, ezért már most felké­szülnek arra, hogy jövőre tovább növelhessék terme­lésüket. M. I. Két híd Két híd feszül Algyőnél a Tisza fölött. Az egyik azért épül, hogy a másik terheit csökkentse, a forgalmat segítse. A víz fölötti vasszerkezet teljesen helyére került, a tervek szerint még az idén elkezdik a burkolatot tartó pályale­mezek elhelyezését Somogyi Károlyné felvételei A 470 méter hosszú híd két vége vasbetonból készül. A hullámtér fölé 360 óriási, egyenként 5 tonnás betonelemek* ból 60 gerendát szerkesztenek össze. A folyó jobb part­ján már elkészültek ezzel a munkával, felvételünk a bal parton készült: a hatalmas terheket természetesen daru emeli Szegeden befejeződtek a magyar—jugoszláv vízügyi tárgyalások A magyar—jugoszláv víz­gazdálkodási bizottság 18. ülésszakának előkészítő tár­gyalásai, amelyek — mint jelentettük — hat napon ke­resztül tartottak Szegeden, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság székházában, szombaton, tegnap befeje­ződtek. A tizennyolc év óta ered­ményesen dolgozó bizottság­ra — mint erről a tanácsko­záson szó esett — újabb fontos feladatok várnak. A kölcsönös előnyökön alapuló, mindkét ország érdekeit szolgáló együttműködés ko­rábban elsősorban az árvi­zek elleni védekezésre ter­jedt ki. A jövőben viszont tovább kívánják bővíteni az együttműködést olyan közös vállalkozások létrehozásával is, amelyek rendeltetése víz­lépcsők, öntözőfőművek épí­tése. Magyar részről az OVH és négy érdekelt vízügyi igazgatóság szakemberei vet­tek részt a vízhasznosítási, folyamszabályozási, vizminő­ségvédelmi, s egyéb szak* mai kérdésekkel foglalkozó előkészítő tanácskozáson. I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom