Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-09 / 185. szám

2 l CSÜTÖRTÖK, 1973. AUGUSZTUS ». Robbantanak a chilei szabotfirök # Santiago (AFP, MTI) „ A chilei ellenzék egyre erőszakosabb módszerekkel próbálja megdönteni Salva­dor Allende kormányát. A hírügynökségek jelentései szerint kedden este szabotő­rök felrobbantottak egy olaj­vezetéket, Santiagótól körül­belül 150 kilométerrel dél­re. Az olajvezetékben hat­százezer liter kőolaj fogott tüzet. A robbanás ereje kö­rülbelül fél kilométeres kör­zetben lesodorta a házak te­tejét. A merényletnek egy halálos és több mint 20 se­besült áldozata van. Santi­agótól körülbelül hatvan ki­lométerrel nyugatra, egy gázvezetéket röpítettek a le­vegőbe A tűzveszély miatt ki kellett üríteni a környező falvakat. Briones belügymi­niszter közlése szerint a rob­bantások és az egyéb terror­cselekmények a szélsőséges ellenzék művei. Keddi hivatalos bejelentés szerint a chilei haditengeré­szeten belül a múlt hét vé­gén csirájában sikerült el­fojtani egy, Allende elnök el­len szőtt összeesküvést, amelyben két hadihajó sze­mélyzete és szélsőséges pol­gári személyek vettek részt. A haditengerészet parancs­noksága szerdára virradóra közölte, hogy az összeeskü­vést kísérlettel kapcsolatban húsz tisztet és tengerészt tartóztattak le. A haditen­gerészet testületileg elítélte az akciót és támogatásáról biztosította Allende elnököt. Kedden Santlagóban letar­tóztatták Jüan Nicanor Jara Cruzt, a Chilei Közúti Fu­varozók Országos Szövetsé­gének elnökét. Az elfogató parancsot a törvénytelen sztrájk egyik fő szervezője ellen a chilei főváros polgár­mestere adta ki, az állam­biztonsági törvény megsérté­se miatt. I.eon Vilarin. a te­herautó-tulajdonosok szövet­ségének elnöke ellen is elfo­gató parancsot adtak ki. Rogers nem mond le # Washington (UPI) Rogers amerikai külügy­miniszternek nem áll szán­dékában lemondani tisztéről — közölte kedden a kül­ügyminisztérium egyik szó­vivője. Megcáfolta azokat a mind sűrűbb találgatásokat, amelyek szerint Rogers meg­válna hivatalától és helyét Nixon elnök jelenlegi nem­zetbiztonsági főtanácsadója. Henry Kissinger foglalná el. Panasz a Slrylabról: Sok a „házi munka tt # Houston (Reuter) A Skylab űrhajósai keddi munkanapjukon először használva az űrlaboratórium napteleszkópját, lefényké­peztek egy nagyobb napki­törést. Szerdán elsősorban az Egyesült Államok felszí­nét tanulmányozzák, hogy választ kapjanak az ország ásványi lelőhelyeinek elhe­lyezkedésével kapcsolatos néhány kérdésre. A földi irányítóközponttal folytatott beszélgetés során az űrlaboratórium utasai ar­ról panaszkodtak, hogy a Skylab fedélzetén minden művelet első alkalommal kétszer annyi ideig tart, mint a begyakorlás során, és közölték, hogy különösen a „háztartási munkát" tartják soknak. Moszkva szeptemberében diplomáciai Erich Honecker, a Német kapcsolatot létesített. Szocialista Egységpárt Köz- Brüsszel ponti Bizottságának első tit- Az európai közösségek bi­kára az SZKP Központi Bi- zottsága az Európai Gazda­zottságának meghívására sági Közösség tagországainak szerdán pihenés céljából a ellátási helyzetére való te­Szovjetunioba érkezett. Nicosia A Magyar Népköztársa­ság és a Ciprusi Köztársa­ság szerdán tudományos és kulturális együttműködési megállapodást kötött. Az egyezményt Nicosiában Szi­lágyi Béla nagykövet és Christodulos Venianln kül­ügyminsztériumi főtitkár ír­ta alá. Izlamabad A Pakisztáni Rádió jelen­tése szerint a Szovjetunió 1000 traktort szállít Pakisz­tánnak. Az első 400 traktor a napokban érkezik meg Ka­rachiba. Tokió Toklóban bejelentették, hogy Japán és a Kínai Nép­köztársaság képviselői szep­temberben Tokióban keres­kedelmi szerződés megköté­séről kezdenek tárgyaláso­kat. Toklói kormánykörök szerint mindkét részről azt remélik, hogy a tervek sze­rint egy hétig tartó tárgya­lásokon sikerül alapvető megegyezést elérni. Japán és a Kínai Népköztársaság 1972 Kétszázezer hazafi a saigoni rezsim börtöneiben 0 Párizs (UPI. MTI) dig több mint 200 ezer ha­Szerdan Párizsban meg- zafi sínylődik. Rámutatott, tartották a dél-vietnami po- hogy az Egyesült Államok lltikai tárgyalások 20. ülését, tetemes pénzügyi segítséggel Napirenden a fogolycsere járul hozzá a saigoni bér­kérdése szerepelt. Dính Ba tönviszonyok fenntartásához. Thi, a DIFK küldöttségének Követelte a politikai foglyok helyettes vezetője hangsú- haladéktalan szabadon bo­lyozta, hogy a saigoni re- csátását. zsim börtöneiben még min- Nguyen Lau Vterr; srsai-i goni küldöttség vezetője nem volt hajlandó a fogoly­kérdés rendezésének érdemi megvitatására. Ezzel szem­ben — az ülés után — bur­koltan a tárgyalások megsza­kításával fenyegetőzött ab­ban az esetben, ha a kam­bodzsai felszabadító erők megsemmisítő vereséget mérnének a Lon Nol-rezsim hadseregére. „A vörös khme­rek Phnom Penh-i hatalom­átvétele az indokínai erővi­szonyok megváltozását Je­lentené, s ez arra késztet­heti Saigont, hogy átérté­kelje a párizsi tárgyaláso­kat" — jelentette ki. klntettel kiviteli tilalmat lép­tetett életbe búzára. Bankrablók együttműködése az angol titkosszolgálattal # Dublin (MTI) Egy ír különleges bíróság 20, illetve 15 évi börtön­büntetésre ítélte az angol állampolgárságú Llttlejohn fivéreket, akik az elmúlt év októberében fegyveres rab­lást követtek el egy dublini bankban. A tárgyalás során fény de­rült arra, hogy a vádlottak együttműködtek az angol titkosszolgálattal. Az angol hírszerzés azzal bízta meg őket, hogy épüljenek be az ír köztársasági hadsereg (IRA) soraiba, gyűjtsenek információkat a szervezet te­vékenységéről, és minden eszközt használjanak fel az IRA lejáratására Sajtójelentések szerint a közvéleményben megerősö­dött az a hit, hogy decem­berben és januárban az an­gol titkosszolgálat ügynökei követték el a sorozatos dub­lini robbantásokat. , Londoni politikai körök­ben nagy botrány tört ki a Littlejohn-ügy nyomán. A hadügyminisztérium a bizo­nyítékok súlya alatt kényte­len volt nyilatkozatban elis­merni, hogy kapcsolatot tar­tott a bűnözőkkel Bernadet­te Devlin, észak-írországi képviselőnő követelte a nyá­ri szabadságon levő alsóház Szibériai halónapló II kutatás hőskora 2 Reggel a ködkürt hang­* ja ébreszt. A sűrű pá­ra megfekszi a folyót, újra, meg újra fölzeng a figyel­meztető jelzés. De úgy lát­szik, ez a rossz idő búcsúz­tatója. Hamarosan fölszáll a köd, s a tiszta égből fény ás meleg sugárzik a hajóra. Fénylenek, csillognak az Irtis hullámai. Feketeszár­nyú sirály röpdös. A parto­kon füzesek, nyíres csopor­tok, nyárfák. Sokhelyütt víz­bebukott törzsek, lemeztele­nített ágakkal. Mint óriás halcsontváz, egy nyárfa csüng le a magas partról. Az áradás idei pusztításának jelei ezek. S mennyi lehet még szerte az ártéren! Apropó: ártér. Ki monda­ná meg, mekora? Az Irtis legalább olyan kanyargós, hurkokat, bogokat kötögető folyó, mint a mi Tiszánk le­hetett a szabályozás előtt. Itt szigeteket, amott félszigete­ket kerülünk ki. S ahol már nem lászik a sík víz, ott is sok a mocsár, az ingovány. Fa és vas összehívását a kínos megvitatására. ügy Egy falu a parton. Nem is falu, inkább amolyan kis ha­lásztelep. Faházak. A vízen is fa úszik tutajjá kötött tömbben. Szibéria építőmestereinek ősi anyaga. Tyumenben, majd Tobolszkban megcso­dálhattuk, milyen takaros fa­házakat tudtak itt csinálni. Aprókat és emeleteseket, tet­szetős, fatámlás ablakokkal. Fakupolák, fahidak, fakerí­tések és fakapuk. Hát még a csodálatos fafaragások. De a Belomorszkij nevű hajó vassal húz el mellet­tünk. Óriáscsövekkel. Viszi a hajszálereket Szibéria új, egyre pezsgőbb vérköreihez. Olajon úszó sziget Reggeli után a hajó sza­lonjában tájékoztatót rendez­nek vendéglátóink. Konsz­tantin Jakovlevics Lagunov, a tyumeni írószövetség tit­kára az informátor. Előkerül a térkép, a „Tyumenyszkaja oblaszty" szemléltetésére. Hatalmas terület ez, sokszo­rosa Magyarországnak: 1,5 millió négyzetkilométer. A sűrűbben lakott déli részek­től föl északig, az Ob torko­latáig, a Jamal félszigetig terjed, ahol bizony már sok­kal kevesebb a település. Ka­zahsztán felé van benne sztyep, de nagy része tajga és tundra. Nagyobbrészt az Ob vízgyűjtőterülete ez, de a keleti részen seregnyi más folyó erezi még a térképet. És a tavak ezrei. És sok­sok mocsár', is tarkítja. S ez a folyós, tavas, vizes terület — mint Lagunov elvtárs mondja —, mind olyan, mint egy úszó sziget — az olajon. Hozzáteszi, hogy mindez Itt, a Szovjetunióban nem új­donság. Nem hirtelen és vá­ratlan történt a fölfedezés. Már a harmincas években, amint az ország gazdaságilag lábraállt, megjelent a Közép­Ob vidékén az első geológus expedíció. Közvetlen a hábo­rú előtt a második is. A konklúzió az volt: lesz itt olaj, mélyfúrásokat kell vé­gezni. Közbeszóit azonban a háború, ügy, hogy az elejtett szálat csak 1948-ban vették fel újra, a tudósok kezdemé­nyezésére. Ezek a — délen végzett — kutatások azonban eredménytelenek voltak. A sötétszemüveges Lagu­nov nagy átéléssel ecseteli a hőskor nehézségeit. A téli 50—60 fokos hidegek hatá­sát. a töretlen őserdők aka­dályait, s főként a mocsaras, süppedékes talaj okozta gon­dokat. Itt, ahol- a tél utal épít a mocsarakon, viszont befagyasztja a víziutakat, itt, ahol a technikának külön alkalmazkodnia kell a fagy­hoz, a hóhoz — valóban hő­sies erőfeszítésekre, s nem akármilyen jellemű embe­rekre volt szükség az ered­mények eléréséhez. Annak idején, 1932-betl még lova­kon járták a tajgát, fából készítették a fúrótornyot, s kézi erővel forgátták. A fordulópont 1953-ban volt. Bisztrickijt — aki most 61 éves és Lenin-díjas — csoportjával Berozovóban fogta a hideg, nem tudtak tovább hajózni a folyón. Er­re merész döntéssel ügy ha­tározott, itt kockáztatja meg a fúrást. A próbálkozás nem kecsegtetett sikerrel: már „halottnak" nyilvánították a fúrást, tovább indultak, s csak néhány munkást hagy­tak ott, kiemelni a csöveket. Aztán „segítségük" akadt a kiemelésben. Egyszerre föl. zúdult a gáz, süvítő erővel. A 100 méteres csöveket pe­helyként kapta föl és hají­totta messzire. Az elemi erő­vel feltörő víz és gáz néme­lyik csövet ügy összecsavar­ta, mint a makarónit egy ét­kező olasz. Egymillió köbméter gáz zúgott ki naponta a föld mé­héből Berozovóban, a nyír­fák falujában. Az ottani öre­gek azt hitték, s mondták: lefúrtak az alvilágba a geo­lógusok és ez már a végíté­let. El is költöztek sokan. Érthető ez: majd egy eszten­deig szökött a gáz szabadon. Egy tragédia is emlékezetes: a toronyra télen óriás jég­csapok fagytak rá, egy ilyen hatalmas jégtömb sújtotta agyon az egyik mérnököt. Végül Pervuskin, egy ön­ként jelentkező kommunista küzdött meg a feltörő gáz­zal : 24 órás keserves mun­kával sikerült elhelyeznie a zá rószerkezetet. Észak szelídítése Megy a hajó Gornoprav­dinszk felé. Tobolszktól 430 kilométerre fekszik az Irtis partján ez a teljesen új tele­pülés. Földtani kutatóköz­pont. Mint Lagunov elvtárs meséli, a tyumeni főgeoló­gust, Formán Kurgán Szal­manovot tartják a város atyjának. <5 segítette, szer­vezte az építkezést, s két év alatt olyan jó helyük lett Itt a kutatóknak, hogy „tajga i csodának" is nevezik a vá­roskát. Hamarosan mi is megcso­dálhatjuk. Szalmanov persze nem ezzel az egy tettével érdemelte ki a Szocialista Munka Hőse óimét és a Le­nin-díjat.: Az ő. expedíciója találta meg 1961 végén a kő­olajat. Szurgutban volt az első lelőhely. Ma már százával varrnak. Fúrótornyok, gázfáklyák jeL zik a kutatók útját. A kísé­rőgázt még sokhelyütt el kell égetni, de a felhasználására, evidéki hasznosítására is ké­szülnek a tervek. Szurgut­nak már van gázzal működő hőerőműve. Ilyen hőközpon­tok segítik majd Szibéria fölmelegítését, embernek-va­lóbbá szelídítését a jövőben. Simái Mihály A NATO „héjái" # Moszkva (MTI) Annak a vitának a folya­mán. amely jelenleg a NATO politikájának irányáról folyik, ismét kiderült, hogy Európában a légkör további enyhülését nem a NATO ha­digépezetének erősítésével, hanem az európai népek együttműködésének fejlesz­tésével lehet elérni — írja Andrej Tolkunov, a Pravda szerdal számában. A NATO stratégái a nem­zetközi légkörben végbeme­nő pozitív változások ellené­re változatlanul az agresszív katonai tömb erősítése és fej­lesztése mellett kardoskod­nak. A Nyugat reálisan gon­dolkodó köreiben azonban úgy vélekednek, hogy a je­lenlegi helyzetben az észak­atlanti szövetség a feszült­ség enyhülését fékező erővé válik. Az Egyesült Államokban és Európában sok politikust nyugtalanít a NATO „héjái­nak" befolyása az európai ügyekre, az egyes nyugat­európai kormányokra gya­korolt nyomásuk. Nyugat­Európában mind erélyesebb visszautasításra talál ez a kéretlen gyámkodás. A SZERETTEINKRŐL VALÓ GONDOSKODÁS m a legszebb emberi tulajdonságok egyike. KORSZERŰEN GONDOLKOZIK az, aki a társadalom gondoskodásán felül, a saját erejéből is igyekszik megvalósítani hozzátartozóinak anyagi biztonságát A család jövőjének kialakításához, a gondok áthidalásához tartozik az ÉLETBIZTOSÍTÁS Minden csalad életkörülményéi, igényei ózerint valaszltatja ki a megfelelő biztosítási. m*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom