Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-10 / 186. szám
PÉNTEK. 1973. AUGUSZTUS 19. y Kukorica Janóul búcsúzik Iluskától Siflis József felvétele Negyedszer a János vitéz Kacsóh Pongrác daljátékának a Játékok történetében negyedik bemutatójára szólítják a tanfarok ma, pénteken este a várhatóan szépszámú közönséget. A szabadiéri játékok igazgatóságán tegnap tartott sgjtótájékoztaton azoktól kértünk rövid előzetest, akik a legközvetlenebb módon biztosítják a látványosságot. Sándor Lajos díszlettervező: — A szabadtéri felújításakor, 1959-ben. és most, a 15. évadban készítettem el a János vitéz díszleteit. A ketté közötti különbségek a rendezői elképzelések különbözőségeiből adódtak. Horváth Zoltán a magyar népmese érzelmi és hangulati világát szeretné megteremteni a színpadon, ami meghatározza a diszletezést is. Legpregnansabban az első és harmadik felvonásban: a másodiknál. a francia udvari képben inkább jellegében. Kerültük tehát a monumentális elemeket, a plasztikát — helyébe sík díszítményekböl egy mesekönyvet akarunk fellapozni a nézőnek. Magyaros kendőre emlékeztető háttér és két hatalmas portál fogja össze a játékteret, valamint a hármas tagolású alapemelvény, s az előadás egészében magyar népi motívumok dominálnak. Márk Tivadar jelmeztervező: — Hetedik János vitézprodukcióban veszek most részt munkásságom során, s nagy örömmel vettem tudomásul az újszerű rendezői elképzeléseket. A színpadnak is megvan a maga sajátos ikonográfiája, így például a iérfiideálnak. a huszárnak a piros szín, ettől semmiképpen sem lehet eltérni. Csak mellékesen tenném hozzá, életemben már annyi katonafigurát komponáltam meg. hogy egy hadsereg is megirigyelhetné. Iluska jelmezeiben áz egyszerűségre törekedtem. lévén hogy Házy Erzsébet megjelenése, színészi játéka önmagában is el tudja hitetni a fiatalság báját, közvetlenségét. Ami az egyes felvonásokat illeti, nagyjából a rendezői koncepcióból adódtak a jelmeztervezés feladatai ls, az első képben inkább a harsány — a másodikban az enerváltabb. sápadtabb színek uralkodnak. örültem az újszerű balettmegoldásoknak is. ahol egy alkalommal például a mezei virágok táncát léthat ja majd a közönség. Ma, pénteken este tehát az idei nyéfévad sorrendben ötödik premierjét tartják a Dóm téren, a János vitézét. Az eddigi tiz előadást öt venezer néző látta, s a hátra levő újabb hét estére az érdeklődés alapján legalább még feleannyi, tehát 25 ezer nézőt várnak. N. I. Otthon vagyok Király a Király A francia király fényesíehér, díszes jelmezében ül — Király Levente. JS a néhány héttel ezelőtti sikerekről beszél. A gyulai várjátékok idei programjának nagy sikerű a előadása volt a Pathelin ' mester, melynek címszerepét formálta meg. A prókátor. a rőfös és a juhász mulatságos történele adott lehetőséget Király Leventének, hogy a gyulai várszínház mikrovilágában ismételten bebizonyítsa gazdag és sokszínű komikusi adottságait, mély emberábrázoló képességét. „Csikóként rúg, bukfencezik, kelleti magát és szenved ... Jól, rltmusosan épített alakítás... Sok hatásos színészi ötlettel." — A szegedi szabadtéri színpad után a gyulai vérszínház döbbenetes hatással volt rám. Ez a színpad szabadtéri kamaraszínház. Teljesen zárt világában 500 néző számára van hely, hangosítás nélkül is tökéletes az akusztikája. Itt játszani is csak visszafogottan, kamarastílusban lehet. A Pathelin mester vérbő vásári játék, vaskos humorral, kiélezett helyzetekkel. Jellemábrázolása pontos, következetes és kristálytiszta. A címszereplő mindenki eszén túljár, míg végül saját ötletével szedi rá egy juhász. Ebben a „mindenki átver, mindenkit"gondolatban a féktelen kacagás mögött kesernyés ízek is meghúzódnak. Megvallom őszintén, ritkán jut az ember ilyen nagyszerű szerephez. Nyolcszor játszottuk a gyulai vár falai között a Pathelin mestert, s bőségében voltunk az Izgalmaknak. A premier másfél órát késett áramszünet miatt, a második előadás felét és a harmadikat az eső zavarta meg. A gyulai várszínház tanulságos példával szolgál a szabadtéri színházak számára. Drámapályázatot írtak kl, s a beérkezett és elfogadott három történelmi dráma három nyári évadra megoldja a várszínház produkciógondjait. El lehetne gondolkodni azon, hogy a szegedi ^hatalmas színpad nem érdemelne-e egy ilyen pályázatot, eredeti darabokat?! A gyulai várszínház kamaraméretű színpada után a szegedi Játékok óriási színpada várja. — Más jellegű színészi játékot igényel, szinte ellentéteset a gyulainál. Most, ennek a feladatnak éppen ez az érdekessége, Izgalma — a miniatűr játéktérből és játékstílusból átlépni egy hatalmas színpadtérbe, és a színpad által megkövetett játékstílusba. A János vitézben mesebeli öreg királyt szeretnék formálni a francia király figurájából. Kissé szenilis öregembert, akinek soha nem volt sem kedve, sem érzéke a királykodáshoz. Unja a koronát, egyszerűen csak ember | szeretne lenni... Tandi Lajos Napokkal ezelőtt Gyulán a Pathelin mester nézői tapsoltak a furfangos parasztnak. Szegeden a János vitéz próbáin kibuggyant a nevetés, amikor a rongyos szűrben, bizonytalan lépésekkel színpadra baktató csősz elkezdte kántálni a régi falusi virrasztók mondókáját. Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház tagja alakítja a szerepeket. Az idei nyáron ezt a kettót írhatjuk íi végtelen listához, amelynek alakulását a szegediek nagyon jól ismerik, számontartják — összesen 20 éve. Korántsem példa nélkül való, hogy egy művész két évtizedet, vagy annál is többet tölt el ugyanannál a színháznál, újabban mindenesetre megszaporodott a sűrűn helyet cserélők száma, és persze sorra születnek az „igazoló ideológiák". Vajon van-e az egy helyen maradásnak is különös indoka? — Különös nincs. Egyszerű, mindennapi okai vannak, a legfontosabb, hogy Szegeden, a város minden zugában és lakói között, otthon vagyok. A színészt sohasem unják meg. ha önmagát képes megújítani. Nincs két egyforma szerep, tehát nem hasonlíthatnak egymásra az alakítások. Mindössze anynyiban, hogy ugyanaz az egyéniség formálta meg őket. Olyan színész, akinek fő törekvése, hogy minden eddiginél többet és mást mondjon játékával, minden szerepben fölfedezze, amit előtte még senki. így lesz végtelenül érdekes, állandóan Izgalmas a színészi pálya, és ezen belül minden új feladat. A szegedi húsz évről beszélni annyit jelent: emberi, művészi hitvallást tenni. A színházlátogatók emlékei pedig a mondottakat igazolják, a sok-sok szerep közül legpregnánsabban a Bánk bán Tjborca, Az ügynök halálában az idősebb fiú szerepe, tavaly Kreon az Antigonéban. A ragaszkodásról: nincs talán a városban senki, aki filmekben, tévéjátékokban legelőször ne a szegedi szereplőt fedezné fel. Kovács János máig emlegeti, hányan szólították meg a Rózsa Sándor után. hogy a lokálpatrióta örömével közöljék: „csak mi, szegediek tudjuk Igazán, hogyan kell kenyér helyett könyeret mondani". — Pedig akkor, húsz évvel ezelőtt voltam életemben először Szegeden. A legelső szerepem főszerep volt a Ludas Matyiban. Azóta . is jelentős feladatokat kapok, ilyen értelemben mondhatom: sohasem voltam elégedetlen színész. Igazgatók, főrendezők és kollégák cserélődtek, számomra azonban mindig megvolt a lehetőség „nekem való" szerepek megformálására. Akik egyhangúnak kiáltják ki az egy helyen megmaradó színész pályáját, nincs igazuk. Ha az elmondottakhoz még felsorolom néhány rendező nevét, akikkel együtt dolgoztam; Ádám Ottó, Komor István, Horváth Jenő, Bozóky István, nyilvánvaló, kár lett volna más színházhoz szerződnöm. Sándor Jánossal például most másodszor találkoztam. Tíz évvel ezelőtt ő kezdő rendező volt, én sem a mai eszközökkel felvértezett. Rendkívül érdekes „megmérni", ki, mivel gazdagodott. Az évadban a színházon kívül látjuk művelődési otthonokban, irodalmi esteken, tévében, moziban. A szabadtérin minden évben szerepel, az Idén másodszor lépett fel Gyulán. A feladat sok, és változatos, a „megoldás" mindig igényes. Mikor lehet Így pihenni? — Az az igazság, hogy legszívesebben itthoni barátokkal és ismerősökkel tölteném a néhány hetet a nyárból, amikor az évadnak már vége, a szabadtéri még nem kezdődik. De mert más levegőt ls kell szippantani, Igyekszem ilyenkor külföldre. Bohrok Erseébet VIT-kii!döttek beszámolói Mozgalmas hetek következnek a gyárak és az üzemek, a hivatalok és az intézmények KlSZ-szervezetelben. A Berlinben hazánkat képviselt VIT-küldöttek ugyanis KISZ-gyűléseken, klubösszejöveteleken elevenítik tel a X. Világifjúsági és Diáktalálkozó emlékeit. Olyan eseményeket idéznek fel, mint a politikai dalfesztivál. baráti találkozó a testvérszervezetek, köztük a szovjet és az NDK fiataljaival. az Indokinai szolidaritási nagygyűlés, a magyar delegáció kulturális csoportjának műsora és a gálaest. Számot ad a politikai tömegdemonstrációkról, a politikai szemináriumokról. A különböző vetélkedők, versenyek fis rendezvények, a spontán lezajlott baráti öszszejövetelek legemlékezetesebb mozzanatait is felelevenítik. Rendszeresen ellenőrzik az élelmiszereket A megyei (fővárosi) élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetének munkatársai folytatták a nyári ellenőrzés-sorozatot, amelynek során főleg az italkereskedelmet vizsgálták. Megállapították, hogy az egy évvel ezelőttihez képest javult a helyzet, az italok döntő többsége megfelel a szabványelőírásoknak. Kifogásolni valót csak elvétve találtak. Ellenben annál többször előfordult, hogy a vendéglátóipari üzemekben az egyébként normális töltésű, előírásos palackitalokból megkárosítottak a vendégeket — kevesebbet mértek — a fogyasztóknak. Az élelmiszeripari üzemekben is találtak olyan tételeket, amelyeket joggal kifogásoltak. Három kirendeltségen .több ezer palack romlott, megsavanyodott „Nektár" gyógytápsör forgalomba hozatalát tiltották meg. Az egyik sörgyárat az Intézet figyelmeztette, hogy a palackokban az előírtnál kevesebb világos sör van. (MTI) Hungarológiai Intézet Újvidéken Jugoszláviában nincs hivatalos nyelv, az ország legkülönbözőbb vidékein élő emberek anyanyelvüket beszélik. Vajdaság szellemi központja, tartományi székvárosa Újvidék. Ide települt a magyar kultúra és nyelvápolására hivatott Intézméhyek többsége is. Az egyetem bölcsészeti karán már régóta működik a magyar tanszék, a Jugoszláviai, Magyar Nyelvművelő Egyesület falvakban, városokban szervezett csoportjai pedig a nyelvtisztítás munkáját végzik. Hozzájuk társult néhány esztendeje a Hungarológiai Intézet, mely a tudomány szintjén vállalkozik a nyelv ápolására, a jugoszláviai magyarság irodalmának, kultúrájának tanulmányozására, a kétnyelvűségből eredő problémák kutatására. Az intézetet 1969-ben alapították a Vajdasági Tartományi Tudományügyi Közösség anyagi gondoskodásával. • A bölcsészeti kar magyar tanszékén fogadott dr. Szeli István egyetemi tanár, a Hungarológiai Intézet megbízott igazgatója: — Sietve láttunk munkához. A legművelhetőbb és legelhanyagoltabb területeket vettük számba, önálló költségvetéssel, nyolc belső és legalább ötven külső munkatárssal dolgozunk, egyetemi-főiskolai oktatókkal, levéltárosokkal, könyvtárosokkal, akikkel egy-egy témára kötünk szerződést. A magyar—szerbhorvát összehasonlító irodalmi kutatásokkal és nyelvi érintkezésekkel foglalkozó csoportokat belső munkatársaink vezetik. Éves, illetve messzebbre tekintő terveket dolgozunk ki, sok segítséget kapunk Jugoszlávia más vidékeiről, és Magyarországról. A könyvtárosnő kétszer fordult, míg elém teríthette az intézet publikációit. Negyedéves folyóiratuk utóbb már tematikus számokkal jelentkezett, a linguisztlkai füzetekből eddig kettő, a bibliográfiai füzetekből négy esztendő anyaga jelent meg 1968-tól 71-ig, hozza a szabadkai színház negyedszázados jubileumára szerkesztett repertórium. Az akadémiai formában, két kötetben megjelent szerb—horvát—magyar szótár folytatását is szedik már a nyomdában, a hatalmas munka 120 ezer címszót dolgoz fel. — Az 500 példányban megjelenő közelményeinkből ltO-et küldünk partnerei nek — tér rá dr. Szeli 1. vén, a külföldi kapcsolatokra. — Magyarországi könyvtárakkal, múzeumokkal, egyetemekkel, levéltárakkal, akadémiai Intézetekkel cserélünk rendszeresen, többek között a budapesti Széchényi és a szegedi Somogyi könyvtárral. Dr. Szeli István a magyar nyelv ápolására hivatott intézmények közül rendkívüli jelentőségűnek nevezte az újvidéki televíziót. A mi déli országrészeinken ls kitűnően foghaló adások szerkesztősége az Idei évtől önállóan, napi húsz. vasárnap negyvenperces műsort sugároz. Üjvidéken, Szerencsés József főszerkesztő vezetésével, húsz újságíróval, negyven technikai munkatárssal, a belgrádi tévé hullámhoszszán, az első programban jelentkeznek délután háromnegyed öttől. A tervek szerint őszre elkészül az újvidéki tévétorony, s az öt nyelvűre bővülő helyi adásokban napi másfél órás magyar műsor lesz. 1976—77-re várják a tévéközpont teljes felépítését. mely Európa egyik legkorszerűbb állomása lesz, és kizárólag színes technikával dolgozik majd. Addig ts gyorsított ütemben képzik a fiatal riportergárdát. nem utolsósorban magyarországi segítséggel. A közelmúltban Szepesi György, Vértessy Sándor és Vltray Tamás háromhónapos tanfolyamot vezettek az újvidékieknek. Nikolényi István