Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

KEDD, 1973. AUGUSZTÜS2S. Mikor hosszabbítható meg a szülési szabadság? Szülés előtt 16 nappal megbetegedett Sz. A.-né szegedi olvasónk. Az orvos táppénzes állományba vette, munkahelyén viszont ezt az időt utólag szülési szabadságnak vették figyelembe. Olvasónk úgy tudja, az anyának joga van arra, hogy a szülési szabadságot teljes egészében gyermeke megszületése után vegye ipénvbe. Kérdezi; lehet-e sérelmét utólag orvosolni? Arra is szeretne választ kapni, hogy rendellenes szülésnek tekinthető-e a koraszülés és lehet-e kérni ezen a címen a szülési szabadság meghosszabbítását, illetne tájékoztatást kér. milyen esetben lehet a szülési szabadságot meghosszabbítani? szülést megelőző négy hétre téppénz folyósítósára csak akkor van lehetőség, ha a dolgozó nő a szülés napja előtt keresőképessé válik, s orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy egészségének veszélyeztetése nélkül munkáját tovább végezheti és végzi is. - Ha az anya elmulasztja az orvosi igazolást bemutatni, a szülést megelőző 28 napra eső táppénzes időt, szülési szabadságnak kell venni. Ettől csak koraszülés esetén lehet eltekinteni. E rendelkezés alkalmazásánál A szülő anyát 20 hét szülési szabadság illeti meg, amelyből négy hetet a szülés előtt kell kiadni. A teljes szülési szabadságot csak akkor lehet a szülést követően engedélyezni, ha az anya egészséges, a munka végzése sem őt, sem magzatát nem veszélyezteti. E rendeletből következik, hogy amennyiben a terhes nő szülés előtt megbetegszik, s a szülés napjáig nem is veszi fel a munkát, ezt az időt (de legfeljebb a szülési napját megelőző négy hetet) szülési szabadságnak kell tekinteni. A a fizetett, úgyszintén a fizetés nélküli szabadságidőt munkavégzésnek tekinteni nem lehet. A szülési szabadság rendellenes szülés esetén orvosi javaslatra legfeljebb 28 nappal akkor hosszabbítható meg, ha a dolgozó nőnek szülés előtt igénybe vett szabadsága folytán — a szülést követően igénybe vehető szabadsága 140 napnál rövidebb. A szabadság szülést követő időtartama meghoszszabbítással sem lehet 140 napnál több. Koraszülésnél a szabadság meghosszabbítására akkor van lehetőség, ha a gyermek 2500 grammnál kisebb súllyal jött a világra. Olvasónk esetében a vállalat a fenti rendelkezésnek megfelelően járt el, amikor a szülést megelőző táppénzes idejét szülési szabadságként vette figyelembe. DR. V. M. Munkásélet — színével, fonákjával A legutóbbi évek adatai szerint évente kereken hetvenezerre tehető az iparban és a mezőgazdaságban szakmunkásvizsgát tett fiatalok száma. Szakmunkásbizonyitvánnyal a kezükben, nagy tervekkel, nem kevés reménységgel indulnak el az életbe, bizakodva, hogy beilleszkedésük a felnőtt társadalomba zökkenőmentes lesz: tisztességes megélhetés, az előmenetel lehetősége, megértő munkahelyi közösség várja őket. Abban a tudatban, hogy tanáraiknak igazuk volt, amikor a szakmai tudnivalókkal egyidőben beléjük oltották azt a meggyőződést, hogy munkásként érvényesülni napjainkban nem jámbor óhaj, hanem vonzó realitás. Ami a megélhetést illeti, biztató és folyamatosan javuló helyzetről vallanak a személyes tapasztalatok. Eredményes intézkedések történtek a különböző foglalkozások anyagi elismerése Családi események HÁZASSÁG L kerület Swiired-. Schreier Vilmos ée Varga Irma, Lakhegyi István és Császár Irén, i^hoczkl Béla és Falkenstcln Borbála. Kovács Ferenc és Kiss Éva. Magyarosi Ernő éa Csóti Ágnes. Vlsy Csaba cs Radnóti Klára. POItl Zoltán Cs Murát! Judit, Korom Miklós Cs Tanács Hilda. Portelek! János és Kovács Rózsa. Hcrkc Jácint és Edelényl Rozália. Vass Gábor és Herényi Erzsébet, Nagy Károly és Szántai Erzsébet. Krlzsányl Attila cs Keresztesi Erzsébet, Bíró Zoltán és Karla Ágnes, Zomborl István és Stutzmann Olga, Monorv Bulcs és Kósa Mária, Szél Gábor és Szabó Valéria. Károly Elemér és szalma Erzsébet. Klartonosl Józser és Károlyi Ildikó, Kender István Cs Mészáros Ágnes. Koszka Ferenc és Erdész Ilona, Nagy Ferenc és Llnd Erika. llorváth-Czakó István és Rabi Ida, Reménylk István Cs MCszáros Márta, Hunvadi Mátyás Attila és papp Katalin, Bakó Károly és Illés Terézia házasságot kötöttek. Szöreg: Kiss Béla és Dimovtcs Katalin. Kasza András és Szilagyi Róza Mária házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Berta János Tibor és Szénást Klára. Tkmkó György Gyula és Zgebök Mária. Török Imre és Bozó Zsuzsanna, Lengyel Antal és Cseh Edit, Mészáros István és Nledcrmayer Borbala, Katona Lajos és Kálmán Hona. Korcsog István éa Farkas Mária, Rácz István és Pctrl Mária Erzsébet. Rlbizsár Károly Cs Gorcsa Katalin Margit, Schusztcr György és Kurunczl Mária, Sági Béla Péter es Borbély Ida. Vanger László és Balázs Anikó házasságot kötöttek. Tápé: Szénásl Róbert és Kócsó Rozália házasságot kötöttek. Algyő: Barkó .lózsel és Ábrahám Rozália. Takács András és Mészáros Erzsébet, Bcnkő László és Szekeres Erzsébet. Oyura Péter és Henkő Magdolna házasságot kötöttek. IH. kerület Szeged: Budai László és Márta Mária Anna, Turl Sándor és Jámbor Ilona, Dorogi Péter Mihály és Süveges Katalin. Molnár Antal és Simon Ágnes F.va, Szöllösi Sándor éa Póezos Ilona, Szécsl István Vince és Elekes Irén Julianna, papp Ferenc és Blte Rozália, Töke László és Lagzi Julianna. Ugray Zoltán Antal és Iglödi Rozália házasságot kötöttek. Kiskundorozsma: Fürdők Tibor és Marót! Ilona Zsuzsanna, Hódi Imre József és Farkas Ilona, sztankovlcs József és Ocskó Piroska. Barna László Sándor és Kovács Rozália. E.'.siás Ferenc és Kovács Margit Ibolya. Sándor Alajos és Lajkó Borbála Julianna. Rácz Dávid és Lévai Irén házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Kormos Lajos és Nagy Saroltának László Lajoa, Tóth István és papdi Máriának Mária Mónika, Kondász Antal és Zámbó Matildnak Gyöngyi Éva, Ercén Mladen és Márki Annának Zorán, Szekeres Ferenc és Katona Mártának Ferenc István, Csányl János és papp Ilonának Ildikó Ilona, Makra Pál és Temesvári Juliannának Erika. Zentat Nándor és Varjú Margit Piroskának Tamás Róbert. Plplc Imre és Eleven Erzsébetnek Norbert. Vastag Sándor és Karácsonyi Piroskának Gabriella, Tóth Tamás és Kothancz Klárának Tímea Mónika, Hugyesz Sándor és Papp Katalinnak Sándor. Gera János és Ábrahám Matildnak F.dlna, Redenszkt István ég Molnár JuUáOOáDAfc látván Gábor. Belényl Gyula és Fábián Noéminek Gabriella, Szántó Károly és Such Erzsébetnek Marianna Tóth Sándor és Tanács Etelkának Sándor József, Vass Mátyás és Rácz Irénnek Róbert Jinos. Busa István és Slmhercz Veronikának Mónika. Dóka Láazló és Meskó Sarolta Hedvignek László Zoltán, Török Pál és Morvái Erzsébetnek Andrea Tímea. Balázs István és Kátéi Rozáliának Zsolt. Kalmár Sándor és Mojzes Katalinnak Sándor, Süli Ferenc és Lengyel Katalinnak Tamás, Veszelovszki Ferenc és Pálosi Piroskának Márta. Aradi Antal és Tóth Borbálának Andrea. Apjok Ferenc és víg Juliannának Mónika, Diós Pál és Szécsl Etelkának Csaba, Hödör László Cs Szőke Katalinnak Katalin. Süli István Cs Marczák Máriának Zoltán István, Kovács László és Kondász Margitnak Éva Gabriella, Mészáros György Cs Csapó Máriának Szilvia. Nagy Sándor Cs Hajdú Máriának László, Pördl János és Sípos Erzsébetnek Attila János. Ludányl György és Tóth veronikának Zoltán. Rohács János és Jung Irénnek Rita Éva, Fodor János és Hézsö Zsuzsannának Gábor András, dr. Balla László és Tóth Ilonénak Annamária Réka, Lucza András és Kutl Erzsébetnek Györgyi, dr. Oaray András és Tóth Margitnak Márton István, dr. Pintye János és dr. Hódi Klárának Akos. Temesvári István és Szakái Annának István. Rácz Pál és Gedai Eszternek Pál István, Lévai Ernő és Nagy Erzsébetnek Norbert Ernő, Erdösi Pál és Meleg Máriának Róbert, dr. Varga Gyula és dr. Korom Irma Klárának Levente Gyula, Kovács József és Robó Zsuzsannának József, Mohácsi László és Keméndy Krisztinának Zoltán, Búza Sándor és Mihály Erzsébetnek Sándor. Rácz Mihály és Farkas Máriának Attila László, Szemerédi József és Bitó Líviának Beáta, Klspál István és Farkas Évának Eva. Józsval Zoltán és Kis Rozáliának Zoltán Attila, Kónya Lajos Cs Sókl Máriának Marianna Hajnalka, Gyovai József és Jójárt Katalinnak Gabriella Katalin. Molnár Mihály és Vida Zsuzsannának Áron, Bozóki János és Láppal Arankának János Norbert. Széli János és Kurucz Erzsébetnek István Csaba. dr. Pleskó András és Győri Klárának Rita. Márta Mihály és Tarl Etelkának Mihály. Krecskay János és Szabó Imrének János Lajos. Barát István és Szűcs Viktóriának Tibor, Terhes József és Tamás Etelkának József. Gál Sándor és Szél Ilonának Sándor, Födi Imre és Csányl Máriának István. Csanádi Mihály és Magyarl Erzsébetnek Tibor Mihály nevű gyermeke született. m. kerület Szeged: Balogh István és Papp Valériának Erika. Trefon Jenő László és Kálló Piroskának Melinda. Kalmár Imre és Babccz Máriának János Zsolt. Gárdián József és Vincze Valériának Zoltán, Bodal László és Márki Anninak Anna Rita, Brandenburg Róbert Károly és Pócsik Rozáliának Melinda. Dénes Lajos István és Kneuzel Herdllcska Gabriella Mártának Géza, Vőneki Nándor és Jaksa Máriának Erika, Zámbó István János és Palaga Máriának Erika. Zámbó István János és Palaga Máriának Tibor, Nagy Bálint Istvánnak és Maday Márta Margitnak Bálint László, Vlasics Imre és Horváth Margit Etelkának Zsolt. Telek András és Gyuris Gizella Annának András. Dékány József Mihály és Zónai Ilonának Mónika Hona, pápai Sándor és Molnár Ibolyának Sándor nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Almási Gábor. Hódi János. Cseresznyés József, Rácz Mihály. Csigér Pélné Hegymegi Erzsébet, Rácz András, Danyi Emília, Tarl Sándor. Németh Andrásné Fodor Mária, Csatordát László. Berindán László, Táborosi Jenő, Kotrl Ágnes, dr. Moldovay Frigyes Pál, dr. Endrődl Ferencné Korek Ida meghalt. Szőreg: Kocsis Ferenc meghalt. n. kerület Szeged: Bagdi Gyula, Bánfi Bálint. Fehér Géza, Parlsek Kálmán meghalt. Algyő: Szentesi Istvánné Deák Jusztina meghalt. m. kerület Szeged: Czombos István, Makai Lajosné Karácsonyi Rozália. Takács Károlyné Csonka Margit, Mészáros Andrásné Kónya Rozália, Burghardt Györgyné László Mária, Megyesl Jánosné Varga Veronika, Jenei Mihályné Buza Anna, Suba Ambrusné Bozóki Rozália. Tóth Julianna, Magyar Józsefné Géczi Anna meghalt. közötti aránytalanságok mérséklésére. Az egyes szakmákon belül ugyanakkor fokozottan érvényesül a differenciáltság elve, a korábban sűrűn tapasztalt egyenlősdivel ma már ritkábban találkozunk. A végzett munka minősége szerinti javadalmazás — az elveket tekintve általános érvénnyel — különbséget tesz jó és kevésbé felkészült szakmunkás között, növelve a munkás személyes érdekeltségét, egyéni boldogulásával kapcsolatos bizakodását. A fiatal szakmunkások — de nemcsak ők, hanem azok a társaik is, akik érettségi után, egyetemi felvételre várva ideiglenesen választották a fizikai munkát — meggyőződhetnek arról is, hogy ma nem hat frázisként, ha azt mondjuk: a munkás a termelés főszereplője. Nem véletlen például, hogy újabban sokan kérik felvételüket a munkások szocialista brigádjaiba a műszaki értelmiségiek közül is. Hiba lenne azonban a munkássorsok alakulását kizárólag a bérkategóriák szerint vizsgálni. Van másfajta előmenetel is, amely — amellett, hogy lényeges mértékben kihat az anyag) boldogulásra — a tanulással, önképzéssel függ össze. A fiatal szakmunkások, akiknek közel fele egyébként már az úgynevezett emelt szintű képzésben részesül, nem szabad, hogy abbahagyják a tanulást, hiszen az előrehaladásuk végét jelenti. Sokan ismerik egyik, Japánban járt szakszervezeti küldöttségünk tapasztalatát egy ottani nagyüzemben, ahol az udvart söprögető munkásokról kiderült, hogy néhány éve még szakmunkásként dolgoztak. A nagyiramú műszaki fejlődéssel azonban nem tudtak lépést tartani, s régebben szerzett szaktudásuk elavult, feleslegessé vált, újat nem tanultak, így számukra csak az udvartakarítás lehetősége maradt. Ilyen veszéllyel nálunk ma még ritkán kell szembenézni, de a jövő nem érhet senkit készületlenül. A mai szaktudással holnap már nem lehet érvényesülni; az öt-tíz év múlva szükségessé váló új szakismeretet csak szüntelen tanulással lehet, megszerezni. Fiatalok érvényesüléséről lévén szó, különösen fontosnak kell tartanunk a munkahelyi közösségek emberformáló szerepét. A közvetlen környezetre gondolunk elsősorban, azokra az idősebb munkásokra, akik mellé a pályakezdő' szakmunkást először beosztják. A művezetőre, aki az első önálló feladattal megbízza. A műhelybizalmira, az ifjúsági vezetőre, aki először érdeklődik a körülményei, tervei, elképzelései felől. A brigádra, amellyel először ül le fehér asztalhoz egy pohár sörre — mindazokra, akik az összetartozás tudatával foglalkoznak vele. S apródonként avatják be mindabba, amit az iskolában nem tanult, nem is tanulhatott, amelynek neve: munkásélet. Aki ezt nem ismeri meg színével, fonákjával együtt, az soha nem tudja meg, mit jelent munkásként érvényesülni. „Azt jelenti, hogy becsületet szerzünk a munkának, mert így lesz becsületünk nekünk is. Ha úgy adódik, bele kell szólnunk a nagyok dolgába, de úgy, hogy ne csak a magunkét fújjuk, hallgassuk meg a másikat is. Ügy éljünk, hogy ne csak másokra tartsuk kötelezőnek a munkásélet szabályait, hanem mindenekelőtt magunkra nézve..." Egyik nagyüzemünk szocialista brigádvezetője ajánlotta mindezt a figyelmembe. Korosabb ember, aki részt vesz az üzemi vezetők fontos döntéseinek meghozatalában. Véleménye mindig a közhangulatot tükrözi, állásfoglalásaiban munkástársai véleménye is megmutatko. zik. Minden szavában kifejezésre Jut a hűség azokhoz, akikhez tartozik, akikért szót emel. Kovács Imre 11. Néhány nappal azután, hogy Szergejev Hodzsa Ali házába költözött, lépéseket hallott a másik szobából. Arra gondolt, hogy szomszédot, vagy szomszédnőt kapott. Késő este, amikor már lefekvéshez készülődött, kopogtattak a két lakást elválasztó ajtón. —Tessék! — válaszolta Szergejev. Az ajtóban Heckert jelent meg. Teátrálisan, karjait szélesre tárva a széken ülő Szergejev felé lépett. — Ottó Heckert, a német felderítőszolgálat őrnagya — mutatkozott be a váratlan vendég. Szergejev felállt, meglepetten kereste a megfelelő szavakat. — Üljön csak le, Szergejev úr, azt hiszem sokáig kell beszélgetnünk egymással. Szergejev visszaereszkedett a székre, egy másikra lehuppant Heckert is. — Bizonyára csodálkozik a tapintatlan betörésen és a nyíltságon, amellyel megneveztem magam. Nincs miért szerénykednem. Néhány perc múlva úgyis megtudja, hogy én valójában nem cserépedénnyel kereskedem Iránban. Szergejev kíváncsian nézett Heckertre. A jövevény észrevette, hogy a házigazda keze enyhén remeg a szék karfáján. „Izgatott... a váratlanság hatása" — gondolta Heckert. — Nyíltan beszélek önnel. Nagyon érdekel minket, miért titkolja a honfitársai előtt német nyelvtudását? — Honnan tud erről? Hodzsa Ali? — kérdezte felindultan Szergejev. — Igen, az öreg fecsegte el a mi embereinknek. ' Szergejev fölugrott a karosszékből. — Akkor biztosan pletykált a kereskedelmi képviseleten is. — Üljön le, Szergejev úr, nyugodjék meg. Fölösleges az aggodalom. Embereink megparancsolták Hodzsa Alinak, hogy tartsa a száját, különben elveszítheti azokat a kedvezményeket, amiket a német áruk vásárlásában élvez, ön is tudja, hogy az irániak, bár szenvedélyes fecsegők, nyomban sült hallá változnak, ha az érdekük úgy kívánja. Szergejev elővette a zsebkendőjét, megtörölte a homlokát. — Térjünk vissza a tárgyhoz. Tehát mi készteti rá, hogy eltitkolja német nyelvtudását? — Alig hiszem, hogy ezek az okok érdekelnék a német hírszerzést. — Engedje meg, hogy ezt mi döntsük el! — Nem érzem szükségét, hogy magyarázatot adjak. — Szergejev úr, ön nem Hodzsa Alival beszél. Mi nagyon jól tudjuk, rtiilyen következményekkel járna, ha a főnökei megtudnák az igazat. Szeretném, ha nem kényszerítene minket e végzetes lépésre. Szergejev gondolataiba mélyedt. Heckert nem vette le róla a szemét. Előhúzta a cigarettatárcáját, rágyújtott. A cigaretta már csaknem elhamvadt, amikor Szergejev végre a vendéghez fordult: — Én német vagyok, bár Oroszországban születtem. Több rokonom él Németországban. Amikor apám meghalt, három esztendős voltam. Anyám orosz férfihez ment férjhez, aki örökbefogadott engem. Amikor beléptem a katonai iskolába, nevelőapám azt tanácsolta, hogy tagadjam le az igazi nemzetiségem, adjam ki orosznak magam, s hallgassak a külföldi rokonokról is. Ügy gondolta, hogy az őszinteség megakadályozná a karrieremet. Megfogadtam a tanácsát. Eltitkoltam a német nyelv ismeretét is. amelyet gyermekkoromtól beszéltem. Ma már a szüleim nem élnek. Én súlyosan megsebesültem a finn fronton, le kellett szerelnem. Most pedig ide küldtek, s ha kiderülne, hogy szándékosan letagadtam a nemzetiségem, és a külföldi rokonaim... A hazugságot nem bocsátják meg nálunk. — Ezt nagyon jól tudom, Szergejev úr. Éppen erre építettük a javaslatunkat. Arra, hogy ön a mi honfitársunk, akit a sors. szeszélye idegenbe vetett. E szempontból semmi jelentősége nincs annak, hogy a nevelőapja orosz volt. Isméjük azt a nagy, mindent eldöntő szerepet, amit a gyermek nevelésében az anya játszik. — Remélem, most, hogy mindent elmondtam, nem kívánnak nekem kellemetlenséget okozni. — Szó sincs róla! Mint honfitársammal, teljesen nyíltan ismertetem önnel, látogatásom célját. A történelem hatalmas feladatokat tűzött szülei hazája elé, a végrehajtást pedig a Führerre bízta. Heckert felemelte a fejét, szemei kikerekedtek, mintha a Führer ott lenne valahol a szobában. — Különösen Oroszországban várnak ránk nagy feladatok, ezért odaadó emberekre van szükségünk. Számítunk a segítségére, Szergejev úr. — Az őszinteségre hasonlóval fizetek, őrnagy úr. A lelkem, természetesen német. Ráadásul tiszt vagyok, s tökéletesen megértem, hogy mit kívánnak tőlem. Gyáva sem vagyok, sokszor szembenéztem a halállal, nem félek a megbízatásuktól, csakhogy én ... nyomorék ember vagyok. Fizikai Villapotom nem tesz alkalmassá erre a munkára. — Ö, Szergejev úr, olyan megbízatást adunk önnek, amelynek teljesítése egyáltalán nem árt az egészségének — sietett megnyugtatni őt Heckert, úgy gondolva, hogy Szergejev már beleegyezését adta az ajánlathoz. — Nem. nem vállalom — jelentette ki Szergejev határozottan. (Folytatjuk^