Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-25 / 198. szám

SZOMBAT, NRT. AUGUSZTUS 25. 3 Minőség és minősítés Az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézet munkájáról Ha valahol, hát az építő­ipar területén igen-igen fon­tos tényező a minőség vigyá­zása. Itt nem akármilyen dologról van sző; ha fölfes­lik egy, varrás a cipőn, leg­följebb kicserélik a bosszan­kodó vásárló kívánságára, nagyobb baj, nagyobb kár nem történik. De az épület — szolgáljon bármilyen cél­ra is — sokkal kényesebb a minőségi hibákra, s nagyobb károk, bajok megelőzésére is hivatott a minőségellenőrzés. Bács, Békés és Csongrád megye területére terjed az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézet szegedi állomásának hatásköre. Mivel a vállalati beruházások, a családi ott­honok tartóssága nagymér­tékben függ a vonatkozó elő­írások, szabványok betartá­sától, egyre több munkájuk van az állomás szakemberei­nek. Ott kell lenniük a cse­rép, a lágla. a beton, a vas­Szerkezetek készítésénél is, éppúgy, mint az épületek emelésénél, a panelházak születésénél. S gépeik, mű­szereik csalhatatlanul rámu­tatnak a hibákra és okaikra. Ebben a tevékenységben Újabban jó segítséget jelent a tanácsokkal való együtt­működés. Idén 2 millió 400 ezer forint értékben irányoz elő vizsgálatokat az ÉMI terve. Ebből 455 ezer forint értékű az ellenőrzés jellegű tevékenység. Az összegből 80 ezer forintot a tanácsok: a Bács, Békés és a Csongrád megyei, valamint a szegedi városi tanács részére végzett rizsgálatok jelentenek. Miután az építésfelügyele­tet a tanácsok szakigazgatási szervei látják el az utóbbi időszakban, szükség is van a jó együttműködésre. A vizsgálóállomásnak éves el­lenőrzési terve van, ezt az ÉVM a tanácsi építésügyi szakemberek javaslatait fi­gyelembe véve állította össze a számukra. Az együttdolgo­zás máris jelentős előrelépés, hatékonyabbá vált általa a minőségellenőrzés. A taná­csok természetesen a vizs­gálóállomástól függetlenül is kiterjedt építésfelügyeleti te­vékenységet végeznek, hisz nem szükséges mindenhez műszeres vizsgálat. De pél­dául az építőipari és építő­anyag-ipari tevékenység 1972-es Csongrád megyei mi­nőségellenőrzéséről készített jelentés — melyet év végén megküldtek a tanácsnak — sokat segít az összkép meg­ítélésében ís. A továbbiak­ban pedig a megkezdett együttműködés elmélyítése következik, ami a minőség fokozottabb őrzését, s ezáltal javulását ígéri. A minőség ellenőrzése és a szükséges vizsgálatok el­végzése persze nemcsak központi feladat. A minőség­ről, a minőségtanúsításról megjelent rendeletek kieme­lik a gyártó, kivitelező vál­lalatok felelősségét. Ezért igen fontos annak ellenőrzé­se is, hogy az egyes munka­helyeken mennyiben tesznek eleget ezeknek az előírások­nak. Másfelől a minőség ta­núsítása végett ugyancsak sok esetben fordulnak az ál­lomás szakembereihez az építő vállalatok. Nyugdíjban a zászlóaljparancsnok ilt— Liebmann Béla felvétele Mákos István átnyújtja az országos parancsnok kitünteté­sét Arany Jánosnak. Mély emberi, családi érzé­seket keltő ünnepség szín­helye volt tegnap délután a Munkásőrség szegedi járási parancsnokságának székháza. Móra Ferencről, a Magyar Tanácsköztársaság dorozsmai mártirtanítójáról elnevezett munkásőr-zászlóalj parancs­nokát, Arany János alezre­dest ünnepelték nyugállo­mányba vonulása alkalmá­ból. Az eseményen nagy­számmal tették tiszteletüket a megye városainak közéleti vezetői, a fegyveres testüle­tek parancsnokai, akik meleg szeretettel köszöntötték Arany Jánost, aki 16 év munkásőri szolgálatot teljesí­tett, sok éven át zászlóalj­parancsnokként, de minde­nekelőtt pártmunkásként állt a Móra Ferenc munkásőr­egység élén, és magas, kor­mánykitüntetésekkel is elis­mert érdemeket szerzett a néphatalom védelmében. E munkásság elismeréseképpen a Csongrád megyei pártbi­zottság. kepviseleteben köszö­Egymillió 945 ezer forint értékben minősítő munkát, szakértői tevékenységet is végez idén az ÉMI állomá­sa. Ez a szám is emelkedést jelez, az építőüzemek egyre többször fordulnak hozzájuk megrendeléseikkel. Míg 1972-ben 1 millió 950 ezer forintnyi volt a teljes terv előirányzata, idén már ma­ga a „másik profil" is több ennél. (Egyébként tavalyi tervteljesítésük 2 millió 100 ezer forintra rúgott.) De térjünk vissza az el­lenőrzésekhez. A tavalyi mi­nőségi szint felmérésénél megállapították, hogy a Csongrád megyei építőválla­latoknál általában 3—5 szá­zalék a műszaki átadáskor észlelt minőségi hibák ará­nya. A garanciális javítások mennyisége az éves volu­menhez viszonyítva többnyí­re 5 százalékig terjed. A Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál azonban 5 és 10 százalék között mozgott. A Csongrád megyei téglagyá­rakban öt esetben vettek el­lenőrzésre mintát, egy ízben a vizsgálat eredménye jobb volt az előírtnál, négyszer viszont rosszabb. Idén 114 munkahelyi el­lenőrzés szerepel a tervben. Mostanában igen sok baj van a befejező munkák kö­zül a festés-mázolással, sok a hibás munka, a lepergés. Vagyis technológiai hiányos­ságok és anyaghibák egy­aránt „ludasak" — ám, mint a Dolgozz hibátlanul munka­rendszer alaptétele kimond­ja: minden hibát emberek követnek el, az emberek te­hát meg is szüntethetik. Aminthogy a burkolómun­káknál már jelentős javulás mutatkozik. A bádogos és szigetelő szakma jobb ösz­szedolgozására is szükség lerme az építkezések egyré­szén. Olykor az ő rossz együttműködésük miatt áz­nak be a tetők. A DÉLÉP egyes területe­ken eredményesen törekszik a jobb minőség elérésére — állapíthatták meg a szakem­berek. A helyes technológia révén és a házgyárban mű­ködő minőségellenőrző cso­port munkájának eredmé­nyeként a panelek minősége általában megfelelő. Ezt bi­zonyították a méreteket, s a felületek minőségét érintő vizsgálatok is. A betonszi­lárdsági vizsgálódásnál azt észlelték, hogy általában a tervben előírt szilárdságot meghaladó betonból készül a panelek többsége. A paneles épületek szerelésénél azon­ban már hiányosabb az el­lenőrzés, ennek erősítése lé­nyeges feladat. Aminthogy máshol is fokozni kell az el­lenőrzést, mert a vállalati minőségellenőrző szervek működése általában nem ki­elégítő a megyében. netet mondott többek között Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság párt- és tömeg­szérvezeti osztályának he­lyettes vezetője. Arany János munkásőr al­ezredes életének főbb állo­másait dr. Kovács József, a szegedi járási pártbizottság első titkára méltatta. Husz­ka Márton, a Munkásőrség Csongrád megyei parancsno­kának helyettese ismertette Papp Árpádnak, a Munkás­őrség Országos Parancsno­kának parancsát, mely sze­rint Arany János alezredest nyugállományba helyezi, eb­ből ' az alkalomból a „Mun­kásőr Emlékérmet", és az ez­zel járó oklevelet adomá­nyozza számára. Huszka Márton hirdette ki az orszá­gos parancsnok azon paran­csát is, mely szerint a Móra Ferenc munkásőr-zászlóalj élére parancsnoknak Szabó Jánost nevezte ki, s egyben hadnaggyá léptette elő. A zászlóaljparancsnok helyet­tese Horváth Mihály gumi­gyári munkás lett i Az illetékesek demokráciája D emokráciát akarni ott, ahol egysze­mélyi felelősség van — ez, első gondolatra feloldhatatlan ellent­mondásnak tűnik. A hatékony termelés csupa fegyelem, rend, pontosság és uta­sítás. A termelés folyamata egyben az uta­sítások végtelen sorának hiánytalan tel­jesítése is. Nem is lehet másképp korsze­rű nagyüzemi munka, és valódi üzemi de­mokrácia sem. Sőt, az igazi demokráciá­hoz kell csak igazán a rend és a fegye­lem. Ami a rendnek és a fegyelemnek el­lentmond — az az anarchia. Tehát az üzemi demokrácia — fegyel­mezett demokrácia^ vagyis a megfelelő időben és a megfelelő helyen megnyilvá­nuló joga, de kötelessége is — beosztot­taknak, vezetőknek egyaránt. Egyszerűsít­ve: döntések előtti véleménycsere a mun­kaértekezleteken, a termelési tanácskozá­sokon, a szakszervezeti gyűléseken, a bri­gádértekezleteken. Döntés után megszűnik a vita, de ez a vita a döntés előtt sem nyújtható bárki tetszése szerint, mert ez a vita a munkát, a cselekvést ritkán he­lyettesíti. S noha a vita önmagában nem baj, azért azt se feledjük soha, hogy a vita tulajdonképpen az eszmecsere, a véle­ménycsere — hevesebb, szenvedélyesebb formája, s talán heveskedésre sincs min­dig szükség. Az üzemi demokrácia egyben az illeté­kesek demokráciája is. Ezalatt az érten­dő, hogy teszem azt a lakatos nemigyek­szik beleszólni egy-egy gyár kereskedelem­politikájába, a kereskedelmi igazgatót más belátásra bírni — ez mindenekelőtt a ke­reskedelmi osztály dolgozóinak, előadói­nak, piackutatóinak dolga. A lakatos a karbantartás rendszerébe, az anyagellátás módjába, a gépek cseréjébe, a bérezés rendszerébe szólhat, a saját műhelyében, mert ehhez van naprakész tájékozottsága, ebben gyúlt össze értékes tapasztalata. Ezekben a kérdésekben — a műhelyben szerzett tapasztalatok alapján — már az egész gyárra érvényes javaslatai is lehet­nek, ezekben a témákban, mert ebben il­letékes... Ha az illetékesek demokráciájának te­kintjük az üzemi demokráciát, akkor a sokat emlegetett információáramlás is könnyebben megszervezhető. Ügy látszik, többnyire ugyanis, hogy az emberek azért nem szólnak bele a dolgokba, mert nincs tájékozottságuk, nem kapják meg a szük­séges információkat. Ezért minduntalan az a program: szervezzük meg az infor­mációáramlást, adjunk közérthető, pontos tájékoztatást az embereknek. Ha viszont az illetékesek demokráciáját akarjuk meg­szervezni — tehát a kereskedelmi osztály dolgozói a kereskedelmi osztályon élhet­nek demokratikus jogaikkal, a lakatosok pedig a tmk-ban — akkor tüstént világos lesz a szervezők számára gondolom, hogy például a tmk-múhely dolgát érintő in­formációk döntő többségével a tmk-mű­hely munkásai rendelkeznek. Sőt, olyan információknak is birtokában vannak, amelyekről az igazgatóság esetleg nem is álmodik. Ezeket az információkat már csak kiegészíteni kell — egy-két jól meg­választott ténnyel, adattal „hozzákapcsol­ni" a gyárhoz a tmk-t, s máris tájékozott és illetékes emberek ülhetnek le eszmét cserélni az értekezleten. A z információval kapcsolatban még azért is érdekes az illetékesség, mert az emberek többnyire a sa­ját világukról hallanak szívesen, az azt érintő tényekre figyelnek oda. Azzal tud­nak mit kezdeni. A munkahelyeken sok­szor felvetődik a kérdés: mibe szólhatunk bele? A fentiek alapján a válasz egysze­rű : mindenbe — ami rám tartozik, s ami­hez értek. Ez a lényege az illetékesek de­mokráciájának: a helyi illetékesség, páro­sulva a tulajdonosi illetékességgel. Mert a munkavállaló a gyárban, a szocialista társadalomban — egyben tulajdonos is, s mint ilyennek, egyáltalában nem mindegy, hogyan mennek a dolgok körülötte. De a dolgok menetét javítani kell, nem rontani, vagy zavarni — ezért kell a helyi illeté­kességet is hangsúlyozni, amely tehát azo­nos a hozzáértéssel és a helyi lehetőségek pontos ismeretével. Gerencsér Ferenc Hosszú őszibarackszezon Közel az ezredik vagonhoz Á Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központ­ja eddig 950 vagon ősziba­rackot vásárolt fel. illetve továbbított hazánk csaknem minden részébe. Tizenhat megyébe jut el a szatymazi táj zamatos, vitamindús ter­mése, még hasonlóan jelen­tős termővidékekre, mint például a Balaton környé­kére is, a nagy idegenfor­galmi szezonban. Külföldre legtöbbet a Német Demok­ratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába szállítottak. „Jeles járatok" indultak Ber­linbe a Világifjúsági Talál­kozó idején. A különlegesen szép, válogatott gyümölcsö­ket tartalmazó ládákat, a vagonokat a VIT-et köszön­tő színes címkékkel, felira­tokkal díszítették. Az idei szezon — a vásár­lók örömére — hosszúnak ígérkezik. Ez részben a jó termésnek köszönhető, de leginkább annak, hogy el­terjedtek a középkorai faj­ták, s úgyszólván nincs szü­net a szedésben, egyenletes a piaci ellátás, nincsenek észrevehető áringadozások. Még legalább három hét van hátra az őszinek nevezett, de valójában nyári gyümölcs le­futásáig. A termelési kedv fenntar­tására, illetve növelésére az állami támogatáson túlmenő­en a HUNGAROFRUCT esa MÉK-vállalat egyszeri tele­pítési juttatásban részesíti azokat a gazdaságokat, ame­lyek bizonyos, a világpiacon keresett fajtákat telepítenek, s öt évre szóló szerződést kötnek. Csongrád megye ter­melőszövetkezetei eddig mintegy száz holdra kötöttek ilyen hosszú lejáratú meg­állapodást. Az ennek fejé­ben járó juttatás fedezi a szaporítóanyag költségét. Georgikon-nopok Pénteken Keszthelyen megnyitották a XV. Georgi­kon-napokat. A mezőgazda­sági szakemberképzés hely­zetével és jövőjével foglal­kozó tanácskozáson a ha­zaiak mellett nyolc ország mintegy 150 szakembere vesz részt. A megnyitón dr. Bélák Sándor akadémikus, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektorának köszön­tője után Szűcs Istvánné, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára mondott beszé­det, majd Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást. Mezőgazdaságunk fejlesz­tésének — mint a minisz­terhelyettes hangsúlyozta — minden extenzív lehetősége kimerült. A jövőbeli fejlesz­téseket a szellemi kapacitás növelésére, a technikai fel­készültség tökéletesítésére kell alapoznunk. Nem ér ben­nünket váratlanul e köve­telményváltozás; agrártudo­mányi egyetemeink 1960 óta csaknem tizenkétezer mér­nöknek adtak diplomát. Mintegy tízezerre tehető a főiskolát, felsőfokú techniku­mot végzettek száma, és húszezernél is többen ren­delkeznek középiskolali. il­letve technikusi képesítéssel, 1960 óta csaknem negyven­ezren szereztek szakmunkás­képesítést. Ez azt jelenti, hogy kialakult a magyar me­zőgazdaság Irányítóinak de­rékhada. A KISZ feladatának tekinti a környezetvédelmet Az elmúlt években is ki­bontakozott, s szélesedik az a tevékenység, amely az emberi környezet védelmét: a levegő és a vizek tisztasá­gát; a talaj termőképességé­nek védelmét, s többek kö­zött a hasznos állat- és nö­vényfajták, ritka madaraink megóvását hivatott biztosíta­ni. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség is bekap­csolódott a munkába. A leg­régebbi ilyen jellegű tevé­kenysége a KISZ-nek az or­szágfásító védnökségi akció, amelynek keretében 12 év alatt mintegy 70 ezer hek­tárnyi terület fásításával já­rulnak hozzá a levegő ter­mészetes tisztításához, egész­ségünk, környezetünk védel­méhez. Pénteken a KISZ KB me­zőgazdasági ifjúsági tanácsa ülést tartott a Magyar Vadá­szok Országos Szövetségének székházában, amelyen részt vett, és az időszerű környe­zetvédelmi feladatokról tar­tott előadást dr. Madas And­rás mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes. Az ülésen ismertették a KISZ KB mezőgazdasági if­júsági tanácsának állásfog­lalását a mezőgazdasági, élelmiszeripari, vízügyi, ÁFÉSZ és falusi lakóterüle­ti ifjúsági szervezetek, fiata­lok környezetvédelmi felada­tairól. Megállapították, hogy további mozgalmi munka­formák elterjesztésére, a meglevők kiszélesítésére van szükség ahhoz, hogy a kör­nyezeti ártalmak megelőzé­sére és felszámolására kiala­kult munkamegosztásban a KISZ-szervezetek és úttörő­csapatok is megtalálják he­lyüket, szerepüket és felada­taikat. . Ennek érdekében szükséges, hogy a felvilágosí­tó és nevelőmunka homlok­terébe kerüljön a környezet­védelmi tennivalók társadal­mi szükségszerűségének a fiatalokkal való megértetése — hangzott el többek köaott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom