Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

SZOMBAT, 1973. JtNIUS 30. Kitüntetések, oklevelek A Semmelweis-emlékünnepség alkalmával az egészségügyi miniszter Érdemes orvos kitüntetésben dr. Kovács József egyetemi adjunktust, az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetésben Ördögh Károlyné osztályvezető főnővért részesítette. adta át dr. Szontágh Ferenc egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora a törzsgárda aranykoszorús jelvényt dr. Tóth Károly egyetemi tanárnak, dr. Pettkó Emma és dr. Kozma Márta egyetemi adjunktusoknak, Dudás RozáMiniszteri dicsérő oklevelet lia osztályvezető ápolónőnek Balikó Béláné főasszisztens, dr. Halasi Antalné titkárnő, Kocsárdi Béláné csoportvezető és Miklós Józsefné tanszéki laboráns kapott. Ugyancsak a Semmelweisemlékünnepség alkalmával és Németh Béláné szülésznő nek. Sokéves helytállásukért az egyetem dolgozói közül negyvenen kaptak törzsgárda arany-, 75-en ezüst-, 92en bronzfokozatot, 39-en pedig oklevelet. Autópálya Péntek délelőttől Székesfehérvárig kétirányú az M7es: átadták a forgalomnak az új, Martonvásár—Székesfehérvár közötti jobb oldali forgalmi sávot, s ezzel ötvenhárom kilométer hosszúra „nőtt" az első hazai autópálya. Az új, huszonhat kilométer hosszú szakaszt pénteken délelőtt Martonvásár térségében dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter adta át a forgalomnak. Körzeti orvosok - kutató orvosok Taktusok a jövő zenéjéből A bértömeg-szabályozás első próbája a textilművekben a termeléshez felhasználható béreket, ezen belül aztán annyi létszámmal oldhatja Az utóbbi években sok kritika hangzott el a vállalati bérszabályozásról. Voltak, akik védték, s még töb- ... , . ben bírálták az átlagbér-sza- ^ feladatat a vállalat, bályozás rendszerét. Bizo- amennyivel tudja. Ez a módnyos módosítások után is gzer _ közgazdasági kifejeújra meg újra fölmerült a zésset élve _ az eleven kérdés: jo ez nekünk? Vagy , ...... inkább: elég jó ez nekünk? munkaráfordítás esokkenteMég jobbat, megfelelőbbet sére ösztönöz. Vagyis arra, keresve, egyre inkább elő- hogy hatékonyabban gazdáitérbe került a vállalati bér- kodjanak, s kevesebb mungazdálkodás másik tormája, káskézzel is megoldják a válAz MSZMP Központi Bi- lalati tennivalókat, zottságának 1972 novemberi ... . ,, . . ... ... határozatában olvashattuk: Visszatekintve a text.lmű„Kisérletképpen néhány ipa- yek korább) prob tornaira, kis ri és építőipari vállalatnál be túlzással azt is mond- szakmunkássá. kell vezetni az átlagbér-sza- hatjuk: ezt a módszert epbélyozás helyett a létszám- pen "eklk. 18toltak W. A megtakarításra jobban ösz- ?f.«edl 8yár. "*'-a,Jfr™a' tönző bértömeg-szabályozás 1463 es totszamhelyzetétatorendszerét." Idén ennek meg- pui y4ve>- 18M-ban 101,35 felelően 15 vállalatnál „de- sutokra, 1969 ben 101,01 bütált" az új szabályozási szazatokra nőtt a létszám: ™ iriCrtAné r> i lem jó hatással vasi a technológiai előírások betartására, ezen keresztül pedig a minőségre is. Családi alapon — Állnak-e még gépek a szövődében? — Igen. Tavaly év vége óta 80—90 az álló gépek száma. De reméljük, hogy szeptemberré ezeket is mind mozgásba hozzák a szövőnők. Az a 45 új. friss erő, akik tanulóból most lépnek elő d hiszen az csak egy vidéki orvos! — Ilyen, kézlegyintéssel kísért rosszízű, mondhatnánk oktalan megjegyzést egyre ritkábban hallani. Annál gyakoribb, hogy a vidéken dolgozó orvosok, komoly megterhelést jelentő gyógyító munkájuk mellett olyan tudományos tevékenységet végeznek, amely szakmai körökben, és az érdekelt paciensek között is elismerést váltanak ki. Különösen dicséretes az ilyen önként vállalt kutatómunka, hiszen a vidéken dolgozó körzeti orvog gyakran hátrányosabb helyzetben végzi munkáját, mégis sokan napi gyakorlati hoz kapcsolódott, Az első a gyógyító tevékenységüket megelőzés és a betegségek használják fel arra, hogy tudományosan is Igazolt következtetésekkel gazdagítsák az orvostudományt. Erre szolgált említésre méltó példákkal a közelmúltban Budapesten megtartott nemzetközi kongresszus, amelyen húsz országból érkezett úgynevezett általános orvosok mellett, a magyar szakemberek között jónéhány, vidéken működő körzeti orvos tartott színvonalas előadást. korai felismerése az általános orvosi gyakorlatban. A vidékieknél ez különösen fontos probléma, mivel ott az intézeti „háttér" nélkül dolgozó körzeti orvosnak kell pontosan és gyorsan felismernie, sőt megfelelően ellátnia az elébe kerülő eseteket; függetlenül attól, hogy a sürgősség milyen fokú, vagy az életveszély milyen gyors intézkedést követel. A felszótoló vidéki orvosok forma. Ezeken a munkahe- vlszopt,a termelés előbb 96,3 lyeken fél esztendő tapasz- ?f,*íalekLa;. talatait összegezhetik a következő napokban, hetekben. Hint a karikacsapás? tokra esett vissza. 1970-ben és 1971-ben a létszám is jelentősen csökkent: előbb 98,32 százalékra, majd 94,56 százalékra. A termelés grafikonja is alábbszállt: 1970Persze, ezért az eredményért is meg kellett dolgozni. Szövőcsaládokat szerveztek a szövödében. Jó elnevezés, csakugyan családi alapon megy a munka, 100 géphez 8 szövő, 2 malőrfűző, l művezető, 1 segédművezető és 1 blokklakatos van beosztva. Közös érdekük a jobb eredmény, mert aszerint kapják a pénzt is valamennyien. Az is dicséretükre válik a A vidéki körzeti orvosok számtalan példával igazol előadásainak nagy része a ták, hogy az emberélet megkongresszus két fő témájáEgyetemi i, főiskolai keretszámok X Stesef Attila Totho- A földrajz—testnevelés szamányegyetem három karára kon 117-en pályáznak a 12 az 1973—74-es tanévre ösz- helyre. A közel tízszeres túlszesen 485 hallgatót vesznek jelentkezés magyarázata: lel, akiket a pályázó 1416 Pécsett előfelvétellel töltötérettségizett fiatalból válasz- ték be a keretszámot, így tanak ki a felvételi vizsgá- ebben az esztendőben a dukon. Az első évekhez hason lóan idén is az állam- és jogtudományi karra szeretnének legtöbben bejutni: nyolcvan helyre 422-en jelentkeztek. A bölcsészettudományi karra 434-en jelentkeztek, közülük 105-en nyerhetnek felvételt. A természettudományi karon pontosan kétszeres a túljelentkezés. A 280-as felvételi keretszámra 560-an pályáznak. Idén te indul programozó matematikus szakképzés, amely hároméves, és főiskolai végzettséget ad. Erre a szakra 44-en jelentkeztek, közülük 40-et vesznek fel. A tavalyihoz képest megszaporodott a földrajz—idegennyelv iránt érdeklődők száma. Erre a szakpárosításra 36-an jelentkeztek az előző évi 17-hez képest. A keretszám változatlanul 10, A Szegedi Orvostudományi Egyetem általános orvosi karára 180 hallgatót vesznek fel, bér 5*5 érettségizett fiatal Jelentkezett. Fogorvos szakra 73-an jelentkeztek, 20-at tudnak felvenni. A gyógyszerésztudományi kar 194 jelentkezője közül 100 hallgató nyer majd felvételt. A Szegedi Tanárképző Főiskolára 1122-en nyújtották be felvételi kérelmüket, közülük 378 hallgatót vesznek fel. Mint minden évben, ezúttal is H humán tárgyak iránti érdeklődés a legnagyobb. Magyar—történelem szakra 94-en jelentkeztek, felvehető 12 hallgató, magyar-orosz szakra 159-en jelentkeztek, felvehető 48 hallgató, magyar—ének—zene szakra 61-en jelentkeztek fa 36 hallgatót vehetnek tel. nántúli diákok is Szegeden jelentkeznek. Mérsékelt viszont a matematika szak iránti érdeklődés. óvása, Jó egészségük biztosítása nem annyira az újabb technikával tökéletesített műszerektől, hanem attól függ, hogy a gyakorló orvosok hogyan és mennyire értenek a megelőzéshez, a gyors diagnózishoz és a helyes gyógykezeléshez. A kongresszus másik témája az idős ember kezelése és gondozása volt. A témát nagyon sok oldalról közelítették meg a kongresszuson részt vevő szakemberek. A kongresszusról hazatért orvosok egyetértettek azzal, hogy elsősorban az ő tudásukon, helytállásukon múlik a rájuk bízott tokosság testi-lelki egészsége, hiszen az emberek 80 százaléka élete során csak a körzeti orvost keresi fel panaszéval. P. M. Szegeden, a texúlművekben azonban mar másfél esztendőét. Ugyanis a szegedi gyár — és a Pamutnyomóipari Vállalatnak még egy üzeme, a Kelenföldi Textilgyár - már tavaly január- ^elkedett Amellett ban megkezdte a nagy kísérletet. ben 87.8 százalékot, 1071-ben textileseknek, hogv meg tudpeaig már csak 81,8 (1) szá- ták fordítani a létszám: ^^•VOV léts/.ámmozzalékot könyvelhettek el. gás irányát. VisszairányítotA negatív tendenciákat ták a közvetlen termelő temég kiegészíthetjük egyéb elemekkel is. A gyár munkás átiagbérszlntje az utolsó négy évben rendkívül lassan m hogy sok dolgozó elhagyta a gyárületre, akit csak lehetett. De mindezt úgy, hogy növelték a termelés szempontiából elsődleges munkakörök vonzását. Kategóriabeosztással, preferált bérfejlesztéssel, — némelyek az iparágat e?*n, be,lül '« erős diíferenAzota? Juhasz Géza igaz- j jelentős volt a kapun pultossal, nz éjszakai pótgató szavait idézve: nőt tg b"eiüli „elvándorlás", illetve luék ^vezetésével stb. Egy gyár dolgozóinak termelési annak ",ény9 A ha'rom mű_ beszédes adat: a szövőnők kedve. Fegyelmezettebbek az sz<lkos munkahelyekről az létszáma 40 fővel emelkedett. egy műszakos, könnyebb A termelési kedvet fokozsen: 1971-hez képest tavaly ^ÍStek'Sín A'^V? a 1971 százalékkal, s az idén, í^tL^Jt,^ vo't emberek. Nőtt a kenység, méghozzá termeléte teme10,61 zőtlen jelenségek egyik megtestesülése volt a szövődéi az első öt hónapban a tavar.öwLm ^án ó he,yzet: utolsó negyedCsökkent az álló gépek szá- évében több mlnt 4P0%ZÖ_ ma"- vőgép állt. Ezek u gépek Egyszóval: megy, mint ® nem „éltek" — márpedig egy karikacsapás? Csodaszer üzemnek semmi se lehet drálenne ez a szabályozási for- gább, mint az ilyen kihaszma? Semmiképpen sem az. De — s ezt az Igazgató is hangoztatja — itt, ebben a gyárban már bebizonyosodott, hogy komoly tartalékokat lehet föltárni általa. az átlagos évi kereset A bértömeg-szabályozás hatásaltónt tavaly 34 ezer 504 forintra növekedett. Majd kétezer forinttal! Mindehhez jókor jött ráadás volt az állami preferencia, a márciusi béremelés, ami további ezresekkel toldja meg a textileseknél ez évi keresetet. II Nekik találták ki..." A bértömeg-gazdálkodásnál egyösszegben adják meg nálatlanság. Mindezeken lehetett volna javítani a bérgazdálkodás régebbi formájában it, de • - - , a bértömeg-szabályozás mód- JÓI VlZSCfáztak szere sokkal többet ígért. És ^ sokkal gyorsabban. Különösen a sok álló gép életrekeltésében, de általában ls. a Obeliszk Tisza-parton vetődik tehát fel a kérdés, hogy mi legyen majd Bertalan Lajos emlékoszlopával. Párizsból hozva példát, az lenne a legszebb és egyben legszakmaibb megoldás, ha az obeliszk a Tisza és a MaKözel hetven éve, 1903. mes vármegyénél és később november lS-én a Tisza és a Sebes-Körös Szabályozási az Odesszai krt. találkozásé- Társulat főmérnökeként dóinál obeliszket avattak az gozott. Ebből az állásából egyik legnagyobb Tiszasza- került 1881-ben a közmunkabdlyozó mérnök tiszteletére, és közlekedésügyi mlnisztéaki 135 évvel ezelőtt, 1838. rium szolgálatába. Amikor a június 30-án született Bere- vízügyek a földművelésügyi ros torkolatánál keletkezett menden. tárcához kerültek ót — 1889- kis félszigetre kerülne, s így A szegedi ember közls- ben — előbb a dunai osz- talán még annak a termémerten csak Bertalan-em- tály, majd 1890-ben a tiszai szetes jelenségnek is szimlékmúnek nevezi a Tisza gát- osztály vezetőjévé nevezték bólumává válhatna, hogy a jára emelt felkiáltójelet, ki. És ekkor kezdődött Ber- mérnöki munka eredménye amely 26 méter magas, mű- talan Lajos szakmai életében egyébként sebes folyású kőlapokkal borított obeliszk az a hatalmas, nagy munka, Marosnak ottani megtorpaés Bertalan Lajosnak állított amely tulajdonképpen a XIX. na*a' Lehet, hogy 10 m vagy vele maradandó emléket a század legnagyobb vízépítési esetleg magasabb talapzatra Tisza-völgyi társulatok mér- munkálatának számított. a kellene az obeliszket emelni, nökkollektívája, amikor ezt T<sza szabályozásának be/e- 8 "Sy „betekjnthetne" a váa hatalmas, Zielinszky Szí- jezése. rosra, és a városi ember is lárd által alkotott vasbeton Az obeliszk hetven évvel lat"a Bertalan Lajos emlóképltményt a városnak aján- ezelőtt ugyanígy nézett ki, a oszlopát, dékozták. (Zielinszky másik feliratok is korhűek, csupán Bertalan Lajos legnagyobb nagy vasbeton építménye, a a volt Temesvári körútra né- művének befejeztével, teljeMagyarországon elsőnek fel- zö oldalról hiányzik Berta- sen megfáradva, 64. életévéépített vasbetonmű, az 1904- lan Lajos relieff-arcképe, bi- b«n 19°k július 30-án hunyt ben üzemelésre átadott Szt. zonyára ezt is a háborús el Budapesten. István téri víztorony). veszteségek listáján kellene Bertalan Lajos középisko- keresnünk, lai tanulmányait itthon, egye- A lüktető város fejlődésétemi kurzusait a bécsi mű- nek ez az egyetlen obeliszk egyetemen végezte. A jó fel- útjában áll, ugyanis a másokészültségű mérnökember dik közforgalmú Tisza-híd mészettudományi Egyesüleelőbb az Országos Vízépítési pontosan azon a ponton érln- tek Szövetségének Csongrád Igazgatóság tiszai osztályé- tl Űjszegedet, ahol jelenleg megyei szervesete kpszorút nak vezetőjeként, majd Te- az emlékmű van. Jogosan helyez ek Bátyai Jenő Az évforduló alkalmából ma, szombaton az obeliszk talapzatán a Műszaki és TerA munkakedvet jól tükrö. zik az üzemátlagok Is Májusban az előfonó 10.1,8 százalékra, a fésülő 106 százalékra, a gyűrűsfonó 103,3 százalékra, a lánccsévéló 107,5 százalékra, a szövődé 104,4 százalékra teljesítette a tervét. Hogy mindez nem ment gondok nélkül, hogy ez átcsoportosításoknál számos munkaerő-tartalékok feltárá- emberi és szociális problósára, a munkaerő jobb hasz- ma adódott, hogy g pártnosítésára, korszerű munka- szervezet meggyőző munkaszervezési módszerek alkal- jára nagy szükség volt — azt mazásóra, a termelékenység talán külön nem is kell monnövelésére — mondja az daní. A gyárigazgató azt is igazgató. — A szervezési in*- hangsúlyozza: a bevezetés Munka szerinti elosztás — A bértömeg-szabályozás erőteljesebben ösztönzi a gyárat a „kapun belüli' tézkedésnél, amennyiben az létszám-megtakarítással jár, biztosítja az anyagi ösztönzőket, s éppen ott, ahol a legnagyobb szükség von rá: a gyakorlati megvalósításnál. óta rövid idő telt el, így az új rendszerű gazdálkodás eredményeinél még nem lehet stabilitásról beszélni. Hozzáteszi, itt erről a gyárról van azó, nem bizonyos, Egészen pontosan arról hogy ezek az intézkedések van szó: ha egy kisebb kol- mág gyárban, más iparágban lektívában kevesebben 1* el is hasonló eredményt hoztak tudják látni a feladatokat, a volna, Már kialakult az a „létszám-leépítéskor" fenn- véleménye, hogy hosszabb maradt összeg egy részét távon csak akkor eredmé(35 százalékát) bérfejlesztés- nyes a bértömeg-szabályozás, re használhatják fel. Ez a hg az egyre csökkenő, „eltény s még egy sor körül- fogyasztott" gyári tartalékok mény, kiegészítve a textil- helyére az erőteljes műszaki művekben hozott szervezési fejlesztés zárkózik föl intézkedésekkel, azt segltet- v , • • te. amit segíteni kell: » mun- ]• van' ,De ka szerinti elosztás érvényre *UHA 3 . !'Hnéje' amelyjuttatását Ml néhány taktust jelentejuttatását, — Jelentősen javult a munkafegyelem. Bizonyos fokig még bennünket is meglepett, milyen jótékony hatással volt ennek szilárdítására az új rendszer — jegyzi meg az igazgató. — Maguk a kis kollektívák, r brigádok a kezdeményezők. Nem tűrik meg maguk között a fegyelmezetlenkedőt, a lógóst, inkább megpróbálják az amúgy is rosszul végzett munkáját maguk közt felosztani. S a szilárdabb fegyeg nek ezek az eredményekLátva a kedvező tapasztalatokat. azt már most is megállapíthatjuk : a szegedi gyárban másfél év alatt jól vizsgézott a bértömeg-szabályo. zás rendszere. Azaz nem |s a szabályozás, hanem a gyár veztt.ői-dolgo. zói vizsgáztak jól — mert ügyesen-okosan-bátran sá. fárkedtak az így kapott le. hetöségekkel. Simái Mihály i