Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-31 / 177. szám

KEDD, 1*78. JÚLIUS 81. Mennyit kereshet a nyugdíjas — megbízás alapján? A tudomány és technika művészei Fantáziadús emberek" A múlt évben ment nyugdíjba K. L. szegedi olvasónk. 4* idén három hónapon át napi 4 órát dolgozott munkavi- _ _ _ tzony keretében, havi 1500 forintért. A közeljövőben új keretösszeget túllépi, szüne­munkahelyén szakértőként, megbízásos alapon alkalmaz- teltetik a nyugdiját abban a nák. libben a munkakörben csak a fizetett összeget hatá rgzzák meg, a munkaidőt fi6tn. Szeretné tudni.' ha ezt S£t6 az engedélyezett össze­fi megbízást elvállalja, mennyit kereshet évenként nyugdija get meghaladta továbhá a mellett? delkezés szerint, amennyiben a nyugdíjas az engedélyezett naptéri évnek társadalombiztosítási telt. Természetesen beszámít minden olyan rendelkezések szerint nsk a nyugdíjasnak, azt követő hónapjára, díjazásban an- a keretösszegbe az a mun- amelyben ujabb aki kabér is, amelyet a nyugdí- részesüL munkaviszonyon kívül meg- jas az év folyamán munka-^MÉM^I bízás alapján vállal mun- viszony, kisipari szövetkezeti jazásnak a keretösszeget kát, nyugdíját addig folyó- tagsági viszony, bedolgozói meghaladó része, illetőleg az Sitják, amíg e tevékenységért jogviszony alapján kapott, egy naptári hónapra kapott kapott díja/.asa naptári éven- Ilyen esetben — mint pél- összes díjazás összege a ként a kilencezer forintot dául olvasónk esetében is — nyugdíj kétszeres összegét nem haladja meg. Ha pél- az időkeret megszűnik és he- eléri, vagy meghaladja, a év közben lyébe a kilencezer forintos nyugdíj folyósítását további • összegkeret lép. annyi naptári hónapra szü­Olvasónk esetében ez azt neteltetik — a naptári éven jelenti, hogy ha vállalja a túl is — ahányszor a keret­annyiszor 750 forinttal csök- megbízásos jogviszonyt, ak- összeget meghaladó rész több ken, ahány teljes naptári kor ebben az évben még a nyugdíj összegénél, hónap a nyugdíjazásáig el- 4500 forintot kereshet. A ren- Dr. y. M. daul a dolgozó megy nyugdíjba, a kilenc­ezer forintos keretösszeg Abban az esetben, ha a dí­Családi események László, Banfi Imrének és Se- ock és Márts Irénnek Gábor, bök Mértének Zsolt, Msdsrósr. Kovalik Györgynek és Gera Jánosnak és Nyári Piroskának Mária Honának György, Nyilasi HAZASSAG l. kerület Szered- Köröal Mihalv ás Bá- ÍV^'t".. Ba"ya" Firosaanax Maria Ilonanak György, Nyilasi MafM,Kórost aUAély ás öá- tdlt. Justin Ferencnek és Ézsiás Péternek és Polanyi Margitnak tó Veronika. Tóth István és dr Honénak Zsolt, Nagy Józsefnek Péter. Horvéth ^nSnek és Síi­Szekeres Ágnes Gerentsér Pél és Csákvári évánff Év., Kiss ru Erzsébetnek Tibor. Nagy es Benkóczi Marianna, Dobó Al- Antalnak és Csávés Erzsébet- Istvánnak és Juhász Jullannánek tila és Bejgó Aranka. Sás Meny- nek Mónika, Kiss Lászlónak és Julianna nevű gyermekük szü­.. .,.,„ B.irc7,j Vass Honának László Attila, letett. 991 Dr. Pungor Ernő profesz­szor a Budapesti Műszaki Egyetem dékánja az általá­nos és analitikai kémia­tanszék tanszékvezető taná­ra. Találmányok egész sere­ge fűződik a nevéhez. Mű­szerszabadalmainak száma hatvan fölött van. Szigorú, fegyelmezett al­kat, roppant nehéz riport­alany. Röviden, gyors sza­vakkal válaszol, leírni alig győzi az ember. Azt mondta róla valaki: sikeres feltalá­ló. Pungor professzor szá­momra annak a megtestesí­tője, aki csupán annyi szót szán egy kérdésre, amennyit az megérdemel. Egy szóval sem többet. Tudományos eredményekben gazdag pá­lyafutását csupán néhány évszámmal mutatta be: 1943­ban beiratkozott az egye­temre. 1948-tól 1962-ig az Eötvös Lóránd Tudomány­egyetemen oktatott, három éve pedig a Budapesti Mű­szaki Egyetem professzora. emberek. Bármilyen talál­mányról legyen szó, megal­kotásához erős fantázia kell. Egyébként fantáziája minden embernek van, csak az egyik viccek kitalálására használ­ja fel. a másik műszaki probléma megoldáséra. — Most nemcsak a felta­lálót, az egyetemi oktatót is kérdezem: tehet-e, tesz-e az egyetem azért, hogy a hall­gatók valaha szintén képe­sek legyenek feltalálni. Le­het-e feltalálóvá nevelni? — Nehéz kérdés. Felta­lálót az egyetem nem tud nevelni, csak a társadalmi, az ipari igény. A mJ felada­tunk, az oktatóké az. hogy olyan alapot adjunk a hall­gatóknak, aminek segítségé­vel jól tudnak gondolkodni. Tudományos gondolkodásra nevelünk az egyetemen. — Arra gondoltam, hogy a tudományos diákkörön ke­resztül bevezetik a diáko­kat egyes kutatási témákba. hárt és Balds Dorottya, Alajos és Sobor Angéla, Merőri Nagyheska Mihálynak és Angyal Psrane és dr. Lakatus Erzsótm, Erzsébetnek Zsolt Mihály. Hor­Ssács János és Sadltr Hajnal- váth Mihálynak és Dávid" Erzsé­ká. Varga István és Majoros beinek Ildikó, Juhász Jánosnak HALALOZAS 1. kerület Matild íovács Gábor Majoros betnek Ildikó, Juhász Jánosnak és Bodó és Kovács Erzsébetnek Zoltán Szeged t Kappan-Tóth István, Máris, Mészáros Tibor és Frank Csaba. Nagy Györgynek és Va- Patakl Jénosné Balázs Ilona, Folberth István Péter Anna, Judit, res Rozáliának István György, • ,, . . ••( Ladányi Ágnes, Kotogány Adám Kovács Ferencnek és Vlncze Molnár Lajosné Löbl Antónia, és Csenkl Hajnalka, Seres let- Máriának Ferenc Attila, Kopasz Komáromi István, Kalmár Ist­ván és Berkes Ildikó, Somogyi Lászlónak és Györfi Annának vénné Kirí Viktória, pap Ist­Lészló és Györfl Erzsébet Mar- Róbert László. Kondor Gyulá- vinné öl é Zsófia, Török György, tonosl László éa Szanka Márta, nak és Földest Juliannának Ju- Benedek Akosné Molnár Etelfca. lTnal látván áe Szemerédi "su- óit. Bimamóczy Tivánnak és Park« J™". Demásdl Balázs, zsanna BaandV László és Gie- K^ln Magdolnának Anita, Kai- Borsik Józaef, Majnek Lajos, eíTs ítona Ácsán József és Szs- mír Zoltánnak és Megyert Ju- Vicsai Béláné Uebán Erzsébet, fal Emt Szíibo ^éilfáljT és^Csor- "'"nának Adrián Zoliin* Frank JrugU ba Etalka Eva, Csépi Imre és " vénnak és Szűcs Jolánnak Erdélyi Erzsébet meghalt. Seller Ilona. Orodán András és lgtv*"' st?"IP"y , J4"°,',1ak Pataki Melinda. Lengyel Tibor «'ek"a" "ónénak Gellért Já­es stein Mag<lolna háaassigJt nos, Sebestyén Mártonnak és köttek. Szorcg: Balla István és Sze­kuls Katalin házasságot kötöt­tek. II. kerület Szeged: Csikós Gyula Szil­veszter és Borka Ilona. Tóth Jó­zsef éa Papp Hona, Galiba Pél András és Sztojlnov Anna Aran­ka. Molnár Tibor László éa n. kerület Szeged: Szalma vincéné Ta­Csótl Magdolnának Timea Ber- nács Julianna. Somogyi Istvánné nadett, Feró Lajoana* e. E.ekes MgJgf'SiU^ JÓZSef' Margitnak Lajos, Csamangó Ist­vánnak és Kanyuk Ibolyának Zoltán nevü gyermekük szü­letett. m. kerület Szeged: Balog János Jenőnek Anna. Polacsek Papdl Etelka Margit, Német és Fődi Anna Máriának Péter najcsik MargitJ Sándor és Kalapács Máris, Ne­messányl Lajos és Sáfár Ibo­lya. Varga tán Zsolt, Kurunczai Józsefnek györgy Máténé m. kerület Szeged: Bozóki Antal, Eperjesi Imréné Árva Rozália, Pataki Istvánná Hevesi Mária, Bezilnár Oyörgyné Oroszi Irén. Tuksa Józsefné Du­Bodor János, János, Böngyik Zoltán József- Nagy János, Budai Ferenc, Sza nek éa vőneki Katalinnak Zol- bó Zoltán, Bodor Lajos, Nagy­Toth Rozália, és Gálig Veronikának Edit, Oa- Véezi György, Fa Péterné Lauer raml Ferencnek és Rásó Jolán- Magdolna, Pesti Vincéné Batkl Tóth Béla: Céhmesteri irományok zsanna házasságot kötöttek. ni kerület Szeged: Godó János és Nyári nak Enikő Hedvig. Pesti Dezső­Piroska Etelka Rózsi László és vess Erzsébet, Vajkay Mihály es Lakatos Márta. Katona lat­van és Varga Agnas. Fricska László és Lukács Margit Julian­na. Farkas Ferenc és Lakatos Lanka Julianna, Fülöp Imre és Berki Magdolna Elvira, Bíró Im­re és Sándor Ilona házasságot kötöttek. SZULETBÜ L kerület Szeged: Paál Oszkárnak és KakU Honának Mónika, csúcs Gazinak éa Tandari Piroskának Hlés, Rácz Mihálynak és Calpak Honának Mihály Zoltán, Balázs Lászlónsk ós Szabó Klárának László, Vlgh Tamásnak és Zsar— nóezkl Máriának Eva Mária, Ktaapátl Istvánnak éa Saras Ho­nának Beáta Mária, Csorba Ist­vánnak és Elek Zsuzsannának Ferenc, Marótt Ferencnek és Marion Máriának Oyula Eda, Csomor Antalnak éa Urbancsok Mariának Gyula, Finta István­nak és Szegi Juliannának Mó­nika Julianna, Uskl Jánosnak és Sallágyl Katalinnak János Gábor, Apjok Mihálynak éa Száraz Margitnak Endre, Terhei István­nak és Terhes Varonlkának Mó­nika Vera, Vér Antalnak éa Fe­katú Gizellának László, Vér An­talnak ós Feketü Oizellinak Zsolt, Császár Jánosnak éa Ki­rály Editnek Csilla, André Já­nosnak éa Szabó Ilonának Csa­ba. Gyenes Józsefnek éa Banka Máriának József Zoltán, Halácsi Tivadarnak és Csordás Margit­nak Akos Tivadar, Mihály Jó­zsefnek éa Korom Erzsébetnek Eva, Rankl Lajosnak és Somos Juditnak Zoltán László, Détárl Lászlónak és Bódl Ilonának Zita Ilona. Oeiger Andrásnak és Ko­vács Máriának Tamás, Szabó Farancnak és Tanács Ilonának Beatrix. Domonkos Péternek és Rozsogt Annának Csaba, Berkó — Volt már professzor úr ilyen kényszerhelyzetben? — Hogyne! Például ami­kor aránytalanul rövid idő . , . , alatt kellett e«v előadást Bz nem Jelentl azt- hogy lé­,ATHd£ SfiTí WT*3; SSJoSSL TuUjdon^ W**™ a jövendő feltalá­iM^ Si611- P*" első találmányaim is 16iát "evelgetik? S^JX^rfímtóv?L -kényszerhelyzetben" jöttek - Más a kutatás és más s WmnTasahb S'í J£n létre- A felszabadulás utáni feltalálás. Találmány általá­S JméiJf LhíéX W* * embargónehézsé- ban csak olyanoktól várha­Tní sek miatt Magyarország nem tó. akik találkoztak az ipar. STtnlMmánvoTCl^átíaf tudott beszerezni bizonyos ral, tudják, hol szorít a H­'a i "íreket, amik pedig el- pő. Feltalálni jobbára a ban van-e szerepe a meger- engedhetetlenül szükségesek egyetem után. a gyakorlat­zésnek. az úgynevezett in- voltak a tudományos munká- tal, az iparral, a társadalom­tuíciónak? hoz. Így tudományos kutató- mai való találkozás után le­A professzor egy Athénből munkám melléktermékeiként het érkezett angol nyelvű táv- új műszereket is alkotnom Dr Pun*or Ern6 profesz­kellett. irat és egy Angliában meg­jelent tudományos dolgozata honoráriumának kézhez vé­tele közben válaszolt első kérdésünkre. szor tudományos tevékeny­— Műszaki területen, úgy ^ mellett számos társadal­mi funkciót lát el. Beszélge­tésünk közben több telefon­hívás érkezett hozzá, leg­Ilona meghalt. mondják, már nincsenek ösz­tönös feltalálók. — Miért? Adott egy be­— Egy találmány létrejöt- rendezés, egy szakmunkás többjük nem tudományos téhez két dolog szükséges, dolgozik rajta. Ez a szak- .munkájával volt kapcsolatos. Egy objektív hiány létrehoz- munkás sejt valamit, majd Eligazított, javasolt, utasított, za az igényt, tehát adott a talál egy sokkal jobb meg- Munkaideje ezért sem napi feladat. E feladat megoldását oldást. Miért ne lenne ő is hat-hét, vagy nyolc, hanem biztosítja az új gondolat, feltaláló? A feltaláláshoz tíz-tizenkét óra. aminek a megjelenése az agy. nem kell diploma. — Tud-e pihenni profesz­ban egyelőre még pszichikai- Professzor úr egy tudo- szor "r? — tettem fel utöl­lag föltáratlan folyamat. Ezt mányág szaktekintélye. Azok só kérdésemet. - El tudia-e a folyamatot nevezhetjük in- a találmányok, amelyek az felejteni munka után azt, tuíciónak. hiszen egy új gon- ön nevéhez fűződnek, e tu- amivel egész nap fogialko­dolat megjelenhet, felbuk- dományág mély Ismeretét té- 20147 kanhat az emberben úgy, telezték fel. Vajon a tudo- ~ Bn gyorsan kapcsolok hogy töpreng rajta, de új- mányos gondolkozás és a ~ felelte a „feltaláló pro­ságolvasás közben is. Aztán szakismeret mellett volt sze- íesszor" és egy újabb tele­megfigyelhető az is. hogy repe találmányai létrejötté- fon beszélgetésbe merült, amikor kényszerhelyzetben ben a fantáziának is? amibó1 megtudtam, hogy ró­ván az ember, kétszer olyan — Feltétlenül. A feltalálók vldesen Cardlffba utazik. ~ gyorsan forog az agya. valamennyien fantáziadús Gulay István 53. Ellenség van önök közelében. Szegednek 55.000­nyi népe, ha akaratban egyesül, elég lehelleté­vel elfújni a csapatot, mely szentségtelen lábak­kal közeledik a magyar szabadság ujon fel­szentelt temploméhoz. — Fel uraim, védjétek ezredéves tűzhelyeiteket — lelkesülten összeol­vadva egy akaratba, elszántan, bátran, — és paizsai lesznek önök a hongyülésnek, a kor­mánynak, a nemzetnek és kettős lesz önök di­csőségének oszlopa nemzetünk életében. — Mig Szeged áll, addig van haza és e hazán magyar nemzet él. E megismerése a nemzetnek oly nagyszerű, miként nem lehet, hogy önök uraim ezt megezáfolni engedhessék, amig egy magyar él Szegednek sánczai között. Szegednek nem le­het, nem szabad ellenség kezébe kerülni. — A nemzet bizik önökben, a nemzet támaszkodik önökre és ha lezugott az egünkön tornyosuló fergeteg s tiszta fényben álland a kivívott sza­badság napja, önöket illetendi annak első fény­sugóra, önöké leend a nemzet első hálaszózata. — Alsó seregeink felfelé rendelvék egyesü­lésre, mert egyesülésben van erő. — Ezen egye­sülés egyik támaszpontjául Szeged van számít­va, oda egy pár zászlóalj rendes őrség fog ren­deltetni; de a mellett őrt kell állani Szegedért a szegedi 6000 nemzetőrnek, s 55 000 lakosnak, hogy Szeged a nemzetnek mindenesetre meg­tartva legyen. A szegedi, s Szeged vidéki egész nemzetőrség gr. Hadik Gusztáv honvédkerületi parancsnok ezredesnek, s mihelyt megérkezendik Mottónak és Simon Katalinnak' Madersprach ezredes úr, mint szegedi dandár­parancsnok, annak rendelkezéseit teljesíteni tar­tozik." . Gyűrte is mindjárt az ingeujjat a varos. A hi­vatalos irányítás megtalálta a kemény vezetes módját, hiszen Január végén a szerbek szoron­gatósainak alatta, csak jöttek Szegeddé, haza­felé a déli-lenti frontok és táborok. Vécsey tá­bornok hadteste Verbászról, de a bécsi tábor is sátort bontva hátrált Szegeddé. Ehhez való képest itt is sorolni kellett min­den féle események váltakozásaival, ahogy a honvédelmi bizottmány elnöke ide intett utolsó levelében. Ennek értelmében Baudisz Jó­zsef akkori térparancsnok január 25-én a kö­vetkező rendeletet eresztette szét a városban: „1-ör. E naptól minden polgári s katonai ha­tóság a mozgó sereg főparancsnoksága alá he­lyeztetik. 2-or. Minden parancs meg nem tartása kato­nai törvények szerint fenyittetend. 3-or. Minden kijárása a városnak katonai őri­zet alatt áll, s útlevél nélkül senki ki nem me­het. 4-er. Útlevelet a polgárság a kapitányságtól, a katonaság pedig zászlóalja vagy parancsnokságá­tól nyer. b-ör. Minden katona vagy polgár útlevelét a térparancsnokságnél bemutatni tartozik, ellen­esetben az őrsök által feltartóztatik. 6-or. Minden a városban levő idegen polgár, nyugalmazott vagy szabadságolt katona 48 óra alatt a térparancsnokságnál jelentkezzék. 7-er. Az újon érkezők irataikat a kijáratok őrseinél átadják, átvételét pedig a térparancs­nokságnál (iroda: Götz-, ezelőtt Benedek-ház I. emelet) személyesen eszközlik." S e szabályokat oly szigorúan, s pontosan hajtották végre, hogy a február 22-én tartott közgyűlésen is amiatt történt panaszolkodás, hogy még a tanyákra, a legrövidebb időre tartó kirán­dulásra sem lehetett útlevél nélkül kimenni. Pedig a rendre, szigor- és elővígyázatra immár szükség volt. A szerbek készülődéseinek hfrei mind határozottabbak lettek, s amint Vécsey a verbászi táborból Szeged felé kiindult, utána csakhamar egész Bács megye magyar lakossága egy nagy karavánban tartott Szeged felé. Becse, Ada, Zenta, Ö-Kanizsa, Csóka, — Bács — es Torontál megyék összes magyar községei, a szer­bek fenyegetéseitől való félelemtől űzve, január hó utolsó napjaiban rettenetes zord időben fu­tottak, menekültek községről községre. A sors­tíldözöttek csapatja, mint a hömpölygő hógo­moly, mind nagyobbra növekedett, s ezrekre rúgott a menekült családok száma. Szeged szíves, testvéries érzelemmel fogadta a hajléktalanokat, s a részvét nyilvánulása irántok határtalan volt. A nép e rettenetes időszakot „szaladás" néven sokáig fájdalmas érzelmek közt emlegeti. S va­lóban alig is lehet valami fájdalmasabb, mint a családi tűzhelyt, az édes otthont, a megszokott kényelmet, s jólétet elhagyni. Az összeírást az óriási ideszorult tömegről többször is elismételték az élelmezéssel megbí­zott emberek, de pontosat sohasem lehetett tud­ni. A sűrűségre gondolni lehet abból is. hogy a zsidó elemi iskola 4 termében 200 zsidócsalád zsúfolódott össze. Magyar és Törökkanizsa vonalában, Écska, Szárcsova láncolatában Szeged előtt egy őrvonal létesült ugyan, hevenye ellátottsággal, aminek gyöngeaégére mi sem jellemzőbb, mint hogy minden harmadik katona kezébe jutott lőfegy­ver, $ ahhoz is csak minden másodikba lőpor, és az áRyúkhoz valókról nem is beszélve. A legénység panaszait büntetéssel nyomták el a svarcgelb érzelmű tisztek. Rettenetes gyanú ébredt kétszázadnyi legénységben, hogy a tisztek a szerbekkel cimborálva eladják őket, de lősze­rüket is, hogy a lemészároltatásuk éjszakáján védtelenek lennének. Tar Ferenc őrnagy és Hild Károly segédtiszt­je az őrnagynak nagyon gyanúsak vpltak. Amint mentek épp ál Törökkanizsára a szerbekkel cim­boráskodnl, talán a véres éjszaka készületében, a katonák meglesték a tiszteket, s Tar őrnagyot úgy összekaszabolták, hogy a helyszínen meg­halt, Hild pedig pér nap múlva szintén belehalt sebeibe. A tisztek lakásait feltúrta a legénység, áa több hordó lőport, fegyvert talált eldugva. (Folytatjuk.) * \ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom