Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-25 / 172. szám

SZERDA. 1973. JÜLIUS 25. Műhold a megmondhatója Az Országos Meteorológiai Szolgálat tégkörflzikai intézetében különleges műszerekkel veszik az ESSA— 8. meteorológiai műhold adását. A műhold naponta kétóránként fényképel továbbit 1400 km magasságból kontinensünk légköri helyzetéről — a felhőzetről, és különböző ciklonokról. Az intézet munkatársai ennek alapján közlik a napi meteorológiai előrejelzéseket. [A tudomány és technika művészei Háromszáz oldalas levelezés A kurszki csata A Wehrmacht katonái emlékeznek Harminc évvel ezelőtt, zetében bevetett 68 repülő1943. Július 5-től augusztus gépünkből a szovjet vadász23-ig, a Szovjetunió szívében, egy orosz városka környékén, Kurszk térségében hatalmas méretű, a második világháború sorsát végképp eldöntő csata bontakozott ki. A németek a Cirepülők és a légvédelmi tüzérek július 5-én 16 repülőgépet, hatodilcán 11-et, hetedikén pedig hármat löt-, tek le." Kurt Pieskol hadifogoly, az 5. harckocsi-hadosztály tadella hadművelethez 50 31. harckocsiezredének alválogatott hadosztályt, 10 tisztje: „Amikor az oroszok ezer löveget és aknavetőt, Orjol északi részén áttörték csaknem 2700 harckocsit és a német védelmi vonalat, az rohamlöveget, több mint 2 5. harckocsi-hadosztályt sietezer repülőgépet vontak ösz- ve átdobták erre a frontszasze, s azt tervezték, hogy a kaszra, hogy a Vörös Hadkurszki kiszögellésben körül- sereg támadását föltartózzárják és megsemmisítik a tassa. Július 13-án hajnalszovjet csapatokat. A Vörös ban, amikor a támadáshoz Hadsereg 1 millió 300 ezer felsorakoztunk, a szovjet tüembert állított fegyverbe, zérség megsemmisítő tüzet 3600 harckocsit, 20 ezer lö- zúdított ránk, és fél óra leveget és sorozatvetőt, vala- forgása alatt 16 harckocsinmint 3000 repülőgépet ké- kat felgyújtotta. A megmeszitett elő az ütközetre. A világtörténelem legnagyobb csatájában tehát alig 200 kilométeres fronton két és fél millió ember, 6000 harckocsi, 30 ezer ágyú és 5000 repülőgép állt egymással szemben. A fasiszta Wcrmacht katonái és tisztjei „tanúskodnekülésnek csak egyetlen útja volt: letenni a fegyvert." Paul Sonntag főhadnagy, a 19. német harckocsi-hadosztály 27. ezrede 3. századának parancsnoka: „A lyet nem szoktak számba venni. Arról van szó, hogy a német katonák morális állapota szüntelenül romlik. A katonák nem titkolt aggodalommal kérdezik: mi lesz velük ezután7" 1943. augusztus 5-én Levitán, a Moszkvai Rádió világhírű bemondója jellegzetes mély hangján felolvasta azokat a szavakat, amelyek a következő két évben úgy hangzottak a szovjet emberek számára, mint valami kellemes és ismerős dallam: „Ma, augusztus 5-én, a Brjanszki Front csapatai a Nyugati és Központi Front szárnycsapatainak támogatásával elkeseredett harcok után elfoglalták Orjol városát. Ugyancsak ma a Sztyeppi és Voronyezsi Front csapatai megtörték az ellenség ellenállását, és elfoglalták Belgorod városát... Ma este 24 órakor hazánk fővárosa, Moszkva, 120 löveg 20 össztüzével fogja üdvözölni az szovjet—német front leg- Orjolt és Belgorodot felszautóbbi eseményei sok német katonát és tisztet meghökkentettek. A német hadsenak" most arról: hogyan reg 1943 júliusában a hábaditó dicső csapatainkat örök dicsőség a hazánk szabadságáért vívott harcban elesett hősöknek. Halál a végződött a — Hitler sze- ború egész történetének német megszállókra!" Tóth Béla: Céhmesteri irományok 48. rint — „döntő támadás"... egyik legsúlyosabb vereségét Joachim Schneider szá- szenvedte el. Emberben és zados. a 4. német harcko- technikában még sohasem csihadsereg 3. aknavető voltak olyan súlyos vesztehadosztályának törzspa- ségeink, mint most. A harrancsnoka: „Július negyedi- CoÍc négy napja alatt a 27. kén, amikor megkaptuk Hit- ezred 65 harckocsiból 40-et ler parancsát, mi, tisztek el veszített. Am olyan veszegymás között igy beszél- teség is ért bennünket, ametilnk: hamarosan megfizetünk az oroszoknak Sztálingrádért. A támadás első napjai azonban keserű kiábrándulást hoztak számunkra. A német fegyverek a döntő pillanatban csődöt mondtak. A „júliusi szerencsétlenség" után számos tiszt szemléletében és hangulatában nagy változód következett be. Nem ts olyan régen még meg voltunk győződve arról, hogy a nyár folyamán a német hadsereg a helyzet ura lesz a fronton, de minden másképpen tőrtént. A szovjet csapatok hatalmas nyári ellentámadásai a tisztikar körében nyomasztó hangulatot ébresztettek..." A 177 német ezred tizedese, Baumhof, aki a kurszk—orjoli frontszakaszon esett hadifogságba, kijelentette : „Támadásunk első napját sohasem fogom elfelejteni. Ügyszólván semmi reményem sem volt arra. hogy élve kerülök ki az ütközetből. Az ezredünk igen súlyos veszteségeket szenvedett. Más ezredek veszteségei azonban még nagyobbak voltak." Gerhardt Lühti, az 52. hitleri vadászrepülő-század főhadnagya, aki július 9-én esett fogságba: „Az 52. század a német hadsereg 'őpirancsnokságának tartaléka volt. Július negyedikén a századot Be'gorod térségébe irányitottók, másnap pcMy •evezették. A Belgorod kőrNémi változtatással ezt a szöveget a rádióhallgatók milliói még több mint háromszázszor hallották Németország és Japán végleges legyőzéséig. Ezen a napon, — 1943. augusztus 5-én — megkezdődött a győzelmi díszsortüzek korszaka ... legyen a dolog, továbbítja a számlákat a Pénzügyminisztériumnak, s közben továbbra is legalizálni akarja helyzetét. Ez ügyben leveleket ir különböző fórumoknak. Ennek eredményeképpen megtörténik a tai-lmány pjűszaki felülvizsgálata, m kideríti, hogy a találmány értéknek tekintendő, és külföldi jogvédelme indokolt. Igen, de Szentesi Péter ezt eddig is- tudta. A leveleknek pusztán annyi foganatja lett, hogy az egyik hivatal javaslatokat tett az ügy megoldására, a másik hivatal pedig javasolta, hogy az első hivatal javasolja, hogy korábbi javaslatai közül melyiket javasolja ... A feltaláló nem kapta meg a külkereskedés jogát, Szentesi Péter nem akart de megkapta a Találmányi törvénybe ütközni. Levelet Hivatal, mely nem kercsketalfiókban egy 60 000 dollár írt a Külkereskedelmi Mi- delmi szerv. Külön ezert a értékű találmány, a világ nisztériumhoz, hogy jelöljön találmányért nem állíthatultracentrifugaja, ki egy vállalatot, amely a nak fel egy külkereskedelmi találmány külföldi bejelen- osztályt. Nem is tudnák hotudomány kezében óriási tését elvégzi, vagy adjon ne- va iktatni a kiadást. Aztán kincset ér? Benyújtotta te- ki, mint feltalálónak — a az Újdonságokat Értékesítő hát találmányát magánsza- megfelelő rendelkezések Vállalathoz irányították, ahol badalomként a Találmányi alapján — külkereskedelmi viszont közölték, hogy nem Hivatalhoz, majd ezt követő- jogot. Válasz nem érkezett, áll rendelkezésükre deviza. Levelet írt a Nemzeti Bank- így nem tudnak foglalkozni _ hoz is, melyben ötven már- az üggyel. Levél levelet ért, jogvédelmet, enélkül ugyan- kát kért a nyugatnémet be- hónapok sorakoztak egymás is nem ajánlhatja fel egyik jelentéshez szükséges Illeték- után — az eredmény: tudatcégnek sem gyártásra. Elhá- bélyegre. Kérését elutasítót- fák a tervezőmérnökkel, ríthatatlannak látszó aka- ták. Miután tíz napja volt hogy a Danubia Vállalaton dályba ütközött. Kiderült, hétra. hogv ne veszítse el ta- keresztül kijuttathatja hogy hazánkban külföldi be- lálmánya külföldi szabadal- pénzt ügyvivőjének jelentésekkel csupán egy maztatásának jogát, a felta- NSZK-ba. vállalat foglalkozik, az vi- iAló törvénytelen lépésre No, végre valami..; szont nem jelent be magán- szánta el magát, vett ötszáz szeretnénk felsóhajtani. forintért egy turistától ötven itt a következő kérdés: honnyugatnémet márkát, s azt n®n lesz pénz? A külföldi kiküldte ügyvivőjének. Utá- bejelentések költsége már A találmány, amiről szó van, egy ultracentrifuga, biológiai kutatásokra szolgáló műszer, amit vírus- és rákkutatásra használnak. Az eddig ismert, titánötvözetből készült ultracentrifugák legnagyobb fordulatszáma 60 ezer/perc. Szentesi Péter, a Magyar Optikai Művek tervezőmérnöke olyat konstruált, amely alumíniumötvözetből 70 000, titánötvözetből 76 000 fordulatra képes percenként. Ultracentrifugát öt cég gyárt a világon. Egy NSZK, egy angol, egy japán, egy amerikai cég. és a Magyar Optikai Művek (ismert rövidítéssel: MOM). A találmány megszületett, ám a MOM nem tartott rá igényt, gyártani nem kívánta. Szentesi Péter azt kérdezte magától: feküdjék íróasz legjobb mely a biológusok, az orvos en be akarta a négy nyu gati országba is jelenteni a a az De szabadalmakat. Mit lehet tenni? Egy nyugatnémet daTmi ü^vivő'vánklta^mn na bejelentette á Pénzügy- 4400 márkára rúg. ez körülügyvivő vallatta, amit minisztériurnnaki hogy mi- belül negyvenezer forint. vei más lehetősége nem volt, Ez' Szentesi Péter jelenlegi ötven márka erejéig meg- jövedelme mellett nyolc év szegte az érvényben levő alatt tudná összekuporgatni. a Danúbia Vállalat nem vállalhatott, a külföldi bejelentések lebonyolítását. A nyugatnémet ügyvivő nem tudományos értéket látott a találmányban, hanem üzledevizarendelkezéseket. Választ erre a levélre sem kátét. A várható haszonról P®11' kalkulációt is készített: az új ultracentrifuga öt év alatt 1 millió 180 ezer Itt tart most a világ legjobb ultracentrifugájának feltalálója. Változatlanul „szervet", „Illetékest" keres. Egy biztos, nem a feltalálók sokat emlegetett „bajkeveEgy levél — egy hónap. A feltaláló kényszerhely- — WH, dollár zetbe került. A nyugatnémet , , ,.„ , ... . hasznot hoz a gyártó cégnek, ügyvivő bejelentette a talál- T .Yan, s?°- s°kkal inÜgy tűnik, az ultracentri- manyt a négy nyugati or- kabb a bürokráciáról, amjt ő fuga ügye ezzel rendbejött, szágban, ahol ultracentrifu- meg mindig sajátos derűvel De korántsem. A bejelenté- gák gyártáséval foglalkoz- , ' A, Yala,szt megkerülő sek a külföldi ügyvivő révén nak, a számlákat pedig el- Ya'asz'ev/:lek 'amelyek már megtörténtek ugyan, ám a küldte Budapestre. Szentesi 300 ?ldalt 'esznek ki) kulon dolog nem ilyen egyszerű. Péter címére. Mit tesz egv tanulmányt érdemelnének tervezőmérnök, akinek havi Szerencsére olyan emberrel keresete 3100 forint, ha £r„tén' mindez aki htsz abszámlék érkeznek a nevére .hoRy vé*ul megtalálja, Magyar állampolgár ugyan is nem „külkereskedhet' külfölddel, ráadásul a nyu gati bejelentések pénzbe ke- néhány ezer nyugatnémet amit keres: az 'gazságot. rültek márkáról? Hogy szabályos Gulay István másnap már Sándort láthattuk is, vakító hófehér gyócsingben, gatyában, fölfegyverkezve, veszedelmesen, ahogy csak igazi betyároknak elülik. tanyákat fölverni, vásárosokat megállítani, zsebet, iszákot, nagybukszát kiforgatni, pénzzel odébbállni. Talán éppen a betyárlovak révén nem is lenne véletlen, ahogy Dugonics mondja: Jöttek kis izmos pejkancákon, kényeskedőn olyan okosok a betyárlovak, ha pénzük volna, kocogva, lovat táncoltatva. Poroszkálgattak a abrakot vennének rajta. Péterváradi úton, tengernyi népezetek tapsa. Hanem a Sándorék föisorakozására aztán csak füttye, éljenezése közepette. Egy asszony, tán a előbuggyant a városi elöljáróság, de kapitányokbibliai tanítás után, nagy selyem vállkendőjét terítette Sándor lova lába alá. néminemű más kai, legelső emberekkel együtt. Parola és kézfogás nélkül. Ott lestem én is, nem lehetett azt asszonyi némberek elszörnyedő iszonykodásai elhagyni. Éppen a Honvédelmi Bizottmány pén között. Nem kevesek hangos szóval magyaráz- zéért jártunk a Zsótér tőzsér úr házában, hát ták: Sürgöny Panna az, egyik elhíresedett szeretője Sándornak a sok közül, így lovuk zötyögtetve högyösödtek Sándor egyúttal csak meg kellett a Sándori parádékat is nézdegélni. Jött le Vadász Manó polgármester, meg százig Különben Jókainak is nagyot ugrott ezzel az felé olyan, a nappal is versenyelő csinosségban, újságbul való hírleménnyel az értéke ilyképp meg rnódjamegadásban. akár pünkösdölő szűza póri népek előtt, hiszen a legpandúrabb pusz- lányok csordája az alsóvárosi körmenetekben, tázók is csak szaglászták a Sándor lova lába- A gazember ármádiája! nyomét, de közelíteni csak hadseregnyi katonasággal merték. látni az utcán, de az is csak messziről pisloHa Jókai közémegy a betyároknak, meg tud- S°tt a csákóperem alul a betyárok felé. A szeja is, hol keresse, találja őket. akkor maga is mük majd kiugrott a gödribül a pusztázóknak, nagy duttyánlakó betyár lehet. hisz mennvtsz.°r megpiszkolták ezekért a futóCsak ameddig a köznép tisztelettel jajongott betyárokért őket. de hányszor éjszakáztak cselRúzsa Sándor legendányi hősiességét látva, ad- vetésben, esőben, sárban. csontig zimankoló dig bezzeg a pénzes polgárok pukkaszkodtak az időkben, csárdák körül, míg odabenn ál- és ilyenféle seregszervezés ellen. Hogy legyalázó- igaz-betvárok mulatoztak a meleg ivókban, dunk, ha haramiákkal szövetkezünk! A világ fordulásával csak páváskodnak, a szeGombás kapitány úr, amúgy is nosza-ember gedieket ingerelve. Micsoda világ következett el, volt városi rendőri hivatalában, csak nosza írt teremtő jóistenség, odafönt a szunnyadó jó égám a Kossuth Hírlapjába olyan égzengéses tá- ben! után a betyár-fattyak. Tömegeltek a városháza való selyemkabátos, kardos, vitéz-gombos katona és civil. Sándor áll a csapat előtt, gatyája szárát nem rezzenti a szél, bágyadt fényesen fekete szemében huncutkás, de jóságos mosolygás bujkál, s Vadász odalép lovához, kalapját is Na, városi rendőrt is csak mustrának lehetett fönnhagyja, míg szól, tán mert betyárral így kell beszélni, vagy mert lovon ülő madást Rúzsa ellen, amitől megvakarhatták a fejüket azok a nádrengetegben. Hogy az ötvenezer lelkű Szeged városa de nem szorul ám egy gaz rablónak meg a bandájának a segedelmére, van ennek a városnak 6 ezer tiszta érzelmű, önkéntes honvédé. Ezérl legszívesebben akasztófán himbálódva szeretnék őkelmét látni, s nem a csatába parádésan indulni' P*cilg mintha tiszta csinálmány volna. Ahogy A városháza előtt úgy sorakozott svarumléniába. azazhogy lovasszázadba a csapat, mintha Sándor valami Galíciában szolgáló öreg lovassvadront húzott volna haza. ide maga után. Mint megannvi cüvek. állt. farkával se legyeődött a lóság. Igaz, október e táján a bogárság eltelelt már Hanem ezek a betyárlovak fegyelemre, dologra, értelemre tanftoti okosok, álltak parancsolat módjára. Megtanultak ők ls a betyárságot a gazdával együtt, hogy tán, ha a Gombéi kapitánynak a vagdalkozásait olvastuk, szükség azt kívánrfá. már maguktól elmennének vagy mert lovon ülő embernek csak ne adjon a gyalogjáró kezet. Sándor leszáll a lóról, de leszállása csak egy lebbenés, ahogy fehérpille lebben föl a káposztavirágról, egy villanás az egész. Leveszi csikósbetyár fekete bársonykalapját, vékony szálú aranysárga haja világít, frissen, lekvárosfazék alatt nyírták körül, szabályos ollóvezetés nyoma fehérlik napszítta nyakán. Vadász így sem fog Vele kezet. Egy nemzetiszínű, koronátlan címerű zászlót kap elő a háta mögött álló segédje kezéből, de nem adja Sándornak, csak tartja, amíg Várady József térparancsnok hordónyi kongó hangon fölolvassa a menlevelet. Aztán kis füttyök, tapsok között halni indultak tán. Még egy ízben találkoztam vele Egressv Gábor színész úrnak, a teljhatalmú kormánybiztosnak Kárász-ház-beli hivatalában. Jó későn, ősszel, miközben ágyúgolyóöntő-minták esinálásának céljábul odarendeltemben vártam soromat az előszobában. (Fajtatjuk.) i 1 4