Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

a VASÁRNAP, ma. jomos M Családi munkamegosztás „A szüveknek enyheségét, két egypárnak egyességét, megosztani terhességét, így megmenni útnak végét." Ez a népi lakodalmi rigmus került stílusos mottóként a családi munkamegosztásról szóló tanulmány élére, A szerző, H. Sas Judit, a Szociológiai Intézet munkatársa magyarázatul mindjárt hozzáteszi: ez a rigmus is — mint ahogy a népművészet általában — hallatlanul tömören fejezi ki a házassági és családi' társulás leglényegesebb emberi tartalmát és feladatát A „szüvek enyhesége" alapján azt az egyességet kötik meg, amelyet az élA vémegállapítja: a családok pontját tükrözi az a megáltöbbségében mnden otthoni lapítás is, hogy „a férjekre munka egyszemélyben az és az apákra háruló munka asszony, az anya. a feleség és teher sem kevés. A csalSfeladata don kívüli külső küzdelmet Az adatokból a szociológus elsősorban a férfiak vállalháztartási „mintatükröt" al- ják. A megélhetés megteremlított össze. Ebből — a többi tésének jelentős része is ráközött — kiderül, hogy a juk hárul." meglátogatott családok 74 Figyelemre méltó, hogy' százalékában a feleség készí- amíg korábban a falusi csati a reggelit. A családok 59 Iádoknál a gyerekek egészen százalékában az asszony ta- fiatal kortól részt vettek a karit, 48 százalékánál a be- család mindenfajta tevékenyvásárlást is egyedül végzi. A ségében, manapság feltűnően két utóbi munkában seglte- alacsony a gyerekek részvének leginkább a férjek és a tele a házi munkában. A szogyerekek. A szerző tárgyila- ciológus szerint ez azzal függ gosan megjegyzi, hogy a fér- össze, hogy a szülők — jójeknek a bevásárlásban való szándékúai), de gyakran kágéig a terhek megosztására, közreműködése kétségtelenül ros módszerrel — gyerekeitehermentesíti a háziasz- ket a sajátjuktól eltérő, más, szonyt, de ennek a munká- úgy mondják „magasabb" nak a jellemzője, hogy házon társadalmi rétegbe, foglalkívül lehet elvégezni. Altalá- kopási ágba akarják juttatni, ban az a tapasztalat, hogy a A vizsgálat során megpróférjek a termelő tevékenysé- báltak választ kapni arra is, gen — tehát a fizetett mun- hogy milyen feltételek kökán — túl, a családi mun- zött, milyen társadalmi csókák közül elsősorban azt vál- portokban beszélhetünk a lalják, amelyek a külvilággal családi munkák demokrativalő kapcsolatukaterősítik. és kusabb elosztásáról. Az adanem kényszerülnek az asz- tok szerint amint a feleség, szony -„szoknyája" mellett a nő képletesen „kiteszi a lábét" a ház kapuján, amint tehát megfizetik a munkáas egymás iránti szolidaritástekintettel be kell tartani. A bevezető után a következő kérdései: sorakoznak: hogyan osztják meg a mai családok a terheket, a feladatokat, a felelősséget? A válaszokat szociológiai vizsgálat alapján állították össze, tanulságul szolgálva — lakóhelytől függetlenül — valamennyiünknek. A részletezett adatok szerint a családi munkákat a meg- maradni. A családi munkavizsgált 2000 famíliánál csak megosztást ismertető tábláSzeged a hazai lapokban 1993/23 mintegy 30 százalékban osz- zaton a szociológusok „csil- ját, és jelentős részében nem tották meg demokratikusan,. lag" alatt közlik: a főzést tartózkodik a háztartás közazaz vállaltak részt belőle a természetesen kizárólag a vetlen közelében, akkor a férfiak és a gyerekek is. A feleségek végzik. A tanul- család többi tagjai is hajlanszociológus — kommentár mányközlö szociológusnő dók részt vállalni az otthoni nélkül — a vizsgálat alapján részrehajlás nélküli állas- munkából. Érdekes; hogy a családi munkamegosztással kapcsolatos helyzet milyen összefüggésben van az asszonyok iskolai végzettségével: « 6 osztályt járt asszonyok 21, a 8 osztályt jártak 34. az érettségizettek 53 és az egyetemet végzett nők 63 százaléka él demokratikusnak tekinthető családi munkamegosztásban. Talán a legtöbb tanulságot a vizsgálatnak a tradícióval, « megszokással kapcsolatos része nyújtja. A megkérdezett családok 91 százaléka nem akar változtatni a kialakult munkamegosztáson. Ez azokra az asszonyokra is vonatkozik, akik tudják, hogy ók viselik a nagyobb terhet. A változást — a szociológus szerint — nemcsak, és nem elsősorban a férjek és feleségek felvilágosításával lehet elérni, hanem azzal, hogy a körülményeket változtatjuk meg. Ez különösképpen vonatkozik a háztartási munkával összefüggő szolgáltatások színvonalának emelésére, ami alapvetően befolyásolja a családi munkát és azt is, hogy abból ki mit vállal és vállalhat el. Pálos Miklós Klasszikusatok sikere Az ünnepi könyvhét kiadványai A könyvhét nagy eseménye volt, hogy megjelent a Magyar Remekírók első három kötete. A szó, hogy „megjelent" azonban csak azt jelzi ebben az esetben, hogy a nyomdát elhagyván, a könyvterjesztők kezén át két klasszikusunk művei az előfizetőkhöz jutottak: a kirakatokba csak azért, hogy erőt mentő magyarság érdekeit szolgálja. „Diófát ültetünk" — mondta ki a jelszót Illés Endre. Ez a diófa, melynek árnyékában nemzedékek olvashatnak, bölcselkedhetnek, koronájával a mai irodalomba ér majd — az év második felében megjelenő Veres Péter- és Nagy Lajos-kötetek jelzik ezt a hírrel hirdessék, jut annak, szándékát —. de gyökereivel aki hónapokkal ezelőtt bejelentette az igényét az egés«. a tízéves sorozatra. Holott annak idején magyar Pléiade-nak neveztetett francia mintára ez az irodalmunk egészéhez vezető kalauz, olyannak tehát, amelynek nemcsak az a sajátja, hogy bibliapapíron készülnek kötetei, hogy ezer-kétezer oldalasak, hanem az is — így hírlett először —, hogy azokat meg lehet kapni különa nyolcszáz éves múltba kapaszkodik, abba a táptalaj ba, amelyből — a helteik, bornemisszák, s névtelenek munkáiból — Csokonai, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Mikszáth, Krúdy, Ady, Babits és még több tucatnyi jele6 írónk alkotásainak gyümölcse kapta éltetőnedveit. Az olvasó — ha magyar — műveltségét e gyökerek ereje által nyerhetiMeg, vagy vissza. , • Méltó köntösben PAPP János- A szeged József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karán történelembrtl elfogadott doktori disszertációk 11145—1971. Századok, 1972. 4—9. szám. GINTER Károly: A magyar nyelvészek II. nemzetközi kongresszusa Magyar Nyelvőr, 1973. SUHA. Andor: Bttterkeft, Kampf. Lobén. — an Brücken, 45 Fahren. 71 Stediungen. — Mehrere MUUonen Joch Berieselung. — Dle Thelss. Budapester Rundschau, jun. 4. IFényképekkel.J MATKO István: Modern mese: január-március. [1972. augusztus vte helyett olaj. — . A szegedi 32—26-án ) nls) szenzációk nélkül. — Bátor, KATONA Edit: Hlglénikusok tervszerű és kifizetődő beruhávándorgyülése Szegeden. Egész- - Termelest program 2900ségUgyi Felvilágosítás, ianuár— Üt- Magyar Hírlap, Jön. február. Január— tg- Magyar Hírlap, [KELEMEN Gábor) (k—n): Ki«Oü55- ^.SSÜtHSí^^lhJ! állításra készül szeged. - MélXáf ?s v"ömödé - ' tőképpen bemutatni az Alföld BÁTYAI Jenő: A korszerű élelmiszer-gazdaságát. - - — Nemzet, jun. 5. Magyar háztartásért. "Műszaki Élet, máj 35. |Kiállítás május 10—20-án.) Tájjellegű Kiállítás. - Az ál- öröme é gondja. - Hétfőn esföld. elelmiszer-gazdaság bemu- M megkeZdödött a szegedi Nemtatója. Pest megyei Hírlap, fnáj._ 25. Hétfői Hirek, jun. 4. (CSÍK István | Cs. Ij: A szabadkalak vendégjátéka. - Jőb. Magda Gabival es Király Leven Film, Színház. Muzsika, május pénvkepekkel I 26. [Kritika a szegedi előadásról. teveL f«nyicepeKKei.| KULCSÁR János: A játékszín zeti Színház egyhetes vendégjátéka Szombathelyen. Vas Népe, Jun. 5. Hnterjú Girlcz Mátyással. A szovjet irodalom hódító versek egyaránt eljutnak teútját már a felszabadulás mét avagy először a magyar előtt megkezdte Magyaror- olvasóhoz. A sorozat két fiszágon. de akkoriban mé- gyelemre méltó s már klaszlyebb megismerésének tör- szikusnak számító . rtagyrekülön is. A jámbor olvasó ténelmi akadályai voltak, a génnyel kezdődik, a Leningondolta volna, hogy . leg- Horthy-korszak ismerté kul- díjas Leonovéval és a Noalábbis a nagy költőnk szü- tlúrpolitikai elvei. 1945 után bel-díjas Solohovéval. Pa letésének kétszázadik évfor- aztán sorozatban jelentek Orosz erdő Leonyid Leonov dulója alkalmából megjele- meg a szovjet írók alkotá- humanista atmoszférájú műnő kétkötetes életmű — mi- sai, tömegkiadásban, olcsó ve a szovjet próza korai, vei Csokonai-kiadás nég nem papíron, s kötésben, hogy 1930-as évekbeli korszakákapható a boltokban — minél többen hozzáférjenek, nak gyümölcse, Mihail Solohozzáférhető lesz. Ha a Jó- E jelentős művelődésügyi hov Feltört" ugar című rekai-regényeket magába rej- tettnek azonban megvolt a génye a háború utáni elbető nem is! maga árnyoldala is: a ma szélő irodalom egyik rtagy A jámbor olvasó ismét már a szovjet irodalom korszakát zárja le, keletkező-, csalódott — nem először —, klasszikus műveinek számi- zésének időpontjával |e: mert néhány könyvesbolt- tó regények, drámák, versek 1953. ban még az előfizetők igé- sorát jelentéktelen alkotányeit sem tudták kielégíteni, sok duzzasztották föl. Az S így e sorozat megindulá- ötveqes évek végétől kritikusának nem mindennapi iro- sabbá váló szemlélet a hadalom- és művelődéstörténe- zánkban megjelenő szovjet ti tényén örvendező kom- irodalomnak javára vált: mentátor sem tud maradék- igényre immár igény felel, talanul lelkesedni. Ügy tű- A magyar könyvkiadós — nik, ismét csak a távlatok- az Európa Kiadó által — nem is jelezhette volna szebben a szovjet irodalom iránti megbecsülését, 'mint ban gondolkodó igazgató-szerkesztő. a sorozat irodalomtörténész-író — s még számtalan, munkásságát jel- rsl. hogy a Magyar Remeklemző főnévvel illethető — írók sorozatnak megindításagondozója, Illés Endre mér- val szinte párhuzamosan te föl a várható igényeket, megkezdte egy hasonlóan míg maga a kiadó és olvasó igényes külsejű sorozatnak, között álló könyvterjesztés a Szovjet Irodalom Könyv— ismét — szkeptlkusabb- tárának kiadását. S ha még nak bizonyult. Pedig éppen egy párhuzamot akarnánk a nemrégiben oly nagy si- vonni, akkor utalhatunk a kerrel terjesztett Petőfi-kö- Móricz- és a Csehov-sorozat tet inthette volna nagyobb első köteteire is, melyek most körültekintésre az igényeket jelentek meg a boltokban és szűköcske mérlegserpenyő- már-már az otthoni könybe gondolkodókat. vespolcokon is. Vagy éppen A Magvar Remekírók — j"™' J}ogy az olcsó magyar a nagy érdeklődés is jelzi k°nyvheti prózai antológiá— mindenesetre remek írók- Yal. egyi«öben- s ugyanúgy nak bizonyulnak, tudj'isten reiaron tehet kapni a mai hányadszor. A jól fölismert novellisták műveit szükségszerűség ihlette e so- tertalmazo zsebkönyvet, rozatot, a múltját egyre reá- A Szovjet Irodalom Körryvlisabban figyelő, föltáró, a tárát tizenöt kötetre tervezi klasszikusokból egyre több a kiadó: regények, drámák, Az öj sorozat méltán számíthat olvasói érdeklődésre: azokéra is, akik egy megfelelően válogatott könyvfo-. lyamból akarjak újra megismerni, s újraértékelni egy hatalmas korszak irodalmát, azokéra is, akik már e méltó köntösben kínálkozó könyvekből olvassák ki mindazt, ami számukra — tórténeMiklós Hegyi traktorok A Volgográdi Traktorgyárban 75 lóerős, hegyi talajok müvelésére alkalmas érőgépek gyártását kezdték meg. Az újszerű mechanikai rendszerrel felszerelt traktor igen meredek hegyoldalak megművelésére ig'alkalmas. Fordulás nélkül, előre-hátra haladva szántja a földet. Bemutató SzegeBablFényképpell CSÍK Istvén den. — Angyal szállt le lonbi Film, Színház, Muzsika, maj. 26. [Kritika a DUrrenmattdráma előadáséról. Fényképpel ! A magyar könyvnyomtatás Jubileuma. Magyar Hírlap. Népszava, máj. 26. [Rendezvenyaorozat Szegeden.) Szeged — Ujabb lakónegyed. Hétfői Hírek, maj. 28. [Az északi varosrészről. I [DAN1SS Győzői: „Az EDÜ nélkül szegényebbek lennénk". Békés megyei Népújság, máj. 29. [Dr. Diós Józsefnek, a Tömörkény gimnázium Igazgatójának nyilatkozata.) Teveitató Szegedről. Eati Hírlap', máj. 29. [A Kenderfonóéa Szővőipart Vállalat terméke.] Megalakult a Del-altöldi Idegenforgalmi Intéző Bizottság. Magyar Nemzet, máj. 31. Békés megyei Népújság, jún. 1. Szolnok megyei Néplap, Jün. 5. BOKOR László: Horgpr Antal nyilatkozata József Attiláról. Kortárs, Junlus. ..Szeressen szép, örökös tartományaimban". — József Attila dedikaclója Mészöly Gedeonnak. Kortárs. Június [Szeged. 1925. máj. keltezéssel. I MAGYAR Ambrus: Hidak. — Ar algyői közúti Tisza-híd. Technika, június. [Az új híd műszaki leírása.) [Kl'LCSAB János) — kulcsár —: Dürrenmatt, Verdi, Henderson. — szegedi színházi hét Szombathelyen. Vas Népe, jún. 1. tA színház vendégjátékáról.) Szeged új tudományos Intézete. Nepsznbadság, Népszava, jun. 2 Esti Hírlap, jún. 4. [FölepUlt a biológiai kutató központ második épületszárnya.) PÜNKÖST1 Árpád: A Rabonakutatás egyik információs központja lett Szeged. — ÜJ növények nemzetközi együttműködéssel Népszabadság, Jün 2 [Fényképpel.) Martin Luther Ktug ünnepséj Szegeíien. Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Jun. 3. PÜNKOSTI Árpád: Tudatos1 esaládtervezest: — Beszélgetés a 1 terhességmegszakltásról Szontágh Ferenc professzorral. Nép-4 segbadnág. yuo. 3. „ Tóth Béla: Céhmesteri irományok Az első napot részletesen el kellett mondanom, nemcsak az ilyen tejfölösszájúak Ieskődtek, mint mert' ahogy építésnél a fundamentum első köve Fridi meg én. Hanem tanulni akartunk a naállitja be a házat, úgy az első napos1' inasság ál- gyöktől. HL Nagyotmondó huszárok. lítja be az ötéves életet. ősszel, hogy leestek a harmatok, a ködökből kitakarózva ébredezett reggelenként a Tisza. Már tudtam gyaluvasat köszörülni, fűrészt reszelni, olyan ablakrámát csinálni, amelyikbe nuton járt bele az üveg. Szerettem, ezért büszkén hurcoltam a zöld kötényemet, az asztalosok messzire látszó jelvényét, de annyira, hogy akár a templomba is azzal mentem volna. Hanem ottai\ azért Prokop plébános úr azt mondta a prédikációjában, hogy bár az Istennek a szegény mezítlábas épp olyan kedves, mint a gazdag, díszes ruhájú úr, egyszer kipróbálván, nagy büszkeségemben zöldkőMikor a huszár hazajött Taljányországból, el- SSEu^kEik ZTTrS a —ninm?' * mesélte, hogy olyan nagy káposztát látott, hogy ^Y^^'C/'IIOH SEB.,„ az egész ármádia ha meleg volt, alament, hogy k°l«°kr? miae vigyázni, nem ugy gondolhűvösbe legyenek és akkora méhet látott, mint egy ló. „Hal a kaptár mekkora volt?" — kérdezték tőle. „Hat csak akkora, mint nálunk" — felelte a huszár. „Hát akkor, hogy 'ment be a méhecske?" — kérdezik tovább. De a huszár nem hagyta magát zavarni, azt mondja: „Akkor mér eljöttem." „Ez semmi!" — mondja a másik. „Mikor mink Pojákországba voltunk, olyan nagy üstöt láttam csinálni, hogy mikor a kovácsok az egyik feliben kalapáltak, azok, akik a másik feliben dolgoztak az üstnek, nem hallották a kalapálást." „Mit csináltak azzal a nagy üsttel?" — kérdezi a Taljányországban járt huszár. „A te káposztádat főzték meg benne", volt a válasz. — Alszotok-e — kérdezi a mesélő, de mintha csak ezt várta volna, az éjjeliőr, rákezdte: Hallja minden haznak ura, I fizet ütött már az óra, Vigyázz ember ezen szóra; el mégy az nyugodalomra, mire virradsz föl holnapra, örömre kelsz-e? a vagy búra, „ 1 madkozzalv-ID azma. kodott. Álló létrájáról odasuhintott ám az illetlenül beszélgető lányokra, kacsintgató legényekre, s rám zöldkötényesre is, hogy Prokop plébános úrban elállt az orémuszolás közbeni lélegzet. Kaptam egy jó nagy suhintást, csak úgy csengett a fülem a zöld kötényért. Egyszer még szégyenpadra is leültettek a bejárati szenteltvíztartó alá. Ott aztán mindenki rámcsapkodhatta, bejövetelkor, meg ki jövetkor, a mancsáról lecsöpögő szenteltvizet. így menegélt az életünk az első nap irányzóméban, la. Vasárnaponként illett kicsit hazanézni a Pffleközbe, némi fonatos kalácsok dolgában, fölidézve a szülői ház ízét, de amúgy nagyon sietve erre befelé, mert az ünnepi inas kalandozásoknak nagyobb volt a várása, mint akár a karácsonyi álmoknak. Ott sétáltak a felsővárosi lánycselédek meg fel. sővárosi purgerlányok, de olyan szépek, hogy majd elszálltak. De el nem mehetett egy sem úgy a pajta meg a Tisza között, hogy szó ne érje a ház elejét. Mindenki cafka volt a szájasok szerint, meg mind repedt sarkú, meg adonyi, meg cirmos! Csak úgy néha olyan jobb érzésű cukrász- meg patikusinasok tátogtak tiltakozásul, ha az ő választottjukra esett a festés. Akkor fölkérdezték az illetőt; hiszen néktek is volt édesanyátok te, az is lány volt, és járt a felsővárosi purgerlányokkal, az is ezt hallhatta az akkori inasoktól? No erre kis lobogtatás következett, de aztán kezdődött az egész elölről. Nem is múlt el vásárnap verekedések nélkül. Az egyenruhás polgárőrség szétszedte a cívódókat, mert azokból meg volt ezernyi minden városrésznek, s örökké résen álltak önként, a maguk jószántából, hogy a rendet vigyázzák. De az inasok körbefogták a verekedőket, eltakarták őket, hogy az ítéletet csöndben, szépen végre lehessen hajtani azon nyomban ott a helyszínen. Szerettek az inasok megmérkőzni egymás között, szakmák szerint is. Az asztalos "nem állhatta a borbélyt, meg a cukrászt és a susztert. A kőműves az azokát utálta, és körösztbe-kasul föllelhetők voltak az ellenérzések a szakmák között, talán mivel az esti mesélgetések, mühelybeli beszélgetések is már eleve beirányították az előítélkezéseket. Hogy az ő szakmájuk a legkülönb, a többiek csak úgy kulloghatnak a poros lábuknyomában. Verekedésekkor a szakmák eszközei kerültek elő, a suszter nyeles árat kapott, akit megszurA kincstári zsindelypajták elején, amit hétköz- kált mehetett dolgára. Az asztalos vitte a pornapi nyelven csak Rác piacnak hívott a póriság, festéket, ha avval szembecsapott valakit az eljo- le volt agyagolva a fold, akarcsak a kis seta- , ,,,...., , , . tér, meg a vár előtti promenád, eldöngölve, hogy lenfelei kozul, akkor az egy darabig nem látott, olyan sima volt, akár klikkerezni is tudtak rajta A boltos a kocsikenőcsöt tartotta kéznél, a szapaz iskolások. Az inasság inkább innen leskődzött panföző a lúgot. a parton jóoö-cnenö nagylányok ntan. Mondjak k&oigtatjnlc)