Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-27 / 226. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam, 226. szam 1973. szeptember 27., csütörtök Ára: 80 fillér Kádár János tárgyalásai Urho Kekkonennel Illést tartott az MSZMP Szeged városi bizottsága Kádár János Helsinkiben folytatta megbeszéléseit dr. Urho Kekkoncn elnökkel Gazdag program várta szerdán Helsinkiben Kádár Jánost. A Központi Bizottság első titkára — aki Kekkonen államfő vendégeként baráti látogatáson tartózkodik a finn fővárosban — délelőtt a hietániemi temetőben koszorút helyezett el Juho* Kusti Paasikivi, az 19ö6-ban elhunyt köztársasági elnök sírján. Ezt követően, az elnöki palotában folytatódtak Kádár János és dr. Urho Kekkonen megbeszélései. A tárgyalásokon részt vettek a Központi Bizottság első titkára kíséretének tagjai: Katona István, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Rónai Rudolf. hazánk helsinki nagykövete. A mintegy háromórás megbeszélések őszinte, szívélyes. konstruktív légkörben zajlottak le. A felek tájékoztatták egymást a két ország belsó helyzetéről, s áttekintették azokat a lehetőségeket — különösen gazdasági területen —, ahol a két ország kapcsolatai tovább fejlődhetnek, még tovább erősödhetnek. Megtárgyalták a nemzetközi helyzetnek a két országot egyaránt érintő legfontosabb kérdéseit, elsősorban az európai biztonság kérdéseit. Kalevi Sorsa finn miniszterelnök és felesége szerda délben díszebédet adott Kádár János és felesége tiszteletére a minisztertanács vendégházában. Az ebéd meghívott vendégei között Kádár János kíséretének tagjain kívüi ott volt a finn társadalmi, poiittkai élét'sok vézétó személyisége. Az ebéden Kalevi Sorsa és Kádár János pohárköszöntőt mondott. Szerda délután Helsinkiben. az elnöki palotában Kádár János a Finn—Magyar Baráti Társaság vezetőivel és aktivistáival találkozott. Szerdán este Urho Kekkonen az elnöki palotában díszvacsorát adott. Kádár János és felesége tiszteletére. Részt vett a vacsorán Kalevi Sorsa miniszterelnök, I Ahti Karjaleitjen külügymi- | niszter. Paut Georg Jyrkán- i kallio budapesti finn nagy- ; követ. Ugyancsak részt, vett a vacsorán a kormány több tagja, a parlament, tisztikarának több tagja, a finn közélet számos neves személyisége, a politikai és társadalmi élét sok vezetője. Részt vettek a vacsorán a Finn— Magyar Baráti Társaság vezetői, továbbá a főváros vezetői. A díszvacsorán Urho Kekkonen elnök és Kádár János pohárköszöntőt mondott. Kádár János szerda délután hazánk helsinki nagykövetségén találkozott a Finn Kommunista Párt vezetőivel. Agrne Saarinennei. az PKP. eihökévej,.. . Taisto. Sinisalo és Olavi Haenninen alelnökökkel. Arno Aalto főtitkárral, a Politikai Bizottság. a titkárság tagjaival, központi bizottsági tagokkal, köztük Ville Pessivel, az FKP tiszteletbeli elnökével. A párt első titkára és a finn testvérpárt vezetői meleg, baráti hangulatú, elvtár^ beszélgetést folytattak. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága, dr. Varga Dezsőnek, a pártbizottság titkárának elnökletével, tegnap délelőtt ülést tartott. Az ülésen részt vett, és felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára is. Az első napirend előadója Sipos Géza, a Szegedi városi pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítést adott A X. kongreszszus és a városi pártértekezlet határozatainak végrehajtása, és a további teendők című írásos jelentéshez. A referátumot követő vitában a következő elvtársak szólaltak fel: Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese; Kónya Sándorné, a Kenderfónó- és Szövőipari Vállalat pártbizottságának titkára; dr. Kuti Árpád, az ÉLIKER igazgatója; Balog István, a József Attila Tudományegyetem gazdasági főigazgatója; Tari Jánosné, a Gutenberg utcai általános iskola igazgatója és Győri Imre. A vitát Sipos Géza foglalta össze, majd a pártbizottság a jelentést egyhangúlag elfogadta. Ezután a város átdolgozott, IV. ötéves lakásépítési tervéről, a lakáselosztási rendszer tapasztalatairól, és továbbfejlesztésének feladatairól szóló jelentés megvitatasa került sorra, amelynek előadója Pragai Tibor, a városi tanács elnökhelyettese voll. Ezzel kapcsolatban Kónya Sándorné, Dani Mihály, a MÁV Szegedi Igazgatóságának osztályvezetője, Sipos Mihály, a DÉLEP igazgatója, Győri Imre, Börcsök Ferenc, a VlDIA, Kereskedelmi Vállalat igazgatója, dr. Kuti Árpád és Sipos Géza mondta el véleményét, majd a pártbizottság a jelentést elfogadta. Végül dr. Ozvald Imrének, a városi pártbizottság titkárának előterjesztésében ia városi pártszervek első félévben végzett munkájáról szóló tájékoztatót, továbbá a városi pártbizottság és végrehajtó bizottság 1973. II. félévi munkatervét tartalmazó javaslatot — hozzászólt Polák Zoltán, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatója — hagyta jóvá a városi pártbizottság. •• • • | •• tr V7yumolcsozo vízügyi együttműködés Szeneden tárgyainak a Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizoilság A Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság XVIII. ülésszakának előkészítő tárgyalásai ezekben a napokban folynak Szegeden az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság székházában. A két tagozat együttesen dolgoz kl terveket a közös érdekű vízügyi együttműködés hosszú dekezés, a vízhasznosítás, a vízvédelem és a hajózás aktuális kérdéseiben. A magyar—jugoszláv vízügyi együttműködés hosszú évek óta példás és kölcsönösen hasznos. MunkatárLosonczi Pál fogadta a belga parlamenti küldöttséget Fegyveres erők köszöntése Fogadás a megyei tanácsszékházban Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán hivatalában fogadta a hazánkban tartózkodó belga parlamenti küldöttséget. amelyet Hervé Brouhon. a Belga Szocialista Párt képviselőházi csoportjának vezetője az Interparlamentáris Unió belga—magyar tagozatának elnöke vezet- i Dr. Tiniár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese ugyancsak szerdán hivatalában fogadta a belga parlamenti delegációt. A találkozón részt vett Darvasi István,, az Interparlamentáris Unió magyar csoportja magyar—belga tagozatának elnöke. dr. Réczei László, hazánk brüsszeli és André Bayot, a belga királyság budapesti nagykövete. Ünnepi esemény zajlott le tegnap délután Szegeden a megyei tanácsszékház épületében. Az MSZMP megyei bizottsága, valamint a Csongrád megyei tanács vb fogadást rendezett a közelgő fegyveres erők napja alkalmából. A fogadáson a megyében állomásozó fegyveres testületek, a honvédség, a BM-alakulatok és a munkásőrség vezetői vettek részt. Győri Imre. az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott köszöntőt. Megemlítette, hogy a fegyveres erők napján országunkban a történelmi események méltatása mellett a jelen időszerű kérdéseiről és a jövőről is beszélünk. Mindenekelőtt arról, hogy a szocializmus építésében elért eredményeket védelmeznünk kell, mert azok alapvetőek a békés jövő szempontjából. A hatalmas gazdasági, politikai, társadalmi és katonai erő, amivel ma a szocialista világrendszer és főleg a Szovjetunió rendelkezik, döntően befolyásolja a történelem menetét és a haladás, a béke fő biztosítéka. Arról is beszélt Győri Imre, hogy a fegyveres testületek, mint eddig, ezután is vegyenek részt, nyújtsanak segítséget állomáshelyükön a különböző politikai, társadalmi és gazdasági feladatok végrehajtásában, mindenekelőtt a fiatalság honvédelmi nevelésében. Ezután baráti eszmecsere kezdődött, amelyben a megye és Szeged párt- és állami életének több vezetője részt vett, közöttük Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ozvald Imre, a szegedi városi pártbizottság titkára. Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese, dr. Csikós Ferenc, Szeged megyei város tanácsának vb-titkára. Jelen volt az eseményen a Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatok több magas rangú tisztje is. sunk az együttifiüködés eredményeiről1 és további kilátásairól kért tájékoztatást a magyar és a jugoszláv tagozat titkárától, Branko Todorovicstól és Litauszki Istvántól. — A Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság immár 18 éve működik eredményesen — válaszolt Branko Todorovics. — A közös problémák együttes megoldása mindkét országnak érdeke, s bőven van alkalom az egy ii tini u n ká lkod ás ra. hiszen számos vízfolyás szeli ál határainkat, vagy éppen folyó a határ. Együttműködésünk magas színvonalú és évről évre gazdagodik; a kapcsolatok korrektsége kölcsönös bizalmat szült. Mindkét fel számára kedvező megoldásokat keresünk, így állandóan javulnak a védekezés. a vízvédelem és a vízkincs kihasználásának feltételei országainkban. Együttes kezdeményezéssel és fellépéssel siker koronázta például a Tisza védelmére vonatkozó tágabb nemzetközi együttműködés megteremtését is, melyhez alapvető érdekei fűződnek országainknak. A Tisza-völgy valamennyi országa csatlakozott kezdeményezéseinkhez a KGST keretében folytatott tárgyaláson. — Az együttműködés éveiből a segítőkészség számos példáját tudjuk felmutatni. Magyarország például készségesen közreműködik a dunai Védekezésben, a jégtörésben, s hasonl> esetekben mi, is mindig készségesen nyújtunk segítséget magyar barátainknak. Az együttműködés szelleméről adott tájékoztatást Litauszki István néhány fontos gyakorlati példával egészítette ki: — Az országaink közötti vízügyi együttműködés mindjobban bővül, és ma már nemcsak védekezési feladatokat tartalmaz, hanem közös munkákat, együttes vállalkozásokat is bőségesen. Az alapvető cél a halárterületek gazdasagi fejlődésének elősegítése a vízügyi eszközökkel; az hogy a közös célokat olcsóbban, gazdaságosabban érjük el. A Dráván például' vízlépcsők közös építését tervezzük. Tárgyalunk egy bácskai öntöző főmű közös megépítéséről, amely 20 ezer hektár öntözését tenné lehetővé. Szegedet is érinti a becsei duzzasztómű építése, amely számunkra azt jelenti, hogy plusz luü— 160 centiméternél alacsonyabb vízállás nem lesz a szegedi Tisza-szakaszon. — Ezekhez a témákhoz mindkét ország szakemberei felismerik a közös érdekeket, a közös hasznot, s nagy feleiősséggel és egymás iránti tisztelettel közelítenék meg minden problémát. A szegedi előkészítő tárgyalások szombaton fejeződnek be. Előrehaladás Genfben Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tanácskozásain ^szerdán megindult a munkaszervezési kérdések tisztázása, ami azzal biztat, hogy a 12 albizottság — a konferencia második szakaszának alapvető fórumai — rövidesen hozzáfoghat az érdemi eszmecseréhez. Az első ponttal (európai biztonság megerősítése) foglalkozó albizottságok például részben elfog '' ik a közös formulát, részben minden különös előírás nélkül már megkezdték az érdemi munkát. 9