Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

Modern bútorok Gyártja SZEBISZ a A Szegedi Bútoripari Szövetkezet jelen­leg az ország egyik legnagyobb bútoripari szövetkezete. Ez a megállapítás helytálló, akár a termékek skáláját, akár a foglal­koztatottak létszámát tekintjük is. Mint­egy négyszáz embert foglalkoztat a szö­vetkezet Szegeden és a város peremkerü­letében, Dorozsmán, s a telephelyeken, Vásárhelyen, Makón. A Szegedi Bútoripari Szövetkezet — vagy ahogy nevét egyre gyakrabban rövidítik, a SZEBISZ — 1948—49-ben alakult. Huszonnégy évvel ezelőtt tizenegy tag rakta le az alapjait a mai modern üzem­nek. Időközben nemcsak a taglétszám nö­vekedett, hanem egyre több munkájuk is akadt, s a Vasasszentpéter utcai telephe­lyét kinőtte a szövetkezet. Így kapták meg a városi tanácstól a Bárka utca 1. szám alatti helyiséget, ahol ma ls megtalálható a ktsz központja és egyik üzemrésze. Az elhanyagolt, bútorgyártásra alkalmatlan helyiségeket a tagság a gyártás folyama­tainak megfelelően átalakította, megala­pozta egyúttal a szövetkezet jövőjét. Kisebb-nagyobb megrázkódtatás után — akadtak, akik nem hittek, nem bíztak a szövetkezet jövőjében, hol beléptek, hol meg kl — a szövetkezet 1957-ben indult számottevőbb fejlődésnek. Ekkor már 115 tagot számlált a SZEBISZ. Bútoraikat pe­dig a Bútorértékesítő Vállalat útján adták ei. Készítettek például különböző iskolai, könyvtári, laboratóriumi berendezéseket is. Továbblépést jelentett, hogy a KISZÖV kezdeményezésére két szegedi, a dorozs­mai, a vásárhelyi és a makói faipari szö­vetkezetek, közgyűléseik határozata alap­ján egyesültek a szövetkezettel. így ala­kattak ki a telephelyek. A szövetkezetek összevonásának, a sza­kosítás eredményességének jellemzője, hogy az anyagi eszközöket koncentrálva ez évben közel félmillió forintért modern fa­ipari gépeket vásároltak. Ma már nem egy ilyen értékű gép dolgozik a telephelye­ken, illetve a központban. A szakosítás hozta magával, hogy a szövetkezetben a termelékenység nőtt, javultak a személyi jövedelmek is. A szövetkezet piackutató tevékenysége adott módott arra, hogy ne csak itthon, hanem külföldön is értékesítse a SZEBISZ termékeit. A korpusz bútorokat — tehát a nyiségben gyártottak, majd emellett a kü­szekrényeket, az asztalokat — nagy meny­lönböző garnitúrák, heverők is egyre na­gyobb számban képviseltették magukat termékeik között. A szövetkezet dorozsmai részlege ma már csak ülőbútorok gyártá­sával foglalkozik, s termelésük 50 százalé­ka nyugati exportra készül. Lépést tartva a fogyasztók, a piac igé­nyével, 1967. óta poliészter felületű lak­berendezési cikkeket készítenek. A szövet­kezet lakköntő, polírozó gépeinek termelé­si kapacitása igen nagy, s hogy kihasz­náltságuk jobb legyen a Kiskunfélegyházi Asztalos Szövetkezetnek végeznek bérmun­kát. A piac igényeinek megfelelően a SZEBISZ ismét korszerűsíti majd termékei előállításának technológiáját. Jócskán köl­tenek újabb és újabb, nagyobb termelé­kenységű faipari gépek beszerzésére. Középtávú tervük szerint 1980. végén, Szegeden az új iparnegyedben épül fel 30 millió forintos beruházással a szövetkezet korszerű, új üzeme. Az új üzem tanul­mánytervét a Budapesti Faipari Gyártás­tervező Intézet már elkészítette. Most az ÁRTEX Külkereskedelmi Vál­lalattal kooperálva szeretnék elkezdeni a neobarokk intarziás lakószobák, illetve ülőbútorok gyártását, mert keresettek. A Szegedi Bútoripari Szövetkezet sze­retné az 1973-as, idei 48 millió forintos tervét is teljesíteni, emellett az elvállalt létesítmény-berendezéseket is leszállítani, így például a szegedi Vedres István Épí­tőipari Kollégium bútorait, a Tarjánban levő, modem gyógyszertár berendezéseit, a Csongrád megyei Vendéglátó szentesi presszójának berendezését, az MSZMP makói székházának bútorait is. A Szegedi Bútoripari Szövetkezet jövő évi kapacitásának mintegy felét már lekö­tötték. A szövetkezet állandó megrendelői­vel — hat kereskedelmi vállalattal — igen jó együttműködést alakított ki. Ez nem­csak termékei egy részének biztosít piacot, hanem közvetlen, hasznos információt is ad arról, mit keres, kér a lakosság. (X) A Minőségi Ellenőrző Rt. — közismert nevén a MERT — olyan semleges minőség­ellenőrző szerv, amely 1951­ben a Magyarországon már régebben működő különböző minőségellenőrző vállalatok­nál dolgozó, magasan kvali­fikált áruszakértők — mér­nökök, technikusok, keres­kedelmi szakemberek stb. — bevonásával alakult meg. Széles körű munkáját több száz mérnök, technikus, mi­nőségellenőrzési és egyéb szakmai gyakorlattal rendel­kező specialista látja el. Milyen vizsgálatokkal fog­lalkozik a MERT? Mindenfajta ipari és mezőgaz­dasági termék vizsgálatát vég­zi, ami a külkereskedelemben export, import vagy tranzit áruként jelenik meg. Tevé­kenységét, a minőségellenőr­zést gyártásközbeni és vég­termék, valamint időszakos ellenőrzést — mintavételt-, (mennyiség, csomagolás, ra­kodás, tranzitáru manipulá­ciójának ellenőrzését, labo­ratóriumi analízist (nemzet­közileg elismerve), hajóépí­tési felügyeletet, szakvéle­ményezést, szortírozást, vá­logatást. osztálybasorolást és reklamáció kivizsgálást álta­lában a hazai és a külföldi vállalatok megbízásai alap­ján végzi. A MERT a jó minőséget tanúsító védjeggyel is ren­delkezik. A nemzetközileg bejegyzett védjegy alkalmazását a MERT számos export ter­méknél engedélyezi a kül­kereskedelmi vagy az előál­lító vállalattal kötött szer­ződés alapján. Az elvégzett vizsgálati munkákról bizonylatot állít ki, a megbízó kívánsága sze­rint idegen nyelven is. A fentebb vázolt szolgálta­tásokat a MERT-hez forduló megbízó az áru értékének néhány ezrelékéért, vagy kü­lön megállapított minimális díjlétei ellenében kapja. A MERT-tel közel 200 ha­zai gyártó, illetve külkeres­kedelmi vállalat kötött az export-import áruk minőség­ellenőrzésére hosszú lejáratú szerződést. A MERT a Szegcdi Kiren­deltségét az ismertetett te­vékenységének gyorsabb, megbízhatóbb és gazdasá­gosabb végzése érdekében hozta létre 1972 októberé­ben. A MERT Kirendeltség a je­lenlegi szakgárdáját a Sze­ged és környéke exportra dolgozó vállalatainak, illetve szövetkezeteinek igényei alapján alakította ki. A MERT fontos megbízói kö­zött említjük az Orosházi Baromfiipari Vállalatot, a Csongrád megyei BOV-ot, a Békés megyei MEK-et, a Mi­nőségi Cipőgyár Szegedi Gyáregységét, a Szegedi Áp­rilis 4. Cipő- és Papucské­szítő Szövetkezetet. Természetesen külföldi ügyfelek is adnak megbízást, főleg élőállat ellenőrzésre. A MERT ezen kívül végez me­zőgazdasági gép, pomlex gé­pi berendezés, mérleg, tex­tiláru, bútor, fa és hús. vala­mint más áruellenőrzést. Figyelembe véve Dél-Ma­gyarország iparának és me'­zőgazdaságának fejlődését, valamint a minőség, meg­bízhatóság és csomagolás megítélésében tapasztalható kedvező változást, a MERT felkészül a további fejlesz­tés, illetve bővítés lehetősé­gére is, — a megbízók igé­nyeinek megfelelően. Képeink mozaikot ad­nak a MERT sokirányú tevékenységéről. RACŰM1N R ACUMIN PATKÁNY- ÉS EGÉR IRTÓSZER A csalétek Kumarin (3— ítetraly 'A—hydroxicumarin) tartalma 0,8®/0. A kész csalé­tek jó csalogató és patká­nyok szívesen fogyasztják. A Racumin csalétket a pat­kány vagy egér járta helyen kell kitenni. A lakóházakban és mel­léképületekben megtelepedő patkányok elpusztítására ele­gendő az 500 grammos zacs­kóból 10—15 dekás halmocs­kákat elhelyezni, olyan mó­don, hogy gyermekek, továb­bá hasznos háziállatok ne férjenek hozzá. Beépített te­rületre számolva, 100—150 mS-enként 1 irtószerhely fel­állítása javasolt. A mezőgazdasági és ipari üzemek eredményes patkány­mentesítése érdekében az ir­tás előtt meg kell állapítani a teljes patkánymentesítés­hez szükséges csalétek meny­nylségét. Azokon a helyeken, ahol sok patkány él, olyan mennyiségű csalétket kell ki­helyezni, hogy a felbecsült patkánylétszámnak megfe­lelően, egy-egy rágcsálóra kb. JOO g irtószer jusson. . A. mezőgazdasági üzemek­ben ügyelni kell arra, hogy a kihelyezett csalétekhez a háziállatok hozzá ne férje­nek. Erre a célra szolgálnak az 50x40x20 cm-es etetőlá­dák es az 50 cm vagy 20 cm átmérőjű műanyagcsövek. Az etetőládák es csövek haszná­lata ipari üzemekben az idő­járástól is védi a csalétket. A kihelyezés után a csa­létket 2—3 naponként ellen­őrizni kell. A teljes patkány­mentességet asak az elfo­gyasztott csalétek állandó pótlásával lehet elérni. A rágcsálók elpusztulása a fo­gyasztás után 3—4 nap múl­va kezdődik, és az összes patkány kipusztulása két— három héten belül várható, a terület nagyságától és az cl­patkányosodás mértékétől függően. A már mentesített terüle­ten ajánlatos néhány etető­helyet állandóan fenntartani, hogy ha újabb állatok ván­dorolnak be, gyorsan elpusz­tuljanak. Figyelmeztetés: élelmiszer­rel, takarmánnyal együtt tá­rolni tilos! Tárolni csak olyan helyen szabad, ahol a gyermekek, a hasznos házi­állatok nem férhetnek hozzá. Csak rágcsálók elleni véde­kezésre — a használati uta­sítás szerint — használható fel. Kihelyezés után alapo­san kezet kell mosni. Mun­ka közben étkezni, dohá­nyozni tilos! A romlott és már újra nem használható maradékot az irtás után össze kell gyűjte­ni, és elégetéssel meg Kell semmisíteni. Esetleges mérgezés (vérzé­kenység) esetén ellenszere a K-vitamin. Csomagolás: a készítmény 500 grammos dobozban elhe­lyezett, leforrasztott polieti­lén tasakban, illetve 5 és 10 kilós polietilénnel bélelt pa­pírzsákban kerül forgalomba. Lejárati idő: jól lezárt csomagolásban, száraz, sötét, hűvös helyen a gyártástól számított 1 évig eltartható és felhasználható. A készítmény hatóanyagát előállítja: a BAYER A. S. Leverkusen. Kiszereli és for­galomba hozza: a PHYLA­XIA Oltóanyag- és Tápszer­termelő Vállalat, Budapest, X., Szállás u. 5—7. Ara: 80 Ft. A MERI - Szegeden is Az export-import minőségbiztosítás szolgálatában

Next

/
Oldalképek
Tartalom