Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-20 / 220. szám

CSÜTÖRTÖK, I97S. SZEPTEMBER 20. Vékonypapír Lábatlanról A finn szerelőit utolsó cso­portja is hazautazott a Lá­. batlani Vébonypapirgyárból. I A finnországi Karhula cég ' által szállított papírgyártó , berendezések ugyanis már teljes kapacitással dolgoznak. Három gépsor garanciális J ideje már lejárt, s az utolsó, a negyedik berendezés ga­ranciális ..vizsgáztatása'' is • rövidesen befejeződik. Annak ellenére, hogy a finn szere- , lók helyszíni segítségére már 4 nincs szükség, a lábatlaniak < továbbra is együttműködnek a külföldi szakemberekkel. i A finn segítséggel épített első hazai vékonypapirgyár- j ban az év eleje óta mintegy 23 000 tonna papírt gyártot­tak. Bőségesen kap a keres­kedelem, jo minőségű csórna- ] golopápirokat. zsírhatlan ' pei^amenféleségeket. A sok ; f>zfnű és méretű szalvéták- j "ból havonként több mint j száz tonnát készítenek. A j többi között igényes nyom- 1 dai munkára alkalmas papi- ; rok, légiposta- és különle­ges műszaki papírok kerül­nek le a finn gyártmányú gépsorokról. Megkezdték az Ápolónők képzése Az egészségügyi szakiskola jubileuma úgynevezett nullkarbon A lépcsőházban még a kor­látokat is bukszusfiizérrel díszítették — a belépőket is ünnepélyes hangulat fogad­ja, a fennállásának negyed­századát ünneplő szegedi i Kossuth Zsuzsanna Egészség­üzemszerű gyártását is. Ez az ! ügyi Szakiskolában. Már onmásoló papír a több pél- napokkal előtte nagy volt a dánvos másolat gépelésénél feleslegessé teszi az indigó használatát. Mindez jelentő­sen hozzájárd ahhoz, hogy a korábbinál nagyobb mér­tékben emelkedjék hazánk­ban a papírfogyasztás. Az év végéig összesen 31 ezer tonna vékonypapírt ad a népgazdaságnak a lábatla­ni gyár. A végleges kapaci­tást — az évi 35 000 tonnát — várhatóan 1975-ben éri el. (MTI) sürgés-forgás, készülődés, hogy külsőségeiben is méltón ünnepeljék az évforduló napját Érdekes számvetést csinál­ni arról, hány szakképzett ápolónő, gyermekápolónő és szülésznő végzett az iskolá­ban negyedszázad alatt. Sz.eptember hónapban. 1948­ban kezdődött az első tanév — hatvanas létszámmal. Már a következő tanévben is két osztály kezdte meg tanul­Gyakorlati óra az iskolában mányait, s azóta az évek során összesen 1742 általános ápolónőt adott az egészség­ügynek ez az iskola. Gyer­mekápoló szakon 965-en vé­geztek és 465 szülésznő ta­nult itt — éppen az 1973 jú­niusában befejeződött tanév­ben végzett az utolsó szü­lésznő osztály, ugyanis azóta az egészségügyi szakközép­iskolában érettségizett lá­nyok külön szakmai tanfo­lyamon sajátítják el ennek a hivatásnak a tudnivalóit. Ugyancsak ez az iskola hi­vatott arra. hogy a munka mellett tanulni vágyó nővé­rek is megszerezhessék a szakképzettséget. jelenleg évente 300—400 nővért ké­peznek. Dr. Lovász Tiborné 1959­A ff**1 , r H*' ' korszerű zenés szinkázról ' t Beszélgetés Bor Józseffel A mai színház egyik ízléssel. Maga a műfaj sok- ókra alapozta a rendező. Ho­Achilles-sarka a zenés szín- oldalűan képzett szakembe- gyan indul idén a színház ház. A megváltozott kor. az reket, táncolni, énekelni, ját- zenés társulata? átalakult ízlésvilág új játék- szani tudó színészeket köve- _ Tulajdonképpen hen­stilust követel ebben a mű- tel, akik esetenként fölül ceghetnénk is Ebben a pil­fajban »s. Ma már nem elég, tudnak emelkedni a gyen- ianatban Magyarországon a ha megjelenik a színen a géeske librettón, élményeket vidéki színházak között az psodálatos primadonna, és az képesek teremteni a közön- élen állunk Jó néhány elegáns bonvivan, vagy bár- ségben. szakmailag felkészült, tehet-' gyu viccek hangzanak el a Klasszikus operett, revü. ze. séges zenés színészünk van pódiumról. A Szegedi Nem- nés vígjáték, bohózat, musi- Tánckarunkat is sikerült zeti Színházban az utóbbi cal — a zenés műfajoknak megújítani zenei felállásuk években eredményesen dol- korántsem teljes sora. Ml icle^ólis produkcióinkban az goznak azon, hogy megte- tartja össze, melyek egymás- opera 'kórusa énekel Term'é­remtsek a korszerű zenés tói elkülönítő Ismérvei? szelesen problémáink is van­színhazat. Ezeket a zenes — A Koldusopera, az Egy nak Még mindig minimáris produkciókat Bor József szerelem három éjszakája, a a próbaidő és nem kielépí rendezte. My fair Lady. a Csárdás- t6ek az e műfajban oly nél_ - A színháznak zenés da- királynő mind-mind zenés küiözhetetlen szcenikai és rabokra eppugy szükségé produkcte. Pedig szinte sem- hangosító berendezések. Ezek van, mint ahogy a legkomo- miben sem hasonlítanak egy- a hiányosságok befolvésol­lyabb embernek is szüksége máshoz. Pusztán a zene köt- ják a rendezést, de magát a van könnyedségre, felszaba- né össze okét? Akkor ide darabválasztást is dult nevetésre, kikapcsoló- tartozna az opera is. Nehéz dásra. HÉTKÖZNAPOK Vargabetű tői igazgatója az intézmény­nek. és büszkén mondja, hogy az első években zett tanítványaik legtöbbje nemcsak hogy megmaradt az egészségügy munkaköreiben, de szinte mindnyájan vezető beosztásban dolgoznak. Igaz, hogy a fizetésrendezés óta több végzett hallgató marad a pályán, mégis a legkítar­tóbbak az első évfolyamok voltak. Ma már sokkal jobb körülmények között tanul­nak a hallgatók, jobb az is­kola felszereltsége, tanulmá­nyi ösztöndíjat kapnak, és a 190 hallgatóból 140-nek tud­nak kollégiumban, férőhelyet biztosítani. Kétnapos ünnepségen em­lékeznek meg az intézmény évfordulójáról. Az első na­pon, ma, egészségnevelési ki­állítást nyit meg dr. Dudás Béla, megyei-városi főorvos, majd pedig egészségügyi ve­télkedőn versenyeznek a szakközépiskolák tanulói Az ünnepség második napján, szeptember 21-én, 10 órakor az SZMT-székház tanácster­mében ünnepi ülést tarta­nak, amelyre a vendégeken kívül az iskola régi hallga­tóit is várják. Az ünnepi ülésen tudományos előadáso­kat hallhatnak és kitünteté­seket adnak át. Olyan ün­nepség ez, amely nemcsak összefoglalója az eltelt 25 év eredményeinek, de a jövőbe ls tekint, s újabb eredmé­nyeket vér, remél az elkö­vetkezendő évektől. z Sz. M. Körmönfontabb lett « nyelvünk. Egy-egy homá­lyos értelmű — mert sok­értelmű — szóba felszip­pantott sok olyat, amely a lényeget érintené, vagy éppen nem hangzik oly fi­womkodóan. Ki mondja ma mér, ha valaki kerülő ütőn jut el oé!íjához, hogy var­gabetűt csinált? Legfeljebb azok, akiknek nyelvét meg nem ronthatta meg az ál­agyaíüvtság vagy azok, kik nyelvüket, szótárakból kénytelenek üjrátanulni. Nehéz a szemléltetés is: betű ugyan akad még egy­előre, de varga már kevés­bé, iparát átvette* a gé­pek. A vargabetű fölött mégis korai lenne siratót zengeni, ha nem is nevezik netán, akad belőle. Nemrégiben a bíróság épülete mellett daru állt, s a munkások azf a hálát­lan telfldalől kaplák, hogy ugyanott vezessék át az út­ról az épületbe a villa­mos kábelt. Mivel azon­ban a daru nem tudott re­pülni, így szépen kikerül­ték azt, mint az ott még látható ábra mulatja az élesszemüeknek. Egy mér­nök, meglátván ezt a mo­dern vargabetűt, feljajdult, s elmagyarázta a kürülál­lóknak. hogy miféle bajok is adódnak később ebből. Hiszen ama terepet hama­rosan újraaszfaltozíták, el­tüntetik az áruló nyomo­kat. Arra azonban — ha esetleg javítani keltene — senki sem fog emlékezni, hogy valamikor a kábelt nem egyenesen vezették, hanem kei-ülő úton. S mert nem egyszeri eset. ezért vau olykor nagy zűrzavar a föld alatt. Lám, milyen bajjal jár­hat egy vargabetű. Még a föld alatt is. Hát még fe­leim, a föld felett! Mert ha igáz — a föld alatt —, hogy megfontoltan, előre tervezvén mmdent. köny. nyebb egyenesen s rövid úión célba érni, s így gon­dot sem hagyni későbbre, igaz az is, hogy a sók var­gabetűtől — a föld fölött — végül a célt sem látja az ember. S megtörténhet, hogy akkor is vargabetű­ket csinál — föld alatt, vagy föld felett —, amikor hem is lenne arra szükség. Környezet Dr, Agy magyaráz. Most éppen az emberről és a környezetétől. Ártól hogy miként túdja az előbbi az Nemrégiben egy olvasónk meglehetősen csúnya ha­sonlatot talált Tarjáttra, melyet „fegyenctelepnek" utóbbit a saját képére és titulált, kevésnek mondván hasonlatosságára alakítani. Pedig dr. Agy nem is járt — vagy csak nagyon régen — a Szegedet és így Tar­jám is körülölelő hajdani védtöltésen, melyet kezdet­ben napozásra használtak az új városrész lakói. Té­len pedig szátikózásra. Ké­sőbb a gyei-ekek föltalál­a zöldet, egyhangúnak a házkockákat Pedig — so­rolhatnánk az adatokat — a parkosításra minden ütem felépítésekor millió­kat költött a tanács, azaz a város, azaz tulajdonkép­pen ugyanazok, akik Tar­Jánt ls lakják. Am amikor azon siránkozunk, hogy ták a nyári szánkózást is, gyümölcsöskertek. fasorok lévén, hogy meglelték — pusztulnak el egy-egy vé­nem volt nehéz. — a fel- tosrész építésekor, azt sem nőttek által úton-ütfélen szabad elfeledni, hogy a elszórt rény-, Ezáltal tévé-, hűtőszek­mosógépdobozokat. természetnek azt a darab­Ját, amelyhez mégis hozzá. főként a 4O0-as jut az ember, képez-e meg­és 200-as házak környékén — sikerült az egészet csúsz­kapályává alakítani. így aztán azok, akik a város valamely porosabb részéről költöztek Tarjúnba, nem kell, hogy akkllmatlzálódja­nak: a por s piszok adva vagyon. Máskor, egy szép őszi délelőttön valaki gondtalanul fütyörészve el. hajított egy cigarettát, mi­által felgyulladt, a fű. Üjabb tűzijátékra nem kel­lett sokáig várni, ekkor már fütyörészve, ám nem véletlenül gyújtatott fel a töltésoldal. lartahi? Beleépíti-e életé­be. vagy beépíti életével? Az ember azáltal tudott önmaga fölé nőni, hogy megváltoztatta környeze­tét, a világot. A természet azonban csak átalakult, s maga ls formálni kezdi az embert. A rengeteget az ember vágta ki, a körenge­teget az ember teremtette. S az utóbbi nem válhat bé­kés, nyugodt otthonává, ha az előbbiből forgácsnyi sem marad. V. M. Amióta Európában kérdések ... Természetesen a színház van, az kettős profi- jövő útja a nálunk kissé lú: egyik arcán a tragédia misztifikált musical igénye­komolysága, másikon a ko- sebb librettójával, valóságos média mosolya. Tiltakoznék emberi konfliktusaival, kor­a „könnyű műfaj" — széles- szerű muzsikájával. De ha körben elterjedt — elneve- klasszikus operettet játszunk, zés ellen. Ez a meghatáro- akkor is elsősorban színhá­zas az elmúlt húsz évben zat igyekszünk játszani. Lo­keletkezett. s joggal be lehet gikus cselekmény sorára helyettesíteni igénytelen, fűzni az énekbetéteket, szi­rossz produkcióval. Termé- tuációkat teremteni. Sajnos, szetesen megvannak a belső meglehetősen kevés az olyan és külső okai annak, hogy ez zenés darab, mely megfelel a a műfaj meglehetősen olcsó logikus cselekmény, a jó mu­lett. hovatovább egyenlőség- zsika. és a szórakoztatás igé­jelet lehetett tenni könnyű nyeinek. Pedig a zenés szín­rtnűfaj és.rossz zenés produk- ház nem veszítheti el nagy­ció közé. Véleményem sze- számú közönségét, rint valóban könnyebb mű- A szegedi színházban jő fajt kell teremteni, olyat, néhány sikeres zenés produk­mely az emberek pihenő- elő született az elmúlt éva­idejéhez. kikapcsolódásához dókban, éppen Bor József járul hozzá. Ennek a köny- rendezése nyomán. A pro­nyedségnek pedig első alap- dukciókat a zenére, a vizuá­feltétele a komoly munka, lis élményre, a humorra, a mely egyenesen aranyos az logikusan felépített szituáci­Néhány szót még a szom­baton látható első zenés pro­dukcióról, A szabin nők el- ] rablásáról. — A szabin nők elrablá­sa című bohózat cselekménye egy színházi bemutató előké­születeibe vezeti a nézőt. Ez önmagában alkalmat ad ne­künk az öniróniára^ az ön­kritikára. Nem véletlenül az egyik legtöbbet játszott ze­nés bohózat. Tanítani lehet­ne műfaji tökéletességét, fe­szes tempóját, szigorú szer­kezetét. Tandl Lajos Kifizették a Járandóságot Vizsgálat a göngyölegellátónál Lapunk augusztus 16-i szá-. gyáregység nem számfejtet­mában „Miért kárvallottak?" te megltlelően a teljesít­címmel megírtuk, hogy a ménylapokat. A vizsgálat Gyümölcs-. Zöldség-, Gön- ezen tulmenőeh további hi­gyöleg Ellátó és Gyártó Vál- bákat tárt fel, így a panasz­lalat szegedi telepén indoko- ban foglalt tárgyidőszakban latlanul tartoznak több dol- az eredetileg számfejtett 923 gozó munkabérével. Cik- forint 90 fillér helyett a dol­künkre Mihályi László, a gozók 1332 forint 50 fillért Vállalat igazgatója azonnali kaptak. Az ellenőrzések azon­vizsgálatot rendelt el, amely­nek eredményéről szerkesz­tőségünket is tájékoztatta. Mint írja: „Megfelel a való­ságnak. hogy az érintett dol­gozók részére a békéscsabai Lefetnéw wtítouk Több a jó ötlet, a lelemé­nyesség, növekedett az újí­tások száma a MÁV szegedi távközlési és biztosítóberen­dezés-fenntartási főnökség H-ületén. Tavaly összesen 21 újítást adtak be, Idén már eddig 28 a benyűjtott ja­vaslatok száma; ebből tizen­egyet megvalósításra elfo­gadtak. ban azt is bizonyították, hogy az alacsony keresetért rész­ben maguk a dolgozók te­hettek, hiszen a telepvezető éltal felkínált pótmunkál nem végezték el." Az elkövetett mulasztáso­kért az illetékeseket felelős­ségre vonták, s a békéscsabai gyáregység üzerhígüzgatójá­nak figyelmét felhívták arra, Bélyeg­kiállítás A Magyar. Bélyeggyűjtők. Or­szágos Szövetsége szeptember 22-től 30-ig rendezi meg a 46. bél,Végnap alkalmából az országos bélyegkiállítást Bu­dapesten, a Vörösmarty ut­ca 69. szám alatt. A kiállítá­son klasszikus és modern magyar orszéggyűjteménye­ket. tábori postai és hajó­postai leveleket. valamint légipostai gyűjteményeket mutatnak be. (MTI) Szegediek ezüstérme Növekvő érdeklődés kíséri a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat ponyvából készült tárolószerkezeteit. Az Agro­hogy a jövőben nagyobb kö- masexpo '73 nemzetközi me­rültekintéssel számfejtsék a J zőgazdasági és élelmiszer munkabéreket. Végezetül Ml- Ipari gépkiállításon ezüst hályl László Igazgató meg- éremmel díjazták azt. a köszönte a vállalat tevé­kenységét érintő jogos bírá latot. ponyvából gyártott takar­mánysllót, amelyet a juta­árugyárban állítottak el&

Next

/
Oldalképek
Tartalom