Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

4 SZERDA, 1973. JÚLIUS 4. 3 A rózsa nemzeti parkja Bulgária elsősorban csodálatos rózsáiról hires A nevezetes virág legillatosabb és legértékesebb példánya az úgynevezett damaszkuszi rózsa, amelyet körülbelül 300 évvel ezelőtt hoztak be Szíriából, és a kazánlaki völgybe telepítették. A völgyet a Sztara Planina és a Szredna Gora hegységek övezik, területe száz kilométer hoszazú és húsz kilométer széles. A völgyben több -mint százhektárnyi rózsát ültettek. A hírneves rózsaolajat főleg a damaszkuszi CÓzsaból sajtolják. A varázslatos rózsavölgy központja Kazánlak-város, ahol tudományos intézetet építettek az olajtartalmú rózsák kutatására. Ugyancsak itt található a világ egyetlen „rózsamúzeuma", ahol több száz kiállítás mesél Bulgária „rózsatörténetéről". Az elkövetkezendő években nemzeti parkot létesítenek Kazánlakban — a rózsa tiszteletére. A parkban modern szállodát és éttermet is építenek. (BUDAPRESS—SOFIAPRESS) Milyen a korszerű szőlőtelepítés ? Új gépekhez és társulásokhoz visz az út Várható volt, hogy a kor- egész sor erőgép, permetező eddig forgalomba levőkhöz inany új rendszert dolgoz ki berendezés, és sok közreműa nagyüzemi szőlőtelepítések ködő ember munkáját takaes felújítások állami támoga- ríthatjuk meg a hellkopterlására, hiszen a termelő gaz- rel. Azért nem ennyire egydaságok saját erejükből ezt értelmű a számítás, mert lea fontos munkát nem tudnák mosó permezetezés esetén, elvégezni. A támogatás fel- vagy erős mérgek használatételei lényeges változást sür- takor továbbra sem nélkügetnek. Azt szeretnék elérni, lözhetők a földi gépek. Az hogy szőlőtermesztéssel * ne viszont kész ráfizetés lenne, azok a gazdaságok foglalkoz- ha rengeteg gépünk hol dolzanak, amelyeknek „átmene- gozna, hol nem. A helikopter tj megváltás" a telepítés, mellett olyan nagy teljesítazok inkább, ahoi valóbán ményű berendezést javasoljó szőlő terem, és a termesz- nak e föladatok elvégzésére, tes föltételei később is biz- amelyek naponta 300 holdon mérjük. Ha ezek és azok teljesítményét hasonlítjuk össze, és alapos számításokat végzünk, itf a gépóriásokra szavaznak a szakemberek, Társulások tudnak ilyen gépeket előnyös föltételekkel működtetni. A tanácskozás célja az volt, hogy az új állami támogatás igénybevétele előtt végiggondolják a gazdaságok vezetői, merre lépjenek tovább. A jövő útja mindenképpen a jól gépesíthető — helikopter és kombájn —, bőven termő és ízletes szőlőt, tosithatók. végezhetik el a vegyszeres A közelmúltban a helikop- növényvédelem munkálatait, J^™ f™!?™*^!^*!** * J*^®?™"*& a szoros e^ttműköedés; Ásotthalmon összegyűlt szak- vegyszeres ártalmaktól megÁllami védi a gép kezelőit. Drágák vezetője — ezek a gépek, ha árukat az igazgató és a társulások felé is. emberek a Szegedi Gazdaság két Pásztói Lajos Lajos László főkertész — és Kiss Sándor, a megyei tanács főelőadója gondolatait követve arról tanácskoztak, mostani adottságaink és várható lehetőségeink figyelembevételével megyénkben, elsősorban a szegedi járás homokján milyen szőlőtelepítés tekinthető korszerűnek. Úgy találták, a korszerű telepítésnek méreteiben is korszerűnek kell lennie. A mostani permetezés helyébe — gazdasági számitások és munkaerő-problémák miatt — mindenképpen a helikopterrel végezhetőt kell kalkulálniuk, ez pedig akkor fizetődik ki legjobban, ha legalább kétezer holdra rúg a telepítés. Bőven termő, jó bort adó fajtákra van szükség természetesen. legalább száz mázsára lehessen számítani hektáronként. A szőlőművelés esak akkor fizetődik ki, ha a feldolgozás. palackozás haszna is a gazdaságoknál csapódik ie, erre a munkára is be kell rendezkedni tehát. A munkaerő hiánya akkor a legfájdalmasabb, ha szüretre érett a szőlő. Az idilli hangulatú szüreteket visszaálmodni se lehet, a szőlőkombéjnokat nélkülözni sem- |>AJOS UM) fökertész a „magasművelésű" szőlő H. D. A tudomány és technika művészei miképpen nem tudjuk. Ennek a praktikus szerkezetnek azonban újabb „kikötései" vannak. A gépesített szüret csak az úgynevezett magasművelésű szőlőnél oldható meg. Az egész termelési technológiát át kell szervezni tehát. Változik a sor- 'és tőtávolság — 350 és 150 centiméter a legmegfelelőbb —; a kordonok vasbeton feszítőoszlopait akácfacölöpökkel kell felváltani. A magasművelés beleszól a szőlőfajta kiválasztásába is. Olyan szőlő szerepelhet az új ültetvényeken, amelynek fagyérzékenysége nem keresztezi az előző számításokat. Területűnk tagoltságából egyenesen következik, hogy egyetlen gazdaságunk se tudna akkora területet szőlővel betelepíteni, amekkorára a gépi műveléshez szükség van. Járható útnak a gazdasagok összefogása. termelő és feldolgozó társulások alakítása látszik. A helikopteres permetezés, ha tökéletes a kiszolgálás, olcsóbb, mintha földön járó gépek végeznék. Előnyös is, mert közvetlen eső után sokszor gép még nem is léphet a szőlőbe, amikor éppen a legnagyobb szükség lenne rá. Ebből az következik, hogy bizonyítja előnyeit Művészfeltaláló... „"Mi az üveg? Van, és még sincs-! — írja Gerhart Hauptman az üvegről szóló egyik költeményében. Ez a csodálatos, talányos anyag, amely átlátszó és törékeny, amely drágakőhöz hasonló és mindig újabb és újabb emberi szükségletekre hásznosítható, közel ötezer éve izgatja az embereket." — L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas üvegiparművész egyik tanulmányából idéztük ezt a részletet. Az üveg művésze talán ötezer éve feltaláló is egyben, hiszen az üveg igen nehezen engedte, s engedi magát meghódítani. Az üveg művészi formálása nem pusztán alkotó fantázia, hanem technikai kérdés is. Annak, aki ezzel a különös anyaggal akar megbirkózni, szüntelenül kísérleteznie kell. Kísérletezés nélkül nem lehet ura senki az üvegnek, csak rabja. Nem lehet művésze, csak gyártója. Már L. Szabó Erzsébet neve, művészi' rangja sejtetni engedi, hogy műhelyében a teremtő fantáziához mesterségbeli, sőt szigorúan vett szakmai tudás párosul. De, hogy feltaláló?! Vajon'hány művész van, aki ezt mondhatja magáról? L. Szabó Erzsébet feltaláló, hivatalosan is az, két találmányát szabadalmaztatta. A találmányok címe jelzi, hogy ebben az esetben különleges feltalálóról van szó, akinek: művészi találmányai vannak! „Eljárás anyagában gyöngyözött művészi üveg előállítására" — olvashatjuk pontos elnevezésüket. — „Eljárás brokát díszítésű művészi üvegtárgyak előállítására." A szabadalmi leírásban az elsőről ez áll: „Színkompozíciók készítésére alkalmas ' eljárás ... eddig még senki által nem alkalmazott művészi módszer." A másikról pedig megtudhatjuk: „Ez az új technológia új üveget ad. Az új eljárás szembeszökő üvegesztétikai újdonságot valósít meg, a régi tompa, fénytelen színek helyett szikrázó, tüzes fényben csillogó dekorációt ad." A feltaláló művésznőnek azonban nem csupán ez a két találmánya van. Az a tükörüveg-plasztika például, melyet a televíziót néző olvasók a Tévé Galériában láthattak, szintén találmányi szintű újdonság, de mivel L. Szabó Erzsébet első két szabadalmának semmi hasznát nem látta, újabb kísérleteinek eredményeit nem szabadalmaztatta. — Az első két találmányom tíz esztendei munkám eredményeként jött létre — mondja a művésznő. — Sajnos, én nem tartozom a „szerencsés feltalálók" közé, mert az üveggyárak nem szívesen kötnek szerződést feltalálókkal. A műteremben üveg és üveg ... Pompázatos, tarka világ. Az üveg minden szépsége felszikrázik itt; poharat is sokfélét látok, mégis óvatosan emelem meg a szögletes, zöld kávéscsészét, nehogy eltörjem. Ritkán érzi ezt az ember, hogy a naponta kézbe vett használati tárgyak, üveg asztali készletek darabjai — tányérok, tálak, poharak — határozott edények legszebbjei a művészi önkifejezés produktumai. — Az üveg művésze — mondja L. Szabó Erzsébet — rá van kényszerítve a kísérletezésre. Ez az anyag rendkívül nehezen formálható, nagyon gyorsan keményedik, úgyszólván pillanatok alatt kell a formát kialakítani. Ráadásul a művészi üvegtárgyak készítése négykezes munka, egyedül nem lehet csinálni. EIŐSZÖB meg kell tervezni a formát, azután megbeszélni a fúvóval, mit is szeretnénk. Mindez azt jelenti, hogy az üvegiparművész csak úgy hozhat létre új, sajátos, egyéni stílusjegyeket, ha anyagát belülről is ismeri, alakítani tudja. Csak így érheti el, hogy alkotó fantáziája minél szabadabban megnyilvánulhasson az üvegek formájában, színében. Hazánkban ez a művészeti ág, amit L. Szabó Erzsébet művel, még gyerekcipőben jár. Nagy egyéniségekkel alig dicsekedhet a feltaláló művésznőn kívül, akinek új technikai eljárásain kívül új, általunk is jól ismert formai megoldásai is sikeresnek bizonyultak. ö tervezte például 1961-ben a ma már szinte minden háztartásban megtalálható „csőpoharakat" többízlésformáló, esztétikai ha- féle, egyebek közt a népszetással rendelkeznek. Csak ilyen kivételes pillanatokban, egy üvegiparművész műtermében forgolódva vesszük észre, hogy az üvegrű füstszínű változatban. Lényegében ez is újítás — formai újítás, csakhogy ezért nem jár jogdíj. Gulay István Keresettek az állattápszerek A Budapesti Filaxia Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalat megbízásából 1971— 72. telén kezdett foglalkozni az állattápszerek, takarmánykiegészítők, fertőtlenítő és kártevőirtó szerek forgalmazásával a Csongrád megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat. Tavaly a forgalom megközelítette a 15 ezer mázsát, mintegy 28 millió forint értékben. Akkor a filaxiás készítményeket szállító mezőgazdasági nagyüzemek és kereskedelmi szervek száma 64 volt Csongrád megyében. Az idén már 6 állami és célgazdasággal, 83 termelőszövetkezettel, illetve szakszövetkezettel, továbbá 9 ÁFÉSZ-szel és 7 kereskedelmi szervvel kötött a MÉK szállítási szerződést. A korszerű nagyüzemi állattenyésztésben és háztáji állattartásban ma már nélkülözhetetlenek a takarmánykiegészítők, állattápszerek, kártevőirtók, fertőtlenítők és tisztítószerek. Az idén előreláthatóan a felhasznált áru értéke meghaladja majd a 37 millió forintot. Az év első felében a forgalom megközelítette a 17 millió forintot. Az áruforgalmazást némileg zavarta az állategészségügyi helyzet, a termelőszövetkezetek Időszaki pénzügyi problémái, valamint az állami tejfeldolgozó iparnál a tej átvételi rendjében az átmeneti korlátozás. Különösen keresettek a tejpótló állattápszerek, és a hizlaló koncentrátumok. Ugyanúgy a vitaminok, ásványi anyagok, illetve ezeket tartalmazó egységes premixek is. Tóth Béla: Céhmesteri irományok 3®. Eljárásuk a következő: jön a semmi rosszat nem sejtő kocsi, látására a gaminsereg szétoszlik, félrehúzza magát, a fal mellé vonul mindaddig. míg a kocsi irányukba ér, ekkor előugrálnak, a lovak gyeplőjébe ragaszkodnak, egyik kioldja az istrángot, másik az ajtót nyitja föl, leeresztik a kocsi hágcsóit „s il vous piait monsleur, madame?" — (ha úgy tetszik uram, en. gedelmével asszonyom!) szólnak a bent ülőkhöz, s a kocsit leültetik rúdjával ég felé. Nincs pél • da arra, hogy a kocsiban ülőkkel illetlenül bántak. természetesen arra sincs példa, hogy valaki hasonló esetben ellenszegült volna. Párizsi lakosoknak elég tapasztalásuk van ilyesekben. Legtöbbször mosolyogva hagyják oda helyöket, s az igazi párizsi nő oly vígan fogadja el a gamin udvariasságot, mint akármelyik szalonhős hízelgő bókjait. Rátámaszkodik a gamin vállára, s kecses negédességgel lépeget a leeresztett hágcsókon lefelé, a gamin ilyenkor a kocsiba lép, leadja a talán bentfeledett poggyászt — mit a nő csinos bókkal, lekötelező nyájas szókkal fogad, s vígan lejt odább. Tudunk esetet, hogy egy gamin gyöngédségből lakáig kísérni ajánlkozott egy nőcskét, miután a finom kezekhez aránylag nehéznek találta a poggyászt, „mert" ígymond „egy francia el nem szívelheti, hogy egy nő kellemetlenséget legyen kénytelen tűrni". „Hagyja el édesem" — lőn a nő válasza — „önök most a szabadságért harcolnak, s ezt tudva, eltűrhetünk mi nők is egy kis kényelmetlenséget ..." „A kényelmetlenséget már tűri ön asszonyom: mert íme kiszállítottuk kocsijából s gyalog kell hazaVnennie, ezen nem • segíthetek! De segítek legalább ott ahol lehet, s a csomagot utána viszem: ha ezt nem teszem, a lovagiasság ellen vétek, pedig ez olly hiba lenne mit semmi nem képes kimenteni, még a szabadságért való harc sem, asszonyom!" St. Denis, st. Martin utcákban kezdődik a zaj, ez a valódi forradalmi rész. 200 egyén puszta kézzel foszt meg fegyverétől egy csapat katonát. Barrikádok emelkednek utcai kövekből, bútordarabok töltik be a hézagot, az egészet keresztbe tett vasrudakkal erősítik össze. Dühös csata folyik A katonaság szuronnyal rohan, a nép lövéssel felel. A Caroussel piacon nem engednek senkit keresztül. a Király Nemour és Montpansier hercegek kíséretében lóháton jelenik meg, beszédet tart a nemzetőrséghez, ami hasztalan fáradság! Bajos orránál vezetni az egyszer megcsalt franciát, itt szóvirág nem elég, itt nincs táblabíró, s pusztában elhangzott kiáltás a kegyes királyi hang. 9 órakor a St. Martin, St. Denis utcákon temérdek barikád áll készen, katonásan őrzi a nép. A hazamenőket legnagyobb szívességgel segítik keresztül s vezetik lakóajtajáig. A Rambuteau utcában fáklyás egyének járják sorra a házakat. addig kopogtatnak, még valaki megjelenik — „Ki az?" — „A nép!" — „Mit akar?" — „Fegyvert. ha van!" — „Van!" — A kapukon, ahol kiadják, e szavak olvashatók: „Kiadták a fegyvert." Est beálltával oszlik a tömeg. — Az utcák néptelenek, a boltok zárva, s mintha éjfél után járna az idő, oly csend a falak közt. Egy-egy sebesen elhaladó kocsi dörgése, vagy a halkan elvonuló nemzetőrsereg lépteinek kopogásától hangzik pillanatra a kövezet, azután ismét előbbi csend. 120-ra teszik az elfogottakat, 80-ra a sebesültek, s 59-re a holtak számát. A Victoire piacon, a boulevardokon őrtüzek égnek, körülötte katonák — barátságosan beszélgetnek • a közibök telepedett egyénekkel kik társaik ' a nép védelmére szólítják fel őket. A nép is őrtüzet gyújt a barikádok mögött, s virraszt — szemében élénk tüze ragyog az elszántságnak. „Száraz kenyéren rágódik s — aranyszabadságról álmodozik!" Senki nem, tudja, mit hoz a holnap. (Folytatjuk.)