Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-24 / 197. szám

PÉNTEK, 1973. AUGUSZTUS 24. 3 A Hungária Miianyagfeldolgozó Vállalat debreceni gyárá­ban készítik a jövőben a PVC nyomó- és lefolyócsöveket. Az Idén 4—4,5 ezer, 1975-re pedig már 8—9 ezer tonna műanyag cső készül a debreceni gyárban. Képünkön: Mé­retre szabott postakábelcsövek. Fejleszteni kell az üzlethálózatot Megbeszélés a KOMPLETT Ruházati Vállalatnál A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tavaly rendezés, a szanálások kö­foglalkozott a megye kereskedelmi ellatásának helyzetével, vetkeztében csökkent a vál­A bizottság akkor határozatot hozott, hogy a kereskedelmi lalat boltjainak száma, a vállalatok egyeztessék üzletpolitikájukat, elképzeléseiket a hálózat alapterülete. Igaz, a helyi, városi pártbizottságokkal és tanácsokkal, s ezáltal is KOMPLETT saját erőből 9 teremtsék meg a lakosság ellátásának jobb feltételeit. E új boltot nyitott, 9 .másikat határozat szellemében tegnap, csütörtökön mégbeszélést pedig újjáépített, ez azon­tartottak a KOMPLETT Ruházati Vállalat szegedi köz- ban nem változtatott alap­pontjában. Ezen a vállalat állami és társadalmi vezetőin vetően a helyzeten: kis alap­kívül részt vett Farsang Lászlóné dr., a megyei és Bodola területű boltok alkotják a Miklós, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezető- hálózat javarészét. Amig je, Perjési József, a megyei és Vincze János, a városi például 1965-ben a boltok pártbizottság munkatársa, valamint Kopasz Józsefné, a egy négyzetméterére 54 ezer KPVDSZ megyei bizottságának titkára. forintos forgalom jutott, a _ w -i- .. , , „ ., . ,. , 1972-ben már közel 77 ezer A megbeszélés alapjaul szemben. Nyilvanvalo, hogy forintos forgalmat bonyolí­szo galo - Telkes György alacsonyabb szintről indul- tottak le egy„eg négyzet­vállalati igazgató által osz- va mindig gyorsabb a fej- méterre számítva. Ez jóval szealhtott - tájékoztató lodes s minél nagyobb a meghaladja az országos át­anyag 1965-tol kezdve fel- forgalom, annal kisebb a lagot Az intenzív fejlődés öleli a vallalat szegedi te- varhato novekedes. után múlhatatlanul szüksé­Z JTTL u y °nH S A forgalom növekedésének ges a hálózat extenzív bőví­mTíd^mt^ak Itó/t JJ"? ^töSTJET ÍS' ™gyÍS a b°U°k Szá" is mert jól ülusztráljak a SSJSStStí Ce°ntrum! ^f % ******* vallalatnak a varos ellata- a szövetkezetek és a nagy: novelese. Erre azonban a saban betöltött szerepet. kereskedelmi vállalatok vállalat saját erőből nem mSebena466 itólltós 1972- boltjai is komoly verseny- képes, szüksége van a város btaf^pedUí inár 564 ' millió társai a vállalatnak- Többek támogatására is. Sntof forgat bonyoU- ^^jfT'utlhJtv^n A ^gbeszélés résztvevői tott le. s ennek több Lnt valamenny.en egyetértettek felét szegedi boltjaiban. A fnrráQa,t . .0„K , y upoacüöcgcuci forgalom is gyorsabban nő TruaTaD 85 Százalékát ^h^ véve jÓ munkát végez a Val' .. ^i nagykereskedSnai válta" lalat JaVÍtanÍ keU azonban abban, hogy összességében Szegeden, mint a többi városában. Amíg ugyanis a vállalat összes latoktól szerezte be a rée 82 áruválasztékot, a kínálat latoktol szerezte be a ceg, mennyiségét és ufy/tiuis a vauaiai összes iq79_hPn már esunán SS czá "=••> minőségét, forgalma 1965 és 1972 kö- ZaLkot vSárott helvtSn Az kÜ1ÖnÖS tekintettel a zött 21,3 százalékkal emel- g££ ml iTfl^Tf^O w" ^^aléS^tt-t^ -^eskedelmívaualatok- "toltak lönbseg is jól érzékelteti SJ°£M tázaléka l°Yábbi -akositására, s a Szeged megfelelő ellátásé- ™iR közvetlenül^ a termelők helyi árualaPok j°bb feltó" nak fontosságát. 2? megb^szélé- rására is" EmelIett föként az Részletesen ismertetni a 2L fXetödöttt vaion indo elaPrózo" üzlethálózat fej­vállalat munkáját aligha le- ^ott-e ef az aránv? A vá" le*ztésének lehetősegei ke­., . i_, ... kuil e ez az aiaii.y. va- „,';un,r „i^.a.i— i—— „ hetséges. Akadnak azonban laszték bővítése, rültek előtérbe, beleértve a Tarjánba és a Kossuth La­jos sugárútra tervezett áru­házak építését és a vállalati központ bővítésének kérdé­sét is. A megbeszélés részt­vevői tnegállapították, hogy a forgalom további növelésé­olyan részterületek - ezek rummal és más szektorok a megbeszelesen különösen üzleteivel való versenyké­fontos szerephez jutottak -, ég a frissesség érdeké. amelyekről erdemes viszony- ben a váUalat szükségesnek lag reszletesen szolm Az ^^ ezeket a kapcsolato. egyik a forgalom novekede- k t sének üteme. A KOMPLETT forgalmának növekedése Ugyancsak a forgalom ala- nek, a jobb választék bizto­ugyanis alatta marad az or- kulásával kapcsolatban me- sításának is egyik alapfelté­szágos átlagnak, annak rült fyl az üzlethálózat hely- tele az üzlethálózat fejlesz­mintegy felére tehető. Amig zetének kérdése. A város- tése. 1965 es 1972 között a KOMP- mmmmmm^^^^^^^m^^^^mmmm^^^^mmmmmmm^^m LETT forgalma 121,3 száza­lékra emelkedett, a ruháza­ti cikkek forgalma az or­szágban 157,2 százalékra nőtt. E különbségnek igen sok oka van. Az egyik: Sze­ged magas színvonalról in­dult. 1965-ben például Sze­ged egy-egy lakója átlago­san 3100 forintot költött ru­házkodásra, az országos át­lag pedig 1714 forint volt. 1972-ben — ha csökkentek ls a különbségek — még mindig Szeged állt az első helyen, lakosonként 4 ezer 383 forinttal, az országos 2 ezer 634 forintos atlaggal TÍZ PERC S zolgáltatásban dolgoztam magam is — írja egy fiatalasszony —, most 9 j szülési segélyen vagyok. Éppen ezért tudom megítélni, hogy mennyire fon­tos, ha az ügyféllel türelmesen bánnak. S mivel így szoktam cselekedni, különösen bántónak találtam, hogy buszbérletért két gyerekemmel (az egyik két és fél éves. a másik kéthónapos) az ideiglenes tarjáni pavilonhoz járulván, nem akartak kiszol­gálni, arra hivatkozva, hogy már zárva a pénztár. Tíz perccel hét előtt. Hosszas, és nem különösebben emelkedett színvo­nalú vita után, végül, kegyesen mégis kiadott az elárusítónő egy bérletet" Az augusztusi bérietváltás után keltezett levél írója azon töpreng: nem lehetett volna-e mindezt azonnal, s gyorsan elin­tézni, tíz perccel a hivatalos zárás előtt? S mint annyian, ő is hivatali packázás­nak érzi az ilyesmit. Furcsának azt a fele­más viszonyt, melyet vannak, kik úgy ér­telmeznek: nem szolgáltató és kiszolgált áll szemben egymással, hanem kiszolgáló és kiszolgáltatott. Hiszen nem az előbbi kér, hanem az utóbbi, s ráadásul a kényel­mesebb észjárásúaknak úgy tűnhet, nem is a vevő fizeti fenntartásukat. Az ilyesfajta gondolkodás fonákságát akár tíz perc alatt is fölfedezheti bárki. Nemcsak azért, mert előbb-utóbb úgyis be­következik a szerepcsere, mikor is a vevő­ből eladó, a szolgáltatóból szolgáltatásra szoruló lesz, hanem azért is, mert csupán arról van szó, hogy a két személy közti áru, s pénzcsere nem közvetlen, de köny­nyü belátni, hogy a boltot továbbra is a vásárló, a közlekedést az utazó, a vendég­lőt a vendég tartja fenn. Még akkor is, ha elhangzik közben a bűvös szó: dotáció. Még akkor is, ha arra hivatkoznak időn­ként az emberek, hogy a vásárlók, az uta­zók, a vendégek által fizetett összeg kevés lenne a fenntartásra, s csak az állam ál­tal juttatott dotációval boldogulnak. Ki-ki hallhatott már olyan furcsa beszé­det is, mely a közétkeztetés furcsaságait azzal védi, hogy maga a dolgozó vajmi keveset fizet az ebédért Azok, kik e ké­nyelmes szemlélet magyar tengerén ringa­tóznak, elfeledkeznek arról, hogy dotálni, kiegészíteni csak abból lehet, amit előbb megtermettünk, hogy a közösség — a több­ség érdekében — maga dotálja a legfonto­sabb szociális feltételekhez szükséges in­tézmények fenntartását. Előnye s hátránya is van még ennek a közösségi gazdálkodásnak. Az előbbire számtalan példát lehetne hozni, sokat be­szélünk, írunk róla; az utóbbi pedig első­sorban abból adódik, hogy vannak elegen, akik nemhogy élnének, de visszaélnek le­hetőségeikkel. S most nem a nagy sikkasz­tásokról, gondatlanságokról van csak szó, hanem azokról a mindennapi visszaélések­ről, amelyeknek következtében ugyan nem megy tönkre egy-egy bolt, vállalat, intézmény, de csak azért nem, mert a kö­zösség bölcs várakozása, humánuma tart­ja fenn. Esetleg éppen magukért, a meg­változtatható emberekért. Hiszen nem lehetünk egyformák, s nem lehetünk minden pillanatban önmagunkkal sem egyformák. Van a világon még eppen elég jó s rossz érzelem, mély vagy éppen sekély emberi tulajdonság, van fáradtság és idegesség. Mindez megbocsátható vagy megérthető — csak a packázások nem. Például anpak a kalauznőnek a viselkedé­se, aki augusztus 14-én a szatymazi végál­lomáson a 12.50-es busz indulása előtt har­minc másodperccel szállította le azokat az utasokat, akiknek nem volt bérletük, s ar­ra hivatkozva, hogy amúgy is jön Sán­dorfalva felől egy órakor busz. Mire a tucatnyi utas a kalauznő által megjelölt megállóba értek, derült ki, hogy szándér kosán vezette félre őket: a sándorfalvi busz ugyanis már negyedórája — mehet­rend szerint — elment. Így maradt le töb­bek között egy olyan asszony, aki beteg gyerekét akarta Szegedre vinni, de vele sem tett kivételt a jegyek és bérletek kor­látlan úrnője. A nyugdíjban levő, hajdan hivatásos gépkocsivezető, ki tollat fogott, hogy le­írja az esetet, nem is saját káráról pa­naszkodott, csupán magát az embertelen eljárást tartotta említésre méltónak. Olyannak, amelynek nincs helye sem bu­szon, sem utcán, sem hivatalban, de amelyhez hasonló példákat lehetne még sorolni: a szándékos félrevezetés, a kö­zöny példáit. Mert ismét csak tíz percen múlt az egész, azon, hogy az utasokat nem figyelmeztették jóval hamarább: menjenek a másik megállóba. N e higgye senki, hogy néhány levél, élmény birtokában már általánosí­tunk. Csak figyelmeztetünk. Millió­nyi gyalogostársunkkal együtt tudjuk mi is jól, hogy tíz közül esetleg egy autó az, mely nem tartja tiszteletben jogait, ha át akar menni az úttesten, a zebrán, hogy mégis az az egy okoz több kellemetlen percet, mint az az udvarias kilenc, kelle­mest. Mert az utóbbit tartja természetes­nek. S ugyanígy tisztában van mindenki azzal, hogy azoknak, akik pult mögé áll­nak, íróasztalhoz ülnek, kiszolgálnak és szolgáltatnak, ném is tizede, hanem leg­följebb százada, akivel meggyűlik • baja nap mint nap: tíz percre vagy kétszer-há­romszor tíz percre. Annyi időre, amig el lehetne olvasni egy verset, meg lehetne hallgatni egy lemezt, lehetne sétálni, be­szélgetni egyet. S amelynek tizedrésze — egy perc is elég lenne —, hogy a két szem­benálló ember megértse egymást: egy-egy mosollyal, udvarias szóval. Ügy, mintha nem üzletben, pénztárnál, buszon lenné­nek, hanem egy nagy társaságban, amely­nek fontos dolgokra kell az ideje és ereje. Veress Miklós Tudományos ismeretterjesztés Á TIT őszi programjáról A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat őszi prog­ramjáról, terveiről tájékoz­tatta dr. Vonsik Gyula, a társulat főtitkára csütörtökön higiénéje. Szeptember 14-től 16-ig Sopronban lesznek a 16. országos biológus napok. A műszaki választmány országos vándorgyűlése M „Oalío"-program A hús- és tejhozamú A „Dalia"-program lénye- területek kihasználásával, szarvasmarha-tenyésztő ter- ge, hogy az állatokat „önki- Az új módszer azonban any­melőszövetkezetek közös vál- szolgáló" módon, természetes nyira bevált, hogy a tsz ve­lalkozásában — a „Dalia"- körülmények, illetve ősi no- zetői tervezik, hamarosan öt­programban — részt vevő mád tartási viszonyok között százra bővítik az állományt. Fejér megyei közös gazdasá- tenyésztik. Az új módszerrel A tanácskozáson részt vé­gok állattenyésztési szakem- nagytömegű végterméket — vő szakemberek elismeréssel berei csütörtökön a sárszent- borjú- és marhahúst le- nyilatkoztak a sárszentágo­ágotai Március 15. Tsz-ben , , . . ... taiak módszeréről, s a példa tanácskoztak a módszer het mmimahs beruhazassa1' nyomán tizenöt termelőszö­eredményeiről, tapasztalatai- alacsony onkoltseggel olcson vetkezet lépett be a „Dalid­ról, előállítani, a sárréti ó&gyep programba. (MTI), a társulat központjában az Szombathelyen szeptember újságírókat. Elmondta, hogy i7_j8-án ül össze. Szolno­a következő hetekben, hóna- kon szeptember 20—21-én pókban számos, jelentós ren- hadtudományi vándorgyűlés dezvenyt tartanak. Szeptem- lesz amelyen az elmúlt évek ber 3-án és 4-én a TIT bu- eredményeit összegezik, s dapesti természettudományi foglalkoznak hadtörténelmi stúdiójában országos egesz- ismeretterjesztés szélesítésé­ségügyi vándorgyűlés lesz, nek lehetőségeivel is. amelynek témája a csecse­mő- és kisgyermekkor, illet- Szó esett a sajtótájékozta­ve a serdülőkor testi és lelki tón arról, hogy mindinkább az ismereteket befogadó, ta­mmnuló, művelődő ember konk­rét problémáira tudományos választ adó szemléletet igye­keznek meghonosítani a felnőttoktatásban. Ehhez azonban alaposan meg kell ismerni a hallgatókat, meg kell tudni, mi a munkameg­osztásban elfoglalt helyük, életmódjuk, milyen a mű­veltségi szintjük. Társadalmi rétegenként eltérő ismeret­terjesztő tematikákra és mód­szerekre van tehát szükség. A TIT kiemelt módon kíván foglalkozni az ipari és me­zőgazdasági fizikai dolgozók­kal, s mindenekelőtt a fizi­kai munkás ifjúsággal. Elhunyt dr. Hajdú Gyula Fájdalommal tudatjuk, hogy augusztus 21-én el­hunyt az 1886-ban született dr. Hajdú Gyula elvtárs, pártunk és a magyar mun­kásmozgalom régi. kiemel­kedő harcosa, az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem díszdoktora, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi ta­nár, Állami-díjas, a jogtu­dományok doktora, Pécs vá­ros és Somogyszil község díszpolgára. Dr. Hajdú Gyula elvtárs temetése augusztus 28-án, kedden 14 órakor lesz, a Pécs városi köztemetőben. Az elhunyt hozzátartozói, ba­rátai, elvtársai, tanítványai és tisztelői 13 óra 30 perctől róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. . Budapest—Pécs, 1973. augusztus 23-án. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Baranya megyei Bizottsága, az Eötvös Loránd Tudományegyetem. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom