Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-20 / 220. szám

vpgm r 63. évfolyam, 220. szám 1973. szeptember 20., csütörtök Árai 80 fillér VILÁG rROLETÁRIAl EGYESÜLJETEK! Érvényesítsük békeakaratunkat! Az NDK és az NSZK tagja az ENSZ-nek Péter János beszéde a közgyűlésen A z emberiség utolsó nagy megrázkódtatása óta Európa es a világ nagyobbik fele majd harminc évet ért meg békességben. Néhány nemzedék azóta csak könyvből tanulja a háborút, mint a történelem fekete fejezetét. Adatokká és tanulságokká zsugorodik a rettentő világégés, amely negyven ország területén pusztított, száztíz millió embert kényszerített fegyverbe, és ötvenmillió életet követelt. Emberésszel föl sem fogható a második világháború anyagi kártétele: négytrillió dollárban becsülik. Azt hinné az ember, hogy mindenki tanult és ért ebből a szörnyű leckéből; hogy nincs olyan őrült hatalom, amely megkockáztatna ennél is borzalmasabb katasztrófát. A jó két és fél évtized történelmében mégis alig-alig élveztük a béke csöndjét. Koreában, Algériában, Vietnam­ban, a Közel-Keleten gyújtott háborús tüzeket az imperia­lizmus; Kubában kísérletezett intervencióval; Pakisztánban ropogtak fegyverek — és ma is olyan a béke a világ néhány pontján, mint a tojáshéj. Mégis viszonylag békében él a világ, mert a szocializ­mus világrendszere és a nemzetközi békemozgalom nem­csak a béke óhaját tudja megőrizni és elplántálni az em­beriség jobbik felében, hanem legyőzhetetlen erőt tud szembeállítani háborús kísérletekkel. A világ vezérlő elvé­vé tudta emelni a békés együttélés eszméjét és gyakorla­tát; kezdeményezéseivel, fáradhatatlan küzdelmével a fegyverkezés korlátozása, a biztonság és az együttműködés, a tárgyalások felé tudta terelni a törekvéseket. Miért kell most minderről beszélni? Magyarországon ma kezdődik a VIII. békekongresszus. Az egész országból választott küldöttek, a hazai békemoz­galom közismert képviselői a Parlamentben ülnek össze, hogy mérleget készítsenek évek és évtizedek szívós, kitartó küzdelmeiről, összevessék a békéért folyó harcba fektetett energiákat a világhelyzetre gyakorolt hatásukkal, és előre' tekintsenek: felmérjék az emberiség sorsát mozgató további változásokat,' s kezdeményezéseket fogalmazzanak meg a békemozgalom közelgő moszkvai világkongresszusára. Azt hiszem, sősem érzékelhette még az emberiség ilyen szem­léletesen ennek a harcnak az. értelmét és eredményeit, egyetlen béketanácskozás sem tekinthetett még körül a vi­lágon anélkül, hogy háborús horizontot ne lásson valahol. A huszonöt éves békemozgalom olyan történelmi korszak­ba jutott, amikor az egész világon utat tört a békés egy­más mellett élés lenini elve; amikor a Szovjetunió és a szocialista országok nagy közösségének következetes béke­politikája a világ uralkodó irányzatává tudta tenni az eny­hülést, a különböző társadalmi rendszerű országok kap­csolatainak fejlődését, a sokoldalú együttműködést. Ha csak az utóbbi négy év pozitív eredményeire gondolunk is, olyan nagy jelentőségű előrehaladást vehet „leltárba" a •kongresszus, mint az európai biztonság és együttműködés ügyének mai megítélése, a fegyverkezés korlátozásáról sző­lő tárgyalások előrehaladása, a vietnami konfliktus lecsen­desítése. Huszonöt évvel ezelőtt, amikor Párizsban összeült az első béke-világkcmgresszus, Joliot-Curie így fogalmazott megnyitó beszédében: „Nem azért vagyunk itt, hogy ese­dezzünk a békéért, hanem azért, hogy érvényesítsük béke­akaratunkat". Louis Aragon pedig, aki a kongresszus meg­bízásából fölolvasta a világ népeihez intézett kiáltványt, ezt mondta: „Hatszázmillió férfi és nő nevében üzeni a béke világkongresszusa a Föld népeinek: el vagyunk szánva a békéért vívott harc folytatására, összefogtunk, megértet­tük egymást, megnyerjük a béke csatáját, az élet csatáját." Senki se higgye, hogy a béke aranykapujában most már teljesítette misszióját a békemozgalom. A pozitív változások korába jutottunk ugyan, de nem jönnek-e ma is szinte naponta riasztó hírek? Nincsenek-e még mindig erős ellenségei imperialista országokban az enyhülésnek? ~ Éber aggodalommal és egy hősiesen küzdő nép iránti nagy­rabecsüléssel, mély rokonszenvvel követjük a chilei nép erőfeszítéseit a fehér-terroristák markában. Ez a gyaláza­tos puccs, s a terrorista tábornok-kormánynak haladó rend­szerekkel szembeni provokációja éppúgy tiltakozásra ösz­tönzi a világ békeerőit, mint a saigoni rendszer állandó szerződésszegése, vagy Izrael meg-megújuló fegyveres pro­vokációi. Talán könnyű belátni, hogy az ilyen politikai magatartásban mindig éles konfliktusok veszélye rejtőzik. Hiszen az imperializmus, a terrorista, rendszerek termé­szetrajza nem változott meg. Amit a békeerők kivívtak, azt még teljesebbé kell tennünk. A mai világhelyzetben nem kisebb a békeszerető emberek harci kötelessége, mint­hogy a nemzetközi enyhülés tendenciáját visszafordíthatat­lanná szilárdítsák, és a politikai enyhülést a leszerelés ka­tonai lépéséig segítsék el. M eggyőződésünk, hogy a VIII. magyar békekongresszus küldöttei népünk aktív békeakaratáról, a szolidaritás nagyszerű példáiról és újabb elhivatottságról ad­hatnak számot a világnak. Arról, hogy jól az eszünkbe és a szívünkbe véstük a párizsi békekiáltvány idézett sza­vait: „...el vagyunk szánva a békéért vívott harc foly­tatására ..., megnyerjük a béke csatáját, az élet csatáját". Eszerint dolgozunk, élünk és gondolkozunk. SZ. SIMON ISTVÁN Az ENSZ közgyűlése köz­felkiáltással egyidejűleg fel­vette a világszervezet tag­jai sorába a Német Demok­ratikus Köztársaságot, és a Német Szövetségi Köztár-­saságot. A két német állam után, ugyancsak közfelkiál­tással, a Bahama-szigeteket is felvették a világszervezet 135. tagországának. Történelmi korszakzáró és — sokak reménye szerint — új korszakot kezdő szertar­tás zajlott le szerdán reggel a New York-i ENSZ-palota előtt: Ottó Winzer, az NDK, Walter Scheel, az NSZK, és Paul Adderley, a Bahama­szigetek külügyminisztere je­lenlétében ünnepélyesen fel­vonták a világszervezetbe előző este közfelkiáltással fel­vett három új tagállam nem­zeti lobogóját az ENSZ-szék­ház előtti téren félkaréjban álló zászlórúdsor három újonnan felállított árbocá­ra. Később a közgyűlés ülés­termében folytatódtak a fel­fFolytatás a 2. oldalon.) H chilei hazafiak üldözése Allende özvegyének felhívása A chilei katonai junta az ellenforradalmi puccsot kö­vető második héten folytatja a Népi Egység baloldali koa­líciójához tartozó személyek üldözését. Az. ország legkü­lönbözőbb pontjain katonai rögtönítélő bíróságok adnak tucatszámra utasítást a fegyverrel ellenálló hazafiák kivégzésére. A szárazföldi csapatok fő­parancsnoka szerdán nyilat­kozatban erősítette meg, hogy több helyütt harcok folynak és „hosszadalmas fo­lyamatnak" mondotta, amíg a junta képes lesz az ellenállás végleges megtöréséré. Egy hivatalos szóvivő San­tiagóban beismerte, hogy kedden és szerdán 53 sze­mélyt vettek őrizetbe és több tucat fegyvert foglaltak le a junta járőrei. A Mercurio című reakciós napilap jelentéseiből kitű­nik. hogv a Chile északi ré­szén levő Antofagasta város­ban a munkásság jelentős ellenállást fejt ki. A korsze­rű amerikai fegyverekkel rendelkező, és számszerű túl­erőben levő katonai alaku­latokkal szemben a munkás­osztagok immár nyolcadik napja tartanak ki az erőd­dé változtatott üzemekben. Lagos tábornok, a tarto­mányban elrendelt rendkí­vüli állapot körzetparancs­noka ulitmátumban szólítot­ta fel a munkásokat fegyver­letételre. Hortensia Allende, Salva­dor Allende özvegye felhí­vást intézett a chilei kato­nai junta ellen harcoló ha­zafiakhoz. A felhívást Adriena Bussi, az özvegy nővére ismertette Mexikóvárosban, a Chile fel­szabadulásának 163. évfor­dulója alkalmából tartott ün­nepségen. „Hazánk gyászol. Férfiai­ra, nőkre, gyermekeire, fia­taljaira, diákjaira, dolgozói­ra, gazdasági és politikai ve­zetőire az elnyomás fegyve­re sújt le. Az ellenállás meg­kezdődött. Felhívásunkban azokhoz a hős chileiekhez fordulunk, akik illegalitás­ban harcolnak, akik úttörői Chile második függetlenségé­nek" — áll Allende asz­szonv felhívásában. A Béke-világtanács Helsin­kiben azt javasolta, hogy ok­tóber 11-én világszerte emlé­kezzenek meg Salvador Al­lendéről, aki a népért küzd­ve áldozta föl életét. A DÍVSZ és a Béke-világ­tahács kezdeményezésére szerdán Budapesten számos nemzetközi szervezet képvi­selői ültek össze tanácsko­zásra, hogy megvizsgálják a chilei jobboldali katonai puccs következtében kiala­kult helyzetet és a haladó Befejeződött a nő­konferencia Budapesten Szerdán három szekcióban vitával folytatódott a SZOT székházában a munkaválla­lás és az anyai hivatás idő­szerű kérdéseivel foglalkozó nőkonferencia. A tanácsko­zás vitájában részleteiben is szó esett a nőpolitikái hatá­rozat helyi végrehajtásáról, a nők helyzetéről, problémái­ról, és számos javaslat pró­bált megoldást találni a gondok enyhítésére, A délutáni ülésen a szekv' cióvezetők számoltak be munkacsoportjuk vitájának eredményeiről. majd Gál László SZOT-titkár össze­gezte a kétnapos tanácsko­erök szolidaritási feladatait, zás tapasztalatait. (MTI) Bérfejlesztés, munkaszervezés Az építők Dózsa György úti székházában szerdán ülést tartott az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak­szervezetének Központi Veze­tősége. A tanácskozáson megjelent Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési Épül a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza Budapesten, a Semmelweis utca 1—3. szám alatti épü­let újjáépítését nemsokára befejezi a Középületépítő Vál­lalat. November 7-én itt nyílik meg a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza. Az új intézményben színház-mozi, kiállí­tóterem, könyvtár és olvasó, zeneszalon, valamint orosz teázó kap helyet. Az épület árkádja alatt népművészeti és könyvüzlet nyílik. » miniszter, és Gál László, a SZOT titkára. Az ülésen Simor JártoS építésügyi és városfejleszté­si miniszterhelyettes és- Ju­hász Ottó. a szakszervezet titkára beszámolója alapján a IV. ötéves terv időarányos részében megvalósított bér­politikai intézkedések tapasz, talatairól és a vállalafi üzem- és munkaszervezés fejlesztéséről tárgyaltak. Többek között szóvá tették, hogy nem érvényesül kellő­képpen a szakmunkások kö­rében a differenciált bérezés, s a kollektív szerződésekben elfogadott bérfejlesztések megvalósításában is elmara­dás tapasztalható. A munka­és üzemszervezés legközeleb­bi feladataként azt jelölték meg, hogy az eddig elkészí­tett, általában megfelelő ter­vek megvalósítását kell most jobban szorgalmazni a válla­latoknál. c. . • --v-s.' A beállványozott épület Készül » kiállitőtcrem falburkolata

Next

/
Oldalképek
Tartalom