Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

VILÁG PBöttTÁRTAI, EGYESÜLJETEK* DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIÁLIS T»A MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam* 223. szám 1973. szeptember 23., vasárnap Ára: 1 forint H VIII. Magyar Bekekongresszus állásfoglalása A VIII. Magyar Békekongresszus küldöttei 1973. szeptember 20-án és 21-én az Országházban megtartott tanácskozásokon megvitatták az Országos Béketanács beszámolóját. A küldöttek hat munkabizottságban folytattak véleménycserét a békés egymás mellett élés, valamint a biztonság és leszerelés kérdéseiről; a nemzeti függetlenségi mozgalmak és a békemozgalom feladatairól; a válsággócok megszüntetéséért folytatott küzdelemről; az ifjúság békére nevelésének és a békeharcban való részvételének témájáról, végül a magyar békemozgalom feladatairól. A bizottságok munkájáról szóló jelentéseket a plenáris ülés meghallgatta, majd a küldöttek egyöntetű állásfoglalást alakítottak ki és fogadtak el a nemzetközi helyzetről, és a békemozgalom feladatairól. Végül újjáválasztották az Országos Béketanácsot, és megválasztották a békeerők moszkvai világkongresszusának magyar küldöttségét. A VIII. Magyar Békekongresszus megállapította, hogy a nemzetközi helyzet és hazánk belső élete kedvezően fejlődik. Az elmúlt évek során a Szovjetunió és az egész szocialista közösség következetes békepolitikájának eredményeképpen a nemzetközi viszonyokban számottevő változás történt. Megerősödtek az enyhülési irányzatok, javult és kedvezőbbé vált a nemzetközi légkör. Ma már nemzetközi egyezmények egész sorában ölt testet a békés egymás mellett élés politikája. A VIII. Magyar Békekongresszus küldöttei ennek a fontos felismerésnek jegyében elemezték a nemzetközi erőviszonyokat. Megállapították, hogy a két világrendszer országainak és társadalmi mozgalmainak együttműködésében napról napra egyre jobban előtérbe kerül a gazdasági, a tudományos, a műszaki, a kulturális és az emberi kapcsolatok bővítése és fejlesztése. Ez kedvez a nemzetközi békemozgalomnak, és új lehetőságeket nyit meg a magyar békemozgalom számára, s új munkamódszerek felkutatását is igényli. A magyar békemozgalom egyik fontos feladata, hogy következetesen tájékoztassa hazánk népét azokról a fontos nemzetközi kérdésekről, amelyek a békés irányzat fennmaradását hosszú távra megszabják, vagy gátolni-akarják. Folyamatos felvilágosító munkát kell folytatni a szigorú Jjemzetközi ellenőrzés mellett! végrehajtandó általános és 'teljes leszerelés megvalósításáról, a fegyverzetcsökkentésről, a nukleáris kísérletek betiltásáról, és mindezek betetőzéseként a leszerelési világkonferencia megszervezéséről. A VIII. Magyar Békekongresszus örömmel és megelégedéssel üdvözölte azt a magas fokú szolidaritást tükröző, jó és áldozatkész munkát, amelyet a magyar társadalom a hősiesen harcoló vietnami népért végzett. Vietnam újjáépítésének támogatása és a párizsi egyezmények szigorú betartásának követelése a feladatunk. A nemzetközi enyhülés nem terelheti el a békemozgalom éber figyelmét a háborús veszélyt hordozó válsággócok létezéséről, elsősorban a közel-keleti feszültségről, valamint a teljes nemzeti függetlenségért, a faji megkülönböztetés ellen küzdő nemzeti mozgalmak támogatásáról. A VIII. Magyar Békekongresszus hangot adott mélységes aggodalmának és izzó haragjának a nemzetközi imperializmus és monopóliumai által szított és támogatott chilei ellenforradalmi támadás miatt, és testvéri együttérzését, harcos szolidaritását fejezte ki a fehérterror ellen küzdő chilei nép iránt. A béke magyar hívei számára a legfontosabb felismerés az, hogy a békés egymás mellett élés megvalósítása egyidejűleg jelent nemzetközi együttműködést és harcot is. Együttműködést a különböző társadalmi rendszerű államok, békeszervezetek és egyes emberek között az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján; harcot a háború, az agresszió, a belügyekbe való beavatkozás, az imperializmus mindenfajta nyílt és leplezett megnyilvánulása és ideológiája ellen. Ebben a bonyolult küzdelemben a Szovjetunió és a többi szocialista ország békeprogramja növekvő politikai, katonai, gazdasági és erkölcsi súlya tudatos cselekvésre ösztönzi a békére vágyó százmilliókat, és realizmusra int a másik táborban is. Az együttműködés és a harc egyidejűségét és szükségszerűségét felismerve, a békekongresszus felhívja a figyelmet az egyoldalú illúziók veszélyére, és ugyanakkor az időnként tapasztalható pesszimizmusra és közömbösségre is. Határozottan fellépünk azokkal a kínai vezetők által hirdetett álforradalmi nézetekkel szemben is, amelyek elmosni és összekuszálni akarják világunk valóságos frontjait, és ezzel az imperializmus érdekeit szolgálják. A VIII. Magyar Békekongresszus elhatározta, hogy nagyobb erőfeszítéseket tesz az egész magyar nép tudatos békeharcának megszervezése érdekében. A magyar békemozgalom támogatja, és mind hazai, mind pedig nemzetközi tevékenysége során folyamatosan ismerteti a párt és a kormány következetes békepolitikáját. Kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy a mi körülményeink között a békéért akkor tesszük a legtöbbet, ha mindenki a maga helyén becsületesen, áldozatkészen és odaadóan dolgozik a hazánk legszebb hagyományait beteljesítő szocialista nemzeti egységért, és ily módon a szocializmus teljes felépítéséért. Ez az az alap, amelyen a magyar békemozgalom fejlesztheti a népek közötti kapcsolatait. A kongresszus felhívja az Országos Béketanács figyelmét, hogy nagy lehetősége van a nemzetközi felvilágosítás, tájékoztatás és meggyőzés árnyaltabb, rugalmasabb és sokrétűbb formáinak alkalmazására. A magyar békemozgalom javaslataival és kezdeményezéseivel továbbra is tevékenyen vegyen részt a Béke-világtanács munkájá(Folytatás a 2. oldalon.) Újszeged első Újszegeden, az odesszai városrészben, gyors ütemben épülnek a lakóházak. A DÉLÉP munkásai az elmúlt héten szerelték össze az első tízemeletes épületet a tízemeletese osszeiiívtáK az országgyűlést Szegedi Házgyár elemeiből. Képünk Újszeged első tízemeletes lakóházát mutatja be. Somftgyl Károiyná felvétele A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1973. október 4. napján (csütörtök) délelőtt 11 órára öszszehívta. Előreláthatóan az ülésszak napirendjére kerül az Elnöki Tanács beszámolója az utóbbi kétéves munkájáról, a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról, és felelősségéről szóló törvényjavaslat, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a statisztikáról szóló törvényjavaslat. (MTI) Chilével A Bolgár Népköztársaság a Koreai NDK és a Német Demokratikus Köztársaság szombaton hivatalosan bejelentette, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Chilével. és napközik A felvételek után — Első dolgunk: az építés Az ősz országszerte szinte valamennyi kisgyermekes családnál az izgalom időszaka: felveszik-e gyermeküket a bölcsődébe vagy az óvodába? Sajnos, szerte az országban és Szegeden is jó néhányan nemleges választ kaptak. Azok a családok, akiknek gyermekét helyhiány miatt nem lehetett felvenni, nyilván nehéz helyzetbe kerültek. Elkeseredve, olykor fölháborodva panaszkodnak, fellebbeznek, s való igaz: helyzetük nem irigylésre méltó. Mindenekelőtt a felvételről érdemes szólni. Korábban már megírtuk, hogy a bölcsődei felvételi kérelmeket milyen szempontok alapján bírálták el. Hasonló módszereket alkalmaztak az óvodai felvételek eldöntésekor is. Eleve szóba sem kerültek azok a gyerekek, ahol az édesanya nem dolgozik, vagy a családban akad valaki — például egy nagymama —, aki napközben vigyázhat a gyermekre. S amelyik családban valamelyik szülő olyan vállalatnál dolgozik, ahol van üzemi óvoda, gyermekeiket eleve oda irányították át. Végül a családok közül azoknak a gyermekeit részesítették előnyben a felvételkor, akiknél az egy családtagra jutó jövedelem kisebb volt. Az, hogy a döntések méltányosak voltak, és a meglevő helyekkel a tanács, az üzemek a lehető legjobban gazdálkodtak, nyilván nem vigasztalhatja meg azokat a családokat, akik most kétségtelenül nehéz helyzetbe kerültek. Hiszen több mint ezer gyermeknek 6ikerült ugyan helyet biztosítani a bölcsődékben, 300-nál többet viszont el kellett utasítani. S mindezt úgy, hogy valamennyi bölcsődébe jóval több gyermeket vettek fel, mint ahány hely yan. Az igazi gond azonban az óvodai ellátás, hiszen a bölcsődés korú gyermekek édesanyja — ha más megoldás nincs — igénybe veheti a gyermekgondozási segélyt. Sajnos, az óvodákból is sok gyermeket kellett elutasítani: a hat és fél ezer jelentkező közül közel 700-at, bár ez a szám a fellebbezések elbírálása után csökkenni fog. A háromévesnél idősebb gyermek édesanyja már nem maradhat otthon gyermekgondozási segélyen, ezért nyilván az ő helyzetük a nehezebb. Emiatt, s azért is, mert az óvoda fontos 'szerepet tölt be az iskolára való előkészítésben is, a tanács és a városi pártbizottság elsősorban az óvodák építését, bővítését szorgalmazza. Azt is el kell ismernünk, hogy a városban sok óvoda épült az utóbbi években. Sőt, amíg az ország egésze csak az ötéves terv végére éri el a 70 százalékos óvodai ellátottságot, Szeged ezt már túlhaladta, a jelentkezőknek csak valamivel több mint 10 százalékát kellett helyhiány miatt elutasítani. Érdemes arról is beszélni, hogy hány új óvoda épült az utóbbi években, s készül el 1975 végéig. Tarjánban az állandó és a két ideiglenes óvoda összesen 300 férőhelyes, s kényszermegoldásként ennél több gyermeket helyeztek el bennük. Ugyancsak ebben az ötéves tervben épült az Ilona utcai, s a Szent György téri ideiglenes óvoda, összesen 150 férőhelylyel. Átvette a tanács a Deák Ferenc utcai óvodát is, melyben 75 gyermeket lehet elhelyezni. Igaz, közben be kellett zárni a Szilléri sugárúti, 50 férőhelyes óvodát, de az ötéves tervben előirányzat 700 óvodai férőhely közül 450 már megépült. Azokkal a bővítésekkel együtt, melyeket a művelődésügy saját pénzéből készíttetett el két és fél év alatt 650-nel bővült az óvodai férőhelyek száma. Októbertől Tarjánban három lakásban 60, januártól pedig az új iskolában 50 gyermek ideiglenes elhelyezését biztosítják, akiket már felvettek, s addig is más óvodákban helyezték el őket. Az új iskola mellett a tervek szerint 1974 végére készül el egy 150 férőhelyes óvoda. Ez, és a Tabán utcában felépítendő óvoda — melynek építését a DÉLÉP vállalta, s 1975-ben már valószínűleg működni fog — 100 férőhelyével nyilván sokat segít majd a tarjániak gondjain. 1975 végéig 475 hellyel lesz több a felsővárosi, tarjáni gyermekek számára, beszámítva a DÉLÉP Tabán utcai vállalását is. Béketelepen — ahol Tarjánhoz hasonlóan nehéz a helyzet — egyelőre 30 gyermeket sikerült ideiglenesen elhelyezni, s ott is óvoda épül hamarosan. Minden lehetőt megtesz a város, hogy javítsa az ellátást. Azt is el kell ismernünk — bár mindenkinek a saját baja a legfontosabb —, hogy Szegeden még mindig jó a helyzet, ha más városokkal összehasonlítjuk a számokat. Csak hát ezek a számok viszonylagosak, hiszen Szegeden a nők foglalkoztatottságának aránya Budapest után a legnagyobb az országban. A keresőképes korú nők 84,4 százaléka dolgozik, az országos átlag ennél jóval kevesebb. Érthető tehát, hogy bár a városban több férőhely van, mint másutt, még ez is kevés. A tanács is ezért törekszik arra, hogy mindenekelőtt az óvodai férőhelyek számát gyarapítsa. A szegedi családok nagy részében dolgozik az édesanya, s emiatt sok a jelentkező a napköziotthonos ellátásra is. Az óvodákban több mint 5100 jelentkező közül közel 700-at, az általános iskolákban pedig közel 3700 jelentkezőből mintegy 480-at el kellett utasítani. Nagy szükség van tehát az étkezési lehetőségek javítására, a konyhai kapacitás növelésére is. Egyelőre az óvodások és az alsó tagozatosok ellátását úgy igyekeznek biztosítani, hogy — ahol lehetőség van rá — a felső tagozatosok tanári felügyelettel vendéglőben ebédelnek. Nehéz helyzetben van tehát a város. Több óvodára, bölcsődére van szükség, javítani kell a napköziotthonos ellátás feltételeit, béralapot, költségeket biztosítani az új óvodák, konyhák működéséhez. Az mindenesetre biztató, hogy ebben az ötéves tervben az óvodai férőhelyek száma több mint ezerrel bővül, a bölcsődei férőhelyeké pedig 380-nal. Ez sem köny-r nyű feladat Sz-JS