Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-26 / 147. szám

KEDD, WÍS. TÜNTtJS » Magyarország az élen bélyeg össreál I í táso kban 1850-ben a Trafalgar téren.t. tájékoztat Bíró Imre, a Filatélia igazgatóhelyettese. Jelenleg csaknem 250 ezer szervezett gyűjtőt tartanak szémon. A bélyeggyűjtés egyébként Magyarországon 1884-ben kezdődött, amikor Nelson admirális szobránaki talapzalánál gyűltek össze az, első bélyeggyűjtők. Bogaras: űriemberek, akik akkoriban, még nem sejtették, hogy feltaláltak egy hobbit. Valamennyiüket ugyanaz a bé-s megalakult a Levélbélyeg Iyeg érdekelte — 1847-bení! gyűjtők Első Hazai Egyesükiadott agypennys és két-lete. Az elmúlt esztendőben pennys Mauritius, amelyek-<j például csaknem százmillió bői mindössze 12 daraboté forint értékű bélyeget adtak bocsátott ki az angol posta. § el belföldön. Axóta . Játékos fantázia g sokféle hobbit hozott wtre. J évente tobb mmt 4000 uj Még., napjainkban a bélyeg- > nemzefközf'p?acone a Zl£ rendkívül nagy. Magyarorgyűjtök tábora a legnépesebb: 140 millió szervezett gyűjtőt tartanak számon. Kezdetben kizárólag az szág Európában az egyik legnagyobb bélyegexportáló állam. A bélvegösszeállitások uralkodók arcképét, a koro- tekintetében a világranglis Miit lllAtllA KH>im<vlrnt áUnn J _ nát, illetve számokat ábrá zoló, kincstári jellegű bélyegek kerültek forgalomba. A technika fejlődése, vagyis a repülőgép feltalálása forradalmasította a témát: forgalomba kerültek az első repütán az első helyet foglaljuk fel. Mindez a kiváló szakem! bergárdának köszönhető, j amelynek tagjai tavaly pél» dóul százezer — összesen j százmillió bélyeget tartal1 mazó —. a világ minden tálőposta-bélyegek. Ezt követte íjáróI „ármazó bélyegösszea sportbelyegek es a törté-»áUitáit készítettek. Egy 112 nelmi témájú kiadványok ^ e7er darabból álló összeállísora. Ma már a képzőművé-1 tá8t nemrég küldtek meg jassettól a CTipketörteneti so-» pán megrendelőknek. A telrozatig készülnek többszín-4 jes gyűjteményt, a földünkön nyomású tetszetős kiadva-eddig kibocsátott 200 ezer W®* féle bélyeget azonban aligha Magyarországon tavaly 102- * sikerül valakinek is összeféle üj bélyeg jelent meg — gyűjteni. Légi járőr Delfin a neve annak az új repülőgépnek, amely légi járőrözést és ellenőrzést végez a hatalmas erdőségek, villamos távvezetékek, geológiai feltáró munkálatok, a halászflotta szolgáltató rendszere fölött. Ezt az egyedülálló repülőgépet — a Baskiri ASZSZK fővárosában, Ufában működő Légi közlekedési Főiskola hallgatói szerkesztették. Űrkutatás RAZASSAQ L kerület Btefed: Bódis Lajos <8 Söre* hy áve, Nagy János es Kovács Ágnes, Takács Ferenc és Albel Angyalka, Gyulai Gábor «• Orosz Márta. Kürti László es Pál nona. Csorba Pál és Temesvári Erzsébet, Berecz Gyula én Abraham Eva, Kuazta Ferenc ea Megyeri Erzsébet. Otoltlcs vidor és Vass Katalin. Balogh Ferenc éa Joé Mária házasságot kötöttek. Szőreg: Bodor Mihály éa Kollár Irén házasságot kötöttek. 0. kerület Szeged: Czutor Ignác István es Berta Mária Rozália, Fischer Ferenc es Árendás Ibolya, Ouna János es szegedi Anikó. Vetró Mihály Ferenc és Barna Mária hazassagot kötöttek. m. kerület Szegedi Daróc/1 László és Sztankovtcs Terézia házasságot kötöttek. Kiskundorozsma i Flock Mihály ás Gyuris Eva, Kvak Mihály és Korom Gizella. Gyuris János és Nagy Sarolta, Balogh Sándor és Varga Rózsa. Cseh Lajos és Peták Mária Gizella házasságot kötöttek. SZÜLETÉS 1. kerület Szeged: Dér Ferencnek és Behány Ilonanak Márta, Lajos Dávidnak es Berkó Matildnak Ágnes, Papp Lajosnak es s/.uts Zsuzsannának Ildikó. Bakró-Nagy Józsefnek és Fodor Irénnek József, Gáál Tibornak és Sánta Irénnek Tlmca Írén. Oönczl Gyulának és Szlgetfalvl Mártanak Anikó, Szakái Istvánnak es Varga Klárának István. Bárkunyi Sándornak éz Gyöngyösi Évának Erika Eva, Olah Ernőnek és Süli Honának Endre István. Ballal Ferencnek es Helnrlch Katalinnak Katalin. Aradán Ferencnek és Magyarl Zsuzsannának Csilla Zsuzsanna, Terhes Andrásnak es Móra Viktóriának Edina. Dobó Antalnak es Aes Ibolyának Tamás, Horváth Edének és Herczeg Erzsébetnek Tibor Gyula, Sándor Miklósnak és Ézslás Erzsébetnek Miklós. Németh Endrének es Dudás Mártának Anita. Bartók Józsefnek és Dobó Gyöngyvernek József, Rácz Árpádnak es Rostás Karolinának Zsuzsanna, szegi Istvánnak és Török Jusztinának Gabriella Brigitta. Szűcs Józsefnek és Juhász Piroskának Beáta. Lepény Andrásnak és Német Magdolnának Adrién Magdolna, Máder Ferencnek és Mészáros Erzsébetnek Mónika, Jenéi Lajosnak és Szűcs Evanak Lajos, Csókást Mártonnak es Sánta Piroskának Márton Tibor. Sllóczkl Sándornak és Gál Margitnak Sándor Zsolt, Márta Károlynak és Faragó Máriának Mária Gabriella, Halmi Gyulának éa Halász Etelkának Ildikó. Bóka Andrásnak és Malatlnazki Juliannának Julianna Ágnes. Szűcs Imrének és Nagy Irennek Ferenc, Tímár Pálnak es Földi Rozáliának Gábor Pál. Czombál Józsefnek és Gausz Klaranak Miklós. Szabó Jánosnak ás Seres Eszternek Eszter Szilvia. Kósa Istvánnak és Rarta Veronikának Brigitta veronika, UJJ Sandornak és Novotny Zsuzsannának Zoltán, Knébel Györgynek és Csenda Erzsébetnek Tamás. Csókást Imrének és Tóth Annának Imre, Csókás) Imrének és Tóth Annának Csaba. dr. Resch Bélának és Marlnovlch Saroltának Béla Endre, Prohaszka Antalnak és Arpásl Mártanak Szaniszló Péter. Dér Györgynek és Rutai Ilonának Gvörgv. Tóth Sándornak és Koza Máriának Sándor, Lele Imrének és Tóth Máriának Imre János. Elekes Antalnak és vámos Erzsébetnek Katalin Erika. Vőneki Jánosnak és Szűcs Erzsébetnek Norbert, Rádt Jánosnak es Farkas Erzsébetnek Erika Ágnes. Varga Lajosnak es Makra Ilonának Andrea Edit, Qékány Zoltánnak ét Lálkó ErCsaládi események zsébetnek Gyöngyike Balogh Antalnak Erzsébet, és Kertész Etelkának Emese. Bakrl Mátyásnak és Balogh Évának Ferenc. Terhes Józsefnek és Vanya Katalinnak Róbert Gusztáv, Tóth Antalnak és Bakacsi Annának Ágnes nevű gyermekük azületett. III. kerület Szeged: Csonka Sándornak és Tóth Máriának Andrea Szilvia. Borsos Sándornak es Varga Anna Máriának Sándor. Dobó Andrasnak és Kotogán Rozáliának András. Imreh Balázsnak és Berecz Ágota Máriának Szabolcs. Schuszter Aladár Istvánnak és Kuruc/ Erzsébetnek Aladár, Dózsa Józsefnek és Kancsár Katalinnak Andrea. Juhász Gyula Mihálynak es Kádár Irén Piroskának Gyula Bálint, Molnár Gábornak és Lengyel Ágnes Irénnek Erika. Pálinkás László Ignácnak es Tyukodl Jullannanak Udlko Erika, Suti Sándornak és Miklós veronikának Sándor, Tóth Miklósnak és Bakos Máriának Anikó Mária, Varga Tamásnak és Kónya Évának Eva. Kolompár Mártonnak es Farkas Erzsebetnek György, Tari Vilmosnak és Szekeres Zsuzsannának László, Györké Zoltánnak és Molnár Katalinnak Zoltán. Pataki Józsefnek és Szélpál Marisnak Ildikó. Süli Györgynek és Palovits Márianak György, veres Jánosnak és Bányád Máriának Péter Pál, Balaton Sándornak és Várnagy Ilonának Bernadett. Takács Róbert Istvánnak és Csonka Erzsébet Katalinnak Róbert nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Boldizsár Mihályné Budai Anna, Vogel Tlborné Annav Mária. Frankó Imréné Kovács Erzsébet, Lakó Antalné Kiss Ilona. Bertalan Lajos. Budai Jánosné Laczkó Julianna, Kovács Ilona Margit. Kopasz Istvánná Szél Veronika. Ábrahám Lajos. Brandt Magdolna, Pataki Imre, Lodrl Pál Zoltán, Zakar Pálné Bödi Bárla. Iglódi Istvánná Adám Gizella, Réti András, Kis Mihály, dr. Gaál Ödün. Háló József Gyula. Bakó Kálmán, Raffal István Ágoston. Pajtényi Lajosné Kádár Mária. Pavlai Károlyné Gajda Erzsébet. Csókást Antalné Olajos Etelka. Hegedűs Sándorne Bánszkl Veronika meghalt. II. kerület Szeged: Győri Norbert László, Robicsek Endréné Hellebrandt Mária, Nagy Géza. Kéri László Ferenc. Schwercslcs Jenöné Nuber Ilona. Erős Ferenc, Jójárt János meghalt. III. kerület Szeged: Bürgés Györgyné Pákái Erzsébet, Slbalin Lazámé Ácsai Etelka. Tulkán Jánosné Polyák Erzsébet. Agócs Mátyás, Szécsl István, Bajzák Mihályné Teleki Rozália. Radnal Vtlmosné Németh Mária. Rácz Ferenc, Szente Ferencné Duesai Irén, Hódi Balázsné Klspéter Etelka. Gyuris Józsefné Némelh Julianna, Nóvé Józsefné Zsigmond Rozália, Simon László Mihály. Birkás József, Kósa Jánosné Asszony Eva, Németh József meghalt. Az igazságszolgáltatást érintő új jogszabályokról 1. A közelmúltban sok olyan jogszabály Jelent meg, amelyek lényegesen érintették az igazságszolgáltatást is. Az újságolvasó emberek — különösen ha még a televízióra is odafigyelnek, rádiót is hallgatnak — erről már néhány cikket, nyilatkozatot, riportot láthattak. A változásokról értesültek tehát olvasóink ls. Mégis úgy véljük, a változások, módosítások legfontosabb rendelkezéseit nem árt csokorba szedni. Ez a törekvésünk nem pótolja persze a jogi szakértelmet. Nem is lehetett célunk valamiféle „kurzus" rendezése. Semmi másra nem törekszünk, mint tájékoztatni akarjuk olvasóinkat az állampolgárok széles rétegeit érintő igazságszolgáltatási kérdésekről. Az 1972. évi I. tv. módosította a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Már a módosításnak a bírói szervezet ről szóló V. és az ügyészségről szóló VI. fejezete tartalmazott olyan változásokat, amelyek később a bíróságokról szóló 1972. évi IV. tv. és a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. tv. részletesen szabályozott. Ezekről annyiban kell szólnom, hogy az eljárásjog változásai e törvények ismeretében érthetőbbek, a változások szükségessége a társadalmi folyamatokban inkább bemutatható. A bíróságokról szóló törvény bevezető rendelkezése kiemeli: „A Magyar Népköztársaság társadalmi és gazdasági fejlődése, az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének feladatai, a jogok érvényesülésének, a kötelezettségek teljesítésének, a törvényesség megvalósulásának to_ vábbi követelményei szükségessé teszik új törvény megalkotását a bíróságok szervezetéről és működéséről. A törvény célja, hogy az igazságszolgáltatás — alkotmányban meghatározott — feladatainak és alapelveinek érvényesüléséhez biztosítsa a szervezeti feltételeket. A törvény a bíráskodás egységének megvalósításával a bírák választásának bevezetésével, a bírói hivatás gyakorlásához hatékony biztosítékok megteremtésével az igazságszolgáltatás társadalmi hatásának növelését. a szocialista törvényesség érvényesülését szolgálja " A bíráskodás egységének megvalósítását külön is szeretném kiemelni. Az igazságszolgáltatási fórumok széttördeltségének folyamatát néhány évtizede még társadalmi szükségszerűség indokolhatta Ma már gazdasági és társadalmi életünk fejlődése parancsolóan megkövetelte az igazságszolgáltatás egységének megteremtését. Ennek eredményeként a gazdasági döntőbizottságok — amelyek a szocialista szervezetek egymásközti pereiben ítélkeztek — beolvadtak a rendes bírósági szervezetbe. A területi munkaügyi döntőbizottságok munkaügyi bírósággá alakultak át. Természetesen megmaradtak a járásbíróságok, a megyei bíróságok, a katonai oíróságok. A Magyar Népköztársaság legmagasabb bírói fóruma változatlanul a Legfelsőbb Bíróság. Kissé leegyszerűsítve mostmár a bírósági fórumok funkcionálása úgy mutatható be, hogy — a munkaügyi viták továbbra is általában a vállalati munkaügyi döntőbizottságnál Indulnak. Az ott hozott határozat ellen a munkaügyi bírósághoz lehet keresettel élni. Itt « legtöbb vita lezárul. A munkaügyi vitáknak csak egy szűkebb csoportja esetében teszi lehetővé a törvény a munkaügyi bíróság határozata elleni fellebbezést. Ezt a megyei bíróságok — nálunk a Szegedi Megyei Bíróság — bírálja el. A gazdasági perekben, azaz a szocialista szervezetek egymásközti pereiben e megyei bíróságok előtt indul általában az eljárás. Ezek egy része azonban továbbra is a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Ilyenek például a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egymás között, vagy más szocialista szervezetekkel szemben keletkezett perel, vagy a szerződésen kívül okozott károk megtérítésére irányuló perek. Az állampolgárokat múr közelebbről érintő polgárt jogi ügyek, a büntetőügyek, a családjogi viták döntő többsége változatlanul a járásbíróságok hatáskörébe tartozik, hisz a járásbíróság továbbra is általános hatáskörű bíróság maradt. Ez azt jelenti, hogy minden bírósági útra tartozó ügyben — ha azt jogszabály nem utalja kifejezetten más bíróság hatáskörébe — a járásbíróság jár el első fokon. A fórumrendszer bemutatásánál nem törekedtem teljességre. Az újságolvasó állampolgár szempontjait tartottam elsődlegesnek az ismertetésnél. A lényeges tehát az. hogy minden jogvita lehetőleg bírói fórum előtt záruljon le. A bíróságokról szóló törvény külön is rendelkezik arról, hogy az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit érintő ügyekben jogszabályban meghatározott esetekben az óllapolgórok a járásbíróságokhoz fordulhatnak. Dr. Falu György (Folytatjuk) Ajándék a múzeumnak Apró és óriás kagylók, sok színben pompázó, egyszerű es különleges formájú csigaházuk gyűjteményével gazdagodott a kapuvári Rábaközi Múzeum. A gyűjtemény tulajdonképpen egy kitűnő órásmester ajándéka. Nógrádi Villibald kapuvári órásmestert úgy ismerték, mint aki nyttott szemmel jár a világban. A nagyon szép, 832 kagylóból és csigából álló gyűjteményt, az órásmester hagyatékát, lánya, Nógrádi Vilma adományozta a múzeumnak. A gyűjteményt most rendezik, hamarosan kiállításon láthatják az érdeklődők. Tóth Béla: Céhmesteri irományok 21 - i Kiváltottuk, hogy épp kapóra jött, hiszen ismerjük, s sok kérdezni valónk van tőle. örültünk, hogy a hosszú úton, mert Vácig szándékozott velünk jönni. A tavaszon olyan erős volt a Tisza, hogy egy éjszaka betörte az alsóvárosi zsilipeket, s megfutotta a Boldogasszony sugárutat, a városban íélreverték a harangokat, s csak Vedres Istvánnal, Szeged város hites földmérő mérnökével — ki is nagy tudója volt a Tisza szokásainak — sikerült visszatuszkolni a medrébe őkelmét. Hanem amilyen erős volt az öreg, úgy megszelídült mostanára, a mi utazásunkra, hogy csak pirickélve viszi hajónkat lefelé, még a lovak se sokat rángatnak rajta, száz ágon süt a nap. az unalom űzne bennünket, hiszen fél napokon át a kopasz partoldalakon túl nem látunk egyebet suhánál, apró cserjéknél, s néha-néha magasabb a fáknál. A víz alacsony, a mederből alig látunk ki. Zenta ugyan kikönyököl a vízpartig városias épületeivel, de Kanizsa. Csóka, Pádé. Becse, mi • egyéb falvak, csak odabenn kucorognak a rétségekben, harangsza vukról, s * hajósok ismerete nyomán tudjuk, hogy léteznek, fgy aztán nem vonja el figyelmünket semmi a világot járt Holdmezei Berei Farkasról, kinek csillogó szemében jóságos meleg parázsként él egy kis pontnyi tüzecske biztató bizalmassággal. Tudjuk Sárospatakról, Debrecenből való kicsapatását, hatalmasokkal való megütközéseit, viaskodásait, sokféle apró, csintalan cselekedett, Kérdéseink nem indítják válaszra. Bámészkodik, bagózik, néhol lekéredzkedik, a lovak után vasas bickével dobálja a húzókötelet, amikor az beleakadozik a tuskókba, cserjetövekbe. De csupán csak azért dobálja, hogy az izmai el ne aludjanak. Amikor nagy szuszogva visszatér a hajótetőre, a sovány koszton sárgára aszott arcában látjuk, semmiképp nem akar a maga ügyére fordulni a szája. Nézte a víz sebjét, míg feküdtünk a domentátumos hajó háztetején, s agyára fogott szivarból pöfékelve mondta: — Versölésbül a pacsirta se él meg minálunk. Már ezután a tudománynak adom őszült fejemet, mivel a kenyerem' tán ott van a tudomány csalitosaiban. Éppen egybegyűjtögettem egy egészen ismeretlen témát, a várból kidobált Irományok nyomán, amit a Grünn nyomda vett meg béléspapírnak. Annak a bolygatása éppen annyira fájdítja a poéta szívét, akár az igaz versnek a verdesése. Hajósokról való történetek ezek, ha Vátzra beérek. teszem is mindjárást nyomtatott írásba. Eddig pár lapot megfirkáltam róluk. Halálra ítéltek a címe. A Hazai és Külföldi Tudósítások című zsurnálban fölleltem a II. József idejében szokásban volt hajóvontatással való halálbüntetés leírását. „A hajóhuzásra ítéltetett rabok büntetésének suüyos voltát nem képzelhefl más, henem csafe aki azokat látta. A hajóhuzásra ítéltetett rabok, minekutána elsanyargatva, és az éhségtől el-kénszeredve által adattatnak, az Hajókhoz egymás rendiben ősve lántzoltatván, tavakon, s folyó vizeken keresztül, hol rövid, hol hónaljig, hol torkig érő vizben gázolni, és egyszersmind az Hájót — is húzni kéntelenittetnek, kik közülük sokan annyira elalélnak, és gyengülnek, hogy meghallyanak, az ollyanok az lántzból ki-vétetvén vagy egy gödörbe bévettetnek, s temettetnek, vagy pedig addig, míg valami Törvény-fa, vagy büntetésre rendelt valamelly hellyhez juthatnak, az hajóba vitettnek. Az nap estvig vizekben gázolt, és egézlen általázott rabok estve ugyanazon vizes köntösökben az földre fektettnek, és letzövekeltettnek, minekutánna pedig éjszakán által a képpen megszáradkoztak, reggel újra a hajó-huzáshoz fogni kéntelenítetnek. Innét következik osztán, hogy az Hajó-húzásra itéltetettek közül kevesen vágynák, kik egy néhány esztendőkig ezen büntetésnek terhét ki-állhassák. Többnyire kevés idő alatt el-haláloznak. Mint a mult esztendőben — is történt, hogy 46 rabok közül, kik octobernek 14-ig napján az hajók húzására által adattak, húszan az uton Péter-Váradig el-haláloztak, és huszonkettőn igen erőtlenedve érkezhéttek PéterVáradra azon holnapnak 28-dik napján." Irományaiból néha föltekintett. Ezen büntetés intézményét azonban nem József császár léptette életbe. íFolytatjuk.1