Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-22 / 195. szám

VÍLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETIK! OELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT,LAPJA 63. évfolyam, 195. szám 1973. augusztus 22„ szerda Ára: 80 fillér flz ország népe alkotmányát köszöntötte Nagygyűlések9 munkás-paraszt találkozók Gazdag, sokrétű programmal köszöntötte az ország la­kossága az alkotmány ünnepét. Már augusztus 20-a előtt megkezdődtek a munkás-paraszt találkozók, s folytatódtak augusztus 20-án. A szegedi járásban augusztus 20-a az új kenyér ünneplése is volt. (A szegedi járásban tartott ün­nepségekről lapunk 3. oldalán számolunk be.) Budapesten, a Parlament előtt került sor az immár har gyománvos nyilvános tisztavatásra és fogadalomtételre. Az Állami Zászló előtt a magyar néphadsereg katonai főisko­láinak és a Karikás Frigyes katonai kollégiumnak a vég­zett hallgatói sorakoztak fel, a hozzátartozók, barátok, is­merősök gyűrűjében. Az ünnepségen megjelent Biszku Bé­la, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is. Az ünnepélyes fogadalomtétel után Czinege Lajos hon­védelmi miniszter mondott beszédet. Budapesten, az alkotmány évfordulóján, néphadsere­günk egységeinek közreműködésével minden eddiginél szín­pompásabb és látványosabb bemutatót rendezett az MHSZ. Budapesten este a gellérthegyi tűzijáték gyönyörködtetett. Az alkotmány évfordulóját köszöntő nagygyűlések kö­zül a legnagyobb szabásúak Tokajban, Balassagyarmaton, Abonyban és Karcagon zajlottak le. Fehér Lajos: Bondor József '. Az építőipar teljesíti feladatát Nagy eredmények a mezőgazdaságban A 900 éves Tokajban az ünnepi gyűlésen Fehér La­jos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­szélt. Átadta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány üdvözletét. Nem véletlen — mondotta —, hogy ez az ünnep mun­kás-paraszt találkozó kereté­ben zajlik. Az alkotmány ün­nepe ugyanis, mint ez már hagyomány, nálunk egyben a munkás-paraszt szövetség ünnepe is. A szónok ezután a mun­kás-paraszt szövetség tartal­mával fpglalkozott, majd hangsúlyozta a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontosságit a falu népének társadalmi, gazdasági fel­emelkedésében, a mezőgaz­daság termelésének növeke­désében. Kijelentette, hogy Bíró József: az idei gabonatermés a bi­zonyítéka, milyen nagy tar­talékok vannak a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban, ha a műszaki-anyagi fejlesz­tés a tudomány eredményei­vel megfelelő összhangban érvényesül, s ez az összhang emberi hozzáértéssel, szorga­lommal párosul. Az idei gabonatermés je­lentős eredménye a szocia­lista mezőgazdaságnak. A bú­za termésátlaga hektáron­ként valamivel meghaladta a harmincnégy mázsát: bú­zából a múlt tíz évben vol­taképpen megkétszerezték a hektáronkénti termésátlagot. Fehér Lajos ezután az ál­lattenyésztés, illetve a gyü­mölcs- és szőlőtermelés fo­kozásának fontosságáról, a fejlesztést elősegítő kor­mányhatározatokról szólt. A balassagyarmati mun­kás-paraszt-határőr találko­zón Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter mondott ünnepi beszédet. Méltatta az alkotmány és az új kenyér ünnepét. — Bármerre járunk az or­szágban — mondta a minisz­ter —, mindenütt építkez­nek, mintha az egész ország egyetlen hatalmas építkezés­sé változott volna. Az idén 30 nagyberuházást kell az építőiparnak befejeznie. A mintegy 400 ezer magyar építőmunkás nemrég olyan hatalmas ipari létesítmények kivitelezését fejezte be, mint a Gagarin Hőerőmű, a kis­körei vízlépcső, a beremendi cementgyár, a Pécsi Orvos­tudományi Egyetem, a Bu­dapest—Székesfehérvár kö­zötti autópálya második sza­kasza. Jelenleg olyan nagy­beruházások kivitelezésén dolgoznak, mint az olefin­Faluvégi Lajos: program, a Péti Nitrogén­müvek műtrágyagyára és a hejőcsabai ceementgyár. Az utóbbi egymaga évente egy­millió 600 ezer tonna cemen­tet termel majd, épül az orosházi üveggyár, amelynek üzembe helyezése után a ma­gyar síküvegtermelés eléri az évi 18 millió négyzetmétert. Bondor József hangsú­lyozta, hogy e nagy hord­erejű építőmunka gyümöl­csét a balassagyarmati, a Nógrád megyei dolgozók is élvezik. Balassagyarmaton csak az utóbbi két esztendő­ben több mint 450 millió fo­rintot költöttek ipari beru­házásokra, a megyében pe­dig a negyedik ötéves terv három esztendejében az épí­tő- és az építőanyag-ipari be­ruházások értéke 879 millió forint. A miniszter kijelen­tette: az építőipar teljesíti a lakásépítkezés programját, sőt, valamelyest túl is telje­síti. Előbbre léptünk Bővülő együttműködés Abonyban dr. Bíró József gazdasági integráció komplex külkereskedelmi miniszter programja 'alapján bontako­köszöntotte az ünneplöket. zik ki. Alkotmányunk hiven tes­tesíti meg a több mint ezer­éves magyar allam és társa­dalom történelmi folyama­tosságál, forradalmi ragozá­sait, es azt a legfőbb tényt, hogy a szocializmus és a magyar államiság életünk valósága lett. Az egy évvel ezelőttihez képest — mutál ott rá — 20 százalékkal nőtt az export, a behozatal ugyanakkor csak négy százalékkal haladta túl a tavalyit. Ez összhangban áll az ország kereskedelmi egyensúlyának növelésére irányuló törekvésekkel. Fo­kozott részvételük a nemzet­közi munkamegosztásban eredményesen segíti elő a magyar népgazdaság fejlő­dését. Az oly fontos exportnöve­kedést különösen az a széle­sedő és bővülő együttműkö­dés segítette elő, amely a szo­cialista országok közötti Karcagon, a Nagykunság központjában Faluvégi Lajos pénzügyminiszter mondott ünnepi beszédet. — A múlt esztendőben el­fogadott, módosított alkot­máhy — hangoztatta a mi­niszter — nemcsak örököse az 1949-ben kihirdetett alkot­mányban meghatározott po­litikai, gazdasági és társadal­mi céloknak, hanem kerete a jövőbeni fejlődésnek is. E keret táguló horizontjában az eredményesebb munka, a nagyobb kenyér, a kulturál­tabb élet körvonalait látja mindenki. A továbbiakban Faluvégi Lajos a Központi Bizottság határozatairól, illetve a meg­valósításukat szolgáló kor­mányintézkedések végrehaj­tásáról beszélt. Kiemelte: ezek a magyar népgazdaság növekedését, szerkezeti át­alakulását hivatottak segíte­ni. A novemberi határozatok és az azt követő kormány­intézkedések kedvező hatá­sának legfőbb tanújele, hogy gazdasági növekedésünk ki­egyensúlyozott. A nemzeti jö­vedelem az első félévben na­gyobb volt a tervezettnél, ja­vulás tapasztalható a beru­házásokban, a külkereskede­lemben és az állami költség­vetésben is. A szónok ezután arról be­szélt, hogy a jövőben is szo­lidan és takarékosan kell gazdálkodnunk. Kamatozott a közös erőfeszites Befejeződtek a Szegedi Ünnepi Hetek Tisztavatás a Parlament etott Hétfőn este a Belgrádi Opera Igor herceg előadása búcsúztatta az idei Szegedi Szabadtéri Játékokat. Az előadást megnézte dr. Po­linszky Károly művelődés­ügyi miniszterhelyettes is. A hagyományokhoz híven mindjárt a fesztiválzárás után, tegnap, kedden délelőtt már ülést tartott a fesztivál intézőbizottsága a városi ta­nácsházán, ahol, megjelent dr. Ozvald Imre, a városi párt­bizottság titkára is. Papp Gyula, a városi tanács el­nökhelyettese, az intézőbi­zottság elnöke számolt be az elmúlt hónap eseményeiről, mondott rövid összefoglaló értékelést az ürmepi hetek­ről. A 15. jubileumi évadra változatos bemutalósorozatot állítottak össze., színes kiegé­szítő rendezvényekkel. Az intézőbizottság elégedett a programmal, s úgylátja a kö­zönség is kitüntette érdeklő­désével, az idei nyár minden­képpen biztató a jövőre. Tö­rekvéseinket művészi igé­nyesség és tömegnevelő szán­dék jellemezte — hangsú­lyozta Papp Gyula —, be akartuk bizonyítani, a nyár nemcsak a felszínes szórako­zásra alkalmas. Á sikeres előkészületek mellett az idő­járás is kegyeibe fogadta az ünnepi heteket, csaknem va­lamennyi szabadtéri rendez­vényt zavartalanul bonyolít­hatták le. A szabadtéri játékok hét bemutatója fokozott erőfeszí­tést kívánt, s különösen problémát jelentett, hogy korlátozni kellett a színpadi nagy próbákat. Ennek elle­nére sikeresnek mondhatók a bemutatók, ezt erősítik meg a sajtóvisszhangok is. A Mózessel gazdagodott a játé­kok prózarepertoárja, ugyan­akkor, szerencsésen sikerült folytatni a szegedi szabadté­ri Madách-hagyományait. A szakszervezeti néptáncfesz­tivál gálaestje megismételte a tavalyi sikert, a több mint 200 táncos fellépése újabb bizonyítékát adta, hogy az amatőr mozgalom hivatásos szinten is megállja a helyét. A Porgy és Bess premierjét, régóta tervezték, s idén az Állami Operaház kettős sze­reposztásának javát válogat­ták ki a szegedi vendégjáték­ra, mely Mikó András fel­frissített rendezésebén való­sult meg. A 15 év alatt, több kitűnő együttes teremtett hagyományt a szovjet ba­lett- és táncművészetnek, s a fokozott várakozásnak ma­gas művészi és technikai szinten felelt, meg az Ukrán Táncegyüttes két fellépése is. A'János vitéz negyedik vál­tozatban-rendezésben került színpadra, zömmel szegedi tervező- és, előadóművészek­kel; a fesztivál intézőbizott­sága úgy értékeli, hogy Ka­csóh dalművének ez volt a legszerencsésebb színreállí­tása. Jól sikerült a belgrádi­ak bemutatkozása is. elsősor­ban azért, mert produkciói­kat rugalmasan alkalmazták a térre, az egyszerű színpad­képekkel beállított, muzsiká­ra koncentráló, magas mű­vészi színvonalú előadásaik — és néhány kiemelkedő tu­dású énekesszólistájuk — megnyerték a közönség ki­tüntető rokonszenvét. A játé­kok előadásait idén a lát­ványosság mellett a gondola­tiság is jellemezte. Közel 80 ezren látták a Ff előadást, egy-egy előadáson átlagban 4453-an voltak. Leg­többen a gálaestre, a János vitéz, valamint a Porgy és Bess előadásaira voltak kí­váncsiak. A kiegészítő rendezvények közül idén is nagy sikerrel zárult a negyedik nemzetkö­zi szakszervezeti néptánc­fesztivál, melyet 25 ezren láttak. Tízezer fiatal négyna­pos programjáról gondoskod­tak a hetedik szegedi ifjúsá­gi napok rendezői, s föltűnt a kiállíltások sokfélesége is. A tizenötből tíz képzőművé­szeti, három közművelődési és két egyéb bemutató von­zotta a közönséget, a képző­művészeti program lassan külön kis fesztiválig nőtt a szegedi nyár eseményeiben. Bő választékával emelkedett ki közülük a nyári tárlat, melyet egy hónap alatt tíz­ezer néző tekintett meg. Az Alföldi Élelmiszer-gazdaság '73 kiállítást, amolyan napkö­zi programnak tervezték, s ezt a célját elérte: 32 ezren látták 123 hazai és 14 jugo­szláv kállító termékeit.. Jö­vőre, egy-két új pavilonnal, ipari vásárt rendeznek Sze­geden. Szolidabbra tervezték a tudományos programot, melyet a tavalyinál színvo­nalasabban sikerült megvaló­sítani: a pedagógiai nyári egyetemnek több mint 350. a művelődéselméletinek 130 hallgatója volt. A dóm három orgonakoncertjét 2600-an, a két. újszegedi könnyűzenei műsort 6 ezren hailgatták végig. A csak részben mérhető idegenforgalom adatai is kedvező számokat mutatnak: a tavalyi 470 ezer látogató­nál idén sem volt kevesebb, n 11 különvonat és 207 kü­lönbusz mellett, fellendült az egyéni turizmus, ami a jövő­ben fokozottabb feladatot ró a rendezőkre. 154 csoportot kísértek városnéző sétára. 129-szer járt a panoráma busz körül a városban. A szállásgondok idén sem csök­kentek, bár kedvező jelnek tekinthetjük, hogy az utazási irodák együttműködése ja­vult a tavalyihoz képest. Je­lentős erőfeszítéseket tett a kereskedelem és vendéglátás, valamint a közbiztonság őr­zésére, a forgalom zavarta­lanságára figyelő rendőrség is — eredménnyel. Befejezésül Papp Gyula el­mondta, hamarosan újra ösz­szehivják a fesztivál intéző­bizottságát, s néhány ponton felülvizsgálják a programot anélkül, hogy a koncepción változtatnának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom