Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-25 / 198. szám

SZOMBAT, NRT. AUGUSZTUS 25. 3 Minőség és minősítés Az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézet munkájáról Ha valahol, hát az építőipar területén igen-igen fontos tényező a minőség vigyázása. Itt nem akármilyen dologról van sző; ha fölfeslik egy, varrás a cipőn, legföljebb kicserélik a bosszankodó vásárló kívánságára, nagyobb baj, nagyobb kár nem történik. De az épület — szolgáljon bármilyen célra is — sokkal kényesebb a minőségi hibákra, s nagyobb károk, bajok megelőzésére is hivatott a minőségellenőrzés. Bács, Békés és Csongrád megye területére terjed az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézet szegedi állomásának hatásköre. Mivel a vállalati beruházások, a családi otthonok tartóssága nagymértékben függ a vonatkozó előírások, szabványok betartásától, egyre több munkájuk van az állomás szakembereinek. Ott kell lenniük a cserép, a lágla. a beton, a vasSzerkezetek készítésénél is, éppúgy, mint az épületek emelésénél, a panelházak születésénél. S gépeik, műszereik csalhatatlanul rámutatnak a hibákra és okaikra. Ebben a tevékenységben Újabban jó segítséget jelent a tanácsokkal való együttműködés. Idén 2 millió 400 ezer forint értékben irányoz elő vizsgálatokat az ÉMI terve. Ebből 455 ezer forint értékű az ellenőrzés jellegű tevékenység. Az összegből 80 ezer forintot a tanácsok: a Bács, Békés és a Csongrád megyei, valamint a szegedi városi tanács részére végzett rizsgálatok jelentenek. Miután az építésfelügyeletet a tanácsok szakigazgatási szervei látják el az utóbbi időszakban, szükség is van a jó együttműködésre. A vizsgálóállomásnak éves ellenőrzési terve van, ezt az ÉVM a tanácsi építésügyi szakemberek javaslatait figyelembe véve állította össze a számukra. Az együttdolgozás máris jelentős előrelépés, hatékonyabbá vált általa a minőségellenőrzés. A tanácsok természetesen a vizsgálóállomástól függetlenül is kiterjedt építésfelügyeleti tevékenységet végeznek, hisz nem szükséges mindenhez műszeres vizsgálat. De például az építőipari és építőanyag-ipari tevékenység 1972-es Csongrád megyei minőségellenőrzéséről készített jelentés — melyet év végén megküldtek a tanácsnak — sokat segít az összkép megítélésében ís. A továbbiakban pedig a megkezdett együttműködés elmélyítése következik, ami a minőség fokozottabb őrzését, s ezáltal javulását ígéri. A minőség ellenőrzése és a szükséges vizsgálatok elvégzése persze nemcsak központi feladat. A minőségről, a minőségtanúsításról megjelent rendeletek kiemelik a gyártó, kivitelező vállalatok felelősségét. Ezért igen fontos annak ellenőrzése is, hogy az egyes munkahelyeken mennyiben tesznek eleget ezeknek az előírásoknak. Másfelől a minőség tanúsítása végett ugyancsak sok esetben fordulnak az állomás szakembereihez az építő vállalatok. Nyugdíjban a zászlóaljparancsnok ilt— Liebmann Béla felvétele Mákos István átnyújtja az országos parancsnok kitüntetését Arany Jánosnak. Mély emberi, családi érzéseket keltő ünnepség színhelye volt tegnap délután a Munkásőrség szegedi járási parancsnokságának székháza. Móra Ferencről, a Magyar Tanácsköztársaság dorozsmai mártirtanítójáról elnevezett munkásőr-zászlóalj parancsnokát, Arany János alezredest ünnepelték nyugállományba vonulása alkalmából. Az eseményen nagyszámmal tették tiszteletüket a megye városainak közéleti vezetői, a fegyveres testületek parancsnokai, akik meleg szeretettel köszöntötték Arany Jánost, aki 16 év munkásőri szolgálatot teljesített, sok éven át zászlóaljparancsnokként, de mindenekelőtt pártmunkásként állt a Móra Ferenc munkásőregység élén, és magas, kormánykitüntetésekkel is elismert érdemeket szerzett a néphatalom védelmében. E munkásság elismeréseképpen a Csongrád megyei pártbizottság. kepviseleteben köszöEgymillió 945 ezer forint értékben minősítő munkát, szakértői tevékenységet is végez idén az ÉMI állomása. Ez a szám is emelkedést jelez, az építőüzemek egyre többször fordulnak hozzájuk megrendeléseikkel. Míg 1972-ben 1 millió 950 ezer forintnyi volt a teljes terv előirányzata, idén már maga a „másik profil" is több ennél. (Egyébként tavalyi tervteljesítésük 2 millió 100 ezer forintra rúgott.) De térjünk vissza az ellenőrzésekhez. A tavalyi minőségi szint felmérésénél megállapították, hogy a Csongrád megyei építővállalatoknál általában 3—5 százalék a műszaki átadáskor észlelt minőségi hibák aránya. A garanciális javítások mennyisége az éves volumenhez viszonyítva többnyíre 5 százalékig terjed. A Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál azonban 5 és 10 százalék között mozgott. A Csongrád megyei téglagyárakban öt esetben vettek ellenőrzésre mintát, egy ízben a vizsgálat eredménye jobb volt az előírtnál, négyszer viszont rosszabb. Idén 114 munkahelyi ellenőrzés szerepel a tervben. Mostanában igen sok baj van a befejező munkák közül a festés-mázolással, sok a hibás munka, a lepergés. Vagyis technológiai hiányosságok és anyaghibák egyaránt „ludasak" — ám, mint a Dolgozz hibátlanul munkarendszer alaptétele kimondja: minden hibát emberek követnek el, az emberek tehát meg is szüntethetik. Aminthogy a burkolómunkáknál már jelentős javulás mutatkozik. A bádogos és szigetelő szakma jobb öszszedolgozására is szükség lerme az építkezések egyrészén. Olykor az ő rossz együttműködésük miatt áznak be a tetők. A DÉLÉP egyes területeken eredményesen törekszik a jobb minőség elérésére — állapíthatták meg a szakemberek. A helyes technológia révén és a házgyárban működő minőségellenőrző csoport munkájának eredményeként a panelek minősége általában megfelelő. Ezt bizonyították a méreteket, s a felületek minőségét érintő vizsgálatok is. A betonszilárdsági vizsgálódásnál azt észlelték, hogy általában a tervben előírt szilárdságot meghaladó betonból készül a panelek többsége. A paneles épületek szerelésénél azonban már hiányosabb az ellenőrzés, ennek erősítése lényeges feladat. Aminthogy máshol is fokozni kell az ellenőrzést, mert a vállalati minőségellenőrző szervek működése általában nem kielégítő a megyében. netet mondott többek között Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság párt- és tömegszérvezeti osztályának helyettes vezetője. Arany János munkásőr alezredes életének főbb állomásait dr. Kovács József, a szegedi járási pártbizottság első titkára méltatta. Huszka Márton, a Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokának helyettese ismertette Papp Árpádnak, a Munkásőrség Országos Parancsnokának parancsát, mely szerint Arany János alezredest nyugállományba helyezi, ebből ' az alkalomból a „Munkásőr Emlékérmet", és az ezzel járó oklevelet adományozza számára. Huszka Márton hirdette ki az országos parancsnok azon parancsát is, mely szerint a Móra Ferenc munkásőr-zászlóalj élére parancsnoknak Szabó Jánost nevezte ki, s egyben hadnaggyá léptette elő. A zászlóaljparancsnok helyettese Horváth Mihály gumigyári munkás lett i Az illetékesek demokráciája D

emokráciát akarni ott, ahol egyszemélyi felelősség van — ez, első gondolatra feloldhatatlan ellentmondásnak tűnik. A hatékony termelés csupa fegyelem, rend, pontosság és utasítás. A termelés folyamata egyben az utasítások végtelen sorának hiánytalan teljesítése is. Nem is lehet másképp korszerű nagyüzemi munka, és valódi üzemi demokrácia sem. Sőt, az igazi demokráciához kell csak igazán a rend és a fegyelem. Ami a rendnek és a fegyelemnek ellentmond — az az anarchia. Tehát az üzemi demokrácia — fegyelmezett demokrácia^ vagyis a megfelelő időben és a megfelelő helyen megnyilvánuló joga, de kötelessége is — beosztottaknak, vezetőknek egyaránt. Egyszerűsítve: döntések előtti véleménycsere a munkaértekezleteken, a termelési tanácskozásokon, a szakszervezeti gyűléseken, a brigádértekezleteken. Döntés után megszűnik a vita, de ez a vita a döntés előtt sem nyújtható bárki tetszése szerint, mert ez a vita a munkát, a cselekvést ritkán helyettesíti. S noha a vita önmagában nem baj, azért azt se feledjük soha, hogy a vita tulajdonképpen az eszmecsere, a véleménycsere — hevesebb, szenvedélyesebb formája, s talán heveskedésre sincs mindig szükség. Az üzemi demokrácia egyben az illetékesek demokráciája is. Ezalatt az értendő, hogy teszem azt a lakatos nemigyekszik beleszólni egy-egy gyár kereskedelempolitikájába, a kereskedelmi igazgatót más belátásra bírni — ez mindenekelőtt a kereskedelmi osztály dolgozóinak, előadóinak, piackutatóinak dolga. A lakatos a karbantartás rendszerébe, az anyagellátás módjába, a gépek cseréjébe, a bérezés rendszerébe szólhat, a saját műhelyében, mert ehhez van naprakész tájékozottsága, ebben gyúlt össze értékes tapasztalata. Ezekben a kérdésekben — a műhelyben szerzett tapasztalatok alapján — már az egész gyárra érvényes javaslatai is lehetnek, ezekben a témákban, mert ebben illetékes... Ha az illetékesek demokráciájának tekintjük az üzemi demokráciát, akkor a sokat emlegetett információáramlás is könnyebben megszervezhető. Ügy látszik, többnyire ugyanis, hogy az emberek azért nem szólnak bele a dolgokba, mert nincs tájékozottságuk, nem kapják meg a szükséges információkat. Ezért minduntalan az a program: szervezzük meg az információáramlást, adjunk közérthető, pontos tájékoztatást az embereknek. Ha viszont az illetékesek demokráciáját akarjuk megszervezni — tehát a kereskedelmi osztály dolgozói a kereskedelmi osztályon élhetnek demokratikus jogaikkal, a lakatosok pedig a tmk-ban — akkor tüstént világos lesz a szervezők számára gondolom, hogy például a tmk-múhely dolgát érintő információk döntő többségével a tmk-műhely munkásai rendelkeznek. Sőt, olyan információknak is birtokában vannak, amelyekről az igazgatóság esetleg nem is álmodik. Ezeket az információkat már csak kiegészíteni kell — egy-két jól megválasztott ténnyel, adattal „hozzákapcsolni" a gyárhoz a tmk-t, s máris tájékozott és illetékes emberek ülhetnek le eszmét cserélni az értekezleten. A

z információval kapcsolatban még azért is érdekes az illetékesség, mert az emberek többnyire a saját világukról hallanak szívesen, az azt érintő tényekre figyelnek oda. Azzal tudnak mit kezdeni. A munkahelyeken sokszor felvetődik a kérdés: mibe szólhatunk bele? A fentiek alapján a válasz egyszerű : mindenbe — ami rám tartozik, s amihez értek. Ez a lényege az illetékesek demokráciájának: a helyi illetékesség, párosulva a tulajdonosi illetékességgel. Mert a munkavállaló a gyárban, a szocialista társadalomban — egyben tulajdonos is, s mint ilyennek, egyáltalában nem mindegy, hogyan mennek a dolgok körülötte. De a dolgok menetét javítani kell, nem rontani, vagy zavarni — ezért kell a helyi illetékességet is hangsúlyozni, amely tehát azonos a hozzáértéssel és a helyi lehetőségek pontos ismeretével. Gerencsér Ferenc Hosszú őszibarackszezon Közel az ezredik vagonhoz Á Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja eddig 950 vagon őszibarackot vásárolt fel. illetve továbbított hazánk csaknem minden részébe. Tizenhat megyébe jut el a szatymazi táj zamatos, vitamindús termése, még hasonlóan jelentős termővidékekre, mint például a Balaton környékére is, a nagy idegenforgalmi szezonban. Külföldre legtöbbet a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába szállítottak. „Jeles járatok" indultak Berlinbe a Világifjúsági Találkozó idején. A különlegesen szép, válogatott gyümölcsöket tartalmazó ládákat, a vagonokat a VIT-et köszöntő színes címkékkel, feliratokkal díszítették. Az idei szezon — a vásárlók örömére — hosszúnak ígérkezik. Ez részben a jó termésnek köszönhető, de leginkább annak, hogy elterjedtek a középkorai fajták, s úgyszólván nincs szünet a szedésben, egyenletes a piaci ellátás, nincsenek észrevehető áringadozások. Még legalább három hét van hátra az őszinek nevezett, de valójában nyári gyümölcs lefutásáig. A termelési kedv fenntartására, illetve növelésére az állami támogatáson túlmenően a HUNGAROFRUCT esa MÉK-vállalat egyszeri telepítési juttatásban részesíti azokat a gazdaságokat, amelyek bizonyos, a világpiacon keresett fajtákat telepítenek, s öt évre szóló szerződést kötnek. Csongrád megye termelőszövetkezetei eddig mintegy száz holdra kötöttek ilyen hosszú lejáratú megállapodást. Az ennek fejében járó juttatás fedezi a szaporítóanyag költségét. Georgikon-nopok Pénteken Keszthelyen megnyitották a XV. Georgikon-napokat. A mezőgazdasági szakemberképzés helyzetével és jövőjével foglalkozó tanácskozáson a hazaiak mellett nyolc ország mintegy 150 szakembere vesz részt. A megnyitón dr. Bélák Sándor akadémikus, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektorának köszöntője után Szűcs Istvánné, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott beszédet, majd Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást. Mezőgazdaságunk fejlesztésének — mint a miniszterhelyettes hangsúlyozta — minden extenzív lehetősége kimerült. A jövőbeli fejlesztéseket a szellemi kapacitás növelésére, a technikai felkészültség tökéletesítésére kell alapoznunk. Nem ér bennünket váratlanul e követelményváltozás; agrártudományi egyetemeink 1960 óta csaknem tizenkétezer mérnöknek adtak diplomát. Mintegy tízezerre tehető a főiskolát, felsőfokú technikumot végzettek száma, és húszezernél is többen rendelkeznek középiskolali. illetve technikusi képesítéssel, 1960 óta csaknem negyvenezren szereztek szakmunkásképesítést. Ez azt jelenti, hogy kialakult a magyar mezőgazdaság Irányítóinak derékhada. A KISZ feladatának tekinti a környezetvédelmet Az elmúlt években is kibontakozott, s szélesedik az a tevékenység, amely az emberi környezet védelmét: a levegő és a vizek tisztaságát; a talaj termőképességének védelmét, s többek között a hasznos állat- és növényfajták, ritka madaraink megóvását hivatott biztosítani. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség is bekapcsolódott a munkába. A legrégebbi ilyen jellegű tevékenysége a KISZ-nek az országfásító védnökségi akció, amelynek keretében 12 év alatt mintegy 70 ezer hektárnyi terület fásításával járulnak hozzá a levegő természetes tisztításához, egészségünk, környezetünk védelméhez. Pénteken a KISZ KB mezőgazdasági ifjúsági tanácsa ülést tartott a Magyar Vadászok Országos Szövetségének székházában, amelyen részt vett, és az időszerű környezetvédelmi feladatokról tartott előadást dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Az ülésen ismertették a KISZ KB mezőgazdasági ifjúsági tanácsának állásfoglalását a mezőgazdasági, élelmiszeripari, vízügyi, ÁFÉSZ és falusi lakóterületi ifjúsági szervezetek, fiatalok környezetvédelmi feladatairól. Megállapították, hogy további mozgalmi munkaformák elterjesztésére, a meglevők kiszélesítésére van szükség ahhoz, hogy a környezeti ártalmak megelőzésére és felszámolására kialakult munkamegosztásban a KISZ-szervezetek és úttörőcsapatok is megtalálják helyüket, szerepüket és feladataikat. . Ennek érdekében szükséges, hogy a felvilágosító és nevelőmunka homlokterébe kerüljön a környezetvédelmi tennivalók társadalmi szükségszerűségének a fiatalokkal való megértetése — hangzott el többek köaott.