Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-28 / 175. szám

Az ATIVIZIG képes híradója Nagy vizek idején természetes figyelemmel követjük a vízügyi apparátus munkáját: figyeljük prognózisait, védelmi terveit, napi jelentéseit, gépeinek és embereinek fegyelmezett mozgását. Olyankor érezzük igazán, hogy mit vállalt magára és miért felelős egyegy vízügyi igazgatóság. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság nevét is akkor ismerte meg igazán a közvélemény, 1970-ben, amikor emberei a Tisza, a Maros és a Körös töltésein küzdöttek végig a segítő honvédekkel és civil munkacsapatokkal egy fél nyarat — és megállították, gátak között tartották az áradatot az Alföldön. Hogy az erőfeszítés eredményes volt, abban természetesen nemcsak a veszélyhelyzetben tanúsított hősiességnek volt szerepe, hanem évek és évtizedek állandó szorgalmának, a tervszerű munkának, a gyöngébb védelmi pontok tudatos erősítésének, a folyam- és mederszabályozás előretekintő szervezésének. Hiszen az árvíz elleni közvetlen védekezés csak hősies epizód a vízügyi munkások életében — a védekezések csatáját a „békés" hónapokban és években nyerik meg. Bármerre járunk a vizek mentén, ma is munkában találjuk a vízügyieket Töltéseket erősítenek, mederszakaszokat védenek meg a víz sodrásától, új őrházakat raknak, csatornákat tisztítanak, öntözővizet szivattyúznak, csöveket fektetnek... Van mindennapos apró munkájuk és vannak óriási vállalkozásaik. Utóbbiak közül hadd emlitsük most csak a szentesdonáti korszerű őntözöfürt építését a kecskeméti szennyviz-öntözőtelep beruházásait vagy az éppen megkezdett szegedi belvárosi rakpart-újjáépítést. Ez utóbbi vállalkozás fontosságát drámai módon igazolta az 1970-es nagy tiszai árviz és a védekezés roppant nagy költsége és feladata. Ennek megfelelően a mintegy 180 milliós újjáépítési költségből 140 milliót a vízügy vállalt magára, 40 millióval pedig a városi tanács járul a költséghez. A védekezés mellett az ATIVIZIG foglalkozik vízkészlet-gazdálkodással, vízminőség-védelemmel, a folyók és más vizek tudományos törvényszerűségeinek állandó kutatásával, öntözéssel, de a vízműtársulatokkal együttműködve még községek és városok ivóvízellátásával is. E sokoldalú tevékenysége természetes és mindennapi összefüggésben van a lakosság életével, a termeléssel, a község- és városfejlesztéssel. S hadd hivatkozzunk ezek sorában ismét a szegedi partfalra, melynek építésében — éppen a városesztétikai szempontok tisztelete miatt — az ATIVIZIG nemcsak a műszaki szempontokra lesz figyelemmel, hanem a kivitelezés idejének gyorsítására, a munka legoptimálisabb szervezésére is. De megemlíthetjük a lakossággal való kapcsolat jellemzésére azt is, vtogy az ATIVIZIG saját költségén készíttette el a partfal makettjét, hogy bemutathassa a szegedi lakosságnak a belvárosi Tiszapart megújítására vonatkozó műszaki és esztétikai elképzelést. Az ATIVIZIG ma megjelenő képes híradója az igazgatóság munkájába, életébe ad rövid bepillantást •— a műszaki felkészültség és a szociális gondoskodás néhány példájával. KÉPEINKEN: O

Csongrád megyében 32 ezer hektár termőföld öntözésére képes az ATIVIZIG. Egyik nagyteljesítményű vízkivételi műve az algyői, amely bármilyen vízállásnál azonos mennyiségű vizet tud adni tirisztoros szabályozással a Tiszából a fehér-tói halgazdaságnak és az öntöző gazdaságoknak. ©

A tápéi űj gépüzemben az igazgatóság szakemberei maguk végzik a javításokat és generálozásokat a legkisebb gépeken éppúgy, mint a legnagyobb földmunkagépeken. O

A'z ATIVIZIG saját vasbetonelemgyártó telepet működtet Csongrádon. Itt készülnek a különböző méretű, szabványos műtárgyak, melyeket azután csak a helyükre kell szállítani és emelni. O

A szociális gondoskodás egyik szép példája az ATIVIZIG-nél a tápai kapuban épült modern és kényelmes munkásszállás, melyhez 300 személyes étterem csatlakozik. ©

A korszerűtlenné vált, régi gátőrtelepek helyett új, komfortos őrtelepeket épít az ATIVIZIG. Csinos emeletes gátőrház épült Tápén is a nagy víz idején megrongálódott épület helyett •"ív-''