Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

PÉNTEK, 1973. JÚNIUS 29. Huszonöt esztendő bizalomban Negyed század az országok sorsában sem kis idő. Hát még az emberében. Talán minden beleférhet, az egész élet. Gombos Pál 25 évig volt a MÁV szegedi pályafenntar­tási főnökség egyik brigád­jának festő szakmunkása. Ez alatt az idő alatt nem vitt véghez látványos hőstette­ket, amikre az emberek fel szoktak figyelni. Története olyan egyszerű, mint ami­lyennek ő saját magát tart­ja. Nem több a szokásos dolgoknál: tanonckodás, há­zasság, gyermeknevelés és munka. Sok-sok munka. De Gombos Pálra mégis figyeltek az emberek. Előbb csak kíváncsiságból, később meg komoly érdeklődésből, hisz úgy látták, véleményét érdemes meghallgatni. 1948­ban ezért tették meg párt­titkárnak. Gombos Pál most búcsúzik. Szépen sorba ra­kott szerszámait átadta a raktárosnak, példáját meg társaira hagyja. — Negyvenöt előtt engem ls SAS-os behívóval invitál­tak a hadseregbe, fin azon­ban tudtam azt, amit a töb­bi munkás: ez nem a mi háborúnk. Debrecen mellett átálltam a szovjetekhez, fel­tűztem a piros kokárdát. Harcoltam a budai önkéntes ezredben, s amikor meg­nyertük a mi háborúnkat, hazajöttem. Talán vihettem volna magasabb beosztásba — én azonban nem kíván­koztam el a mesterségemből. Hát mit mondjak? Az elkö­vetkező évek sem voltak egyszerűek. Pláne nem a párttitkárnak. Mivel én ízig­vérig kommunistának érez­tem — és érzem magam —, mindig az lebegett s szemem előtt, hogy nem lehet fonto­sabb dolgom, mint a munká­sok érdekében dolgozni. A régi világban annyi igazság­talanságot láttam velük szemben: a nehéz, kenyér nélküli időket velük böjtöl­tem keresztül. Tudom, ami­lyan kisemberféle vagyok, festő és mázoló, de párttit­kárként lehetőséget kaptam, hogy földijeimet, szaktársai­mat segítsem. Ehhez nem is kellett nagy tudomány, sem sok iskola. A MÁV szegedi pártbizott­ságán Virág István titkár papírlapot tesz elém. Ebben olvasom, hogy Gombos Pál hatszor kapta meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, egyszer a Kiváló' Vasutas, 1971-ben pe­dig a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. — Nehezen vettünk tőle búcsút, azon a kis ünnepsé­gen. amelyen — nyugdíjba­vonulása miatt — lemondott tisztségéről. Amelyre az el­múlt 25 esztendőben egyhan­gúlag megválasztották annyi­szor, és soha egyetlen ellen­szavazat nem érkezett ellene. Jó néhány évig tanúja lehet­tem Gombos elvtárs munká-' jának, magam is tanúsítha­tom, hogy ő azért lett újból és újból párttitkár, mert tisztelte és becsülte az a száz, százötven ember, akikkel együtt dolgozott. Becsülték szaktudósa és áldozatkészsé­ge, tisztelték nyílt, egyenes magatartásáért. Nemegyszer megtörtént, hogy munkahe­lyének gazdasági vezetőivel vitába szállt, ha ügy talál­ta, hogy valakinek az ügyét nem kellő emberséggel in­tézték. Ugyanakkor követ­kezetesen védte a pártalap­szervezet jogait, s párttlt­kársága alatt elérte, hogy minden fontos kérdés eldön­tése előtt kikérték az alap­szervezet kommunistáinak véleményét. Gombos Pál úgy érzem sokat tett környezeté­ben a párt tekintélyéért. Csendes, Katona utcai la­kásában beszélgettem Gom­bos Pállal, jól emlékszem, mit válaszolt kérdésemre. — Hogy mivel sikerült az emberek bizalmát kiérdemel­ni — ezen még nem gondol­koztam. Most, 25 év után csak azt mondhatom: talán azzal, hogy mindig velük éreztem, és egész életemben a kétkezi munkából éltem. M. I. Régészek 10 országból Baranya műemlékeivel is­merkedik két napon át a Nemzetközi Múzeumi Szer­vezet — az ICOM — régé­szeti és történeti múzeumok nemzetközi bizottsága, amely június 25—30 között Magyar­országon tartja ülését és a lelőhelyeken fenntartott ré­gészeti emlékek megőrzésé­nek. konzerválásának és be­mutatásának problémáival foglalkozik. Az utóbbi évtize­dekben régészkutatóink ép­pen e téren értek el jelentős eredményeket, amelyeket külföldön is számon tarta­nak. 99 „ Hangos az éter A Kiskunság felett ezek­ben a napokban „hangos" az éter. A 25 éves Magyar Hon­védelmi Szövetség itt ren­dezett első ízben olyan or­szágos vetélkedőt, amelyen rádiósoknak többféle — adás, vétel, rádióháló és egyéb — feladatot kell végrehajtaniuk. A „rádió-többtusának" elne­vezett jubileumi vetélkedő csütörtöktől szombat dél­utánig tart Kecskeméten és a környékbeli erdőségek­ben. Az ifjúsági és a felnőtt korosztályú rádiósok teljesít­ményeit külön értékelik és jutalmazzák. közlekedtek az emberek. Ar­ról még nincs hír, hogy a paradicsomi állapotok med­dig maradnak változatlanok, de nagyon valószínű, hogy Baranyó Sándor mozaikja Algyőn A Nagyalföldi Kőolaj- és hogy az a kultúr- és ebédlő­Földgáztermelő Vállalat helyiség belső terének meg­igazgatósága megbízásából felelően nyugodt, ritmusos és Baranyó Sándor szolnoki fes- egyben dekoratív hatású le­tőmüvész 40 négyzetméteres gyen. mozaik falképet készített az Az elkészült mozaikkép jól Algyőn működő olajbányá- tölti be feladatát, mely a szok kultúr- és ebécilőtermé- megbízó vállalat, mint a mű­be. Az impozáns méretű al- vész közös elképzelése sze­kotás átadására — a vállalat rint aZj hogy az algyői üzem­szegedi és szolnoki vezetősé- egység dolgozói részére a tá­gének, valamint állami és ta- gas, világos teremben ' egy nácsl képviselők s művészek- esztétikus környezet létesül­ből álló szűkebb kör részvé- jdn. olyan tér, amely a kel­tele mellett — szerdán dél- lemes közérzet elősegítésén előtt került sor. túl ahhoz ls hozzájárul, hogy A „Kortársaink" címet vi- az itt dolgozó munkások ne selő mozaikábrázoláson egy érezzék a várostól való elszi­szabadba komponált sokfigu- geteltségüket. Hanem éppen rás jelenetet látunk, melyen az tudatosodjék bennük, az algyői olajbányászok körét hogy az általuk művelt kő­örökítece meg a művész. Re- olajipar, milyen nagy jelen­alisztikus, közérthető megöl- tőségű az ország, és köze­dású falképén Baranyó ha- lebbről Szeged számára, szomjai tanulmányozta a ré- A háromévl kemény mun­gi italiai mozaikokat mert kával létrehozott falkép szín­ezeknek nem a sematizmusát megoldásában derűs tónusú, kulsoseges műfaji 'egyeit narancsos meleg küloritú, vette at, hanem korszerű me, J6, kieg enlíti az erő_ igényű mozaik an mai embe- telj konstruktív formákat, reket tükröztetett. Nem volt a s{kja áUal követelt konnyu dolga a muycsznek, mértanlas képSzerkesztést. A hogy a hosszú, téglalap ala- j ^ gondolat tartalmát a kü falmezőt ugy töltse ki sikeresen megoldott mozaik­más-mas karakterű tizenhat * _ . . . . , . — nőket, férfiakat, gverme- keP meggyőzően fejezi ki. keket ábrázoló — alakkal, Saeleel Zoltán TÁBLAERDŐ Chicagóban — írják lap- az igen emberi gyakorlat, ahol éppen nem voft egyirá­jaink — egy városrészben mely minden pontján a vi- nyű tábla, legföljebb tíz próbaképpen felfüggesztettek lagnak egyre több KRESZ- méterrel arrébb, vígan ha­minden közlekedési szabályt, tábla felhasználására készteti ladtak az ellenkező irányba természetesen kísérleti időre, a szakembereket. stb. Egyelőre az első napokról ér- Szegeden valószínűleg sok Ezért aztán megjelentek kezett csak jelentés. Meglepő híve lenne a chicagói mód- tíz-tizenöt méterenként a til­eredménnyel: óvatosabban, szernek, jó néhányan szidják tó táblák is, melyekből — lassabban, körültekintőbben a lámpákkal ellátott új meg példák bizonyítják — még újabb csomópontokat. azt mindig nincs elég. Így az­állítva. hogy valóságos táb- tán buszmegállóban is par­laerdő van a városban. Nem kí józni mernek autók, hiszen csoda, néhány évvel ezelőtt csupán a szabály tiltja ezt, itt is paradicsomi állapotok tábla nem. Bizonyára ol­az első napok megdöbbenése uralkodtak: autósok és gya- csóbb lenne tehát, ha visz­után újra felülkerekedik az logosok úgy közlekedtek, szaállítanák a paradicsomi ahogy tetszésük hozta. Ami- állapotokat, almafákat ültet­kor aztán ugrásszerűen meg- nének a KRESZ-táblákat nőtt az igény a tömegközle- tartó oszlopok helyére, de kedés iránt, amikor hirtelen ezzel a mai közlekedési mo­több lett az autó az utakon, rál ismeretében csak olyas­a paradicsom őskáosszá vál- fajta helyzetet teremtenének, tozott. Kétségbeesett busz- amelynek naponta szemtanúi vezetők próbálták jérművü- lehetnek, akik valamiképpen ket a leglehetetlenebb helye- át akarnak jutni a Len irt ken porkírozó magánautók körút és az Attila vagy Mik­közt elkígyóztatni, riadt száth utca kereszteződésében. gyalogosok ugráltak a hír- S ha már az almánál tar­hedtebb csomópontok zeb- tunk, lehetséges, hogy a ráin. bibliai történet la másképp Aztán megjelentek a táb- végződik, ha van néhány Iák. Olyanok, amelyekből tábla abban a paradicsom­a KRESZ-tudó vezetők meg- ban. Főleg a két híres fa tanulhatták a kötelező irányt, alatt olyan, mely megtiltja s azt, hogy hol lehet parki- az almaevést. Mert bizony, rozni Igen ám. de mivel feleim, ha Ádám és Éva nem ezek azt nem tisztázták elég- eszik a tudás fájáról, utódai­gé — eme vezetők vélemé- nak bizonyára eszébe sem nye szerint —, hogy hol mit jutott volna, hogy föltalálják nem szabad, gyakron par- a közlekedést. S most a cso­kíroztak ott, ahol ugyan nem mópontok helyett tisztásokon jelölte tábla ezt a lehetősé- ügetnénk át, hol békés tig­„„. _„„„ „ risek és elefántok adnak ud­get, sot maga a forgalom variasan eIs6bbséget. Jobb sem tette indokolttá, s ha ienne-e? Isten tudja olyan helyen fordultak be, V. M. Gazdálkodás Kihagyás és értékesítés „Újításukat 1970. V. 8-án adták be. Az újítás beadá­sát követően (1970. V. 24­én) felügyeleti ellenőrzés során megállapították, hogy az általuk javasolt új mód­szer jó és megvalósítható. Ennek ellenére VIII. 4-én elutasító választ kaptak." Égy nagy értékű újításról van szó, a vasutas szakem­berek leleményessége, mint azóta bebizonyosodott, több mint 5 millió forintot ho­zott egy év alatt. Igen ám, de a hasznonra egy eszten­dőt várni kellett, mert az elutasítás utáni fellebbezés, a további huzavona kés­leltette az eredmény be­érését is. Csak 1971 április végén fogadták el az újí­tást, ami pedig aligha le­hetett valami érthetetlen dolog, hisz „csupán" egy javítási technológia megre­formálásáról volt szó. Miért volt hát ez a kés­leltetés? Ma már a kérdés jelen ideje, általánosítása érdekesebb: miért fordul elő még mindig, sok he­lyütt, hogy lelassítják az újítás útját? Egyáltalán: miért olyan sok a kiha­gyott „gólhelyzet" ezen a területen, s miért nem szá­mít rossz pontnak egy-egy ilyen kihagyás? Végtére is, ha egy újítás — jó újítás — nem jut célba idejében, az tetemes anyagi vesztesé­get is jelenthet. Jobban kellene tehát ügyelni az újítások sorsára — hisz az üzem sorsának is alakítói ezek az ötletek, hasznos javaslatok. S ahol a serkentés helyett gátlás­ba ütköznek, ott meg kell keresni a gátlás okozóit is. Mert ha valaki nem újít, azért nem vonható felelős ségre. De ha újítások meg­valósulását gátolja, vagy csak lassítja is, ezért már felelősséggel tartozik a közösségnek. A „gólhelyze­tek" kihagyólt az „edző" ls kihagyja a csapatból, pró­bálkozik olyannal, aki ér­tékesíti a „forintos labdá­kat". Találkozás a munkával Mtnt minden nyáron, az elkövetkező hetekben is igen sok gyerek találkozik a munkával. Üzemekben, gyárakban, különféle mun­Az ilyesmit kellő gon­dossággal — mint egy sor üzem példája mutatja — el is lehet kerülni. Csak ide­jében kell felhívni a dlék­kahelyeken foglalkoztatják figyelmet a legfontosab őket. Szünet van, s az is­kolapadokból a munkapa­dok mellé, az élet iskolájá­ba kerülnek rövidebb vagy hosszabb időre. Fogadni, tanítgatni őket, foglalkozni velük: ez most a felnőttek felelőssége mindenütt. A munkahe­lyek: új világ a diákok számára, még akkor is igy bakra. Köztük is a fegye lemre. Arra, hogy munkát csak fegyelmezetten lehet végezni, hogy az előírások nak, óvórendszabályoknak oka van, az ő érdekükben is hozták őket. Szegeden az idénymun­káknál évről évre fontos szerepet tölt be a diákven­dégmunkások serege. En­van, ha nem ez az első nek kijáró megbecsüléssel, esztendő, mikor idénymun­kásként a gyárba jönnek. Vigyázni rájuk — ez a leg­fontosabb, felnőttkötelesség ilyenkor, egy kicsit az apa­anya szemével ls oda kell figyelni arra, amit csinál­nak. Hogy önmaguknak ne okozzanak sérülést, hogy a legapróbb balesetet is elke­rüljék. gondoskodással vegyék kö­rül őket a munkatársak, hogy szép nyaruk legyen a gyerekeknek, ebben az ér­telemben is: Ismerjék meg a fizikai munkát, s becsül­jék is meg ennek arányá­ban. Akkor évről évre eredményesebbek lesznek ezek a nyári találkozások: erkölcsileg is. Simái Mihály Három és félezer tanárjelölt Az első összegezések sze- lyazati felhívásokat a mfl­rint az idén három és fél velődési osztályok gyűj­ezer pedagógusjelölt fejezi tötték össze, felülvizsgálták be tanulmányait a külön- és rendszerezve továbbítot­böző egyetemeken, főiskolá- ták a Művelődésügyi Mi­kon. A most végző hallga- nisztériumhoz. amely azo­tóknak megpályázható éllá- kat — megfelelően csokor­sokat először áprilisban, má- tosítva — eljuttatta a pe­sodszor pedig júniusban hoz- dagógusképző intézmények ták nyilvánosságra. A Összegezés az öntözésről Csütörtökön a MÉM-ben ülést tartott az országos öntözési operatív bizottság. Megállapította: az elmúlt hetekben a gaz­daságok nagyobb gondot" fordítottak a ta­laj nedvességtartalmának mesterséges pót­lására. Június 20-ig 191000 hektár kapott öntözővizet, 20 000 hektárral több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A gazdasá­gok 214 000 hektár mesterséges csapadék­ellátására kötöttek szerződést a vízügyi igazgatóságokkal, a szerződések 89 szá­zalékát máris teljesítették. A rendelkezésre álló öntözőkapacitás azonban lényegesen több ennél, s az ön­tözött terület a lehetőségnek csak 45 szá­zalékát teszi ki. Mindez arra figyelmez­tet, hogy további lehetőségek maradtak kihasználatlanul az év első hat hónapjá­ban. Megállapították, hogy r nagyobb vízrendszerekből a vizet kiemelő közpohti szivattyúk csak félkapacitással működtek as elmúlt hetekben-hónapokban. p4_ hez, ahol nyilvánosan köz­zétették. Pályázni egy ál­lásra lehetett Azok a végzős hallgatók, akiknek a pályá­zatát az első szakaszban el­fogadták, a második szakasz­ban már nem pályázhattak. Akik pályázatukra elutasíó választ kapnak, azokkal Írás­ban kell közölni az elutasí­tás indokét ís. A több ezer betöltetlen pe­dagógusállás között változat­lanul legnagyobb számmal az óvónői, tanítói és az ál­talános iskolai tanári mun­kahelyek szerepelnek. Az el­ső gyorsmérleg szerint a be­töltésre váró állásoknak több . mint fele általános Iskolai I munkakör.

Next

/
Oldalképek
Tartalom