Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

PÉNTEK, 1973. SZEPTEMBER 21. Nevelők és szülők jobb kapcsolatáért Ülést tartott a népfront podagógéat bizottsága A szeptemberben életbe lé­pett oktatásügyi rendelkezé­sek nyomán az iskolai mun­kának több olyan területe teremtődött, ahol jelentős eredményt csak széles tár­sadalmi összefogással lehet elérni. A pedagógusok mun­káját segítő társadalmi szer­vezetek közül a Hazafias Népfront megyei pedagógiai bizottsága tegnap délelőtti ülésén határozta meg az új tanévre szóló bizottsági fel­adatokat. Az ülés résztvevői megvitatták a bizottság idei munkatervét. Ezt úgy állítot­ták össze, hogy szolgálja a legfontosabb iskolai célok — a túlterhelés csökkentése, az iskolai demokratizmus kitel­jesítése — megvalósulását. A pedagógiai bizottság az idén különös gondot kíván fordítani a szülői munka­közösségek segítésére. A ne­velök és a szülők közötti értelmes munkamegosztás, a szorosabb kapcsolatok ki­alakítása. az oktatás-nevelés eredményességének fontos feltétele. A bizottság tagjai az új rendelkezések és az egyéb pedagógiai irodalom ismertetésével, családlátoga­tások szervezésével kíván­ják elérni, hogy a szülők folyamatosan tájékozódjanak az iskolai élet kérdéseiről. Az idén az üzemekben dol­gozó szülők számára havon­ként tájékoztatókat tartanak, amelyeken előre összegyűj­tött kérdésekre a bizottság egy-egy tagja válaszol. A szülők kérdéseit üzemenként az erre a célra rendszeresí­tett leveles ládákban gyűj­tik össze. Ugyancsak fontos feladatnak tekintik az isko­lák közötti különbségek csök­kentését. Az Egy üzem — egy iskola-mozgalom szervezése mellett tanyai kollégiumo­kat patronálnak, előkészítő és nyári olvasótáborokat szerveznek a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei szá­mára, segítséget nyújtanak tanyai tanulók városi is­kolákban való elhelyezésé­hez. A Collegium Artium idei programja A szegedi egyetemek hall­gatói 1957 óta ismerik és kedvelik a Collegium Artium et Politechnicum előadásait. A Rerrich téri Béke-épület­ben megtartott nagy sikerű esteken a legújabb termé­szettudományi ismereteket szerezhették meg a hallga­tók, több szekció előadásai alapján pedig esztétikai is­mereteik bővültek. A Colle­gium Artium idei program­ja ismét tartalmas kedd esti időtöltést ígér az egyete­mistáknak. A zenetudományi szekció­ban, amelyet dr. Nagy Ist­ván főiskolai tanár vezet, hat előadás hangzik majd el Zenetörténeti párhuzamok címmel. Az egyes előadások alkalmával a dalokat és a hangszeres műveket a főis­Kántor Andor A képzőművészetnek ebben a napjainkban forrongó-ka­vargó sűrűjében, a felfoko­zott, mesterséges indulatok, pózok, formabarúvok agresz. szív és kiismerhetetlen dzsungelében oázis egy-egy olyan kiállítás, mely meri vállalni őszinte önmagát. Öröm a találkozás olyan festővel, aki rohanó életünk­ben halk szóval és nagyon bölcsen megmutatja a fel­szín alatt a lényeget, aki megajándékoz emberi és mű­vészi mélységeivel. Ilyen örömben lesz része annak, akt Kántor Andor Munkácsy­díjas festőművész tegnap dél­után. a Képcsarnok szegedi bemutatótermében megnyílt kiállítására betér. A tárla­ton — melyet Szelesi Zol­tán művészettörténész nyi­tott meg — az idős mester főleg tájképeket mutat be néhány csendélet és portré társaságában. Művészetének alapja, in­dító forrása a látvány, a mindannyiunk állal látható valóság: egy-egy régi utca, a Duna-kanyar megannyi és oly sokszor megfestett szép­sége, néhány virág, gyü­mölcs és edény sokak számá­ra a valóságban annyira hét­köznapi együttese. A valóság kínálta impressziókat embe­ri élményekké érleli, a lá­tottakat emberi-művészi lencserendszerén áteresztve születnek alkotásai. A termé­szetélmények borongós, pá­rába öltöző vagy vesző han­gulatai is ezeket az emberi mélységeket sejtetik. A bo­rongós táj nehezebben fedi fel szépségeit, de biztosabb térképe a valódi értékkek­»ek. hisz nem kápráztatnak a csillogó-villódzó felszíni fé­nyek. Kántor Andor festészeté­nek egyik legnagyobb eré­nye a biztos szerkezet, fest­ményeinek színvilága. A mélykékek -szürkék között fölparázsió okkerek, vörösek, a sötétzöldek sűrűjéből elő­villanó ósárgák, narandsok. Nem a tavai.- friss színei r:k,' nem is a nyár tobzó­dó színorgiája, hanem az első őszi napok tompább, érettebb, mélyebben parázs­ló színei. Kántor Andor nem „diva­tos", nem „modern" festő, ha ezeket a fogalmakat csak di­vatos és modern értelemben tudjuk használni. De kiváló festő, aki azon túl, hogy is­meri mestersége minden tit­kát, atmoszférát tud terem­teni, emberi tartalmakat tud közvetíteni. Alkotásainak ér­zelmi-hangulati gazdagsága mindannyiunk számára ka­pocs lehet külső és belső vi­lágunk között, az ember és környezet között. Tandi Lajos kola tanárai, növendékei és a színház művészei mutat­ják be. A sorozat első elő­adásét 25-én, kedden tart­ják meg Bach és Hándel ellenpont művészete címmel. A képzőművészeti szekció­ban az idén a modern mű­vészetről szól majd Vinkler László festőművész, főisko­lai tanár, dr. Mezei Árpád művészetpszichológus és dr. Pogány Frigyes egyetemi ta­nár előadása. A modern filmművészet kísérleteiről, eredményeiről, a színház, a film és a televízió viszo­nyáról tartanak előadásokat a színházművészeti szekció­ban. A meghívott előadók: Nemeskürty István, Nemes Károly és Hermann István. A Collegium Politechnicum­ban a természettudományok új eredményeiről, a termé­szettudományi kar tanszék­vezető professzorai és a tan­székek kutatói tartanak négy előadást. A Collegium Artium kere­tében filmesztétikai kör is működik. Ebben a fél évben kezdődik a filmművészet történetét bemutató hat fél­éves előadás-sorozat, amely­nek tematikáját dr. Molnár István, a Filmtudományi In­tézet osztályvezetője állította össze. Az Auditórium Maxi­mumban szombaton, 22-én délután fél 3-kor lesz az első előadás: A filmművé­szet kezdeti korszaka cím­mel. Az előadásokon film­részleteket, vagy teljes fil­meket is bemutatnak. A film világának jobb megis­merését segíti az Art Kino is. Péntek esténként az Auditórium Maximumban nemcsak archív, hanem új magyar filmeket is vetíte­nek. Az ősbemutatókra meg­hívják a filmek alkotóit és a főszereplő színészeket. Kezdődjék a játék A Bajazzókban, Tonio híres prológja végén ezekre a szavakra nyílik szét a függöny. Ma, pénteken hétköznapot írunk, mégis "feketébe öltözik az a néhányszáz ember, aki helyet foglal este a nézőtéren, páholyokban, karzaton. A Nemzetközi Színházi Intézet bő tíz esztendeje március 27-én emlékezik meg a színházi világ­napról — a ml naptárunkban most szep­tember 21. is piros betűs, noha alig tart­juk számon. Az évadnyitók napja belevész az ünnepekbe (rossz • nyelvek szerint so­kan a szezonzárásra figyeltek inkább évek óta), pedig ünnep a mai, kicsit az, min­denképpen. Hogy stílszerűek legyünk, az eleven színház vízkeresztje. Shakespeare szerepel n színlapon, akár jelkép lehetne. A jó színház jelképe. Shakespeare hozzánk ls szól, tessék csak eljönni ma este, meghallgatni. Ha ez a név szimbólum, arra a szándékra gondo­lunk, amit vonzó és régóta óhajtott prog­ramként a korszerű színház megteremtésé­nek igyekezetében hirdetett meg a társu­lat vezetősége, egy csonka, és egy átme­neti évad után, töretlen hittel, lendülettel, ambícióval. Ami a műsort illeti, két kér­désre kell válaszolniok: mit és hogyan? Ide kívánkozik egy harmadik: kikkel? — ami a prózai társulatra utóbb erősen jel­lemző fluktuáció miatt nem teljesen alap­talanul merül fel a közönségben, de a fej­lesztés szezonján már tűi vagyunk, tehát erről is hamarosan többet tudunk majd. A másik kettőről hadd idézzem az igaz­gatót, Ciricz Mátyást. „Társadalmi problé­mákat boncolgató, az emberi felelősség, a szabadság és szükségszerűség kérdéseit felvető, eleven, mai színházat akarunk. Vállalni a széles látókörű, mában gondol­kodó, és mának felelő, eszmeileg határo­zott' és" elhivatott színház profilját. Tö­rekvésünk kijelöli a műsorpolitikát, de kü­lönösen hat a darabok megtervezésére, a rendezés koncepciójától kezdve a díszle­teken, jelmezeken át, a színészi játékig." Íme a szándék, melynek ütőere kitapint­ható volt az elmúlt évadban is. A társa­dalmi mondandój ú színház ígérete vonat­kozik tehát a programra, u színjátszás szemléletére, sarkítva tulajdonképpen a prózára, de valamennyi darab megtervezé­sének koncepciójára. Ha most eltekintünk az Operától, kellemes helyzetben tesszük, hiszen egyenletes, magas művészi szint­je mellett annyiban is kivételes helyzetű, hogy a premiereken túl repertoárt játszik — illetve annyiba- -gis ide tartozik, hogy a zenei és s li megtervezés, a játék szemlélete itl . n mondhat ellent a korszerűség fentebb megfogalmazott igé­nyének. Mit jelent tehát a korszerű színjátszás követelménye most és itt, Szegeden? Egy­felől az adott lehetőségek ilyen előjelű felhasználását (mert hiszen a színház sem bújhat ki bőréből, s a lehetőségek koránt­sem teljesek -még), másfelől a már emlí­tett szempontokat, a darabválasztást, a ki­vitelezést, a stílust. A színház meghirdet­te már idei műsortervét. Anélkül, hogy pusztán a lista ismeretében messzemenő következtetésekbe bocsátkoznánk (ennyi­ből korai még), leszögezhetjük, régóta nem született ilyen izgalmas, csábító ajánlat. Shakespeare, Bulgakov, Al bee. Déry Tibor és Fejes Endre mellett Puccini, Gounod és von Élnem a próza-, Illetve az opera­premierek szerzői (és természetesen a bő operai repertoárról se feledkezzünk meg), hozzájuk a zenés színház, az operett és a musical sikerdarabjai: A szabin nők el­rablása, a Mária főhadnagy, a Leányvá­sár; bárki találhat magának, nem egyet, kedvérevalót. Aligha kétséges, a műsor­' terv döntőén közrejátszhatott abban, hogy a színház szervező irodáján is elégedettek az eddigi eredményekkel (már tegnap, a nyugdíjas-előadáson megtelt a nézőtér), kiváltképp az egyéni előfizetők jelentkezé­se biztató, a tavalyihoz képest. (Bár az évad ma kezdődik, a bérletezést csak ok­tóber első hetében zárják le, addigra to­vább javulhat a statisztika.) Az előjelek biztatóak. Hanem „lássuk a medvét". Ma este indul az idei színi évad, kezdődjék hát a játék ... Nikolényi István Az iiilési iskolaközpont Evekkel ezelőtt gimná­ziummal próbálkozott Üllés, de a középiskola nem tudott gyökeret ereszteni ebben a faluban. Az akkor fölépült új Iskolának köszönhető mégis, hogy most az egyik legjobb adottságokkal ren­delkező általános iskola mű­ködhet itt. A jó adottságok között első helyen népes tantestületét kell említe­nünk, és bármennyire fon­tos és nélkülözhetetlen, sor­rendben csak utána követ­keznek a jól felszerelt tan­termekből adódó előnyök. A szaktantermes okta­tást évekkel ezelőtt sike­rült bevezetni, azóta kéz­János vitéz Az első másfcl órás. szi­nes magyar rajzfilm. Petőfi Sándor elbeszélő költemé­nyéből filmre írták: Szabó Sipos Tamás, Szoboszlay Pé­ter, Jankovlcs Marcell. Ren­dezte: Jankovics Marcell. Zene: Gyulai Gaál János. A feladat első hallásra — amire Jankovlcs Marcell ve­zetésével a mintegy 150-tagú alkotógárda vállalkozott — szinte megoldhatatlannak tűnt. S íme. lejátszódik a kettős varázslat — Kukorica Jancsi kalandos-csodás törté­nete és a rajzfilmalkotók kollektívájának csatanyerése. Ügy készült el az első másfél órás színes magyar rajzfilm, rajta keresztül Pe­tőfi szólal meg, Petőfi alak­jai élik mesés kalandjaikat. Petőfi érzelmei fűtik-tüzesí. tik a történetet. De Janko­vics Marcellék önmagukhoz is hűek akartak és tudtak maradni. A költemény szü­letése után majd 150 eszten­dővel vállalják az elmúlt másfél évszázadot éppúgy, mint ahogy nem tagadják meg mai képi kultúrájukat, •modern-Korszerű szemléletü­ket. és Petőfihez, valamint a költeményhez fűződő kapcso­latukat. Milyen különös pa­radoxon: míg a János vitéz másfél évszázada született költői szövege ma is élő-ele­ven, élvezhető irodalmi al­kotás, addig a művet a 150 évvel ezelőtti ízléssel, az akkori idők rajzi modorá­ban. képzőművészeti stílusú­ban számunkra elképzelni is rettenetes. A filmben szabad teret kap az alkotói fantázia szár­nyalása, a gazdagon ömlő ötletek sora, a rajzi lele­mények, a látható, és a lát­ható mögött meghúzódó gon­dolati humor. Kukorica Jan­csi hétmérföldes csizmába bújtatott, szélnek vetett su­bába burkolozó, kissé alul­ról „fényképezett" figurája határozta meg a film rajzi stílusát. Ebben a mai népi hős-értelmezésber a csodá­latos kalandokhoz, gazc.tg érzelmi vértezethez alkal­masnak tűnt a naiv festők summázó, őszinte, nagyvonr. lóságában is kifejező, bátor színeket alkalmazó, minden korlátot és szabályt felrúgó világa, és Chagall népi szür­realizmusa, festői mesevilá­ga. A megoldás azonban egyenetlenebb a szándéknál. Naturalisztikus részletek váltják egymást sematikus, túlegyszerűsített képsorok­kal. folt- és színhatásokra épülő, szecessziót idéző beté. tele adják a stafétabotot a népművészeti motívumkincs szürreális-szimbólikus ka­vargásának, groteszk víziók csapnak át szegényes képi világba. A változatos „kame. ráállások" következtében a képsorokon hol alulról „fényképezve", láthatóan ls hőssé, legyőzhetetlenné vagy éppen félelmetessé nőnek a figurák, máskor előttünk zá. rul be a horizont. mintha nagylótószögű lencsével fényképezték volna. A rajz­film merész színvilága külön tanulmányt érdemelne. A film — János vitéz ké­pekbe varázsolt költészet. Egyenetlenségei, stílusbi­zonytalanságai ellenére is je. lentús állomása a magyar rajzfilmművészetnek. Méltó Petőfihez és a költemény­Ját os vitézhez. T. L. zel fogható eredményei van­nak, megoldották azt is, hogy alsó és felső tagozatban egyaránt délelőtt folyik csak tanítás. Ez az utóbbi körül­mény azért érdemel külön figyelmet, mert a tanyai is­kolák felső tagozatos tanu­lói a központi iskolákban folytathatják tanulmányai­kat. A bejáróknak a dél­utáni, télen estébe nyűló ta­nítás leküzdhetetlen aka­dálypkat jelentene. A szak­körökön, karéneken napközis foglalkozások, és az úttörő­jöveteleken . kívül teljesen szabad délután a 372 tanulót számláló Iskola. A falu négy tanyai isko­lájából háromban az úgyne­vezett körzetesítés már be­fejeződött, a negyedikben fo­lyamatban van. De járnak ide Rúzsa határában lakók, és a szomszédos megye kö­zel első részeiből is jönnek azok, akiknek az autóbuszos bejárás kedvezőbb, mint egy később nyíló tanyai kollé­gium. A falu iskolájából vég­eredményben a körzet is­kolájává lépett elő az iiilé­si. Az igazgató, Csótl Szil­veszter azt mondja, hogy a buszjáratok menetrendjének további finomításával na­gyobb körzetből is tudnának gyermekeket fogadni. Közigazgatási szemléle­tünknek csak első percben lehet furcsa, ha egyik köz­ség diákjai a másik község iskolájában szerzik tudomá­nyukat, a cél mindenképpen az, hogy a mostoha körül­ményeket kínáló tanyai Is­kolákat a ma és a későbbi évtizedek várható igényeit kielégíteni tudó iskolákkal válthassuk fel. És a -tanyán lakóknak az a legjobb, ha a hozzájuk legközelebb esőbe járhatnak. H. ö. Ujabb Ikarus Üj taggal bővült a székes­fehérvári Ikarus-család: a járműipar nagyüzemében az IK—255. és az IK—25« tí­puspár tapasztalatai alap­ján kialakították az IK—256 elnevezésű autóbuszt. Az új típus légrugós kivitelezésű, Rába-Man motorral szerel­ték fel, Knorr-fékrendszer­rel működik, kiváló légszi­getelésű. Távolsági kivitel­ben készül, luxus repülőülé­sekkel. Az utastérben har­mincnyolcan utazhatnak ké­nyelmesen. Az Ikarus—256­ot először a BNV-n állí­tották ki, majd a Lipcsei Öszi Vásáron mutatták be. Lipcsében aranyérmet nyert, s a jövő évi szállításra már­is tizet rendelt belőle az NDK. (MTI) Ötezer munkaóra Másfél évvel ezelőtt a Vil­lamosberéndezések és Készü­lék Művek akkumulátorgyá­rában elfogadtak egy újítást, amellyel a száraz elemek minősége ellenőrizhető. Mi­vel kivitelezőt nem találtak a megvalósításhoz, a gyár KISZ-szei'vezete sietett a gazdasági vezetés segítsé­gére. A KISZ-esek elké­szítették az automata elekt­ronikus szárazelem-kisütő berendezés prototípusát, és ma már újabb négy „ellen­őr" gyártásán dolgoznak. A meo u jövő év elején eze­ket ls birtokba veheti, és így megvalósul a gyárban a szá­raz elemek minőségi vizsgá­latának legszigorúbb kor­szerű módszere. A fiatalok példamutató vállalkozásukkal mintegy 5000 munkaórát dolgoztak, és másfél millió forint estéket hoznak létre társadalmi ..munkában, /

Next

/
Oldalképek
Tartalom