Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-29 / 228. szám
2 SZOMBAT, 1973. SZEPTEMBER 29. Befejeződtek a magyar finn tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) csolaUinuk szélesítésében. Nagyra értékelték és a jövőben, is szélesíteni óhajtják a két nép hagyományain és történelmi rokonságán alapuló és a jelen közös érdekeinek megfelelő politikai, kulturális és társadalmi kapcsolatokat, ezen belül a Finn—Magyar Társaság tevékenységét. Megállapították, hogy a sokoldalú magyar—finn kapcsolatokon belül számos lehetőség vár még kiaknázásra a gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös továbbfejlesztéséhez. Elhatározták, hogy ennek érdekében fokozott erölesztiéseket tesznek. Az MSZMP első titkára és a Finn Köztársaság elnöke üdvözölte a világban, és különösen az európai térségben végbemenő enyhülési folyamatot. Fontosnak tartják, ho© valamennyi ország együttes erőfeszitésével ez a folyamat tartóssá váljék. Üdvözölték az európai biztonsági és e©üttműködési értekezlet megkezdését. Az értekezlet már lezajlott első szakaszát eredményesnek Ítélték.' E©etértettek abban, ho©- további következetes erőfeszítések szükségesek az érintett országok részéről a biztonsági és együttműködési értekezlet második és harmadik szakaszának sikeres befejezéséhez . a lehető legrövidebb időn belül. Kádár János na© elismeréssel szólt Finnország békeszerető aktív semlegességi politikájáról, s arról az igen értékes közreműködésről, amelyet a Finn Köztársaság kormánya és személy szerint Kekkonen elnök a biztonsági és e©üttműködési értekezlet előkészítése érdekében és első szakaszának lebonyolítása során kifejtett. \ A két fél szükségesnek tartja az ENSZ alapokmányában foglalt elvek maradéktalan érvényesítését, és a világszervezet tevékenységének támogatását a nemzetközi problémák igazságos rendezésében. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere során az MSZP KB első titkára ée a Finn Köztársaság elnöke aláhúzta, ho© mindkét ország külpolitikájának alapja a béke megszilárdítása, az országok közötti békés együttműködés biztosítása. Tudatában vannak, hogy a világ különböző részein léteznek még feszültségi gócok és rendezésre váró kérdések, s új feszültségek i6 támadnak. Ennek példája Chile, ahol erőszakkal megdöntötték a törvényes kormányt, fe©vert emeltek az ország alkotmányos rendjére és alkotmányos úton megválasztott elnökére. A két fél kifejezte a Magyar Népköztársaság, és a Finn Köztársaság eltökéltségét, hogy továbbra is erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi élet pozitív fejlődésének elősegítésére, a béke és a biztonság útjának e©engetésére. Kádár János őszinte köszönetet mondott a Finn Köztársaság elnökének a látogatás során mindenütt tapasztalt meleg, baráti fogadtatásért, és kifejezte reményét, ho© hamarosan sor kerül Kekkonen elnök és felesége ma©arországi látogatására. Nixon—Gromiko találkozó # Washington (MTI) Nixon amerikai elnök pén. teken délelőtt Fehér Ház-i hivatalában fogadta a New York-ból Washingtonba érkezett Andrej Gromlko szovjet külügyminisztert, aki a Szovjetunió ENSZ-küldüttsége élén részt vesz a világszervezet új ülésszakának általános vitájában. Az amerikai államfő és a szovjet külügyminiszter, immár hagyományossá vált koraőszi találkozóján feltételezések szerint — a szovjet—amerikai kapcsolatok Időszerű kérdésein túlmenően — ezúttal szóbakerültek a SALT-tárgyalások második szakaszával, az európai biztonság) és együttműködési értekezlet genfi ülésszakával és az október végén kezdődő európai fe©verzetcsökkentésl tár©alásokkal összefüggő témakörök is. Az elnök dolgozószobájában lezajlott eszmecserén részt vett dr. Kissinger külügyminiszter is. A találkozó után Kissinger munkaebéden folytatta hétfőn New Yorkban megkezdett eszmecseréjét szovjet kollégájával. Az amerikai sajtó fi©elme a szovjet—amerikai kétoldalú kapcsolatok témakörére összpontosul miután az ENSZ-köz©úlésen elhangzott felszólalásában Gromiko bizonyos nyugati körökhöz címezve szavait, erélyesen óva Intett a szovjet belügyekbe való beavatkozási kísérletekről, és a Szovjetunió megzsarolását célzó próbálkozásoktól. Corvalan letartóztatása A ohllol junta várd!fa • Santiago (AFP. AP) A chilei katonai Junta pén. teken kormánynyilatkozatban jelentette be. hogy a fegyveres erök letartóztatták Luis Corvalant. a Chilei Kommunista Párt főtitkárát, és átadták a katonai bíróságnak — Jelentik egybe, hangzóan a nyugati hírügynökségek. Részleteket nem tettek közzé. A junta csütörtökön 500 ezer escudo vérdijat tűzött ki 17 baloldali politikai személyiség, köztük Corvalan fejére. A junta listáján van még többek között Carlos Altamirano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára, Oscar Gullicrmo Garreton, az Egységes Népi Akciómozgalom főtitkára, Luis Valente Rossi kommunista szenátor, Orlando Millas a Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, volt államminiszter, Luis Figueroa, a Chilei Dolgozók Egységes Központjának (CUF) elnöke, Luis Espinoza szocialista képviselő és Mlria Contreras Bell, Allende elnök magántitkára is. A junta a politikusok vagyonát azoknak ígérte, akik Információval szoléinak hollétükről. SALT-ülés • Genf (MTI) A hadászati fe©verrendszerek korlátozásáról tár©aló szovjet és amerikai küldöttség pénteken az amerikai ENSZ-misszió épületében folytatta a tanácskozást. A megbeszélések felújítása óta második találkozó egy óra ne©ven percig tartott, csaknem ugyanannyi ideig, mint kedden az első. A két nukleáris hatalom képviselői a washingtoni szovjet-amerikai csúcstalálkozón aláírt megállapodás értelmében jelenleg a támadó hadászati fegyverek korlátozásáról tárgyalnak. Részletekel ezúttal sem közöltek a találkozóról. A heti kétszeri tanácskozási ütemnek megfelelően, a tár©alópartnerek legközelebb kedden ülnek össze a szovjet misszión. KosziginésTito megbeszélése O Brioni (Tanjug) Alekszej Koszigin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és kíséretének tagjai pénteken délelőtt röviddel 10 óra után az Adria, parti Pillából hajón BrtÖiYfJ szigetére érkeztek. A vendégeket, akiket elkísért Dzsemal Bijedics jugoszláv miniszterelnök is, a brionj lon Tito elnök fogadta jugoszláv vezető személyiségek társaságában. Koszigin és Titó eszmecseréjén — amelyet megfigyelők e©öntetúen a látogatás legfontosabb eseményének tartanak — külpolitikai kérdésekről és a két ország kapcsolatairól volt szó. Koszigin délután Pulára látogatott, ahol megtekintett e© hajó©árat este pedig jugoszláviai látogatásának következő állomására, Bosz. nia-Hercegovina fővárosába, Szarajevóba érkezett. Közlemény A KGST vb 64. ülésszakáról o Moszkva (TASZSZ) 1973. szeptember 25—28-án Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 64. ülésszakát. fit * tanácskozáson részt vett: Tano Colov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettesé, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gerhard Weiss, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Flavio Bravó, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának miniszterelnök-helyettese, Damdingijn Gombazsav. a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Mieczyslaw Jagielski. a Len©el Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gheorghe Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese. Mihail Leszecsko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnökhelyettese. Frantisek Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese. Az ülésszakon Tano Colov, a Bolgár Népköztársaság képviselője elnökölt. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti megállapodás értelmében az ülésszakon e©es kérdések megvitatásában részt vett Marko Orlandics, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) tagja. , A végrehajtó bizottság áttekintette a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának beszámolóját az 1971— 1975-re vonatkozó hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások teljesítéséről a KGST-tagországok között, valamint Jugoszláviával. Megállapították, ho© a hosszú lejáratú kereskedelmi megállaoodásokat eredményesen hajtják végre, a kölcsönös áruszállítások volumene jelentősen meghaladta azt. amit ezek a megállapodások az első két évre (1971—1972) előirányoztak. A KGST-tagországok kölcsönös áruforgalma az elmúlt két évben 21,6 százalékkal növekedett, miközben az ipari termelés volumene 15 százalékkal emelkedett. 1973. első félévében pedig 1972 hasonló időszakához képest az áruforgalom 12,8 százalékkal nőtt. Ez a KGST-tagországok közötti gazdasági kapcsolatok bővüléséről és elmélyüléséről, a nemzetközi szocialista munkamegosztás további fejlődéséről tanúskodik. A végrehajtó bizottság tudomásul vette, hogy a KGSTtagországok további lehetőségeket keresnek a kölcsönös áruforgalom további bővítésére az 1973—1975-ös időszakban, többek között a termelési szakosítás és kooperáció fejlesztésének és elmélyítésének az útján. A végrehajtó bizottság, miután megvitatta a KGSTtagországok egyesitett energiarendszerei központi irányítótanácsának tájékoztatását, megállapította, hogy az elmúlt időszakot a villamosenergia termelésének és fo©asztásának intenzív növekedése, az energiarendszerek közötti kapcsolatok és kölcsönös szállítósok fejlődése, a villamosenergia-termelés és -továbbítás műszaki és gazdasági mutatóinak javulása jellemzi, A villamos energia bruttó fogyasztása az e©esített energetikai rendszerekben 1972-ben 7,9 százalékkal múlta felül az 1971es színvonalat. A végrehajtó bizottság ajánlotta a KGSTtagországoknak, hogy ©orsitsák meg az intézkedések megvalósítását az egyesített energetikai rendszerek párhuzamos működésének területén. amelyeket a KGST 26. ülésszaka irányzott elő. A végrehajtó bizottság megvitatta és jóváhagyta azt a munkaprogramot, amely arra irányul, hogy a KGSTtagországok és Jugoszlávia ve©i- és cellulózpapíriparát modern, nagy termelékenységű berendezésekkel lássák el. Ezt a programot a KGST gépipari és ve©ipari állandó bizottsága közösen dolgozta ki és terjesztette elő. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy ennek a programnak a végrehajtása a KGST-tagországok és Jugoszlávia közös erőfeszítéseivel elő fogja segíteni a KGST-tagországok tervelnek megvalósítását a ve©i- és I cellulózpapíripar fejlesztésére vonatkozóan. A végrehajtő bizottság megvitatta a gépipari állandó bizottság tájékoztatóját azoknak a javaslatoknak a kidolgozásáról, amelyek a termelési szakosítás és kooperáció elmélyítésére és kibővítésére irányulnak a traktorok. az alapvető mezőgazdasági gépek, az ipari módszerekkel dolgozó mezőgazdasági üzemek számára készülő komplex technológiai gépsorok és berendezések előállításában a gépek nemzetközi rendszere alapján, és megfelelő döntéseket hozott. A végrehajtó bizottság ülésén jóváhagyták a KGST külkereskedelmi állandó bizottsága által előterjesztett javaslatot „A KGST-tagországok szervezetei közötti gépi és berendezésszállításokkal összefüggő szerelések és más műszaki szolgáltatások általános feltételeiről." A végrehajtó bizottság ajánlotta a KGST-tagországoknak, hogy 1974 januárjától kezdve léptessék életbe az általános szerelési feltételeket. A végrehajtó bizottság megtár©alta az érdekelt " KGST-tagországok közötti e©üttmúködés fejlesztését a kőolaj és gáz intenzivebb kiaknázásában és megfelelő ajánlásokat fogadott el. A KGST végrehajtó bizottsága me©itatta a szocialista világrendszer gazdasági problémáival foglalkozó nerhzetközi intézet jelentését az 1972—1973-ban végzett tevékenységéről. Megállapította, hogy az intézet alapjában megoldotta a szerveződési időszakkal kapcsolatos kérdéseket és teljesítette az 1972—1973-ra előirányzott tudományos kutatási tervet. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a szocialista világrendszer gazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet 1974— 1975-re vonatkozó tudományos kutatási tefvét. Annak érdekében, hogy bővítsék a KGST-tagországok gazdasági éá" tudományos-műszaki e©üttmúködését és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységét megvilágító információkat. a végrehajtó bizottság célszerűnek találta 1974. első ne©edévétől kezdődően megjelentetni a „KGST-tagországok gazdasági e©üttműködése" cíniű tájékoztató bulletint. a KGST titkárságának kiadványát, A végrehajtó bizottság ezenkívül megvitfftott a KGST-tagorszáRok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésével összefüggő más kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban megfelelő határozatokat hozott. A végrehajtó bizottság ülésszakát a barátság és a kölcsönös egyetértés légköre jellemezte. Köszöntjük fegyveres erőinket S zocialista közéletünk egyik szép hagyománya, ho© minden év szeptember 2B-én megünnepeljük és köszöntjük fegyveres erőink tagjait, a katonákat, a határőröket, a rendőröket és a fölfegyverzett dolgozókat, a munkásőröket. Kialakult az ünnep sajátos jellege és formája is. Az ünnep egyik kedves mozzanata, amikor a dolgozók képviselői, a fiatalok a laktanyákban, őrsökön, kapitányságokon és munkahelyen köszöntik a fegyveres erők tagjait. A másik mozzanat, amikor a fe©veres erők tagjai viszszaemlékeznek dicső elődeikre, a magyar szabadságharcok és forradalmak vezetőire és katonáira, számot vetnek a kiképzési feladatok teljesítésével. Kiemelkedő helyet kap a visszaemlékezések között az 1848. szeptember 29-én, Pákozdnál, Jellasics serege felett diadalt aratott magyar honvédsereg dicső hadjáratának és győzelmének elemzése. A pákozdi győzelem nem csupán az ellenség feletti diadal, hanem ©őzelem a kétkedés, a kishitűség és félszívű forradalmiság felett is. Bebizonyosodott, hogy a haladás ügyéért, a forradalom vívmányaiért érzett felelősség mélyen él a néptömegek szívében, és csak a népre támaszkodva lehet a haza védelme biztos. A pákozdi győzelem egybekovácsolta a magyar népet honvédseregével, a honvédelem ügye a nép ügye lett. A pákozdi győzelem, a szabadságharc sikeres csatái, a népi honvédsereg katonáinak hősi helytállása, a túlerővel szembeni vereség ellenére is, legszebb, legdrágább, máig példát adó katonai ha©ományaink sorába tartozik. A haladásért vívott dicsőséges harcok tömeges példákat szolgálnak arra, hogy a fe©vert forgatók megőrizték a magyar katonai becsületet, hírnevet, és tántoríthatatlan hűség, igaz hazaszeretet vezérelte cselekedeteiket. S ho© mekkora ez az erő, ho© mennyire élők és elevenek 1848 ha©ományai, akkor mutatkozott meg igazán, amikor 1919-ben a néptömegek ismét döntő szerephez jutottak az ország sorsának irányításában és a honvédelem megszervezésében. A dolgozó néptömegek, mindenekelőtt a munkásosztály, a társadalom legszervezettebb, legforradalmibb ereje, büszkén vállalta a korábbi szabadságküzdelmek minden hagyományát, a nép törekvéseinek minden haladó örökségét. Az 1919-es Vörös Hadsereg hősi harca ismét fényesen bebizonyította, hogy a társadalmi haladás ügyének igazi örökösei, folytatói és védelmezői végérvényesen a munkásosztály vezette dolgozó tömegek. De tovább erősödött és még inkább kiteljesedett az a történelmi igazság ls, hogy a társadalmi haladás ügye nem csupán nemzeti ügy, nemcsak egv-egy ország népének ügye, hanem mindenekelőtt a népek közös ügye. A haladás, a társadalmi forradalom hívei tartós sikerekre csak akkor számíthatnak, ha erőiket egyesítik, ha szilárd és önzetlen szövetségben támogatják egymást. 1848, de 1918—19 forradalmainak egyik nagy tanulsága éppen az, ho© nem elég csupán a haladás ügyében való egységes, nemzetközi' fellépés, szükséges az erők egyesítése, a testvéri szolidaritás a társadalmi haladás megvédésében, az imperializmus elleni fellépésben is. A haladás, a forradalom nemzetközi erőinek egykori küzdelmei és mai harca között a lényeges különbség abban van, hogy nem csupán az eszmék, a célok közösek, ha-