Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-05 / 129. szám

KEDD, 1973. JTTNIÜS £ II munkaviszony igazolása nyugdíjnál SE. F. S«FRD( olvasónk kéri: ismertessük, hogy a régi munkáltató állal a társadalombiztosítási szervhez be nem jelentett munkavissony igazolása nyugdíjnál lehetséges-c, és milyen bizonyítékok, igazolások stb. alapján? A munkaviszonynak nyugdíjra jogosító szolgálati időként való elfogadásához elsődlegesen a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásainak adatait veszik figyelembe. A társadalombiztosítási szervhez történő bejelentés elmulasztása azonban megnehezíti a munkaviszony, illetőleg a szolgálati idő igazolását, és ebben az esetben rendszerint hosszadalmasabbá válik a nyugdíjmegállapító eljárás. Ha a munkáltató a munkaviszonyt annak idején biz. tosításra bejelentette, és a társadalombiztosítási szerv a bejelentést elfogadta, a nyugdíjmegállapító szerv a bejelentés. illetőleg a társadalombiztosítási nyilvántartások alapján — rendszerint egyéb igazolás nélkül — figyelembe veszi a nyugdíj megállapításánál. A be nem jelentett munkaviszony szolgálati Időként való elfogadásához szükséges adatokat azonban a nyugdíjigénylőnek külön kell igazolnia, bizonyítania. A be nem jelentett munkaviszonyt elsősorban a munkakönyvvel. vagy egyéb egyko. rú okirattal (szolgálati bizonyítvánnyal stb.) lehet igazolni. Munkakönyv alapján általában csak azokat a munkaviszonyokat fogadják el hitelt érdemlőnek, amelyek a munkakönyv kiállításakor is mér fennállottak, vagy ennél későbbi munkaviszonyok. A munkakönyv kiállítása előtti időben létesített, illetőleg megszűnt munkaviszonyok hitelt érdemlő igazoláséra a munkakönyv nem alkalmas. A nyugdíjmegállapító eljárás során tanúkkal is lehet bizonyítani az okirattal nem igazolt munkaviszony fennállását. Tanúvallomás alapján azonban csak a fellebbviteli szervek (társadalombiztosítási bizottságok. albizottságok stb.) fogadhatnak el munkaviszonyt szolgálati időnek. Ezek azonban összesen legfeljebb két évet ismerhetnek el. Nem minősül tanúvallomással bizonyított szolgálati időnek a társadalombiztosítási szerv által lefolytatott helyszíni vizsgálat (üzemellenőrzés) során megállapított és nyilvántartásba vett idő. Ha a nyugdíjat megállapító szerv akár okirati bizonyíték, akár tanúvallomás, vagy helyszínt kivizsgálás alapján olyan munkaviszonyt vesz figyelembe, amelyet a munkáltató a társadalombiztosítási szervnek elmulasztott bejelenteni, s amely nélkül a dolgozó nem lenne Jogosult a nyugdíjra, a munkáltatót a megállapított nyugdíj egyévi összegéig terjedhető megtérítés fizetésére lehet a társadalombiztosítási szerv részéről kötelezni. Dr. V. M. Természetvédelem A szovjet természetvédelmi program keretében megkezdődött az Altáj vidéki sztyeppék erdősítése. A szántóföldek peremére több mint tízmillió facsemetét ültetnek. hogy megakadályozzák a talajeróziót, és megvédjék a széltől a kultúrnövényeket. A Kászpi-tenger mentén, a Volga, az Ural és más folyók partjain tisztítóberendezések épülnek, hogy kiszűrjék az ipari szennyvizekből a mérgező anyagokat. I. KERÜLET SzcRcrtr Baracsi László ésdilppay Zsuzsanna. Gyuris Zoltán és Fülöp Varonlka. Csesznek Jozset és Vlncze Katalin. Lakatos Lajos és Hajnal Judit. Terhes Ferenc és Kakuszl Eszter, Kocsis Antal es Förgeteg Ilona, Lakatos László és Nagy Eszter, Zslgrl András és Reggel Allce Csilla. Szabó László és Abraham Zsuzsanna, Arany László es Gulyás Ilona. Kiss László és Juhász-Vödrös Erzsébet, Hutter György és Korom Katalin, Bartkó János és Makal Mária. Erdödl J ózsef es Garal Ilona. Alexi János és Marián Orsolya. Simon Miklós és Sutka Rozáila. Bognár Jenó és Mlszlal Marta. Simon József és Erdei Katalin. Lajkó Gyula és Nagy Mária Kovács Iván és Fodor Edit, Tóth Mlhálv és Kassal Róza. Miklós József es Czene Mária. Ábrahám Jenő és Marczlka Edit házasságot kötöttek. Szőreg: Demeter Lásztó és Kapust Ilona házasságot kötöttek. H. KERÜLET Szegett: Domonkos Imre és Szabó Erzsébet. Kotróczó Károly és Lőríncz Zsuzsanna Erzsébet, Jenel László és Varró Anna, Danyl László és Szekeres Mária Magdolna. Acs-Sánta Imre és Gábor Mária Magdolna. Kukle János és Molnár Arrna got kötöttek m. KERÜLET Szeged: Horváth János és Horváth Ilona. Német János és Korom Anna. Lőrinc Ferenc es Simon Eva, Tóth Mihály Zoltán és Dinnyés Julianna házasságot kötöttek. Születés I. KERÜLET Szeged: Szerletics Józsefnek és Vas Arankának Mónika. Radics Jánosnak és Keszeg Irénnek László. Bezzeg Mátyásnak és Tandarl Idának Dezső, Tóth Sándor Józsefnek és Farkas Piroskának Piroska Eva. Miklós Józsefnek és Csorba Etelka Katalinnak Andrea. Német Imrének es Kts-Imre Rozáliának Hajnalka, Német Imrének és Kis-lmrc Rozálianak Csaba. Balogh Ferencnek és Rácz Juliannának Attila, Berta Vendel Vilmosnak es Locskai Annának Vendel Róbert, Árva Tibornak és Mátó Évának Beáta Eva, Ormándi Mihálynak és Tóth Rozália Juliannának Erika. Szokol Ferencnek és Ekő Ilonának Zoltán László, Zöldhegyi Gyula Zolánnak és Cvianov Máriának Norbert. Farkas József Andrásnak és Dauda Magdolnának Hajnalka. Sánta László Györgynek és Perneki Maria Magdolnanak Beatrix Nóra, Mlskolczi Józsefnek es Bobár Mária Magdolnának Nóra Judit, Tornyal Jenőnek és Hevér Máriának László, Kovács Károlynak és Hancz Magdolnának Károly Attila. Kónya Jánosnak és Szabó Ilonának Tünde. Forró Imrének es Szalma Irénnek Zsolt. Rittgasser Istvánnak és Szkenderovlts Teréznek István, Ferenezl Istvánnak és Pataki Annának Judit Krisztina. Major Imrének és Szakmány Editnek Zsolt, Gerebie Lászlónak és prágai Máriának Mariann Zita. Fülöp Antalnak és Kéri Máriának Attila. Vlncze Istvánnak és Révész Évának Klaudia. Szűcs Jánosnak és Kárász Gizellának Róbert. Nógrádi Istvánnak és Varga Julianna Erzsébetnek László István, Dobronyai JOzsefnek és Csányl Annának Márta Judit. Gémes Ferencnek es Bárkányi AnnaCsaládi események rrak Attila, Hunvölgyi Emilnek és prágai Julianna Máriának Emil. Kiss Kálmánnak és Bugyi Etelkának Zoltán. Böhler Jenőnek és Fodor Klára Katalinnak Tünde, Nagytllés Gaspárnak és Magony Piroska Jullannanak László Róbert. Dunai Józsefnek és Murvai Zsuzsannának Mária, Dunai JOzsefnek és Murvai Zsuzsannának Veronika. Balog Vilmosnak es Császár Irénnek Ildikó Irén. Szlatnek Bélának és Koncsék Etelka Máriának Attila, Pállnkó Jánosnak es Kiss Etelka Rozáliának Eva. Etelka. Zánthó Csabának és Hegedűs Máriának Csilla. Galiba Józsefnek es Tóth Teréziának József. Galiba Józsefnek és Tóth Teréziának István. Kovács Istvánnak és Nagy Ágnesnek Ágnes. Lőrlncz Jánosnak és Forral Juliannának János, Szarva Máté Lászlónak és Szabó Ilonának Máté Attila, Török Józsefnek es Temesvári Irénnek Csaba nevű gyermekük született. ÜL KERÜLET Szegeti: Farkas Gusztávnefc és Csurár Évának Hajnalka. He,-cdús Imrének és Németh Valériának Gábor. Lajtár Jánosnak és Bakó Mária Etelkának Edit Erika. Zika Lászlónak és Batki Ilonának Róbert László. Faragó Ferencnek és Gémes Rozáliának Rozália Zsuzsanna, Kovács-Zemen Pálnak és Varga Rozáliának Beatrix. Szegedi Ferencnek és Kosztándi Irénnek Helga. Ábrahám Istvánnak és Batkl Erzsébetnek István. Csehó Józsefnek és Kalapács Mária Ibolyának Ibolya, Jakab József Mátyásnak és Kiss Mária Gizellának Éva. Papp Györgynek és Kővágó Györgyi Júliának Kornélia Györgyi. Szabó Márton Jánosnak és I.endvai Juliannának Zoltán Attila, Schneider József Árpádnak és Költzl Juditnak Dusán. Dani Andrásnak és Nagygyörgy Herminának András. Kolompár Jánosnak és Csurár Klárának Erika nevű gyermekük született. Halálozás I. KERÜLET Szeged: Fagler László Józsefné Horváth Julianna Göltl Mihályné ZUgn Terézia, Sípos Mária. Révész Mihályné Hódy Julianna. Kószó József. Berta Antalné, Bereczkl Etelka, Csonga Istvánné Kormos Piroska. Balog Antalné Tanács Erzsébet, Pukánszky Béla, Czirok Józsefné Tokos Ilona Piroska. Hácsik Mihályné Mersán Mária. Szauer Sarolta. Jeremiás Jánosné Kublna Julianna. Sárosl József, Lévai Ignác, Nagymihály Istvánné Krajnikker Etel. Vankó Ernő. Tuska Ferenc, Kókal János meghalt. Szőreg: Rúzsa Antal meghalt. n. KERÜLET Szeged: Takács István, Rákóczi Gábor meghalt. IH. KERÜLET Szeged: Csendes Pálné Borsi Vernika. Börcsök Imréné Szabó Ilona, Gyulai Lajos. Oszter János. Golics Róza. Antal István, Kósa Józsefné Havrlncsák Etelka, Mathlász Henrik, Tárkány Istvánné Vagyon Teréz, Sánta Antal, Csonka Istvén, Gábris Imre Ferencné Vlaslts Rozália Emília meghalt. Magyar kikötőberendezések Odesszában Váltonnak az idők, változnak az elnevezések. Valamikor az odesszai kikötőben a dinnye rakpart, gabona rakpart, praktikus rakpart volt Napjainkban viszont vietnami, kubai és magyar rakparttal találkozunk. Az első kettő a Vietnamba és Kubába Induló hajókról kapta a nevét, a harmadik viszont a Ganz feliratú hatalmas portáldarukról. — A magyar kikötőberendezéseket kifejezetten szeretjük, mondotta a szovjet kikötőkben hírneves darukezelő, Nyikolaj Moszpan. — Ganz-darukkal már több mint egymillió tonna terhet emeltem. Vagyis hát milliomos vagyok — tréfálkozott mosolyogva. Több mint negyven magyar daru működik az odeszszai kikötőben. Megbízhatóan teljesítik feladatukat, amikor városunk kikötőjének munkásai szocialista versenyt kezdeményeztek az éves terv határidő előtti teljesítésére. Ez az év döntő jelentőségű, a kilencedik ötéves tervben. Amikor munkatársaim megtudták, hogy Budapestre utazom, azt mondták: ha találkozol a daruépítőkkel, mond meg nekik, hogy munkasikerünkben nekik is nagy szerepük van. Az SZKP KB, a szovjet Minisztertanács, a Komszomol KB és a Szovjet Szakszervezetek Központi Szövetsége a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója alkalmából szervezett szocialista munkaversenyben elért kiemelkedő eredményeink elismeréseképpen Jubileumi Diszéremmel tüntette ki az odesszai kikötőt. A testvérvárosokról már sokat hallottunk. De vannak testvérbrigádok is. Ha erről bővebben akarnak hallani, keressék fel az odesszai kikötő második rakodási körzetének gépészeit. Itt egy drága serleget, egy vándordijat őriznek, amely a Ganz darugyárból került ide. A történet még húsz évvel ezelőtt kezdődött. A műszaki fejlesztés keretében kikötőnket öttonnás elektromos portáldarukkal kívántuk felszerelni. Sokáig tanulmányoztuk ezt a kérdést, és végül a magyar gépek mellett döntöttünk. — Nekünk nemcsak teljesítményük és megbízhatóságuk tetszett — mondotta az odesszai kikötő gépészeti vezetője, Vlagyimir Tureckij —, hanem a magyar darugyártás távlati terve is. A darugyáriakkal azonnal baráti kapcsolat alakult ki. Gépészeink között sok az újító, ők szívesen bocsátották magyar barátaik rendelkezésére tapasztalataikat és korszerűsítési javaslataikat. — Mivel nekünk nincs tengeri kikötőnk — mondta tréfálkozva Odesszában járva Hornyák Miklós, a gyár küldötté —, az odesszai kikötőben folytatunk Ipari méretű kísérleteket. A szovjet darukezelők, gépészek és mérnökök segítségével tapasztalatokat szerzünk a még korszerűbb daruk gyártásához A darugyártók közül Odesszában járt Pancsovai János, Vince Istvén. Frankó Vilmos. Együtt törték a fejüket a korszerűsítésen szovjet barátaikkal. Amikor az odesszai kikötőben félportál darukra volt szükség az új rakparton, ismét a Ganzhoz fordultak. A gyár hamarosan 10 egyedi gyártmányú és néhány háromtonnás darut küldött. A darugyártók és a kikötőbeliek barátsága szocialista munkaversenyre vezetett. Budapesten Bánki Donáth névvel mérnök-tervezőbrigád alakult, amelynek versenykihívását a kikötőnk műszaki dolgozóiból álló Barátság nevű brigád fogadta el. Ez volt az első munkaverseny országaink egyes munkakollektívái között. A jó ügynek mindig van Jövője. Az odesszalak és • darugyáriak versenyéhez hamarosan csatlakoztak más fekete-tengeri kikötők gépészei. A vándordíj első őrzői az odesszaiak lettek. Elhatározták, hogy a serleg ahhoz a daruhoz kerül, amelynek személyzete győztesnek bizonyul a terv túlteljesítéséért folytatott versenyben. Az odesszai kikötő közössége volt a kezdeményezője annak az optimális ki- és berakodási módszernek, amely elterjedt a Szovjetunió kikötőiben. Ez lehetővé teszi a hajók minél jobb kihasználását, az állásidő minimálisra csökkentését. Ennek megvalósításában fontos szerepet játszanak a magyar daruk. I. MedvedovszkfJ, az „Odesszai KikötómunkásT szerkesztője „Egi" elemi részek testünkben Földünkre — az idők kezdete óta — állandóan „érkezik" a világűrből meteorpor, amelynek együttes mennyisége a humusz, a viz és a levegő tömegének még mindig csak körülbelül ezredrészét teszi ki. A Föld óriási tömegéhez képest elenyésző mennyiség ez, de némileg más a kép, ha arra gondolunk, hogy jelenleR az emberi szervezet minden egyes grammja körülbelül hatszáztrinió „égi" eredetű elemi részt tartalmaz. A Földre általában csak a meteorpor jut le a kozmoszból, a nagyobb meteorok a légkörben felizzanak, elégnek — ezek a hulló csillagok —, és csak hamujuk szitál le lassan-lassan a Földre. A napi adag, amit a Föld felülete az ezredmilliméternek is csak töredékével mérhető szemcsékből kap, 5000 tonnára tehető. Ez azonban csak átlag, mert a meteorpor nem egyenletes megoszlásban érkezik a Földre. Az évnek szinte minden hónapjában közelünkbe jut egy-két meteorraj, amikor a meteorpor mennyisége is erőteljesen megnő. De maguk a meteorrajok sem mindig egyformán „bőkezűek". A meteoranyag egyébként eléggé erőteljesen befolyásolja a Föld magaslégkörének energiaháztartását. Egyetlen gramm másodpercenként 60 kilométeres sebességgel érkező meteorporszemcse lefékezése 180 000 méterkilogramm munkának, más mértékegységben 400 000 grammkalóriának felel meg. Ez a hóenergia 1 kilogramm víz hőmérsékletét 400 fokkal emelné meg. Óriási hőmennyiség ez, de az egész Föld háztartásában döntő szerepe természetesen nincs. Ugyanakkor a Földről is állandóan távozik anyag. Részint a Föld a magaslégkörbe került finom szemcséket, mint valami csóvát húzza maga után egy darabig, amíg csak lassan el nem maradnak tőle, részint az úgynevezett sugárnyomás hatására mindig szöknek meg a Földről könnyű gáz — elsősorban hidrogén és hélim — -atomok. Tóth Béla: Céhmesteri irományok 6. — Mostan az egynaposnak is adjatok, mert estére megjön a superplaccról a Fridi gyerök, az övét is ki kell készíteni! A műhely bizisten fényes délben is legsötétebb zugában kucorgott két kiszolgált öreg, rozoga gyalupad, de olyanok, hogy a saját gyöngeségüktől is majd összeestek. — Egyik a János gyeröké, másik a Fridi gyeröké — rendelkezett atyamesteresen a majsztram, szerszámot, hozzávalót rátenni, aztán hadd szóljon! Én meg tátottam a számat. Valahogy nem fértem hozzá, hogy kezet pusziljak neki, ahogy anyám kitanított. Mert a mester nem adott kezet. Amikor bérmáltak bennünket, a püspök úgy hordta körül a kezét előttünk, hogy csak odanyomtuk a szánk prémjét a kezeíejére. aztán megvolt. De Spiccer nem hordta oda, hanem csak azt pentyegte a kócosnak; szerszámozzon föl. Kaptam egy gombos végű harapófogót, ilyen apámnak is volt. Ezt a fajtát még a franciák hagyták itt a napóleoni háborúk idején. Kaptam egy lecsorbult pofájú kalapácsot, két olyan gyalut, aminek a forgácslyukán biztosan keresztül esett volna a lószemú szilva. Tudtam értékelni a szerszámokat, mivel családomban annyi íakukac élt, örökösen szerszámmustrát tartottak, míg felcseperedtem, hogyne éreztem volna, mi becse van a jó gyalunak. De hát minek a vita? A vésők nyele olyan szilánkosra volt hasadozva, mintha fejszével gyújtóénak aprították volna széjjel. — Azt mondja a labancos: — Köszörülni tudsz-e — csak így, közvetlenül. — A torkomat! Mert a tanító úr, hogy a templomba énekelni jártunk, hát mindig mondta, hogy köszörüljünk. Mert amúgy fátyolos volt a hangunk. A kócos nem tűrte, hogy viccelődök. Hát csak éppen most keltem föl a kecskelábú asztal alól, s már tréfálkozok? Ügy lehet, ha a mester nincs a műhelyben, tán le is ken egyet, de így csak dühösen seppegett velem, s elővette a szerszámot. mutatta, mi sora van a köszörűnek. Zsörtölődött. A tojáshaj még a seggeden röcsög, akárhogy csárogsz! A vésőélezést mutatom, ha az eszed is úgy jár, ahogy a pampulád, akkor segíthetsz magadon. Amikor majd nem hívnak el a segédek maguk körül ugrálni, faragod a faszöget! Itt van a pallóhulladék, aztán minden üres kis vakarózásnyi időcskédben faragjad! Jómagam harmadéves inas vagyok, ez alatt vagy százköböl szöget bizonyosan meghegyeztem. Ezt vedd a fejedbe! Még beszélt, vésőjével mutatta, hogy egy-egy ügyes szúrótulással milyen egyszerre senderedik elő hulladékból, afféle faszilánkból a szög. — Ebből óránként egy kalappal megcsinál az ügyes, ha vér lüktet a pucájában! Ha csak káposztáié, akkor menjen inkább talicskahúzó csikónak, ide mindjárt a Tisza-parti homokrakó munkásokhoz. Ott úgyis csak az ereje kell. Ide meg ész és ügyesség! Míg ezt mondogatta, egyre bugyogtak elő engedelmesen keze közül a hófehér szögek. S szemébe hulló labancos hajsörényén át szeme zugában a vadmacskaságok, meg a gorombaságok között kis parázsnyi meleget láttam kicsillogni. Este nyolc órakor már hat kalapnyi szöghalom garmadázott a padomon. Büszke is voltam rá. Meg arra, hogy nyolcas petróleumlámpa ég a padom fölött. A segédeknek tizenegyes világított, a mesternek tizenhatos. Nézi a labancos, mikor vacsorára szólítanak bennünket, nézi az én gyártmányaimat a keze közé véve, kicsit fintorogva. Egy kötényre valót odasöpör magához, elmegy a pislatüzű kályhához, s megszórja faszöggel. Mikor belekap a tűz, megállapítja: tFolytatjuk.)