Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-28 / 149. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1913. JÚNIUS II véletlen, mint találmányok társszerzője A nyári napoktól a vénasszonyok nyaráig sokszor meglelése felett érzett örö- gyártást megalapozó mében „heuréka"-megtalál- mányra az vezetett, találhogy láthatjuk, amint melegtől tam-kiáltással rohant haza a Böttger az olvasztókemence lekókadt virágokat derék- fürdőcsarnokból, azon vize- tüzébe ejtette parókáját. A szögben meghajlított fúvóká- sen és meztelenül. Érdemes paróka pedig ból friss vízzel permeteznek. Ez a jelenet, és a kis szerkentyű fontos szerepet játszott nyolc évtizeddel ezelőtt súlyából annyit veszt, ameny egy jelentős magyar talál- nyi az általa kiszorított víz kaolinporból volt: e kísérlet útján ismerte készült púderrel volt dúsan föl az archimédeszi szabályt: behintve. Így jött rá \életleMinden vízbe mártott test a nül, hogy a kiégetett kaolin porcelán anyaga. mány, a Csonka—Bánki-féle súlya, porlasztó, vagyis karburátor Ugyanilyen közismert létrejöttében. Csonka János másik nagy és Bánki Donát feltaláló-ket- esete, aki a Cambridge t súj tűsben ugyanis az áruját permetező virágáruslány látváMegemlíthetjük még az ismert esetek közül, hogy a egy fizika tudományát a gőz eretudós, Newton jének felismerésére a forrásban levő folyadékot tartalmazó fazekak fedőinek istó járvány elől falujába vo nult vissza, s a kertjében mert mogása vezette. Sámuel nya indította meg azt a gon- földrehulló alma láttára ju- Colt, az ismétlőpisztoly földolatsort. amely az autó- tott közelebb a gravitáció találója viszont, mint hajómotor e fontos szerkezeti ele- törvényének felfedezéséhez, inas figyelte a kormánykerék mének megszerkesztéséhez Az esetet maga Voltaire je- forgását és ennek mására ötgyezte fel Newton kedvenc lőtte ki a revolver forgódobnem unokahúgának közlésére hl vezetett. Természetesen egyedülálló eset <rr. a tudomá- vatkozva. nyok fejlődése során. Közls- ban megjelent Newton életmert az a római Vitruvius rajzában megerősíti az anek ját. Az altatás és az crzésVavilov napjaink- telenítés még ismeretlen volt a sebészetben, amikor vándorcirkuszok dinitrogénoxid, magyarul kéjgáz belélegezte Az igazságszolgáltatást érintő új jogszabályokról 3. mutatnom, amelyek a perbeni mulasztáshoz a korábbihoz képest súlyosabb következményeket fűznek. Ilyen Elsősorban azokat a annak a szülőnek, aki ellen pénzbírsággal sújtja azt m rendelkezéseket kell be- tartási igényt támasztottak, felet, vagy képviselőt, aki csak ebben a perben, annak akár a tárgyaláson, akar is esetleg egy későbbi sza- valamely periratban jobb tukaszában „jutott eszébe", domása ellenére vagy nagyhogy a gyermek, vagy gyer- fokú gondatlanságból: rendelkezések pedig elég mekek nem jó helyen van- — az ügyre vonatkozó oly szép számmal akadnak. An- nak a felperesnél. Megesett tényt állított, amelyről beaz is, hogy a vételárat kö- bizonyult, hogy valótlan, vetelő felperes által indított vagy az ügyre tartozó olyan perben „tűnt fel" az alperes- tényt tagadott, amelyről bének, hogy esetleg ő megtá- bizonyult, hogy igaz, madhatja a követelés alap- — oly tényt, amelyről tud-» jául szolgáló szerződést. Az nia kellett, hogy a per elnál is indokoltabb volt ez, mert a régebbi eljárásjogunkkal kapcsolatban — nem is alaptalanul — voltak a jogi irodalomban olyan vélemények, hogy a perrendtartás „alperesi szemléletű", ilyen későn felébredt „szü- döntése céljából jelentős, elEz szerintem is így volt, és lői szeretet" esetén vagy más hallgatott, a polgári perrendtartás létre- esetekben a bíróság most — nyilvánvalóan alaptala hozása idején — 1952-ben — meg is voltak ennek a ma megteheti, hogy érdemi tár- nul hivatkozott valamely gyalás nélkül elutasítja a bizonyítékra, ga politikai okai. Ma már viszontkeresetet. ha nyilván- — valamely nyilatkozatot azonban nem ellenséges osz- való, hogy a fél azt azért indokolatlanul késedelmesen tály tagjai érvényesítenek terjesztette elő késedelmesen, tesz meg, vagy ezt felhívás által feljegyzett anekdota- dotának kezelt történet hite szerű történet, amely a nagy lességét egy újabban előke- tésével részegséghez hasonló görög tudós. Archimédész rült korabeli levél alapján. esetét mondja el a kiloccsanó fürdővízzel. Archimédész Az is nagyon ismert dolog, hogy Galvani olasz a fürdőmedencébe szállván is anatómiai célú békacomb-kí egy tudományos problémán sérletei vezettek közvetve a állapotba hozott személyekkel mulattatták a nagyérdeorvos mű közönséget. Egy ilyen produkció végén a delikvens polgári jogi igényt. Akik ellen ilyet érvényesítenek, azok ma már általában nem makulátlan tagjai a társadalomnak. Alpereseink legnagyobb része olyan, aki szembekerül törte fejét, amikor is a medencébe merülő teste megemelte a víz szintjét, s az ki Volta által elkészített első áramforrás, a galvánelem létrehozásához. Nem vitás az beverte a sípcsontját, de nem K"™?"™.. érzett fájdalmat. Az eset'Nem tel;|esitl családjogl ko hogy a per befejezését hát- ellenére sem teszi meg, és ráitassa. ezáltal a per befejezését késAz eljárási törvény ter- lelteti. mészetesen eddig is mégha- Fontos új rendelkezés az, tórozta, hogy a felperes kö- amely szerint a bíróság azt vetelésének érvényesítésére a felet (képviselőt), aki egyes jogrendünkkel, irányuló keresetlevélnek mit perbeli cselekményekkel inkell tartalmazni. A bíróság- dokolatlanul késedelmeskelocesant. Ettől rögtön rneg ls sem, hogy Johann Friedrich született az ötlet: az előtte Böttger, az alkimista aranyat álló feladat megoldható oly akart gyártani, s véletlenül módon, ha a vizsgált tárgyat megfejtette a kínai porcelán színültig vízzel telt edénybe készítésének féltve őrzött titmerfti. A helyes megoldás kát. Az európai norcelánszemtanúja volt Horace Wells amerikai fogorvos, aki rájött, hogy ily módon fájdalom nélkül lehet fogat húzni. Az ő ötletének alapján vezették be — tragikus halála után — az éterrel való altatást. Visszapillantó József Attiláról és Horger Antalról Egy Pesten élő óreg barátom látogatott meg a napokban. Régi pályatársakról, barátokról beszélgettünk. A legtöbb szó esett József Attiláról, akit 1922-ben együtt ismertünk meg a régi Templom téri Koroknay-nyomdában, mely egyben az akkori lap. a Színház és Társaság szerkesztősége is volt. Szerkesztősége? Akkor annak neveztük, de lényegében a Koroknay lakás és nyomda előszobája volt ez. Itt mutatta be Juhász Gyula a „Koroknay együttesnek" a „tehetséges fiatal költőt". Sok epizódot elevenítettünk fel barátommal az együtt töltött ifjú évekből és' természetesen József Attila személye körüli események- elejét vették volna a továbből. Többek között szó volt bl fejleményeknek. De az arról, ha Attilát egyetemista asszony felizgult állapotákorában Horger professzor ban belelőtt a kályhába, úr, „.... az egyetem fura majd kiszaladt a másik szőnek a csomagokat kellett vol- lőtt. Az asszony kezéből Mana elvinnie, az előszobaajtó- gyar Ferenc csavarta ki a. ban maradt. Bent az asszony revolvert, g csak később vetmegkérdezte: — Hogyan mert te észre, hogy a professzor ide feljönni, nem gondolta, bal karján megsebesült, a hogy a történtek után kiuta- vér elöntötte, Kocsiba ültek sítom? és a legközelebbi orvoshoz Az egyetemi tanár egész hajtattak, aki megallapítoticsendesen válaszolt, de az ta, hogy a golyó az alkar asszony ingerülten tovább csontját érte. A tanár az oríolytatta és az ajtóban álló vostól egyenesen a főkapiszolga hirtelen hangos vita tányságra hajtatott, ahol a hangját hallotta. Mire beró- központi ügyeleten fe-jelenhant, az asszonyt ég a férfit tést tett elváltán élő felesége dulakodva találta. Ó válasz- ellen, szándékos emberölés totta szét őket. Mikor oda- kísérlete címen. Az asszonyt állott közéjük, észrevette, őrizetbe vették." hogy az asszony revolvert vett elő, és ráfogta az egyetemi tanárra. A professzor átment a másik szobába, és úgy tűnt fel, mintha ezzel ura" nem tanácsolja el az bába, ott találta a egyetemről „Nincsen apám" című verséért azzal, hogy szort « közvetlen „ön amíg szóból értek én, kétszer egymásután nem lesz tanár e féltekén", — vajon tényleg lehetett volna-e az a nagy költő, mint amivé vélt, avagy csak egyszerű tanárnak maradt volna-e meg? Barátom közben megkérdezte. hogy emlékszem-e arra az esetre, amikor Horger Antal kis híján gyilkosság áldozata lett? Rövid töprengés után rájöttünk, hogy a húszas évek elején valóban megjelent egy újsághír, mely arról tudósít, hogy Hcrger tanár úr ellen revoíveres merényletet követett el a felesége. Régi lapok között böngészve meg ls találtuk a Szegedi Híradó 1922. november 21-1 számát, melynek 2. oldalán „Merénylet oBy szegedi egyetemi tanár ellen" címmel a következő hírt közli a lap: „Budapestről jelentik: Horger Antal doktori nemrég nevezték kl a szegedi egyetem tanárává. Horger második feleségétől egy idő óta különváltan él, és a válási eljárás folyamatban van. A professzor Margit körút 28. szóm alatti lakását átengedte feleségének, ö maga leköltözött Szegedre. \ tanár szerdán délután 5 órakor Magyar Ferenc, Iskolaszolgával felment Margit-körüti lakásába. Az iskolaszolga, aklorofeszközelről Ifetéjc Eddig a tudósítás. Hogy ezután ml történt, arról hallgat a krónika. Tény az, hogy Horger Antal megmaradt Szegeden egyetemi profeszszornak és József Attilából nem lett „oktató", csupán „töltőtoll-koptató szegény legény". De jóslata mégis valóra vált. „Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani." Jenő István Ma az alperes me' „fokozott védeltelezettségeit, kárt okoz, és nak kötelessége volt ennek dik, valamely határnapot, a károsultat nem elégíti ki. vizsgálata. Amikor a kereset- vagy határidőt mulaszt, vagy kölcsönt vesz fel, amit nem levél nem felelt meg a tör- más módon felesleges költfizet vissza, és így tovább, vény rendelkezéseinek, és a ségeket okoz, a törvény érmár indokolatlan tehát hiányokat a felperes nem telmében a költségek megpótolta, akkor ez lehetősé- térítésére való kötelezésen get adott a keresetlevél-ldé- felül — pernyertességére Ezért is vezette be a módo- zés kibocsátása nélkül tör- vagy pervesztességére tekintet sítás a bírósági meghagyás lénö elutasítására. Erre más nélkül — a perérték 3%-áig intézményét Fnnek lényege esetekben is sor kerülhetett, terjedhető illetéknek az álaz hogyha az alperes az el- A követelmények tehát a lam részére való megfizetéső tárgyalást'elmulasztja, és felperessel szemben is fenn- sére kötelezheti, írásbeli védekezést nem ter- alltak, es a módosítás után Emlékeznek arra, hogy ezjesztett elő, a bíróság a fel-. fokozódtak. A keresetlevél- zel a 3%-kal már találkozperes kérelmére a kereset- ldézés kibocsátása nélkül tunk akkor, amikor a birónek megfelelően bírósági történő elutasítására most sági meghagyás elleni ellentmeghagvással kötelezi az al- már akkor is sor kerülhet, mondásról beszéltem. A muperest, egyben marasztalja a ha laszto alpeJe,8u esetén „tehát felperes költségeiben. Igaz, — meghatározott szemé- — a ™ar I*1j1°^ott x5000 Ft hogy az ellen a meghagyás lyek perben állása köte- Perérték példáját véve alas^tóítottei5^naponZ^lülSel- ^ éS 3 ^^ eZCket 3 -las'táslnak^1^ örvoX lentinondással ólhetnek Eb- -flyeket ~ ^ás el- költsége" (az ellentmondás) ben az esetben új tárgyalást 'en®le — nem vonta perbe; mar belekerül 150 forintba, kell kitűzni. Ez az ellenimon- — külön jogszabály a ke- Maíd az ellentmondás után dás azonban illetékköteles, resetindításra határidőt ál- res meúfefenfk navDn ^ Ü&^VSUSi ™ - - felperes elegy 5000 forintos kölcsönkö- mulasztja, es igazolási ké- megszabott határidőt elmuvetelés esetén 150 forint.) A relmet nem terjeszt elő, vagy lasztJa Ez mostmár újabb lényeg azonban az, hogy en- azt a bíróság elutasítja; nek viselése független a per _ f l követelése eredményétől, ez tehát min- , ,, , denképpen a mulasztó fél nyilvánvalóan alaptalan, „nyakán marad." Ha pedig vagy lehetetlen szolgáltatásaz alperes az ellentmondás ra (megállapításra) irányul, alapján kitűzött újabb ha- A módosítás nemcsak a tárnapot (tárgyalást) is el- felekkel vag képvigeiőikkel mulasztja, a birosag a ko- , rábbi meghagyást hatályá- szemben kiszabható pénzban fenntartja, és az alpe- bírság összegét emelte fel az rest az újabban felmerült eddigi 1000 forintról 5000 költségekben is marasztalja. forint hanem az alkalmaE meghagyás ellen sem el- ' . lentmondásnak, sem felleb- zás lehetőseget is megkónybezésnek nincs helye. nyítette. Mindkét félre vagy yeMt összeg 1/5_ét teszi ki , „A, .,e "Z.f,S.afa , képviselőikre vonatkozik az amj nem csekélység (Folytatjuk.) Dr. Falu György 150 Ft kimondottan szankciójellegű — tehát át nem hárítható — költségeket jelent. Ha ráadásul a pert elveszíti, akkor csak a felperes 300 forint illetékköltséget számítva már 600 forintnál tartunk. Számíthatok még kb. 500 Ft ügyvédi költséget is, ebben az esetben a pervesztes alperesnek valamivel több, mint 1000 forintjába került az alaptalan védekezés és a mulasztásokkal terhelt eljárás. Ez már a kötörekvések egyik tipikus ese- rendelkezé hogy perbeli te volt, amikor az alperes késedelmesen terjesztett elő jogaikat jóhiszeműen koteviszontkeresetet. így például lesek gyakorolni. A bíróság Tóth Bé7tr % Céhmesteri irományok Ausztriában a bíróságoknak nem volt joguk hatása a rendkívül gyakori halálozásokban mu25. > L Az életfogytig tartó bortönre ítélteknek hajóvontatásra alkalmazását nemsokára azután rendszeressé tette abból az alkalomból, hogy a halálbüntetést eltörölte. 1786. október 30-án kelt leirata erre nézve ekképpen Intézkedik: „Mivel a halálbüntetésnek koránt sincs meg az a hatása, melyet a tartós és nehéz munka előidézni szokott, minthogy amaz gyorsan elmúlik és csakhamar feledésbe megy, ez azonban örökké a szeme előtt lebeg mindenkinek, ennélfogva azok a gonosztevők a kikre jövőben halálbüntetést szabnak kl, ha különben a bűntett rendkívül való nagysága miatt a büntetés enyhítésére nem lenne semmi Indító ok, előzetes megbélyegzés után, pálczacsapással fennyíttessenek meg és azután a bűntett mértékéhez képest, életfogytiglan hajóvontatásra vagy a szegedi fenyitő-házban való örökös lelánczolásra ítéltessenek." a hajóvontatással való büntetést ítéletileg kimondani, nanem ez iránt csak javaslatot tenni, éspedig fölhívásra. Rendesen az év végén kérték be a fölebbviteli bíróságoktól a javaslatokat, melyeket előbb az udv. kanczellária, azután az államtanács tárgyalt. A végérvényes elhatározás minden esetben a császárnak volt fönntartva, alá a javaslatokat nagyon szigorúan megvizsgálta, és gyakran azoktól eltérően határozott. Magyarországon azonban egyszerűbb volt az eljárás. Itt a bíróság kimondta ezt a büntetést, és végrehajtása érdekében megtette a szükséges intézkedést. A hajóvontatásra szánt rabokat az osztrák tartományokból elébb összegyűjtötték Bécsbe és Gráczba, s onnan szállították azután tovább. Galícziéból azonban közvetlenül küldték őket rendeltetésük helyére. A végtartományokból a távolság és a szállítási nehézségek miatt nem küldtek hajóvontatókat Magyarországba. Hogy milyen elbánásban részesültek ezek a szerencsétlenek? — láttuk e czikk elején. A császár 1785. márczius 28-án kelt leiratában ismételten megparancsolta, hogy csak is a lehető legszükségesebbekkel lássák el őket, és hogy keményen bánjanak velük, mert kifejezett intenczlója az volt, hogy ez a büntetés, elrettentő hatású legyen. Mivel azonban annak végrehajtása távol eső, kevésbé látogatott vidéken történt: azért rendelte el, hogy azt leírják és közhírré tegyék. „A kemény bánásmódnak", a túlfeszített munkának. az Időjárás viszontagságaínak, a silány táplálásnak és az állomáshelyeken az egészségtelen kazamatákban való tartózkodásnak a tatkozott. Elhalt ugyanis 6 év alatt 1100 rabból 721, tehát közel 2/3-ad része. Két évnél tovább kevesen húzták ki. Az 1784. május 17-én Péterváradra érkezett 100 rab közül 1785. márcziusában halottnak mutattak ki 37-et. 1786-ban két hónap alatt — novemberben és decemberben — meghalt 75 rab, ezekből egy napon halt meg 38 rab. Az Igazság érdekében kötelességünk megemlíteni, hogy a hatóságok, a magas állású tisztviselők, amelyeknek, s akiknek véleményét a császár megkérdezte: egy vagy más okból mind ellene voltak annak, hogy a hajóvontatásra rabok alkalmaztassanak. A főhajóhivatal vezetője ajánlatosabbnak vélte, hogy a közmunkára ítélt gonosztevőket az erdélyi sóbányákban, Vízaknán, Désen, Tordán, Kolozson és Dobokán foglalkoztassák, mivel sóvágókat nehezen lehet kapni, és a földműveléstől sok erő vonattk el. Aggodalmai voltak aziránt, hogy a folyamhajózással Ismeretlen és vasra vert rabokkal vontassák a hajókat. Az udvari haditanács osztotta a főhajóhivatal vezetőjének aggodalmait, és elfogadta Javaslatát a sóbányákat illetőleg. Az erdélyi udvari kancellária és az államtanács is magáévá tette azt. A császár azonban szokása szerint tántoríthatatlanul ragaszkodott elhatározásához, és 1783ban megtette az Intézkedéseket tervének könyörtelen módon való megvalósítására. (Folytatjuk.)