Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

PÉNTEK, 1973. SZEPTEMBER 21. 3 Tanácskozik a békekongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) készítésében nagy részt vállaltak a VII. magyar békekongresszuson létrehozott bizottságok, amelyeknek javaslatait a közgyűlés jórészt elfogadta. A Béke-világtanáccsal állandó, szoros és gyümölcsöző munkakapcsolatban vagyunk. Megtiszteltetésnek tartjuk, hogy egyik fő irányító testületének, a Béke-világtanács elnöki csoportjának tagjai vagyunk, és részt veszünk a BVT mellett működő valamennyi bizottság munkájában. Mindehhez kedvező feltételt biztosít, hogy 1970 óta a BVT titkárságán magyar titkár dolgozik. Küldötteink 72 nemzetközi békemozgalmi tanácskozáson vettek részt. Az elmúlt .négy év során Budapest kilenc nemzetközi békemozgalmi tanácskozás színhelye volt. Tagjai vagyunk a Stockholmi Nemzetközi Vietnam Konferencia Irodájának és végrehajtó bizottságának, az Amerikai Egyesült Államok indokínai háborús bűneit vizsgáló bizottságnak. A tudományos jellegű nemzetközi békemozgalmi tevékenység for.tos fóruma, az egyes országok haladó értelmiségi körei közötti tapasztalatcsere igen eredményes szervezője a bécsi Nemzetközi Békeintézet. Az OBT rendszeresen képviselteti magát az intézet vezető testületének munkájában. Szoros barátság fűz bennünket a Szovjetunió és a többi szocialista ország békemozgalmához. Egyes szocialista országokkal együttműködésünket egyezményben is rögzítjük. A fejlett tőkésországok békemozgalmaival is kiterjedtek kapcsolataink. Minden európai ország BVT-hez tartozó békemozgalmával levelezés vagy delegációcsere útján együttműködünk. Ezenkívül az NSZK-ban, a skandináv országokban, Olaszországban. Ausztriában más békeerőkkel is kapcsolatot tartunk fenn. Az Egyesült Államokban, Brazíliában, Ausztráliában és Japánban számos békeszervezettel, személyiséggel levelezünk, tartunk fenn személyes kapcsolatot. A VII. békekongresszus óta a harmadik világgal, a fejlődő országokkal jelentősen fejlődtek kapcsolataink. Az idén — hangsúlyozta az OBT jelentése — a magyar békemozgalom munkájának középpontjában áll az október végén Moszkvában összeülő békeerők világkongresszusára való felkészülés. A békéért küzdő összes erőket tömöríteni szándékozó világkongresszus kezdeményezője és egyik szervezője a BVT. A világkongresszus célja: elősegíteni az imperialistaellenes erők összefogását, a nemzeti békemozgalmak megújulását, hozzájárulni a nemzetközi helyzetben elért pozitív változások megszilárdításához, elősegíteni a nemzetközi élet további enyhülését. A világkongresszus előkészítése tervszerűen és eredményesen folyik. Hazánkban megalakult a világkongresszusi előkészítő nemzeti bizottság,- amely közzétette felhívását a világkongresszus támogatására. Azóta számtalan jelét tapasztaljuk, hogy országszerte nagy az érdeklődés és a segítőkészség a világkongresszus hazai előkészítésével kapcsolatban. Az idei béke- és barátsági hónap eseménysorozata jelentősen hozzájárult a világkongresszus jelentőségének méltatásához, céljainak ismertetéséhez, megértetéséhez. • A továbbiakban a magyar békemozgalom választott szerveinek — az Országos Béketanácsnak, elnökségének és ügyvezető elnökségének — a VII. magyar békekongresszus óta végzett munkájáról szól a jelentés. Köszönetet mond a békemozgalom munkásainak, majd így fejeződik be: Békemozgalmunknak társadalmunkban és a nemzetközi békemozgalomban elfoglalt helye, itthon és külföldön elért eredményei, a kedvező bel- és külpolitikai körülmények űjabb előrelépésre, további fejlődésre nyújtanak lehetőséget — hangsúlyozza befejezésül az OBT jelentése. Az esőzések ellenére: S&bestyén Nándor né. Kedvező körülmények Sebestyén Nándorné a magyar békemozgalom 1969. októberében tartott kongresszusa óta eltelt négy esztendő eseményeit áttekintve hangsúlyozta: megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok, a hidegháborút fokozatosan felváltja az enyhülés és az együttműködés korszaka. Egyre több területen tör magának utat az a törekvés, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni. Amikor a nemzetközi békemozgalom a haladó kormányok törekvéseit és kezdeményezéseit támogatja, százmilliókat képviselő közvélemény egyetértését és helyeslését sorakoztatja fel mellettük, ami nem marad hatástalan a nemzetközi kapcsolatokra. Azok az eredmények, amelyeket eddig elértünk a szocializmus, a béke erőinek több mint két évtizedes küzdelmében gyökereznek. A tárgyalások szellemét, a békés egymás mellett élés eszméjét, a tűzfészkek kiküszöbölését a békemozgalom már évtizedekkel ezelőtt programjába vette, és Kállai Gyula : a világ közvéleményét meggyőzte ezeknek a céloknak a helyességéről. A továbbiakban — egyebek között — rámutatott: az elmúlt hónapok eseményei arra figyelmeztetnek, hogy vannak még befolyásos csoportok Washingtontól Bonnig, amelyek torlaszokat emelnek az európai kibontakozás, a csúcsdiplomácia, a kelet—nyugati kapcsolatok, a nemzeti felszabadító mozgalmak érvényesülése, a vezető tőkés államok és a fejlődő országok kapcsolatai normalizálásába. Ezt jellemzik a drámai chilei események is. A fasiszta katonai junta és a nemzetközi imperializmus szövetsége — úgy tűnik — átmenetileg hatalomra jutott Chilében. Népünk is támogatja a chilei hazafiakat, meg azokat, akiket üldöznek, börtönbe zárnak, megkínoznak azért, mert a haladás oldalára álltak, mert tudásuk, tehetségük legjavával munkálkodtak hazájuk jobb, boldogabb jövőjéért. A chilei haladó rendszer megdöntése, a belső és külső imperialista erők támadása nemcsak a chilei nép, hanem az enyhülés politikája, a békés egymás mellett élés ellen is irányult. A chilei ellenforradalmi puccs azonban nem gátolhatja egy világfolyamat érvényesülését. Bárhogy is támad a reakció, a történelem, a világ előre halad, és nem visszafelé. A szocializmus, a béke erői növekednek, legyőzhetetlenek, és minden nehézségek ellenére diadalmaskodnak. Hittel és meggyőződéssel valljuk azt is, hogy az enyhülés terén elért eredmények megmásíthatatlanságáért szilárdan küzd az egész nemzetközi békemozgalom is. A Magyar Népköztársaság egész politikáját, így külpolitikáját is a béke és a szocializmus nemes eszméi határozzák meg, amelyek népünk alapvető érdekeit fejezik ki. Ez kedvező körülményeket biztosított és biztosít a jövőben is a magyar békemozgalom feladatainak megoldásához. Nőtt a mozgalom ereje Kállai Gyula bevezetőjében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében szeretettel üdvözölte hazánk békemozgalmának képviselőit, a kongresszus küldötteit, vendégeit, majd egyetértését fejezte ki azzal a megállapítással, hogy a mozgalom ereje megnövekedett, hangja, befolyása mind messzebbre hatol, és tekintélye a nemzetközi porondon ugyancsak örvendetesen gyarapodik. Aláhúzta azt az elvi-politikai következetességet, amely a békemozgalom tevékenységét jellemzi. Munkája jelentős segítséget nyújtott a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány nemzetközi politikája megértéséhez, ami egyben azt is jelentette, hogy ez a külpolitika mindenkor a legszélesebb néptömegek támogatására számíthatott. A tömegek helyeslése, egyetértése nagy segítséget jelentett mind a pártnak, mind a kormánynak külpolitikai tevékenységében. Ez a támogatás nem csupán helyeslésben és egyetértésben nyilvánult meg, hanem jelentős tettekben is — fűzte hozzá. A magyar békemozgalom mindig éberen és gyorsan reagált az imperializmus agresszív lépéseire, és határozottan szállt síkra a népek, az emberi haladás ügye mellett. Tevékenyen járult hozzá az imperialista agresszióval és elnyomással szembeni szolidaritás kibontakoztatásához, a világ békére vágyó millióinak összefogásához, a népek közötti barátság erősítéséhez és ápolásához. Nem túlzás, ha azt mondom: azok a si-' kerek, amelyeket a szocialista tábor kontinensünk és a világ békéje és biztonsága éraekében folytatott erőfeszítéseivel elért, a széles tömegek ilyen cselekvő támogatása nélkül nem lehettek volna olyan jelentősek és nagyszabásúak. — Mindezért, amit a magyar békemozgalom, a benne egyesült társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak tíz- és százezernyi aktivistája tett és tesz népünk, s az emberiség legnagyobb kincséért — a békéért, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében, további sikereket kívánva, őszinte köszönetet mondok. Ezután részletesen szólt a békemozgalomról, s ennek kapcsán nemzetközi kérdésekről. Továbbra is szükség van az öntözésre Ennek az évnek mindöszsze két olyan hónapja volt, amikor az átlagos mennyiségű nedvességet kapta meg a talaj. A többi hónapban a természetnek igen nagy csapadékadóssága volt, ami a mezőgazdaságban különösen a nyár végi és az őszi hetekben teremtett nehéz helyzetet. Augusztusban például mindössze 33 milliméternyi csapadékot mértek átlagosan az országban, ami 26 milliméterrel kevesebb a sokévi átlagnál, szeptemberben pedig még ennyi nedvesség-utánpótlást sem kapott a föld. Ezen a helyzeten némileg segít a szerdán megkezdődött esőzés, amely azonban egyelőre korántsem oldotta meg a mezőgazdászok gondját, hiszen a talaj felső, 50 centiméteres rétege az ország legnagyobb részén szinte teljesen kiszáradt, s így huzamosabb ideig tartó csapadékos időjárásra van szükség, a nedvességtartalom teltöltődéséhez. A mezőgazdasági nagyüzemek az elmúlt hetekben a korábbinál lényegesen jobban éltek az öntözés adta lehetőséggel; szeptember közepéig mintegy 300 ezer hektárnyi terület kapott öntözővizet, s ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló öntözőkapacitás több mint 70 százalékát használták ki a termelők. Az eredmény jobb az elmúlt évinél — idén eddig 30 ezer hektárral nagyobb terület kapott mesterséges csapadékot, mint az elmúlt év azonos időszakában — de ennél lényegesen jobb teljesítményre lett volna szükség ahhoz, hogy a szárazságban sínylődő növények az öntözésre berendezett területeken megfelelő nedvesség-utánpótlást kapjanak. Az őszi hetekben továbbra is öntözik a beérő félben .lévő másodvetésű növényeket. Nemrégen hozzáláttak az úgynevezett kelesztő öntőé zésekhez, ezekkel ősszel elvetett területek vízigényét elégítik ki. Jó szolgálatot tesz a tározóöntözés, a mezőgazdászok ezzel a megoldással „feltöltik" a talajt nedvességgel, és így a következő időszak termelési eredményeit részben függetleníthetik az időjárástól. A szakemberek szerint örvendetes. hogy az idei szezonban kü1 öncsen azok a megyéi; értek el jó eredményeket, amelyekben a legnugj obb öntözőművek vannak: a debreceni vízügyi igazgatóság területén a kapacitás 87, a gyulai igazgatóság körzetében pedig az öntözőberendezések teljesítményének 95 százalékát kihasználtál;. Nem ilyen jó a szegedi vízügyi igazgatóság körzetének teljesítménye, itt az öntözőberendezések felét nem használták a legnagyobb szárazság idején sem. (MTI) Mi lesz ezer lakással ? A közvélemény régóta jól tudja, hogy a házgyárak sorsa nem csupán vállalati ügy. Nagyon szorosan összefügg életszínvonal-politikánkkal, még pontosabban lakásprogramunkkal: ami a házgyárak falain belül történik, annak következményeit előbb-utóbb a jövendő lakástulajdonosok érzik meg. Sőt, .neijiqsal; Qk. hanem az egész társadálom, hisz a lakásépítkezés társadalmi erőfeszítésekből táplálkozik. Újabban éppen ezért keltett figyelmet a szegedi házgyár, illetve a DÉLÉP nehéz helyzete. Kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a lakásépítési tervet aligha tudja úgy végrehajtani a negyedik ötéves tervben — tehát 1975 végéig — mint ahogy szeretné; ahogy azt néhány évvel erelőtt elhatározták. Hátramozditó okok Sípos Mihály, a DÉLÉP igazgatója pontos számokat ismertet a helyzet illusztrálására. Az eredeti tervek szerint a szegedi házgyár 1971. októbertől 1975. december 31-ig 9 ezer 200 lakás elemeit készíti el. 1973 utolsó napjaiig minden valószínűség szerint 3800 lakás lesz meg ebből, a hátralevő két évben viszont csak 4 ezer 400. Aki ezt a két adatot összeadja, azonnal észreveszi, hogy ezer lakás valahol „elveszett". Talán rossz lenne a számítás? Esetünkben nem erről van szó. Az igazgatótól megtudom, hogy a számottevő különbségnek három fontos előidéző oka van. Az egyik: a célcsoportos beruházási keretből a DÉLÉP hatókörében a megrendelők nem tudják lekötni a házgyár teljes termelését (a pénz kevés, vagy az elemek tűi drágák). A másik: máris érezteti hatását a hamarosan felépülő kecskeméti házgyár. A harmadik: a szegedi lakásépítési program megkezdésekor csaknem egy évet késett a Beton- és Vasbetonipari Művek. Mivel igen tanulságosak, nézzük a két utóbbi okot. Értelmetlen konkurrencia Már 1972-ben kiderült, hogy a szegedi házgyár termelési kapacitását helyben •nem tudják teljes mértékben kihasználni. Ilyen körülmények között született meg a döntés arról, hogy Kecskeméten felépül a házgyár, s 1975—76-ban megkezdi a munkát. (Azóta világossá vált, ,hogy a lakáselemek még 80—100 kilométeres távolságra is gazdaságosan szállíthatók.) Tény — s ezt mind kevésbé lehet vitatni —, hogy az országos házgyártelepítési tétv nemcsak szűkebb pátriánkban okoz effajta gondot. Ugyanez a helyzet a veszprémi, és a győri, valamint a miskolci és a debreceni házgyár esetében. De még érdekesebb a helyi ok: 1971-ben. illetve 1972 elején olyannyira késett a dunaújvárosi és szolnoki poligonürem. hogy termelni kezdett a szegedi házgyár. Furcsa helyzet állt elő: a DÉLÉP-et szerződések kötötték, no meg az előre elkészített tarjáni alapok — kénytelen volt szolnoki, dunaújvárosi elemekből építkezni, mikor a szegedi házgyári elemeket nem tudta elhelyezni ... Végül 500 „vendégalkatrészt" kellett visszamondani. de a késés, a huzavona értelmetlen versenyre késztette a házgyárat, s ez hátráltatta a lariáni építkezéseket. Az elvesztegetett időt, lehetőséget lehetetlen behozni. Kompromiszszumok kerestetnek Vajon mit tesz a DÉLÉP annak érdekében, hogy házgyára ne szoruljon kényszex-pihenőre, illetve milyen, megoldásokat választ? Talán mérsékli a termelést? Sípos Mihály: „Semmi esetre sem. Hiszen a házgyár felépítéséért 200 millió forinttal és kamataival tartozunk a^ államnak, s ezt az összeget tíz év alatt vissza kell fizetni. Számunkra csak két változat lehetséges; vagy drágábban gyártjuk a paneleket (ebben az esetben kevesebb is elég) vagy a paneleket más építményekre hasznosítjuk. Á vállalat semmiképpen sem fizethet rá a házgyárra, hiszen ez létében fenyegetné." Több érdekes megoldáson dolgoznak. Előregyártott' elemekből tervezik az úi Hungária Szállót, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, a Rózsa Ferenc Gimnázium, valamint a szentesi általános iskola kollégiumát. Jó lehetőséget ígérné a családi házas építkezés, amelynek keretében kertes magánházakat lehetne készíteni elemekből. Ezeknek azonban nem kedvez az OTP-hitelrendszer. Például egy 400—420 ezer forint értékű háromszobás összkomfortos házért 340 ezret kell „letenni", legfeljebb a többit kaphatja meg az építtető hitelre. (Szemben a lakáséval, ahol jóval kisebb az előtörlesztés.) Talán a legújabb ötlet a legtöbbet ígérő: kilenclakásos társas épületblokkok szerelése házgyári elemekből. Ilyet Algyőre terveznek, összesen 120 lakást. A továbbiak? Szó van arról, hogy Jugoszláviában, Szabadkán négy év alatt 800 lakást helyeznek el. ám az ügyet külkereskedelmi gondok nehezítik. — Föl kell arra készülnünk — mondja Sípos Mihály —. hogy óvodákat és bölcsődéket gyártsunk, s ennek előfutára lesz az a száz férőhelyes • bölcsőde, amit 1974. október 11-én kívánunk átadni a Tabán utcában. A gazdaságosság érve Akárhogyan vizsgáljuk, a házgyárat csak arra gazdaságos használni, amire tervezték. Lakásépítkezésre. Ettől eltérni csak kompromisszummal, jelentós vagy kisebb többletköltséggel! lehet. A DÉLÉP-nek. azaz a házgyárnak és minden megrendelőjének. tehát a tanácsokrak és magánosoknak egyaránt az az érdekük, hogy lehe 5leg méltányos árú lakáselemeket készítsenek a gépsorok, s a házgyárat maximálisan kihasználjuk. Csak ebben az esetben kerül a lakás annyiba, ahogyan tervezték. Minden eltérés csak a költségek növekedését vonja maga után. Ez törvényszerű. Igaz, a kész lakások ára rögzített, a családok csak annyit fizetnek érte, amennyit a lakásrendelet meghatároz. Am a lakások elemei szabadáras termékek ... No de ne folytassuk tovább az okfejtést, mert ennyiből is kiderül: minden különbözetet az államnak, tehát a társadalomnak kellene megfizetni. Mi lesz ezer lakással? Szálloda, kollégium, esetleg családi ház készül helyett". A megoldást azonban csak átmenetinek fogadhatjuk e1. És ezt azért érdemes megállapítani, mert a lakásgyártás kompromisszumainak feloldása nem csupán a vállalat és megrendelői tervein, munkáján múlik. Matkó István