Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-28 / 227. szám

PÉNTEK, 1973. SZEPTEMBER 28. 3 Antifasiszta ' Jelentés a városi pártbizottság üléséről gyűlés Szegeden Amiből élünk Dr. Markója Imre államtitkár mondott beszédet A gyűlés résztvevőinek egy csoportja A Magyar Kábelművek szegedi gyárának nagytermében tegnap, csütörtökön délután munkások és meghívottak tömege emlékezett meg a Nemzetközi Antifasiszta Nap jegyében mártírokról és ellenállókról, a hajdani nácizmus elleni és a mai neofasizmus elleni harcról. A terem falai mentén fölállított paravánok dokumentumértékű fényképei e küzdelem momentumait idézték. A Magyar Partizán Szövetség, a Magyar Jogász Szövetség, az Országos Béketatett rá az előadó — igen sok kapitalista országban lehetünk tanúi a reakciós szélsőjobboldali, s a nyíltan neofasiszta mozgalmak felbukkanásának, sőt, elvétve, sikereinek is. A neofasizmus reális veszély, különösen akkor, ha a haladó, demokratikus erők nem ismerik fel jellemzőit, s nem szállnak szembe vele. Olyan korszakban élünk, amelyet a béke és a szocializmus híveinek világméretű győzelmei jellemeznek. Ez a Hol tartunk két esz- melés ugyanebben az idő- veszteséges terméket nem tendő múltán a X. szakban 101 millió köbmé- gyártanak. Gazdaságtalan pártkongresszus határozatai- térről 721 millió köbméter- termelés Szegeden főleg az nak végrehajtásával? Ezt re növekedett. élelmiszeriparban található, vizsgálta,, értékelte a múlt év novemberi ülésén a Központi Bizottság, erről tanácskozott később a Csongrád mejellemzi a növekedést mint például a paprikafeldolgozó vállalatnál a forgalaz mi adó felemelése miatt. Az élelmiszeriparban. A megyei gyei pártbizottság, s erről húsipari vállalatnál és a pinadott számot legutóbb — a felsőbb pártszervek döntései alapján — a Szeged városi cegazdaságban két év alatt 29, illetve 25 százalékos a pártbizottság is. Más szóval: fejlődés, a konzervgyárban megvizsgálta, hogyan haj- és paprikafeldolgozó vállatottuk végre a gazdálkodas a7onban „ak i_4 fejlesztésében, az életszínvo- latnal azonban csak 14 nal javításában, a várospoli- százalékos. Ennek oka elsotikában és a művelődés ki- sorban az alapanyaghiány és terjesztésében vállalt föl- aZ) hogy kisebbek az értékesítési lehetőségek. Az éleiilyen termékfajták jövedelmezővé tételére intézkedési tervet készített a vállalat, örvendetes, hogy mind az állami, mind a szövetkezeti iparban alapvetően a termékek gazdaságossá tételére, nem pedig a gyártás megszüntetésére törekszenek. A szegedi vállalatok ' és üzemek jól kihasználták az exportlehetőségeket. Különösen a kábelgyár, a gumigyár és a kéziszerszámgyár ná'cs és a Hazafias Népfront záloga a neofasizmus elleni városi bizottsága rendezte harcnak. A Moszkvában hagyülésen részt vett Kiss Ká- marosan megrendezendő béroly, az MSZMP KB tagja, ke-világkongresszus 100 oraz Országos Béketanács és a SZOT alelnöke, dr. Ágoston száS és 60 különböző szerJózsef, az MSZMP Csöng- vezet háromezer képviselőjérád megyei bizottságának tit- vei ennek lesz hatalmas demcv Jp dT• VaT °eZSÖ' az mostrációja. . MSZMP városi bizottságának titkára is. A Magyar Jogász Dr. Markója Imre beszéde Szövetséget dr. Antalff.y után felszólalt dr. Török JuGyörgy egyetemi tanár, a dit, a SZOTE KISZ-titkára, szövetség elnöke, a Magyar majd László Gézáné, a káPartizán Szövetséget Markó belgyár KISZ-titkára olvasta Imre, a szövetség titkára képviselte az elnökségben. Részt vettek a gyűlésen a megyei és városi társadalmi és tömegszervezeteknek, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatoknak meghívott képviselői is. Takács Imréné országgyűlési képviselő a gyűlés elnökeként bevezető szavakkal emlékezett meg a 34 évvel ezelőtti szeptemberi napokról, amikor a hitleri Németország lerohanta Lengyelországot, megkezdvén az emberiség történetének legszörnyűbb háborúját. A gyűlés előadója, dr. Markója Imre igazságügyi államtitkár is az 50 millió áldozatot követelő második világháborúra emlékezve idézte az antifasiszta napok jelmondatátt „Előre tekintünt, de nem felejtjük a múltat." Dr. Markója Imre a fasizmus múltját és jelenét elemző fejtegetését azzal kezdte, hogy a kapitalista országokban mostanában Hitlert bemutató filmek igazi célját világította meg: azt akarják ezek bizonyítani, hogy egyetlen ember volt felelős a nácizmus tenger bűnéért. A történelem azonban mást igazol. Bármennyire is törekednek Hitler nevéhez kapcsolni a fasizmus fogalmát, az nem vele kezdődött, s nem ért véget halálával. Az utóbbi években — figyelmeztefel a gyűlés antifasiszta nyilatkozatát. A nyilatkozatot a nagytermet betöltő közönség kézfelnyújtással fogadta el. A gyűlés az Internacionáléval ért véget. adatokat. Egy bizonyos: az 1970-es városi pártértekezleten elfogadott határozatok a miszeriparban a műszaki fejmegvalósulás stádiumában lesztés főleg az anyagmozga- jeleskedett s ez kedvezően vannak, helyesnek bizonyul- tás és a csomagolás korsze- befolvásoltá cazdasáeDolititak gazdaságpolitikai, műve- rűsítésér„ iránvalt Érdekes beíolyaS°lta gazdasagpo iti lődéspolitikai döntéseink, rusltesere irányult. Érdekes, kal ceijaink elérését. A terezek végrehajtásával erősöd- hogy a lakosság aránylag ke- meiés hatékonyságának nötek a pártszervezetek, fejlő- vesebb kenyeret, lisztet, vejgSe a gazdálkodás jövedatóeflétété"ISkteren ugyanakkor több ^Idségkon- delme;őségének fokozása a azonban, hogy a hatóroza- ^ és vágóhídterméket x kongresszus fő gazdaság„ toknak egy kisebbik része fogyaszt. politikai célkitűzése volt, s irreális igényeket tartalma- Általában pozitívak Szege- ennek megvalósításához a előtt nTmrtmTrifgeftükaaTaSpo- a ^^ Emelési SZegedi üzemek jelentősen san a lehetőségeket. Ezért mutatói. Textíliából, cipőből hozzájárultak. A negyedik menetközben a városi párt- és egyéb ruházati cikkekből ötéves terv azzal számolt, végrehajtóbizottság igyeke- _ a városi pártértekezlet út- hogy a vállalatok 85—90 száXllve?almeSghatórSmbe; kutatásának megfelelően - zalékban a munka termeiépárt- és gazdasági szervek nagyobb és korszerűbb a vá- kenységének fokozásával nöfolyamatos tennivalóit. Ügy laszték. Az egyre növekvő vélik a termelést. A szegedi véljük, olvasóink számára kereslethez való alkalmazko- üzemek többsége ezt is telmindenekelőtt az ipar és a mezőgazdaság helyzete érdevábbfejlesztésének is. dásról tanúskodik, hogy Megállapította a ram. A termelés korszerűsítésével javultak a munkahelyi viszonyok. A zajártalom e te- letve azzal, hogyan lehet mérséklésére, a világítás és • • A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány kegyelettel emlékezett meg a tragikus baleset következtében elhunyt a jesítette. Ehhez a technikai kes" hiszen — mint mondani cipőiparban több száz új fejlesztésen kívül hozzájárult szokás — abból élünk, amit modell bemutatására került a párt- és kormányhatározamegtermelünk, tehát a jó sor. A gyári termékek minő- tok után mind jobban kiaLphjaeSdafmfl70toktlZ sége >avult' tovább n6tt 32 lakozó ™bka- és üzem" első osztályú áruk aránya. szervezés, jóllehet az utóbJelentősen növelték terme- bi még nem vált mindenütt lésüket a tanácsi vállalatok a vállalati gazdálkodás részéés a kisipari szövetkezetek. vé. Jelentősen befolyásolta a . , városi A negyedik ötéves terv első hatékonyabb termelést a texiSSSeíSlr 3? alanti vállS T 'ukcí j^^lpTog "m-^ ^ih^éSflíen Slatos SdgáSelhasSrfejlesz! fatermelSt Az elműlt ké és kedvezőtlen jelenség vi- tése; a bútoripar fejlesztése esztendőben a nehS és a szont> hogy a ktsz"ekben és a számítástechnikai progglptoan üzemek növelték csökkentették a szolgáltatólegjobban — mintegy 31 százalékkal — bevételüket. Kü- Sokat foglalkoztak Szeged lönösen a kőolajtermelés, a üzemei a gazdaságtalan terDÉGÁZ, a vasöntöde és a melés megszüntetésével, ' il kábelgyár jeleskedett kintetben. A kőolajtermelés mindenféle termék gyártását hdm(irca;kipf javítására tett az 1970. évi 933 ezer ton- jövedelmezővé tenni. Meg- a homersekiet javitasara tett náról 1972-re 1 millió 111 állapítható: a könnyű-, a ne- intézkedések egeszsegesebb ezer tonnára, a földgázter- héz- és a gépipar üzemei munkafeltételeket teremlettek. A gépesítéssel, a gondosabb szervezéssel könnyítettek a nehéz fizikai munkát igénylő és balesetveszélyes anyagmozgatáson. A beruházással is voltak és vannak nehézségek. Különösen az építésben éleződtek ki az ellentmondások: az építővállalatok több millió forint értékű megbízást utasítottak vissza. Szűkös kapacitás miatt húzódott el a kábelgyár üzemcsarnokának bővítése, a gumigyár, a számítástechnikai vállalat és a paprikafeldolgozó vállalat beruházási programja. A beruházásokra általában a korszerűsítés és a teljesítmény növelése a jellemző. A rekonstrukciós beruházások nemcsak színvonalasak technikailag, hanem eredményjavító hatásuk is jelentős. Ülést tartott Minisztertanács delmi miniszterével Buda-- alumíniumipar központi fejpesten folytatott tárgyalá- lesztési programja végrehajsokról. Áttekintették a két tásának állásáról. A célkiország gazdasági kapcsola- tűzéseknek megfelelően nötainak fejlődését, és a to- vekedett a bauxitbányászat, vábbi lehetőségeket az áru- a timföldgyártás, előrehalaforgalom és a termelési koo- dás történt a félgyártmányVályi Péterről, a Miniszter- peráció terén. Tárgyaltak a és készárutermelésben, az tanács elnökhelyetteséről és legnagyobb kedvezmény ér- öntödei kapacitás bővítéséemlékét jegyzőkönyvben vényesítése, a diszkriminá- ben. Üzembe lépett a Széörökítette meg. ciómentes kereskedelem kesfehérvári Szélesszalag A kormány megtárgyalta problémáiról is. A Minisz- Hengermű és az új Ajkai dr. Timár Mátyás, a Minisz- tertanács a jelentést jóvá- Timföldgyár, befejeződött az tertanács elnökhelyettese je- hagyólag tudomásul vette. Almásfüzitői Timföldgyár j lentését a magyar—bolgár A külkereskedelmi minisz- bővítése. Jelentősen bővült' gazdasági és műszaki-tudo- ter jelentést terjesztett a kor- a nemzetközi együttműkömányos együttműködési bi- mány elé a Tokióban meg- dés, a külföldi vállalkozások zottság szeptember 13—16 tartott általános vámtarifa- szélesedtek, között Várnában tartott el- és kereskedelmi egyezmény Az Országos Anyag- és nöki találkozójáról. A tár- (GATT) miniszteri értekezle- Árhivatal elnöke jelentést gyalásokon megállapították, téről, valamint a japán po- terjesztett elő a fogyasztói hogy a bizottság előző ülés- litikai és gazdasági élet ve- árak alakulásáról. A jelenszakán hozott határozatok Zető személyiségeivel foly- tés megállapítja, hogy bár alapján fejlődött a két or- tátott tárgyalásairól. Az ér- az idénycikkek árai megleszág együttmőködése. Meg- tekezleten elfogadott nyilat- hetősen ingadozóak, az év határozták a kitűzött felada- kozat elvei alapján a tagor- első felének adatai, valamint tok teljesítését biztosító to- szágok között új körtárgya- az év végéig várható folyavábbi teendőket, az együtt- láso'/ra kerül sor, amelye- mátok elemzése alapján a működés bővítésének lehe- ket 1975-ben kell befejezni, fogyasztói árszintnövekedés tőségeit. A jelentést a Minisztertanács a tervben meghatározott Dr. Timár Mátyás, a Mi- jóváhagyólag tudomásul vet- mértéket nem haladja meg. nisztertanács elnökhelyettese te. A Minisztertanács a jelenés a külkereskedelmi mi- A Minisztertanács meg- tést jóváhagyólag tudomásul niszter beszámolt Frederick tárgyalta, és jóváhagyólag vette. B. Denttel, az Amerikai tudomásul vette a nehézipa- A kormány ezután egyéb Egyesült Államok kereske- ri miniszter jelentését az ügyeket tárgyalt. . Az idei határrendezéssel Szegedhez csatlakozott öt község lényegesen megnövelte a város mezőgazdasági területét: az eredeti 11 ezer 251 hektárról 33 ezer 171 hektárra. Most már nyolc mezőgazdasági és egy halászati termelőszövetkezete, egy állami gazdasága és egy célgazdasága van a városnak. A téeszek az elmúlt két évben eredményesen gazdálkodtak, vagyoni helyzetük szilárd. A zöldségtermesztés fellendítését szolgáló kormányhatározat óta nagyobb területen termelnek fűszerpaprikát, de ez még nem elég. A város ellátása érdekében szükséges, hogy tovább növeljék a közvetlen fogyasztásra kerülő zöldségfélék arányát, ezzel segítve a kedvezőbb szabadpiaci áralakulást. Fellendülőben van a téeszek állattenyésztése is. A városi pártértekezlet határozatának megfelelően három téesz ben most jelentősen fejlesztik a sertéstenyésztést. Az Üj Életben befejeződött az évi 1200 darab hízó kibocsátású tell-p építése, a Tisza táj ban pedig a 9 ezer darabos zárt rendszerű sertéstelep üzembe állítása. A Felszabadulásban most építik az évi 15 ezer hízó sertést kibocsátó telepet, amelyet eredetileg 60 ezer darab kapacitásúra terveztek ugyan, de az építőanyagárak növekedése és egyéb pénzügyi okok miatt kisebbre kellett méretezni. A munkaverseny mindenütt jelentősen hozzájárult a kitűzött célok eléréséhez. Itt az eredmények mellett azonban megfigyelhetők olyan jelenségek is, amelyek nem kívánatosak. Növekszik az igény a munkaversenyben elért eredmények anyagi elismerésére, tehát jutalmazására, ugyanakkor általában csökkent az erkölcsi elismerés súlya, jelentősége. Éppen ezért tudatosabbá kell tenni: a munkaverseny nem olyan munkaköri kötelezettség, amelyért minden esetben arányos díjazás jár, jóllehet a jutalmazásnak itt is megvan a jelentősége. A munkaverseny-propaganda nem elég folyamatos, többnyire akciókra korlátozódik, eseményszerű. Nyilvánvaló, hogy a propagandának főleg az erkölcsi elismerést, az élen járó brigádokat, közösségeket kell népszerűsítenie. Az utóbbi két év ajatt továbbfejlődött a pártszervezetek gazdaságszervező munkája. Ez bizonyítja, hogy mindenütt egységesebben értelmezik a párt gazdaságpolitikáját; reálisabbak lettek a vállalati gazdaságpolitikai célok; a kommunisták jobban feldolgozták a határozatokat és általában jól látják a végrehajtással kapcsolatos helyi tennivalókat is: a pártszervezet többsége a határozatok megjelenése után nem várt felsőbb utasításra, mint korábban, hanem azonnal hozzáfogott az üzem- és munkaszervezés helyzetének felméréséhez. Az elmondottakból következnek a gazdaságpolitikai tennivalók is. Az iparban — a többi között — tovább kell tökéletesíteni a munka- és üzemszervezést, a szocialista brigádmozgalmat, javítani a munkaerő-gazdálkodást, a gyártmánykorszerűsítést, törekedni kell a munka szerinti beosztás elvének következetesebb megvalósítására, jobban figyelembe kell venni a belső piac és a külkereskedelem igényeit. A mezőgazdaságban a zöldségprogram helyi feladatait kell megvalósítani, és fontos feladatnak tekinteni a szakosított állattenyésztő telepek gazdaságos üzemeltetését. Az öntözés fejlesztése, a belvízrendezés és talajjavítás szintén elengedhetetlen. Mint az iparban, a téeszekben is fel kell hívni az indokolatlan áremelések ellen, gondot kell fordítani az ellátás javítására. A város zöldség- és gyümölcsellátásának javítása végett az eddiginél jobban kl kell használni a háztáji és kiskerteket. <