Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-11 / 187. szám

Augusztus közepén bemutatótermet nyit Szegeden a Szűcsipari Szövetkezet Egy jeles szakma jeles darabjai A nnak Idején, 1958-ban, amikor tízegynéhány szűcs összeállt, hogy kisipari szövetkezetet hozzon létre, aligha hitték, hogy kol­lektív összefogósukkal egy nagy vállalkozás alapját ve­tik meg. Ez történt pedig, amikor a mai Szegedi Szűcs­ipari Szövetkezet alapító tag­jai — Almási Lajos és fele­sége, Besze István, Czégé Jó­zsef és felesége, Horváth István, Jenei Lajos, Gál Zol­tán és felesége. Kaczúr Pé­ter, Kardos Károly, Kiss László és felesége, Szendré­nyi Géza —a Zárda utca 13. szám alatt egy kis alagsori helyiségben munkába álltak, saját szerszámaikkal dolgoz­va. Kifejezetten lakossági szolgáltatást láttak el, főleg javítást végeztek, de vállal­koztak intézményektől ka­pott megrendelésekre is. Biztos alapok A munkára épített szövet­kezés előtt nagy jövő állt. Ami pénzük az első időkben összejött, azon nyersanyagot, panofixet, irhát, natúr bá­ránybőrt vásároltak, hogy új készítményeiket piacra vigyék, önálló, új terméke­ikre városszerte odafigyeltek, munkásságuk nyereséges volt, amelyre a bank is tu­dott hitelt adni. Munkájuk gyorsasága, termékeik minő­sége vitte hírüket Üzleti kapcsolatokat Szeged után kiterjesztették Szatymazra, Kistelekre, Kecskemétre, Soltvadkertre. Termékeik csak első osztályúak lehet­tek, hogy további piacot hó­dítsanak meg. — Szövetkezetünknek az­óta is ez a bizalom az egyik legfontosabb alapja — mon­dotta Gerendás József elnök. — Termékeink minőségét esztétikai kellemét, a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatá­sunk színvonalát egy jottá­nyival sem engedtük lejjebb, szövetkezetünk fennállásénak több mint két évtizede után sem. A menyiségl munka so­ha nem mehet a minőség ro­vására. A két tényező nem mondhat egymásnak ellent. Ezt szoktuk meg, ez az alap­vető elemünk, ezzel szerez­tünk bizalmat, jó hírnevet idehaza és külföldi partnere­inknél egyaránt. A kezdő lépések után. alig három esztendő múltán hí­rük-nevük eljutott külföldre, a TANNIMPEX-en keresz­tüL Először 150 darab irha­mellénnyel mutatkoztak be az igényes- nyugati cégek­nél. Az újabb megrendelések erre az exportra alapultak, s azóta végleges partnernek tekinti őket a TANNIMPEX. A hazai állandó megrendelők pedig: Szegeden a DÉLTEX, Budapesten a Luxus áruház, a Fővárosi Ruházati Bolt, a Szövetkezetek Áruháza, to­vábbá a Dunaújvárosi Áru­ház, a Fejér megyei Kiske­reskedelmi Vállalat. Kapcso­latuk élénk-eleven, olyan, amelyre a szövetkezet és a kereskedelem biztosan ala­pozhat. Gazdagság, siker Ahol kezdték, a Zárda ut­cai kis műhelyt régen ki­nőtték. Üj üzemet, korszerű feltételeket kellett teremteni ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a követelményekkel. Az alapító tagok mellé újabb szakmunkások léptek, akik szintén biztos megélhetést találtak a szövetkezetben. 1963-ban épületet és telket vásároltak a Tolbuhin su­gárút 98. szám alatt, ahol helyet kapott a szövetkezet központi részlege, benne munkatermek, raktárak, vi­zesműhely, irodák, szociális létesítmények. Csak export­munkákra rendezkedtek be ugyancsak Szegeden, a Szent Miklós utca 14. szám alatt, a Zárda utcai helyiségben pe­dig most már csak kisebb munkákat vállalnak. Itt ké­szítenek gépkocsiülésre szőrmetakaírókat. díszes sző­nyegeket. Üzletük — a Kossuth La­jos sugárút 34. szám alatt — is kicsinek bizonyult már a bőrkonfekció ellátására. Ezt most behozzák a Dugonics térre, eddigi szőrmeüzletük helyére, ahol a jövőben kife­jezetten bőrruházati szaküz­letet nyitnak. A javítástól az új termék méretre rendelé­séig állnak itt a vásárlók rendelkezésére. Ujabb Ozlet Szegeden régi adósságát törleszti ez a szövetkezet, amikor augusztus közepén új szőrmeüzletet, bemutató­termet nyit tanácsi szervek segítségével a város központ­jában, a Kossuth Lajos su­gárút 6. szám alatt, szemben az épülő Postapalotával. A megrendeléstől a javításig mindenféle szűcsipari mun­kával készséggel várják ide megrendelőiket. A kiállítóte­remben és szőrmeüzletben minden termékük kapható lesz, például krómos irha, vörösrókával díszített hör­csögkabát kombináció, pano­fix, körlifix pézsmabundák, puha kocsiülés-takarók, szőr­meszőnyegek mindenféle nagyságban és változatban, stb. Röviden szólva mind­azok a szőrmeáruk, amelyek­kel a közelmúltban a nagy nyilvánosság előtt két ízben ls szerepelt a Szegedi Szűcs­ipari Szövetkezet. Idén ápri­lis 14—19 között a szabadkai kiállításon és vásáron, ahol Szegedről csak egyedül volt szövetkezeti kiállító. Hogy termékei mennyire megnyer­ték a közönséget, azt bizo­nyítja a Szabadkáról elho­zott díszes elismerő oklevél és az első osztályú áruknak kijáró és az azokat fémjelző plakett t „Amit lát, megvásárolhatja" Igazán csak az a termék nyeri meg a kiállítás látoga­tóinak elismerését, amelyet azonnal meg is vásárolhat­nak. A Szegedi Szűcsipari Szövetkezet ennek az alap­vető ténynek a felismerésé­ben, és biztos tudatában volt jelen az idén a szegedi ipa­ri szövetkezetek termékbe­mutatóján, amelyet a szegedi ünnepi hetek programjában a Marx téren rendeztek. E szövetkezet azzal nyert elis­merést szakkörökben és a közönség sorában, hogy amit kiállított — hatféle szőrme­árut. háromféle bőrruházati cikket —, abból bárki is vá­sárolhatott, vagy méretre és határidőre megrendelhette. Nyert is vele, mert amit ott vásárolt — tekintettel a ter­mékbemutató sikerére — 20 százalékkal olcsóbban vehet­te meg ott, mint egyébként. Ennek a gesztusnak köszön­hető, hogy e szövetkezet a termékbemutató nyolc nap­ján át jelentős egyedi meg­rendeléshez jutott. Gerendás József, a szövet­kezet elnöke nem önmagá­nak, felelős irányításának, hanem valamennyi munka­társa együttes szorgalmának tulajdonítja egész gazdasági eredményüket, tevékenysé­güket. amelyet például a múlt évben könyveltek el. A szövetkezeti dolgozók mun­kamorálja, az általuk készí­tett termékek minősége, a helyes piackutatás mint együttható tényező, meghoz­ták a vártnál jobb ered­ményt: 1972-ben 14 millió forint volt a termelési érté­kük, amelyből egy kisebb hányad, közel 2 millió forint származott exportból. 1973­nak még alig vagyunk túl a felén, de máris 11 millió forint a termelési érték. Ex­portból eredő termelési ér­tékük is több mint 2,5 millió forint már, szemben a tava­lyi egész évi 2 millióval. Év végéig várhatóan 20—22 mil­lió forintra növekszik terme­lési értékük, amelyekből az exportált áruk értéke eléri a a 4 milliót. A további számok ls ön­magukért beszélnek. E szö­vetkezetben 1972-ben készí­tettek a többi között 3938 szőrmebundát, 1641 darab natúr hörcsög bodyt, bőrből 3735 zakót, szoknyát, mel­lényt, női kabátot, továbbá 2803 darab hosszú szőrű gal­lért, és készítettek még 81 ezer darab natúr hörcsög­bőrt. Korszerűség, technika Termelési eredményük lé­nyeges, sokmilliós megeme­lésében csak 30 százalékos a létszámnövekedés, a nagyobb részt a korszerűbb techniká­nak szentelik, a jobb mun­kakörülmények együtthatá­sának. Üj feltételeket alkal­maznak például a bőrkon­fekcióban : egy művelettel, úgynevezett duplatűzéssel varrják és ragasztják a bőr­árukat, szoknyákat, zakókat, mellényeket. Egyéb technikai újításokat is alkalmaznak. Az sem mellékes, hogy a különböző részlegek együtt­működését, munkálkodását összehangoltabbá tették. Vál­lalkozásuk 1973-ban igen je­lentős, s túl a hazai piaco­kon, exportjukat is növelik. Csak az NSZK-ba szállításra készítenek ezer darab don­káli gidabundát, ugyaneny­nyi bélést natúr hörcsögszőr­méből, és ugyanide kétezer darab egyéb bőráru gyártá­sát is vállalták. Jelentős üz­letkötésük van hazai keres­kedelmi céffekkel és intéz­ményekkel, s újabb megren­delőket keresnek amellett, hogy kapcsolatukat állandó­an ápolják a bőrgyárakkal, például a simontornyai bőr­gyárral, és természetesen a hörcsögfogó partnerekkel, akik ennek a szövetkezetnek dolgoznak esztendők óta. „Aranf-tiörcsögök A natúr juhbőr mellett, amelyből sokféle szűcsárut kfiyitonpk _ például kró­mos irhát, natúrbélést — ezerszámra, s kikészítenek és feldolgoznak pézsma- és vadnyúl bőrt is, Igen érde­kes a szám, hogy évente 250 ezer hörcsögbőrt bundának „rakosgatnak" össze pár te­nyérnyi darabokból. Az ara­nyat érő hörcsögök — akár­milyen óvatosak — csapdába esnek. E szövetkezet legna­gyobb szállítói borsodiak, akik tavasszal és ősszel na­ponta 70—100 állatkát is ra­bul ejtenek. A szűcsiparban tulajdon­képpen az igazi szezon au­gusztus végétől április ele­jéig tart. A Szegedi Szűcs­ipari Szövetkezet azonban nem a szezonális munkára rendezkedett be. Egész esz­tendőn át biztos megélhetést nyújt jelenleg is 35 férfi- és 78 nő szakmunkásnak, be­tanított munkásoknak. Gon-. doskodik arról is, hogy a szakma kellő utánpótlást kapjon. Tanuló fiatalok sajá­títják el náluk most is e je­les, nagy becsű szakma for­télyait. A mesterek szerint azonban nem kellő számú az utánpótlás Szegeden. Nekik is több fiatal tanuló kellene, főleg fiú. hiszen a bőr kiké­szítéséhez kemény fizikai munkára, erőfeszítésre is szükség van, amit a nőktől nem lehet elvárni. A jó kol­lektív munkához minden le­hetőséget megad a szövetke­zet vezetősége. Jelentős be­ruházást fordítottak öltözők, mosdók és ebédlő létesítésé­re. Arra is kiterjedt a szö­vetkezet vezetőségének fi­gyelme, hogy a szövetkezeti tagok a munka fáradalmait az ország más részén, kelle­mes környezetben pihenjék ki. Görömbölytapolcán üdü­lőházat bérelnek, ahol az idén is szövetkezetükből 18 család töltheti el kellemesen évi szabadságát. Idén öt brigád alakult, amely a szövetkezeten belül verseng a szocialista címért Az első értékelés azt bizo­nyítja, hogy máris gyümöl­csöző a brigádok vetélkedé­se. Szívesen vállalnak az üzemen belül társadalmi munkát. Mindez meghozza eredményét abban, hogy a szövetkezet évről évre gya­rapszik, s tagjai boldogul­nak, érvényesülnek, mert ér­zik, hogy munkájuknak, em­beri magatartásuknak becsü­lete van. Körlifix bunda — méretre 3500—4500 forint Kromos irhakabát — méretre 3200 forint Szövetkezeti árubemutató mintakollekciója 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom