Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

PÉNTEK, 1973. JÚNIUS 29. 3 • • Ülést tartott a megyei tanács Csütörtökön dr. Komócsin Mihály tanácselnök elnök- ban elhangzott javaslatok letével ülést tartott Csongrád megye tanácsa. Az ülésen megvalósításának lehetősérészt vett Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is. A napirenden több téma szerepelt. A megye negyedik ötéves területi tervének teljesítéséről szóló beszámoló vitájában felszólalt dr. Máthé Ferenc (Csongrád), Munkácsy György (Szeged), Reinholcz András (Nagylak), Nagyistók Sándor (Felgyő) és Kovács Lajos, a tervgazdálkodási bizottság tagja. Csongrád megye élelmiszer-gazdaságának helyzetét is megvitatta a tanács; felszólalt Molnár Imre (Tiszasziget), Nagyistók Sándor (Felgyő) és Kiss István, az élelmiszergazdasági és vízgazdálkodási bizottság tagja. A téma vitájában felszólalt még Kiss László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője is. A tanács 1972. évi költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodásáról szóló anyag vitájában dr. Kutiván Rezső (Szeged), a számvizsgáló bizottság elnöke és Vecseri József (Szentes), a tervgazdasági bizottság tagja szólalt fel, tol- sporthivatalának mácsolva a bizottságok álláspontját. gét, ha lehet, illessze be őket a megye ötéves tervébe. Gyors növekedés Rendhagyó beszámoló "A megye negyedik ötéves tással dolgozni a házgyár. Ez területi tervének teljesítéséről szóló beszámoló rendhagyó volt a maga nemében. Úttörő jellegű munka, az országban először tűzött naa növekedés azonban még nem oldotta meg az építtetők gondjait, a feszültség továbbra is megmaradt. Bár pirendjére ilyen részelemzést sok ágazat csökkentette építegy tanács. A beszámoló, kezési IGÉNYI a lakásépímelyet a tervosztály készitett, a előzetesen a végre- k°vetkezteben a beruhajtó bizottság már megvi- házási igények összességüktatott, a megye — a tanács ben mégsem csökkentek, által 1971-ben elfogadott — A tanács ezután rendeletet hozott, melyben módosította szervezeti és működési szabályzatát, tekintettel a tanács vb testnevelési és létrehozására és az ifjúságpolitikai, valamint a kereskedelmi és idegenforgalmi bizottság működésére, azután a megye élelmiszer-gazdaságának helyzetéről szóló beszámolót vitatta meg. Igen jó éve volt tavaly a mezőgazdaságnak. A termékfelvásárlás mennyisége — változatlan árakon számolva — 223 millió forinttal, vagyis 7,3 százalékkal haladta meg az előző évit. E növekedés a növényi termékekből származik, az állatok és állati termékek felvásárlása nem növekedett. Lassan A beszámoló foglalkozott halad az állattenyésztés sza,_ _ , - . . kosított telepeinek benépesímeg a megye gazdasaganak ,. . .,„„„,, ötéves tervének eddigi megvalósítását és várható teljesítését elemezte. Készítésekor igénybe vették a József désével, többek közt a la- állatállománnyal működik, kásprogram megvalósítású- hasonló vagy még rosszabb segítségét, s így rövid idő ^^ A tervidőszakra tervealatt széles körű informá- zett több mint 19 ezer la. ciót sikerült összeállítani a kásból 1971—72-ben összemegye helyzetéről. Sen 8849 készült eL Az aráCsongrád megye lakóinak nyok viszont eltolódtak a szama 1972. január 1-én 449 tervezetthez képest: a célezer 700 volt, 1900-zal több, csoportos lakásoknak 78,3 mint két évvel ezelőtt. E nö- százaléka épült fel, a mavekedés elsősorban a beván- gánerőből épített lakások dorlás következménye. Igaz, száma viszont 40,7 százalékbiztató, hogy a születések kai több a tervezettnél, paritásának kihasználásához, száma az 1968—71 közti Nagyarányú a kapcsolódó visszaesés után 1972-ben nö- létesítmények építésének elvekedett, de még korántsem maradása a tervtől, viszont eléggé. Csongrád a légin- az óvódák építése jobban kább városiasodott megye haladt az előirányzottnál, az országban, a városi né- Két év alatt a megyében 855 pesség aránya megközelíti a új óvodai férőhely létesült, 60 százalékot Ez elsősorban s a hátralevő években várSzeged gyorsan növekvő la- hatóan még 1500 gyermekkosságának tudható be. Ma- nek sikerül óvodai elhelyekó népessége viszont csök- zést biztosítani. Csongrád kent, csakúgy, mint a külte- megye már most is jobb rületeké. helyzetben van, mint az orA foglalkoztatottság hely- száS egésze, zete lényegében nem sokat vita után a tanács eltováltozött az utóbbi két év— gadta a beszámolót, s hatá— ben. Valamelyest csökkent rozatában fölhívta a gazdaaz iparban és a mezőgazda- ságj szervek vezetőinek fisagban foglalkoztatottak szá- gyeimét, a középtávú tervek ma, a népgazdaság más ága- maradéktalan teljesítésére, zatainak javára. A mező- főként a munka hatékonygazdasagból viszont mind ságának fokozása, a belső kevesebben mennek át az tartalékok feltárása révén, iparba, vagy más területre Határozatában a tanács megdolgozni. bízta a végrehajtó bizottsáCsongrád megye gazdasá- got, hogy mérje fel a vitága az elmúlt két évben tése. A tehenészeti telepek es fejlodésenek számos ker- közül 12 ötven százalékos désével, többek közt ram megvalósítású- ha; a helyzet a sertéstelepeknél is. Ennek ellenére 7,7 százalékkal több vágósertést sikerült felvásárolni, mint 1971-ben. A beszámoló vitája után a tanács határozatot hozott, melyben az illetékes minisztériumok és a Magyar Nemzeti Bank segítségét kérik a szakosított telepek teljes kaKinevezések, interpellációk Megvitatta és elfogadta még tegnapi ülésén a tanács az 1972. évi költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodásról szóló beszámolót, azután személyi kérdésről döntött. Július 1-i hatállyal a tanács vb testnevelési és sporthivatalának vezetőjévé Mari Kálmánt, az MTS Csongrád megyei tanácsának eddigi elnökét nevezte ki. Végül interpellációkra került sor. Dr. Csáki Éva tanácstag, az egészségügyi bizottság tagja az egészségügy műszerellátásának helyzete, Kiss Rozália (Sándorfalva) pedig a község vízellátási gondjai miatt interpellált. terv célkitűzéseinek megfelelően fejlődött. A gazdaságpolitikai célkitűzések többnyire megvalósultak, s kiegyensúlyozott volt a fejlődés. Bár a szocialista iparban foglalkoztatottak száma csökkent, a termelés értéke évente átlagosan mégis mintegy 5 százalékkal növekedett, teljes egészében a termelékenység javulasának következtében. A fejlődés évről évre emelkedő tendenciát mutat, 1971-ben 4, 1972-ben pedig 6,8 százalékos volt a termelés növekedése. Az egy foglalkoztatottra számított termelés a szocialista iparban tavaly 8 százalékkal nőtt, s ezen belül kiemelkedik a szövetkezeti ipar 16,8 százalékos javulása. » Változott az építőipar helyzete is. Az utóbbi két évben tovább növekedett dolgozóinak száma, nőtt az építőipari kapacitás. Főként a minisztériumhoz tartozó vállalatok fejlődtek, kapacitásuk 1972-ben 43 százalékkal nőtt. hiszen többek közt ekkor kezdett teljes kapariNyáron, szezonban, a színésznőhöz hasonlít, akit jelenés előtt az öltözőben különféle kenceficékkel módszeresen és rettenetesen elcsúfítanak. Hogy mire megszólal a gong, és kivilágosodik a színpad, szépsége teljében pompázzék. A tér is csúnya még, netán az indokoltnál is elhanyagoltabb, a szabadtéri díszletműhelye deszkák, vasrudak, vásznak, festékes vödrök vásári lerakata. Az árkádsorok panteonja Janus-arcot ölt: a nézőtér túloldalán Kazinczy bedeszkázott domborműve néz farkasszemet a sétálóval, akinek valóságos akadálypályán kell közlekednie, ha túlontúl kíváncsi. Jugoszláv miniszter hazánkban Dr. Bíró József külkeres- kifizetési mód kihatásait a kedelmi miniszter meghívá- kétoldalú árucsereforgalom sára csütörtökön baráti látó- alakulására, gatásra Budapestre érkezett ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Muhamed Hadzsics jugoszláv külkereskedelmi miniszter, akit elkísért Teodoszije Glisics külkereskedelmi miniszterhelyettes. Csütörtökön délután dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter hivatalában fogadta jugoszláv vendégét. A két miniszter megbeszélte az 1973. évi árucsereforgalmat szabályozó jegyzőkönyv teljesítésének jelenlegi helyzetét. Miután 1973. január 1-től a magyar—jugoszláv árucsereforfalomban már a konvertibilis devizafizetés feltételei érvényesülnek, a megbeszélésen értékelték az új DÍSZLETEZÖK dolgoznak itt. Szabad ég alatt perzsel a nap, a forróságot elviselik, de a futó szél föltupírozza a kiterített díszleteket, az eső pedig kész veszedelem. Májustól 14 asztalos, 12 festő és 9 varrónő száll itt táborba, elszánt kis hadtáp; mikorra a fősereg megérkezik, feszes rendben sorakoznak a fegyverek: ruhák, kellékek, kulisszák. Sándor Lajos nap szítta bőrszínét hiú strandolok is elirigyelhetnék: — Minden halad, bár semmi sincs még kész. Legjobban a Porgyval állunk, meg a Mózessel, töméntelen mennyiségű anyagot használunk fel. A belgrádiak nagyszerű színpadot találtak ki, szerintem ez lesz az idei nyár meglepetése. A színház kitűnő díszlettervezője a János vitéz látnivalóit komponálta meg: 1959-ben Szinetár Miklós rendezővel, most Horváth Zoltánnal dolgozik. A fantázia mai ízlésű formakincsét kereste, és találta meg a népmesei motívumokban, legfőbb igyekezete az egyszerűség volt. Makettje egy mesekönyv, ennek lapjait szeretné fölmutatni a nézőnek. ratlannál váratlanabb ötlettel lepték meg a díszletezők; aki régóta ismerte, rendszerint kérdéssel kezdte. Ha az öreg bólintott, minden el volt intézve, ha szörnyülködött — akkor is. Legfeljebb kipróbálták a lehetetlent. Csakhogy a téren már régóta nincs lehetetlen. — A Porgy 15 köbméter fát és 1700 négyzetméter díszletanyagot emészt fel, a Mózesben csak az alapemelvény 8 köbméter fa, s 13—14 köbméter kell a János vitézhez. Eddig 12 mázsa szöget használtunk el, s lesz dolgunk az Igorral, a Normával is, a hatszögletes emelvénykomplexummal. A Belgrádból érkező ikonokat hatalmas csővázakra szereljük, s a csőváztornyok is szelezésborítást kapnak. Estefelé valamit enyhül a hőség. A kíváncsiakat még távol tartják a kiselejtezett deszkák: a nézőtéri nagy felújítást csak a napokban fejezik be az építő ktsz emberei. 1959 óta először generálozták a lelátót, s hogy a padlózatot kicserélték, hozzájuthattak a vasvázakhoz, melyeket korrózióvédő anyaggal láttak el, lefestettek. Az ásító tribün tövében valaki oldalba bökött. AZ ÜGYELŐ AZ ASZTALOSOK főnöke, Kolonits József, elmaradhatatlan colstokjával úgy nőtt össze a térrel, mint templom a' harangjával, óra a mutatójával. Kisujjában a szakma. Hányszor hallgattam oda félfüllel, hogy váKözművesítés a Hortobágy peremén Két. a Hortobágy szélén millió forintos beruházással fekvő községben nagyszabá- építik meg a Fő utcán a vesú közművesítési program zetéket, a hozzátartozó kezdődött. Nádudvaron a szennyvízteleppel. «rpe vízmű megépítése után hTzzahozzákezdtek a szennyvízhá- kezdtek a községi vízmű lózat elkészítéséhez. Hét- építéséhez. (MTI) Sávai János, a szabadtéri régi szerelmese, akit jogtanácsos úrnak szólíthatnék, ha nem akarna érte lenyelni, keresztben. Ismerjük a történetet, hogyan került Pilátus a credóba, jót nevetünk rajta. Hanem Sávai János, mielőtt jogot végzett volna, Békéstarhoson járt zeneiskolába, meg a szegedi konzervatóriumba, és éppen tíz esztendeje, hogy a Keszthelyi fivérek bemutatták Földvári' György főügyelőnek, itt a színpadon. A színházi ügyelő naponta ismerősökkel találkozik — a szegedi szabadtérié évente köt ismeretséget, új és új művészekkel dolgozik együtt. — És más légkörben él, mint a színháziak, így a bennfentes idegen inkognitójával érdekes megfigyeléseket tehet. Mit mondjak? A magamfajta zenekedvelőnek kivételes élmény volt a Don Carlos akkor „csak" szép hangú Gyuszelevjével érett művészként találkozni újra a Borisz címszerepében, vagy Komlóssy Erzsébet énekesi-színészi szempontból kifogástalan produkcióját csodálni meg két olyan ellentétes szerepben, mint Amnerisz és a Cigánybáró öregasszonya. — Az életben is, a zenében is törvények uralkodnak, melyeket a jogtanácsosnak es a zenés ügyelőnek egyként tisztelni kell. Kiváltképp, ha ugyanaz a személy. Am, az élet is, a színház is gyakorta teremt rendhagyó helyzeteket. — A Hunyadinak azt a jelenetét, ahol a királyi eskü hangzik el, teljes sötétség előzi meg: ilyenkor viszik be hátra az oltárt. A zene csak nagyon rövid időt enged, s az egyik előadáson, miután zseblámpával leadtam a jelet, s beömlött a fény a színpadra, riadtan vettük észre, a lépcsők tetején vésztjóslóan mozog az oltár. Ha picit megbillen, könyör* telenül lezúdul a rivaldához, kész a botrány. Hátulról lehetetlenség volt megközelíteni, ezért hirtelen ötlettel a díszletmunkásokat is aktív statisztáknak öltöztettük be, akik nyílt színen odafészkfelődve az imbolygó oltárhoz, az egész jelenet alatt kézben tartották. Ügy tudom, a közönség nem vette észre. — És kinek szurkolt az ügyelő, úgy igazából? — Komlóssy Erzsébetnek, aki a Cigánybáró két előadása közti héten a Balatonra utazott, s csak a második fanfárra futott be, Pedro Lavirgennek, a csodálatos torkú spanyol tenoristának, aki egy nyirkos, esős Aidaelőadáson a kegyetlen románcnál elcsüklott, maga füttykoncertet várt, de a publikum viharosan ünnepelte, s még az előadás végén sem szégyellte könnyeit, úgy meghatódott ettől a nagyszerű, megértő közönségtől. Csak mi tudtuk igazán, a színfalak mögött, milyen kétségek közepette, milyen lelkiállapotban ugrott be Simándy József a megbetegedett Brúnó Prevedi helyett, hogy aztan ismét a közönség kárpótolja, az a közönség, mely a szereposztás szerint olasz Trubadúrt várt, s amely közönségnek azon az estén ismét szenzációt jelentett — Simándy. Egyszer én is megjártam. A Borisz cári szoba képéhez későn küldtem színpadra Vdvardy Tibort, s a szünetben sűrű bocsánatkérésekkel nyitottam be öltözőjébe exkuzálni magam. A művész rokonszenvesen fogadott, részéről tekintsük elintézettnek, hanem mit szól majd Vaszy Viktor. Nem maradt sok időm töprengeni, már vártak a lejáróban, hivatott a karmester. Félve kopogtattam ajtaján, de azért őszintén előadtam, magam vagyok a hibás, senki más. Vaszy Viktor, nagy megkönynyebbülésemre, csak annyit jegyzett meg: túl vagyunk rajta, semmi pAbléma, csak máskor jobban vigyázzak. Hanem a többit már intézzem el az Udvardy művész úrral, ha tudom ... Nikolényi István