Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

4 SZERDA, 1973. JÚLIUS 4. 3 A rózsa nemzeti parkja Bulgária elsősorban csodálatos rózsáiról hires A nevezetes virág legillatosabb és legértékesebb példánya az úgynevezett da­maszkuszi rózsa, amelyet körülbelül 300 évvel ezelőtt hoztak be Szíriából, és a kazánlaki völgybe telepítették. A völgyet a Sztara Planina és a Szredna Gora hegy­ségek övezik, területe száz kilométer hosz­azú és húsz kilométer széles. A völgyben több -mint százhektárnyi rózsát ültettek. A hírneves rózsaolajat főleg a damaszkuszi CÓzsaból sajtolják. A varázslatos rózsavölgy központja Ka­zánlak-város, ahol tudományos intézetet építettek az olajtartalmú rózsák kutatásá­ra. Ugyancsak itt található a világ egyet­len „rózsamúzeuma", ahol több száz kiál­lítás mesél Bulgária „rózsatörténetéről". Az elkövetkezendő években nemzeti par­kot létesítenek Kazánlakban — a rózsa tiszteletére. A parkban modern szállodát és éttermet is építenek. (BUDAPRESS—SOFIAPRESS) Mily­en a korszerű szőlőtelepítés ? Új gépekhez és társulásokhoz visz az út Várható volt, hogy a kor- egész sor erőgép, permetező eddig forgalomba levőkhöz inany új rendszert dolgoz ki berendezés, és sok közremű­a nagyüzemi szőlőtelepítések ködő ember munkáját taka­es felújítások állami támoga- ríthatjuk meg a hellkopter­lására, hiszen a termelő gaz- rel. Azért nem ennyire egy­daságok saját erejükből ezt értelmű a számítás, mert le­a fontos munkát nem tudnák mosó permezetezés esetén, elvégezni. A támogatás fel- vagy erős mérgek használa­tételei lényeges változást sür- takor továbbra sem nélkü­getnek. Azt szeretnék elérni, lözhetők a földi gépek. Az hogy szőlőtermesztéssel * ne viszont kész ráfizetés lenne, azok a gazdaságok foglalkoz- ha rengeteg gépünk hol dol­zanak, amelyeknek „átmene- gozna, hol nem. A helikopter tj megváltás" a telepítés, mellett olyan nagy teljesít­azok inkább, ahoi valóbán ményű berendezést javasol­jó szőlő terem, és a termesz- nak e föladatok elvégzésére, tes föltételei később is biz- amelyek naponta 300 holdon mérjük. Ha ezek és azok tel­jesítményét hasonlítjuk össze, és alapos számításokat vég­zünk, itf a gépóriásokra sza­vaznak a szakemberek, Tár­sulások tudnak ilyen gépeket előnyös föltételekkel működ­tetni. A tanácskozás célja az volt, hogy az új állami támo­gatás igénybevétele előtt végiggondolják a gazdaságok vezetői, merre lépjenek to­vább. A jövő útja minden­képpen a jól gépesíthető — helikopter és kombájn —, bőven termő és ízletes szőlőt, tosithatók. végezhetik el a vegyszeres A közelmúltban a helikop- növényvédelem munkálatait, J^™ f™!?™*^!^*!** * J*^®?™"*& a szoros e^ttműköedés; Ásotthalmon összegyűlt szak- vegyszeres ártalmaktól meg­Állami védi a gép kezelőit. Drágák vezetője — ezek a gépek, ha árukat az igazgató és a társulások felé is. emberek a Szegedi Gazdaság két Pásztói Lajos Lajos László főkertész — és Kiss Sándor, a megyei tanács főelőadója gondolatait követ­ve arról tanácskoztak, mosta­ni adottságaink és várható lehetőségeink figyelembevé­telével megyénkben, elsősor­ban a szegedi járás homok­ján milyen szőlőtelepítés te­kinthető korszerűnek. Úgy találták, a korszerű telepítés­nek méreteiben is korszerű­nek kell lennie. A mostani permetezés helyébe — gaz­dasági számitások és mun­kaerő-problémák miatt — mindenképpen a helikopter­rel végezhetőt kell kalkulál­niuk, ez pedig akkor fizető­dik ki legjobban, ha legalább kétezer holdra rúg a telepí­tés. Bőven termő, jó bort adó fajtákra van szükség termé­szetesen. legalább száz má­zsára lehessen számítani hek­táronként. A szőlőművelés esak akkor fizetődik ki, ha a feldolgozás. palackozás haszna is a gazdaságoknál csapódik ie, erre a munkára is be kell rendezkedni tehát. A munkaerő hiánya akkor a legfájdalmasabb, ha szü­retre érett a szőlő. Az idilli hangulatú szüreteket vissza­álmodni se lehet, a szőlő­kombéjnokat nélkülözni sem- |>AJOS UM) fökertész a „magasművelésű" szőlő H. D. A tudomány és technika művészei miképpen nem tudjuk. En­nek a praktikus szerkezetnek azonban újabb „kikötései" vannak. A gépesített szüret csak az úgynevezett magas­művelésű szőlőnél oldható meg. Az egész termelési tech­nológiát át kell szervezni te­hát. Változik a sor- 'és tőtá­volság — 350 és 150 centimé­ter a legmegfelelőbb —; a kordonok vasbeton feszítő­oszlopait akácfacölöpökkel kell felváltani. A magasmű­velés beleszól a szőlőfajta kiválasztásába is. Olyan sző­lő szerepelhet az új ültetvé­nyeken, amelynek fagyérzé­kenysége nem keresztezi az előző számításokat. Területűnk tagoltságából egyenesen következik, hogy egyetlen gazdaságunk se tud­na akkora területet szőlővel betelepíteni, amekkorára a gépi műveléshez szükség van. Járható útnak a gazda­sagok összefogása. termelő és feldolgozó társulások ala­kítása látszik. A helikopteres permetezés, ha tökéletes a kiszolgálás, ol­csóbb, mintha földön járó gépek végeznék. Előnyös is, mert közvetlen eső után sok­szor gép még nem is léphet a szőlőbe, amikor éppen a legnagyobb szükség lenne rá. Ebből az következik, hogy bizonyítja előnyeit Művészfeltaláló... „"Mi az üveg? Van, és még sincs-! — írja Gerhart Hauptman az üvegről szóló egyik költeményében. Ez a csodálatos, talányos anyag, amely átlátszó és törékeny, amely drágakőhöz hasonló és mindig újabb és újabb em­beri szükségletekre hászno­sítható, közel ötezer éve iz­gatja az embereket." — L. Szabó Erzsébet Munkácsy-dí­jas üvegiparművész egyik tanulmányából idéztük ezt a részletet. Az üveg művésze talán öt­ezer éve feltaláló is egyben, hiszen az üveg igen nehezen engedte, s engedi magát meghódítani. Az üveg művé­szi formálása nem pusztán alkotó fantázia, hanem tech­nikai kérdés is. Annak, aki ezzel a különös anyaggal akar megbirkózni, szüntele­nül kísérleteznie kell. Kísér­letezés nélkül nem lehet ura senki az üvegnek, csak rabja. Nem lehet művésze, csak gyártója. Már L. Szabó Erzsébet ne­ve, művészi' rangja sejtetni engedi, hogy műhelyében a teremtő fantáziához mester­ségbeli, sőt szigorúan vett szakmai tudás párosul. De, hogy feltaláló?! Vajon'hány művész van, aki ezt mond­hatja magáról? L. Szabó Erzsébet felta­láló, hivatalosan is az, két találmányát szabadalmaztat­ta. A találmányok címe jel­zi, hogy ebben az esetben különleges feltalálóról van szó, akinek: művészi talál­mányai vannak! „Eljárás anyagában gyöngyözött mű­vészi üveg előállítására" — olvashatjuk pontos elnevezé­süket. — „Eljárás brokát dí­szítésű művészi üvegtárgyak előállítására." A szabadalmi leírásban az elsőről ez áll: „Színkompozíciók készítésére alkalmas ' eljárás ... eddig még senki által nem alkal­mazott művészi módszer." A másikról pedig megtudhat­juk: „Ez az új technológia új üveget ad. Az új eljárás szembeszökő üvegesztétikai újdonságot valósít meg, a régi tompa, fénytelen színek helyett szikrázó, tüzes fény­ben csillogó dekorációt ad." A feltaláló művésznőnek azonban nem csupán ez a két találmánya van. Az a tükörüveg-plasztika például, melyet a televíziót néző ol­vasók a Tévé Galériában lát­hattak, szintén találmányi szintű újdonság, de mivel L. Szabó Erzsébet első két sza­badalmának semmi hasznát nem látta, újabb kísérletei­nek eredményeit nem szaba­dalmaztatta. — Az első két találmá­nyom tíz esztendei munkám eredményeként jött létre — mondja a művésznő. — Saj­nos, én nem tartozom a „szerencsés feltalálók" közé, mert az üveggyárak nem szívesen kötnek szerződést feltalálókkal. A műteremben üveg és üveg ... Pompázatos, tarka világ. Az üveg minden szép­sége felszikrázik itt; poha­rat is sokfélét látok, mégis óvatosan emelem meg a szögletes, zöld kávéscsészét, nehogy eltörjem. Ritkán ér­zi ezt az ember, hogy a na­ponta kézbe vett használati tárgyak, üveg asztali készle­tek darabjai — tányérok, tálak, poharak — határozott edények legszebbjei a művé­szi önkifejezés produktumai. — Az üveg művésze — mondja L. Szabó Erzsébet — rá van kényszerítve a kísér­letezésre. Ez az anyag rend­kívül nehezen formálható, nagyon gyorsan keményedik, úgyszólván pillanatok alatt kell a formát kialakítani. Ráadásul a művészi üvegtár­gyak készítése négykezes munka, egyedül nem lehet csinálni. EIŐSZÖB meg kell tervezni a formát, azután megbeszélni a fúvóval, mit is szeretnénk. Mindez azt je­lenti, hogy az üvegiparmű­vész csak úgy hozhat létre új, sajátos, egyéni stílusje­gyeket, ha anyagát belülről is ismeri, alakítani tudja. Csak így érheti el, hogy al­kotó fantáziája minél szaba­dabban megnyilvánulhasson az üvegek formájában, szí­nében. Hazánkban ez a művészeti ág, amit L. Szabó Erzsébet művel, még gyerekcipőben jár. Nagy egyéniségekkel alig dicsekedhet a feltaláló művésznőn kívül, akinek új technikai eljárásain kívül új, általunk is jól ismert formai megoldásai is sikeresnek bi­zonyultak. ö tervezte példá­ul 1961-ben a ma már szinte minden háztartásban megta­lálható „csőpoharakat" több­ízlésformáló, esztétikai ha- féle, egyebek közt a népsze­tással rendelkeznek. Csak ilyen kivételes pillanatok­ban, egy üvegiparművész műtermében forgolódva vesszük észre, hogy az üveg­rű füstszínű változatban. Lé­nyegében ez is újítás — for­mai újítás, csakhogy ezért nem jár jogdíj. Gulay István Keresettek az állattápszerek A Budapesti Filaxia Oltó­anyag és Tápszertermelő Vállalat megbízásából 1971— 72. telén kezdett foglalkozni az állattápszerek, takarmány­kiegészítők, fertőtlenítő és kártevőirtó szerek forgalma­zásával a Csongrád megyei Mezőgazdasági Termékérté­kesítő Szövetkezeti Közös Vállalat. Tavaly a forgalom megközelítette a 15 ezer má­zsát, mintegy 28 millió fo­rint értékben. Akkor a fi­laxiás készítményeket szál­lító mezőgazdasági nagyüze­mek és kereskedelmi szervek száma 64 volt Csongrád me­gyében. Az idén már 6 álla­mi és célgazdasággal, 83 ter­melőszövetkezettel, illetve szakszövetkezettel, továbbá 9 ÁFÉSZ-szel és 7 kereskedel­mi szervvel kötött a MÉK szállítási szerződést. A kor­szerű nagyüzemi állatte­nyésztésben és háztáji állat­tartásban ma már nélkülöz­hetetlenek a takarmányki­egészítők, állattápszerek, kár­tevőirtók, fertőtlenítők és tisztítószerek. Az idén elő­reláthatóan a felhasznált áru értéke meghaladja majd a 37 millió forintot. Az év első felében a for­galom megközelítette a 17 millió forintot. Az árufor­galmazást némileg zavarta az állategészségügyi helyzet, a termelőszövetkezetek Idő­szaki pénzügyi problémái, valamint az állami tejfeldol­gozó iparnál a tej átvételi rendjében az átmeneti kor­látozás. Különösen keresettek a tej­pótló állattápszerek, és a hizlaló koncentrátumok. Ugyanúgy a vitaminok, ás­ványi anyagok, illetve eze­ket tartalmazó egységes premixek is. Tóth Béla: Céhmesteri irományok 3®. Eljárásuk a következő: jön a semmi rosszat nem sejtő kocsi, látására a gaminsereg szétosz­lik, félrehúzza magát, a fal mellé vonul mind­addig. míg a kocsi irányukba ér, ekkor előug­rálnak, a lovak gyeplőjébe ragaszkodnak, egyik kioldja az istrángot, másik az ajtót nyitja föl, leeresztik a kocsi hágcsóit „s il vous piait monsleur, madame?" — (ha úgy tetszik uram, en. gedelmével asszonyom!) szólnak a bent ülőkhöz, s a kocsit leültetik rúdjával ég felé. Nincs pél • da arra, hogy a kocsiban ülőkkel illetlenül bán­tak. természetesen arra sincs példa, hogy valaki hasonló esetben ellenszegült volna. Párizsi la­kosoknak elég tapasztalásuk van ilyesekben. Legtöbbször mosolyogva hagyják oda helyöket, s az igazi párizsi nő oly vígan fogadja el a ga­min udvariasságot, mint akármelyik szalonhős hízelgő bókjait. Rátámaszkodik a gamin vállára, s kecses negédességgel lépeget a leeresztett hág­csókon lefelé, a gamin ilyenkor a kocsiba lép, leadja a talán bentfeledett poggyászt — mit a nő csinos bókkal, lekötelező nyájas szókkal fo­gad, s vígan lejt odább. Tudunk esetet, hogy egy gamin gyöngédség­ből lakáig kísérni ajánlkozott egy nőcskét, mi­után a finom kezekhez aránylag nehéznek ta­lálta a poggyászt, „mert" ígymond „egy francia el nem szívelheti, hogy egy nő kellemetlenséget legyen kénytelen tűrni". „Hagyja el édesem" — lőn a nő válasza — „önök most a szabadságért harcolnak, s ezt tud­va, eltűrhetünk mi nők is egy kis kényelmet­lenséget ..." „A kényelmetlenséget már tűri ön asszonyom: mert íme kiszállítottuk kocsijából s gyalog kell hazaVnennie, ezen nem • segíthetek! De segítek legalább ott ahol lehet, s a csomagot utána vi­szem: ha ezt nem teszem, a lovagiasság ellen vétek, pedig ez olly hiba lenne mit semmi nem képes kimenteni, még a szabadságért való harc sem, asszonyom!" St. Denis, st. Martin utcákban kezdődik a zaj, ez a valódi forradalmi rész. 200 egyén pusz­ta kézzel foszt meg fegyverétől egy csapat kato­nát. Barrikádok emelkednek utcai kövekből, bú­tordarabok töltik be a hézagot, az egészet ke­resztbe tett vasrudakkal erősítik össze. Dühös csata folyik A katonaság szuronnyal rohan, a nép lövéssel felel. A Caroussel piacon nem engednek senkit ke­resztül. a Király Nemour és Montpansier herce­gek kíséretében lóháton jelenik meg, beszédet tart a nemzetőrséghez, ami hasztalan fáradság! Bajos orránál vezetni az egyszer megcsalt fran­ciát, itt szóvirág nem elég, itt nincs táblabíró, s pusztában elhangzott kiáltás a kegyes királyi hang. 9 órakor a St. Martin, St. Denis utcákon temér­dek barikád áll készen, katonásan őrzi a nép. A hazamenőket legnagyobb szívességgel segítik keresztül s vezetik lakóajtajáig. A Rambuteau utcában fáklyás egyének járják sorra a háza­kat. addig kopogtatnak, még valaki megjelenik — „Ki az?" — „A nép!" — „Mit akar?" — „Fegy­vert. ha van!" — „Van!" — A kapukon, ahol kiadják, e szavak olvashatók: „Kiadták a fegy­vert." Est beálltával oszlik a tömeg. — Az utcák néptelenek, a boltok zárva, s mintha éjfél után járna az idő, oly csend a fa­lak közt. Egy-egy sebesen elhaladó kocsi dörgé­se, vagy a halkan elvonuló nemzetőrsereg lép­teinek kopogásától hangzik pillanatra a kövezet, azután ismét előbbi csend. 120-ra teszik az el­fogottakat, 80-ra a sebesültek, s 59-re a hol­tak számát. A Victoire piacon, a boulevardokon őrtüzek égnek, körülötte katonák — barátságosan be­szélgetnek • a közibök telepedett egyénekkel kik társaik ' a nép védelmére szólítják fel őket. A nép is őrtüzet gyújt a barikádok mögött, s vir­raszt — szemében élénk tüze ragyog az elszánt­ságnak. „Száraz kenyéren rágódik s — arany­szabadságról álmodozik!" Senki nem, tudja, mit hoz a holnap. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom