Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-29 / 176. szám

4 VASÁRNAP, 1913. JOUTO 29. Betonozás A Délmagyarorraági Epito Vállalat munkásai megtelelő Ütemben haladnak az új szalámigyári építkezésekkel. A régi vágóhíd területén folyó beruházás részeként a szalámigyár! munkásoknak új öltözői, fürdőt, éttermet építenek. A betonozó szakmunkások a leendő szociális épület alapjait készítik. Somogyi Károlyná felvétele Szeged a hazai lapokban 1973/30 LAKATOS Pál: A Délatföktón (Eger), Szolnok megyei NépUp, keresztülhaladó római kori út júl. 32. [A szabadtért játékokon 1 kérdéséhez. Antik Tanulmányok, Nyári tárlat Szegeden. Déli 1072. 2. szám. ISzegedről ls.J Hírlap (Miskolc), Magyar Hirlap, júl. 23. Szolnok megyei Néplap. KAKAS J.: Péczely György a Jüi 24 ESR e,!7y3etTájus?iüIíf^0r*• OARAI Tamás: Száz színű vldám forgatag. — Hét nemzet laVECSEKNYES Károlyi A ba- kodalma a Dóm téren. Hétfői romfltparl szakemberképzés. Ba- Hírek, Júl. 33. (A „Hegyen-völ romdtenyésztés. Július. |Az élelmiszeripari főiskoláról is.) BENKÖ I(mre): Moses at Szeged Festtval. Daily News, Júl. 24. [Fénykép.] [VERESS Miklós] V. M.: Szegedi képeslapok. — Mózes a Dóm téren. — Szolnoki sikerek a kiállításon Szolnok megyei Néplap, júl. 24. IFényképekkel.j Szerelik az algyői hidat. Magyar Hirlap. Magyar Nemzet, júl. 26. [Beemelték a második hldszakaszt.) SZOMBATHY István: Edzés gyön lakodalom" eímü néptin cos gálaestről. Fényképpel.) Ünnepi Játékok. — NegyvenGULYÁS Győző: Jobban előre eJ;er vendég Szegeden. Magyar márth-aVrók "nélkül" szeretnénk látni. Baromfltenyész- martirarcok ncikui. tés, július. [Tapasztalatok a szőregi Egyetértés Tsz-ben.] Szeged Móra Ferenc Tsz. Baromfitenyésztés, július. (Fényképek.! FRANK (vén: Csirkenevelés a szegedi Üj Elet Tsz-ben. Baromfitenyésztés, Július. TAKÁCS Gyula: A számok tükrében az algyői klsállatte- I nyész.tők eredményei. Baromli- I tenyésztés, július. [Fényképpel.) i BECSY László: Madárlesen a híres Szegedi Fehértavon. Búvár július. [Fényképekkel.] I VARGA Béla] V. B.: Kapitányok. — Szegedi EOL. Labdarúgás. Július. [Vass Ferenc labdarúgóról. Fényképpel.) [BURIAN Bélai (b ... n): Nemcsak a háló érdekes. Mezőgazdasági Technika, július. (A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat a Ital gyártott PET Raschel hálóról. Fényképekkel.] Verseny az Aranypapuct-dl(ért. Déli Hírlap (Miskolc), túl. 17. |A néptáncfesztlválról.] TÓTH Béla: Színházi próbák a szegedi Dóm téren. Népújság (Eger), Júl 18. IFénykép.] Szegcdi nyári tárlat. Nógrád, júl. 20. Dr. Dlmény Imre tájékoztatóin az élelmiszer-gazdaság idei eredményeiről. — Termékbemutató nyílt Szegeden. Esti Hirlap. Jül. 20. Békés megyei Népújság, Magyar Hírlap, Népszava. Zalai Hirlap, Magyar Nemzet, túl. 21. VIDOR Miklós: A megtagadott verseskötet. Élet és Irodalom Júl. 21. [Juhász Oyula: Fiatalok, még itt vagyok! című kötetéről.] BERNATH László: Mózes. — 15 ezer embernek. — Nagy siker a Dóm téren. — Beszámoló a szegedi nyitásról. Esti Hirlap, lúl. 21. I Fényképpel.] Könyvritkaságok az ünnepi heteken. Eszak-Magyarorszag, Júl. 31. [A Somogyi-könyvtár kiállításáról.) DALOS László: Színek és képek a szabadtéri Játékok történetéből — Szeged, 1833—1873. Film, Színház, Muzsika. JúUus 21. |Hont Ferenc. Vaszy Viktor, Farkas Ferenc, Mlkó András. Gábor Miklós és Varga Mátyás nyilatkozatával. Fényképekkel.] Magyar alelnököt választott a biokémiai unió. Magyar Hírlap, Júl. 21. [Straub F. Brúnót, a biológiai kutató központ igazgatóját.) Megkezdődtek a szegedi szabadtéri Játékok. Magyar Hirlap, Magyar Nemzet, Népszava, rest megyei Hirlap. Somogyi Néplap. Júl. 21. 11111 az. esélyes Szegeden. Népsport, júl. 21. [A maratoni versenyen.! TÓTH Béla: Htunkéban az algyői hídépítők. Népszabadság júl. 21. [Kénykép.J IPUNKOSTI Árpád) : Otszer néző a szegedi szabadtéri játtkok első előadásán. — Könyvritkaságok a Somogyi Könyvtárban. Népszabadság, júl. 21. ORMOS Gerő: Szeged ünnepi lázbán. Fejér megyei Hírlap, túl22. _ Népsport, Hirlap, júl 23. Békés megyei jül 26 [A SZEOL labadrúgóNépujsag, jul. 24 csapatáról. Fényképpel.] GESZTI Pál: Mózes. — Ma- RIDEG Gábor: A Mózes Szedách drámai költeménye a Sze- geden. Népszava, júl. 26. [Krit.igedl Szabadtéri Játékokon. Ma- E-, gyar Hirlap, |úl. 24. [Kritika.1 MATYAS István: Gálaest a Szegedi szabadtéri játékon. Dóm téren. Népszava, júl. 24. Népszabadság, Júl. 27. [Fény[A .Hegyen-völgyön lakodalom" kép a . Hegyen-völgyön lakotlacim'ú műsorról.] lom" elmü műsorról.] A tudomány és technjka művészei Kajakos feltaláló Az egykori válogatott kajakozó két diplomával és három szabadalommal rendelkezik. Elektromérnök, és irányítástechnikai szakmérnök. Húsz év alatt vajon hányszor vizsgázott? Érdekes lenne összeszámolni, de nem sokat érnénk vele, hiszen a húsz évig tartó tanulás után sem ülhetett a babérain. Hozzá kell tegyük, még most sem mondhat le a tanulásról, noha nyolc esztendeje már tanít is a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az egykori válogatott kajakozó újból szerepelget az újságokban, immár mint feltaláló. Harmadik találmányát mindannyian jól ismerjük, a televízió két olimpiai közvetítésében szerepelt már — és sokszor izgatottabban lestük, mint magát a versenyt. Az olimpiai eredményjelző tábláról van szó. Tervezőjük, „feltalálójuk'': Surányi Gyula, az elektronikus fénytájékoztató berendezések szakembere. A mexikói olimpiára ötfvenkét — Surányi Gyula szabadalma alapján készült — eredményjelző táblát szállított Magyarország. A ményjelző táblák segítségével. A Telelux — ahogy a világotjárt ember. Nem feltalálóként, hanem tervezőmérnökként volt külföldön, személyesen — bármily furcsa — nem találkozott egyetlen más országbeli feltalálóval sem, viszont Mexikóban öt hónapot töltött, a Német Szövetségi Köztársaságban csak 1 a müncheni olimpia kapcsán kilencszer Járt, megfordult az Egyesült Államokban, és számos más országban, és mindenütt főleg műszaki emberekkel érintkezett. Vajon könnyebbe külföldön elfogadtatni egy életrevaló szabadalmat? Szerinte: „Ott is sok jó gondolat elvesz". Jó gondolat; — Hányszor hallottuk már ezt a két szót feltalálók szájából. Tudjuk, hogy a „jó gondolat" legtöbbször váratlanul ugrik berendezést elnevezték — elő, nem amikor várják... ismert lett szerte a világ- Vajon az olimpiai eredményban. — Mi az újdonság ebben a berendezésben? — Az, hogy a vezérlése teljesen elektronikus, és hogy a fénypontkapcsolók speciális miniatűr reléből vannak. Ez lehetővé teszi, hogy telexgépről lehessen vezéversenytárgyalást hazánk fllni-tlJeliejllfgi fc?"™Íjában olyan ellenfelekkel szemben nyerte meg, mint Japán, és közvetlenül kapcsolható számitógépekhez is. így alkalaz Amerikai Egyesült Álla- mázták már Münchenben, mok. Nagy szó volt ez. Azóta már a müncheni olimpiát is végigizgultuk, javarészt szintén magyar eredRobotdajka A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaságban nagy teljesítményű. finn gyártmányú, csemetenevelő gépsort helyeztek üzembe. A berendezés tálcás rendszerű, amely nagy tömegben, gyorsan és olcsón termel. A tálcákba vetett magvakat kikelés ntán hamar kiültethetik fólia alá. vagy a szabadba. egy svéd számítógép alkateleméhez csatolva. Két év beletelt, mire a találmányt, amelyben Surányi Gyulának öt esztendei munkája feküdt, szabadalmazták. Azóta több ország, jelző berendezésben megvalósult jó gondolat mikor lepte meg Surányi Gyulát? — Egy szakmérnöki előadáson jött az ötlet, amikor legjobban unatkoztam ... — Az ötletet megvalósítani nem könnyű. Kikészíti az embert, amikor űzi-hajtja a „felfedezés" izgalma? — Ki! Se éjjelem, se nappalom, amikor egy új gondolatnak a végére akarok járni. Az átlagos napi munkával töltött időm tíz óra körül van. De amikor izgat valami, legalább tizennégy órát dolgozom, teljes erőbedobással. — Nem került szartaűóígy az NSZK, Hollandia, riuroba még emiatt? Svájc, Ausztria és Olaszország — is megadta ró a szabadalmat, sőt egy svéd és egy kabadai cég a licenc utón is érdeklődik. A találmány szántónkra, — Még nero^J Kiég nem... — Ez a „még" mii jelent? — Hát sokszor éreztem már, hogy — sok! De azt hiszem, én nem fogok soha kimagyarok számára azért is fc^m, pedig sokakat kijelentős, mert ez a berende- készftett már ez a szakma. zés gyakorlatilag semmilyen importalkatrészt nem igé nyel, viszont valutáért ad- ^yümölctórfk'IgMám' ható el. Az, hogy valamikor versenyszerűen sportoltam, most Még most is kajakozok, szóra— Mennyit nyert Magyar- kozásból... Talán ennek köszönhetem, hogy még nem égetett el a munka. Surányi Gyula eddig három szabadalommal rendeVország a mexikói olimpián az eredményjelző tábláik eladásával? — Ez az — fele ti Surányi Gyula —, amiről nekem nem kezik, két találmánya most van szabad beszélnem. — Hatjegyű számról szó? — Igen, több százezer dolvan szabadalmaztatás alatt. Az eddigiek közül az olimpiai eredményjelzők tették ^ ismertté a nevét, noha szelárróf"Ennyit"megfrhat.~Be 'jinte enné^jiagyobb^haderenem csak az olimpiákból élünk. Lengyelországba, Bulgáriába, Romániába is szállít az Elektroimpex. Surányi Gyula világlátott, jűek a többi találmányai. Hátha egyszer azok kapcsán is Írhatunk még róla, a „kajakos feltalálóról" ?!... Gulay István Tóth Béla: Céhmesteri irományok A szegedi maratonin: l. Htll, 2 Tóth Gy. Népsport, júl. 22. Magyar Hirlap, Magyar Nem/nt, júl. 23. [Ronald Hlll nyerte a versenyt.) Gálaeattel fejeződött be Szegeden a IV. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál. Népszabadság. Népszava, Júl. 22. N i KOLBNYl utvaiv: errataáö fcegeden. Hét be$2. Ki van adva a.katonai csapatoknak, hogy a fuvarozást készpénzzel fizessék, hasonlóképpen a beszállásolást és élelmezést is. Egyik baj gömbölyödik a másikból, s hogy melyik az első, nem is lehet tudni első olvasatra — magyarázza Fridi komám és barátom. A császári ezredek tisztjei, akik 1848 tavasza óta szinte automatikusan lettek a magyar kormány és a magyar ügy katonáivá, sokszor okoznak súlyos zavarokat. A bécsi udvar és a magyar kormány viszonyónak egy-egy súlyos válsága nyomában sokat eltávoznak, esetleg búcsúszó nélkül, csapattesteiktől, A kormány nem üldözi őket, ha csak nyílt árulást nem követtek el. Annál inkább számontartja és elítéli őket a közvélemény. Az 1848 végén még magyar szolgálatban álló volt császári tisztek megtartása céljából állította Kossuth Mészáros Lázár hadügyminiszter a Schlick serege ellen indított magyar csapatok élére. Tőle, mivel korábban császári ezredes volt, s még V. Ferdinánd nevezte ki magyar hadügyminiszterré, az ingadozó tisztek bizalmának és hűségének megerősítését lehetett remélni a "jlvidéki seregben. De ott vott még a többi magyar hadsereg, szám szerint vagy nyolc. Az ezekben szolgáló tisztek hangulata is ugyancsak rászorult a javításra. Nádossy tábornok január 10-én délről küldött levele szerint a bácskai és bánsági sereg tüzérsége kijelentette, hogy a szerbek ellen utolsó csepp vérig harcol, de az osztrák sereg ellen egyáltalán nem, s állítólag a 2. huszárezred tisztjei is úgy nyilatkoztak a pancsovai vesztett csata után, hogy „egy párt érdekében" osztrák sereg ellen többé nem fognak fegyvert. Nádossy azt is közölte, hogy a bácskai és bánsági lakosság, mely a nemzeti ügyhöz annyira ragaszkodott, és érte annyit áldozott, a magyar sereg kivonulása után a rácok által való felkoncoltatástól fél, ép kétségbeesésében WindischgrStztől lesz kénytelen segítséget kérni. Január 7-én Horváth Antal Bócs megyei kora tisztekkel. A tisztek naponként gyakoroltassák a legénységet, kétszer is, fegyverrel és anélkül. Hogy ez lehetővé váljék, a tisztet a legénység közé kell elszállásolni. Köztük éljen, lakjék, ápolja, biztossá, pártfogolja őket. így minden tiszt egy kis sereget alkothat magónak. Gyakoroljon a hadnagy, a kapitány, a zászlóaljparancsnok. S bármily rövid ideig, de naponként a fővezér vagy dandárvezér is legyen jelen. De a főtiszteknek is kell iskola, ök pár nap alatt megtanulhatják a legfontosabbakat, amire szükségük van. Kétszer annyi idő alatt betaníthatják a legénységet. Így, szorítva, 8—10 nap alatt lesz seregünk. Ha seregünk lesz, azzal győzni könynyű. Sereget teremteni, az a nehéz munka. Az új év első napjai szomorúak, lehangolok voltak. A fővárosból való menekülés, Windischmánybiztos jelentette, hogy az olasz Zanini-ezred grátz előnyomulása, a délvidéki hadsereg felvonegyedik zászlóalja Üjvidékről átszökött a szer- nulása aggodalmakat szültek Szegeden, bekhez, s emiatt Újvidéken igen bizonytalanná vált a helyzet. Gróf Batthyány Kázmér „vezérfőispán" is megbízható, s jó tiszteket kért Kossuthtól. Ez a legnagyobb bajunk — válaszolja Kossuth január 17-én —, ha hazánk elveszne, a tisztek miatt veszne el, ez irtózatos! Azt ajánlja, hogy válogassák ki a legjobb altiszteket, és azokat nevezzék ki tiszteknek. Ugyanezek a bajok bénítják a többi magyar sereg működését is. A új honvéd- és nemzetőrtisztek gyakorlatlanok, s a fegyelem sem elsőrendű erényük. Valószínűleg igaza van Szemerének, aki egy január 19-én Miskolcon kelt, Klapkához intézett levelében rajzolja a helyzetet. A magyar hadsereg sehol sem virító. Mi az oka? A gyakorlatlanság. A fegyelmetlenség. És mi ennek az utolsó oka? A főtisztek példátlan hanyagsága, lelketlensége, tudatlansága. Uram!, hisz e három baj nem egy tábort, de egy országot is elveszthet, és el is fogja veszteni... Tehát kérlelhetetlen vasszigocral kell bármi Torontál és Temes megyékből már az összes katonaság átvonult, s Szegeden sem maradt már egyéb haderő, mint a Wázók egy százada, s a Ferdinánd-huszárok negyedik osztálya Irinyi Bertalan őrnagy vezetése alatt. Amint kijött délvidékről a magyar hadsereg, a szerbek azonnal megkezdették készülődéseiket. Tervük az volt, hogy Szegedet elfoglalják, mint ahova Jellaslch is igyekezik vala, s innen egyesült erővel WindischgrStz táborával összeköttetésbe jöjjenek. Azért Kossuth január 9-én Debrecenből a következő levélben jelezte a város jövő szerepét és hivatását. „Vész fellegek tornyosulnak ifjú szabadságunk egén! A fellegekben villámok rejlenek, lecsapni készülők a márciusi szabadság diadalivére! ...Akiben lélek, erő és szabadságérzet van az kísértések közt magasból a véf'"szély fenyegetései közt leghatalmasabb. — Mi tőlünk még távol a végveszély,de csüggednünk nem szabad!... (Folytatjnkj 9