Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-13 / 162. szám

PÉNTEK, W7S. JÚLIUS 13. Felnőtteknek is kevesebbet A dolgozók általános isko­láiban tanuló felnőttek túl­terhelésének megszüntetésére a művelődésügyi miniszter utasítást adott ki. Az óra­szám- és tananyagcsökken­tésre a dolgozók általános is­kolájának 7. és 8. osztályá­ban kerül sor. Az utasitás értelmében az esti és a le­velező tagozaton a szorgalmi idő tanévenként egyaránt 32 hét lesz. Az esti tagozat évi összóraszáma 320-ra, a leve­lező tagozaté pedig 160-ra csökken. Az óraszámcsökkentés az esti és a levelező tagozat 7—8. osztályában lehetővé teszi, hogy egy-egy tanítási napon öt óránál ne legyen több a foglalkozás. A tan­anyagból elsősorban azok a részek maradnak ki. ame­lyek elsajátítása eddig is problémát jelentett, és me­lyeknek a jelentősége nem alapvető a képzés szempont­jából. Az utasítás szeptem­ber 1-én hatályba lép. A pedagógiai nyári Szobrok a sétányon egyetem témái Beszélgetés dr. Ágoston Györggyol Jubilál a pedagógiai nyári egyetem: az idei a tizedik lók közötti indulási szintkü­évfolyam. Az immár határainkon túl is jó hírnevet szerzett lönbségeket az iskola nem nyári egyetem igazgatója tíz éve dr. Ágoston György tan- tudja kiegyenlíteni, nem tud székvezető egyetemi íanár Vezetésével a JATE neveléstudo- mindenkinek egyforma előre­mányi tanszékének oktatói, valamint a TIT megyei szerve- haladási lehetőségeket bizto­zetének vezetői és munkatársai évente nagy munkát vé- sítani. A hátrányos helyzet geznek a pedagógusok magas színvonalú továbbképzési fó- kérdései mellett a pólyavó­rumának megszervezéséért, a program sikeres lebonyolitá- lasztós alakulása is a mai is­sáért. — Az utóbbi két évtized- iskolai oktató- és nevelő­ben, mint minden tudomány- munka társadalommal val­ág, a pedagógia is rohamos tozó céljainak megvalósító­fejlődésnek indult — mond- sához. Hogy az idén tizedik ja dr. Ágoston György. — alkalommal gyűlik össze Számos új tudományos ered- mintegy 350 gyakorló ma­mény született, és persze sok gyar pedagógus. számos minden elavult A* nyári szakember külföldről — ta­egyetem alapításával olyan Ián bizonyíték arra, hogy jól összefüggéseket fórumot akartunk teremte- gondolkodtunk egy évtized- ' * ni, amely gyorsan, frissen del ezelőtt; szükséges, hasz­közvetíti az ország gyakorló nos és jelentős ez a tovább­pedagógusalnak a kutatások képző fórum, legújabb eredményeit El- A tanórok termé9zetesen i6!lr*b„a" kötelező jelleggel, ha­merete nélkülözhetetlen az Színháznézőben Belgrádban Egy nyár emléke Emlegettem már egyszer eset a fényfüggöny takará­Gyurgyevka Csokarevicset, sában vitték be a színpadra; aki a Szegedi Szabadtéri Jó- két nagyszerű partnere, Gyu­tékok Don Carlosában, 1967- szelev és Herlea támogatta ben EboliKént mutatkozott és „takargatta" a jelenetek­be. ö véletlenül otthon volt ben. A közönség észre sem Belgrádban. Nemcsak hogy vette, hogy fájdalmakkal, otthon volt: örömmel jött sebekkel küszködve és beszélgetésre, mert ő maga szinte mozgásképtelenül éne­is kérdezgetett — s mind- kel Eboli. Azaz, hogy elein­ezért egy nyár emlékét és te. Mert egyszercsak elkö­ízgalmát adta cserébe. vetkezett a jelenet, amikor » ,. „ - • ,, . „, ^. „ Ebolxnak le kellett vúna A téma vegénél Kezdem a térdelnic & 8zentségtörés! •lAnHá^st onmüJ ~ ment Csokare­SS2L" yicsnek. Tulajdonképpen ak­kor tudódott ki, amit a hang nak a hősiessége mentette meg töretlen szépsége nem árult Sorjában pedig így meséli el: a művésznő nem holmi az idei Norma szegedi Adal­gisája: — Sokszor utaztam feszti­válokra és énekeltem, de ne­kem a szegedi a legérdeke­sebb és a legemlékezetesebb. Mikor Szegeden szerepeltem, két előadás között egy bu­Sf^S ÍS igyekezve ^önsTget nem Tehetett" elő' sX'os autószerencsétlenség adás nélkül hagyni' Ha va" suiyos autószerencsétlenség lahol pólyánkról mesélge­tünk, én ezt a történetemet mondom el. A fájdalmak el­múltak, s így már nagyon kedves az emlék. Mondok valamit: az sem zavar, hogy a baleset augusztus 18-án könnyű sérüléssel kényeske­dett, hanem fizikailag össze­törten játszott és énekelt — Ilyen emlék után is olyan rajongással beszél Szegedről? — Mit tehetett erről Sze­ged? És különben is: azt a ért: összeütköztünk egy ka mionnal, és én a szélvédő üvegen keresztül kirepültem a kocsiból. Csupa vér vol­tam, és négy óránál tovább tartott az eszméletlenség. Budapesti klinikán vergőd- történT— éT én"°éniDen tek velem, különös gonddal törtent es en eppen ezen kezelt Hangos doktor, azóta is meghitt barátság van kö­zöttünk. a napon énekelek a szegedi Dóm téren a Normában. Ez a legkedvesebb szerepem, s a legkedvesebb közönségnek adhatom. Gyurgyevka Csokarevics — Az utolsó előadáson fellépni teljesen kilátástalan volt. A klinikai ágyon hal- 7íngo7 nemzetközi Tnű lottam is a hírt a rádióból: vészi d{j»t ka tt azóta valószínűleg elmarad az elő- Legutóbb a Norma díszelő­adás Gyurgyevka Csokare- adásán énekelte Adaigisát v,cs betegsége miatt. S ami Bresclóban a Bellini-cente­azt illeti, magam sem gon- náriumon 'ahol az ünnep al_ doltam volna . Tudtam, kalmából Karaján dirigált... hogy ebben csak az orvosok Londonban minden évüen dönthetnek. bármennyire magánkoncerten látják ven­szivemen viseltem is müve- dé m _ Nemrég Párizs és szí kotelessegemet. Hatalmas Müánó t u kivéteies mfi. vagy fogott el. hogy énekel- vészetének .. hessek ennek a szeretetre méltó közönségnek, s min­dent megtettem, hogy az or­vosok is egészségesnek lás­sanak. Végül csak sikerült. — Mentőkocsival vittek le Szegedre. Egy ápolónő kí­sért, aki éjjel-nappal volt. Űj kötésekkel látott el. S az előadás napján délben már azt mertem mondani: igen, meglesz az esti Don Carlos... A bennfentesek tudtak ak­kor csak a részletekről, ma már a művészi felelősségtu­dat és áldozatvállalás nagy­szerű példájaként emlíget­betjük az esetet. Csokarevi­Az idei nyárra azt Qzeni: — A közönség múlhatatla­nul erős benyomást tett ír " Szegeden. Ez a város na­gyon büszke lehet a feszti­váljára. Biztosan tudom, velem művésztársaimmal fogunk méltán olyan előadásokat produkálni, amelyek megállnak ezen a rangos színpadon is. Amit pedig évek óta mesélek itt a part­nereimnek a szegedi előadá­sokról, augusztusban ben­nük is bizonysággá válik. Sz. Simon István (Következik: Milka és Zsivan) nem önkéntes jelentkezés alapján vesznek részt a Sze­gedi Nyári Egyetemen. Az itt ismertetett kutatási ered­ményekről az ország egész pedagógustársadalma tudo­kolaügy gondja. Napjaink­ban ugyanis elsősorban a szülők ambíciója és társa­dalmi helyzete határozza meg, ki milyen pályára megy, nem pedig a gyerek alkalmassága, tehetsége. A pedagógusnak ismernie kell az iskolarendszer és a tár­sadalom rendszere közötti említett tudományágak új eredmé­nyeit, amelyek felhasználá­sával jobban szolgálja majd az iskola mindnyájunk, az egész társadalom érdekelt. — Ezekről a „makroszocio­lógiai" témákról szól az elő­adások egy csoportja. Nem kevésbé fontos a másik, „mikroszociológiai" témakör sem, amellyel a többi elő­adás foglalkozik. A magyar mast szerez, hiszen a részt- kutatók jelpntös eredmé_ vevők felhasználják és mun­kahelyükön ismertetik eze­ket. Az idei nyári egyetemen nyékről számolhatnak be az iskolai közösségeknek, a kis­csoportoknak szociálpszicho­lógiai, pedagógiai-szocioló ismét fontos és aktuális té- gj^i vizsgálatával kapcsolat­makörben hangzanak el elő- ban. Célunk: közösségi em­adások. A szoclálpszicholó- bert nevelni. E cél elérésé­giai, a szociológiai és a pe- hez ismerni kell a gyerek­dagógial kutatások új ered- csoportok szerkezetét, válto­ményeinek ismerete nélkül zásaikat, a tanulók közösség­nem lehet megoldani a köz- ben elfoglalt helyének ala­oktatás mai feladatait, az is- kulását stb. Szó lesz az if­kolák vezetőinek és a gya- júságl szervezet szerepéről, korló _tanároknak egyaránt és a diákok szabadidő-tevé­ilyen szemlélettel kell meg- kenységéről is. Az idei nyá­közelíteni napi munkájuk ri egyetem előadásai tehát e problémáit. két központi témát igyekez­— A magyar közoktatás- nek minden oldalról meg­ügy központi kérdése: mi- vizsgálni, feltárni összefüg­lyen módon tudja az isko- géseiket, segíteni az oktatás­la segíteni a társadalmi mo- nevelés nagy feladatainak bllitást. Tudományosan bi- megoldását zonyitott tény, hogy a tanú- S. E. Ac» S. Sándor {elvitele Tóth Valéria és Kiig] Sándor vásárhelyi szobrászművészek több mint húsz alkotásából nyílik kiállítás július 15-én. va­sárnap déli 12 órakor a sajtóház előtti sétányon. A tárla­tot dr. Trogmuyer Ottó. a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója nyitja meg A sajtóház mdvészklubja és a mú­zeum közös rendezésében nyíló második szegedi szabadtéri szoborkiállítás a fiatal magyar szobrásznemzedék munkás­ságából ad Ízelítőt. Képünkön a szobrászházaspár. Tóth Va­léria és Kligl Sandoi rendezik szabadtéri tárlatukat Műszeres vizsgálatok, javítások a közúti hídon A szegedi közúti híd pil­léreit a város felöli oldalon beállványozták, serény mun­káskezek dolgoznak a mész­köveken: stukkóinak, fugáz­nak, csinosítják a lábazatot. A híd más részén is dolgoz­nak, a munka zaja, a kala­pácsütések hangja messze hangzik. A híd körül pedig műszeres beméréseket végez­nek, figyelik a híd „mozgá­sát", viselkedését a nap kü­lönböző időszakában. A mun­kálatokat a KPM Csongrád megyei Közúti Igazgatósága végzi több vállalattal koope­Nyári gyakorlaton Lassan két hete csendes az egyetemek környéke. Be­fejeződött a vizsgaidőszak, s a Szegeden tanuló egyete­misták szétszéledtek az or­szágban. Többségük gondta­lanul pihenheti ki a vizsgák tőt találok a táborban. Pó- megismerkedtünk az itteni túri Etelka és Iványi Ibolya élettel, valamit javult a így beszélnek munkájukról: helyzet, de végeredményben — Nagyon sokat tanulunk! hiába volt meg a tábor veze­Elsősorban kapcsolatot te- tőiben a jóindulat, csoport remteni a gyerekekkel, le- vezetését nem bízhatták kötni a figyelmüket, fegyel- ránk. Így csak kisebb, alkal­izgalmait, a harmadéves mezni őket, vigyázni rájuk, mi feladatokat kaptunk: fa­hallgatók számára azonban egyszóval, bánni velük. Köz- liújságot szerkesztettünk, nem ért véget a tanév: ró- ben elgondolkozhatunk, hogy gazdasági ügyeket intéztünk, juk még két hét kötelező mindaz, amit előadáson hal- nagy ritkán, egy-egy hivata­nevelési gyakorlat lünk, hogyan alkalmazható los csoportvezető távolléte esetén foglalkozásokat vezet­hát — tengtünk­Az igazság másik olda­nyári vár. Erről beszélgettünk Gruber László egyetemi ad­junktussal: — A cél az, hogy a leen­itt, a diákok között. Az újszeged—Maros-tői tünk, és KISZ-táborban már nem lengtünk, ilyen egyértelmű véleménye­dé pedagógusok ismerkedje- ket hallani. Itt, a töltés mel- la, hogy mint „külső megfi nek a nevelőmunkával, sze- letti kis nyárfaerdőben üze- gyelők", sokat tanultunk, rezzenek gyakorlatot a kü- mi KISZ-alapszervezetek lönböző feladatok megoldó- agitációs-propaganda felelő sában. Az idei gyakorlato- seinek és kultúrosainak egy­kon részt vevő 200 hallgató az különbözőbb részein találha­tóbb mint hetes továbbképzése ország leg- A 250 fiatal reggel kilenctől Egyrészt az előadásokból, másrészt a különböző viták­ból megismertük a munkás­folyik. fiatalok, az üzemi KISZ­élet problémáit. Ezeket a délután ötig előadásokat tapasztalatokat persze főként tó KISZ- és napközis tábo- hallgat, illetve kisebb cso- az egyetemi KISZ-vezetők rokba, valamint a MÁV és portokba osztva beszéli meg hasznosíthatnák. Talán ér­a SZOT gyermeküdülőibe ka- a hallottakat, öt óra után demes lenne a jövőben arra Szegeden kulturális és sportrendezvé- figyelni, hogy az ilyen jelle­az nyek folynak; a tábor épp a KISZ- házi kézilabdadöntőtől han­hallga- gos, amikor a négy egyete­mistával, Cseh Katalinnal, pott beosztást, napközis táborokban és újszeged—Maros-tői táborban dolgoznak tóink. őket osszák gű táborokba be. A tábor vezetői, Sebe Já­nos és Tóth Zsuzsa, a me­A tarjáni általános iskoló- Nagy Edittel, Sobor Angélá- gyei KISZ-bizottság titkára, ban Dubay Józsefné elmond- val és Szabó Lajossal egy- illetve kultúrosa, egyetérte­ja, hogy öt iskola napközisei, más mellé kuporodunk a nek az egyetemistókkal. Pél­összesen 180 gyerek tölti itt pályát szegélyező töltésen: a nyarat, úttörőtóborban. 12 — Az első egy-két nap fo­rajra osztották őket, ezek galmunk sem volt, hogy mit közül hetet pedagógusok, ötöt pedig a nyári gyakorla­tukat végző hallgatók ve­zetnek. Pedagógus és hall­daként Szabó Lajost említik, aki az egyetemi KlSZ-szer­vezet aktív tagja, s itt is is keresünk itt tuladonkép- gyorsan feltalálta magát. Vé­pen. A táborban ugyanis speciális, üzemi KISZ-élettel kapcsolatos kérdésekkel fog­gató hatásköre között nincs lalkoznak, abelyek előttünk különbség: saját rajukban teljesen ismeretlenek. Ró­kultúrfoglalkozásokat vezet­nek, házi Ki mit tud ?-ra ké­szülnek, kirándulnak. adásul az egyetemen semmi­féle tájékoztatást sem tud­gül, mintegy a beszélgetések summázásaként, egyetemis­ták és táborvezetők egyönte­tűen állapítják meg: az ilyen jellegű táborok inkább a megfigyelésen alapuló ta­pasztalatszerzésre, mint a tak adni az itt folyó munká- gyakorlati nevelőmunkára A nevelési gyakorlatot ról, nem tudtunk előre ké- adnak lehetőséget. végző öt kislányból csak ket- szülni sem. Később, ahogy Szajbély Mihály rólva. Gardi József műszaki titkár és Jó járt János hid­ügyi előadó arról tájékoztat­tak, hogy a hidon folyó munkálatok egyáltalán nem rendkívüliek, beletartoznak a szokásos hídfelújítások so­rába. Ilyen nagyságú hidat, mint a szegedi közúti híd is, álta­lában tízévenként vizsgálnak felül mindenféle szempont­ból. A nagy hidak fenntar­tása a Közlekedés, és Posta­ügyi Minisztérium által meg­határozott módon történik. A hidakat rendszeres vizsgálat alá kell venni, s a feltárt hibákat haladéktalanul ki kell javítani. A KPM Csong­rád megyei Közúti Igazga­tósága mellett dolgozik a Hídépítő Vállalat: a pillére­ket sorra felújítják, azokat megszabadítják az úgyneve­zett avasodásoktól. A Buda­pesti Műszaki Egyetem geo­déziai tanszéke pedig ugyan­akkor végzi a szükséges mű­szeres beméréseket. Erre azért ls van szükség, hogy megvizsgálják: az 1970-es nagy árvíznek nem volt-e esetleg olyan utóhatása a híd lábazataira, amelyet kor­rigálni kell. Másrészt arra is figyelemmel kell lenni, hogy a partfal rekonstrukciójával a meder is módosulni fog, amelynek hatására előre szá­mítani kell. A Budapesti Műszaki Egye­tem geodéziai tanszékének munkatársai mind a szegedi, mind pedig az újszegedi ol­dalon a hídtól 200 méterre új észlelőhelyeket létesítet­tek a régiek felhasználásé­val. A pillérekről, mintalap­hálózatról végezhetők el a szükséges műveletek, ame­lyek egyébként a híd funk­cionálására semmilyen be­folyással nincsenek. A KPM Csongrád megyei Közúti Igazgatósága az egész nyá­ron tartó folyamatos mun­kára mintegy másfél millió forintot fordít. A pillérek ja­vítása, majd a szükséges mű­szeres bemérések elvégzése után átveszi a terepet a Köz­úti Gépellátó Vállalat híd­fenntartó részlege, amely ki­cseréli az esetleges megla­zult szegecseket, felülvizs­gálja a pilléreken a görgő­ket, amelyeken a híd nyug­szik. Ezt a munkát követi majd a hid teljes átfestése, amelyre valószínűleg jövőre kerül sor. fe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom