Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-28 / 149. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1913. JÚNIUS II véletlen, mint találmányok társszerzője A nyári napoktól a vén­asszonyok nyaráig sokszor meglelése felett érzett örö- gyártást megalapozó mében „heuréka"-megtalál- mányra az vezetett, talál­hogy láthatjuk, amint melegtől tam-kiáltással rohant haza a Böttger az olvasztókemence lekókadt virágokat derék- fürdőcsarnokból, azon vize- tüzébe ejtette parókáját. A szögben meghajlított fúvóká- sen és meztelenül. Érdemes paróka pedig ból friss vízzel permeteznek. Ez a jelenet, és a kis szer­kentyű fontos szerepet ját­szott nyolc évtizeddel ezelőtt súlyából annyit veszt, ameny egy jelentős magyar talál- nyi az általa kiszorított víz kaolinporból volt: e kísérlet útján ismerte készült púderrel volt dúsan föl az archimédeszi szabályt: behintve. Így jött rá \életle­Minden vízbe mártott test a nül, hogy a kiégetett kaolin porcelán anyaga. mány, a Csonka—Bánki-féle súlya, porlasztó, vagyis karburátor Ugyanilyen közismert létrejöttében. Csonka János másik nagy és Bánki Donát feltaláló-ket- esete, aki a Cambridge t súj tűsben ugyanis az áruját per­metező virágáruslány látvá­Megemlíthetjük még az is­mert esetek közül, hogy a egy fizika tudományát a gőz ere­tudós, Newton jének felismerésére a forrás­ban levő folyadékot tartal­mazó fazekak fedőinek is­tó járvány elől falujába vo nult vissza, s a kertjében mert mogása vezette. Sámuel nya indította meg azt a gon- földrehulló alma láttára ju- Colt, az ismétlőpisztoly föl­dolatsort. amely az autó- tott közelebb a gravitáció találója viszont, mint hajó­motor e fontos szerkezeti ele- törvényének felfedezéséhez, inas figyelte a kormánykerék mének megszerkesztéséhez Az esetet maga Voltaire je- forgását és ennek mására öt­gyezte fel Newton kedvenc lőtte ki a revolver forgódob­nem unokahúgának közlésére hl vezetett. Természetesen egyedülálló eset <rr. a tudomá- vatkozva. nyok fejlődése során. Közls- ban megjelent Newton élet­mert az a római Vitruvius rajzában megerősíti az anek ját. Az altatás és az crzés­Vavilov napjaink- telenítés még ismeretlen volt a sebészetben, amikor ván­dorcirkuszok dinitrogénoxid, magyarul kéjgáz belélegezte Az igazságszolgáltatást érintő új jogszabályokról 3. mutatnom, amelyek a per­beni mulasztáshoz a koráb­bihoz képest súlyosabb kö­vetkezményeket fűznek. Ilyen Elsősorban azokat a annak a szülőnek, aki ellen pénzbírsággal sújtja azt m rendelkezéseket kell be- tartási igényt támasztottak, felet, vagy képviselőt, aki csak ebben a perben, annak akár a tárgyaláson, akar is esetleg egy későbbi sza- valamely periratban jobb tu­kaszában „jutott eszébe", domása ellenére vagy nagy­hogy a gyermek, vagy gyer- fokú gondatlanságból: rendelkezések pedig elég mekek nem jó helyen van- — az ügyre vonatkozó oly szép számmal akadnak. An- nak a felperesnél. Megesett tényt állított, amelyről be­az is, hogy a vételárat kö- bizonyult, hogy valótlan, vetelő felperes által indított vagy az ügyre tartozó olyan perben „tűnt fel" az alperes- tényt tagadott, amelyről bé­nek, hogy esetleg ő megtá- bizonyult, hogy igaz, madhatja a követelés alap- — oly tényt, amelyről tud-» jául szolgáló szerződést. Az nia kellett, hogy a per el­nál is indokoltabb volt ez, mert a régebbi eljárásjo­gunkkal kapcsolatban — nem is alaptalanul — voltak a jogi irodalomban olyan vé­lemények, hogy a perrend­tartás „alperesi szemléletű", ilyen későn felébredt „szü- döntése céljából jelentős, el­Ez szerintem is így volt, és lői szeretet" esetén vagy más hallgatott, a polgári perrendtartás létre- esetekben a bíróság most — nyilvánvalóan alaptala hozása idején — 1952-ben — meg is voltak ennek a ma megteheti, hogy érdemi tár- nul hivatkozott valamely gyalás nélkül elutasítja a bizonyítékra, ga politikai okai. Ma már viszontkeresetet. ha nyilván- — valamely nyilatkozatot azonban nem ellenséges osz- való, hogy a fél azt azért indokolatlanul késedelmesen tály tagjai érvényesítenek terjesztette elő késedelmesen, tesz meg, vagy ezt felhívás által feljegyzett anekdota- dotának kezelt történet hite szerű történet, amely a nagy lességét egy újabban előke- tésével részegséghez hasonló görög tudós. Archimédész rült korabeli levél alapján. esetét mondja el a kiloccsa­nó fürdővízzel. Archimédész Az is nagyon ismert dolog, hogy Galvani olasz a fürdőmedencébe szállván is anatómiai célú békacomb-kí egy tudományos problémán sérletei vezettek közvetve a állapotba hozott személyek­kel mulattatták a nagyérde­orvos mű közönséget. Egy ilyen produkció végén a delikvens polgári jogi igényt. Akik el­len ilyet érvényesítenek, azok ma már általában nem makulátlan tagjai a társa­dalomnak. Alpereseink leg­nagyobb része olyan, aki szembekerül törte fejét, amikor is a me­dencébe merülő teste meg­emelte a víz szintjét, s az ki Volta által elkészített első áramforrás, a galvánelem létrehozásához. Nem vitás az beverte a sípcsontját, de nem K"™?"™.. érzett fájdalmat. Az eset'Nem tel;|esitl családjogl ko hogy a per befejezését hát- ellenére sem teszi meg, és ráitassa. ezáltal a per befejezését kés­Az eljárási törvény ter- lelteti. mészetesen eddig is mégha- Fontos új rendelkezés az, tórozta, hogy a felperes kö- amely szerint a bíróság azt vetelésének érvényesítésére a felet (képviselőt), aki egyes jogrendünkkel, irányuló keresetlevélnek mit perbeli cselekményekkel in­kell tartalmazni. A bíróság- dokolatlanul késedelmeske­locesant. Ettől rögtön rneg ls sem, hogy Johann Friedrich született az ötlet: az előtte Böttger, az alkimista aranyat álló feladat megoldható oly akart gyártani, s véletlenül módon, ha a vizsgált tárgyat megfejtette a kínai porcelán színültig vízzel telt edénybe készítésének féltve őrzött tit­merfti. A helyes megoldás kát. Az európai norcelán­szemtanúja volt Horace Wells amerikai fogorvos, aki rájött, hogy ily módon fáj­dalom nélkül lehet fogat húzni. Az ő ötletének alap­ján vezették be — tragikus halála után — az éterrel va­ló altatást. Visszapillantó József Attiláról és Horger Antalról Egy Pesten élő óreg bará­tom látogatott meg a napok­ban. Régi pályatársakról, barátokról beszélgettünk. A legtöbb szó esett József Atti­láról, akit 1922-ben együtt is­mertünk meg a régi Temp­lom téri Koroknay-nyomdá­ban, mely egyben az akkori lap. a Színház és Társaság szerkesztősége is volt. Szer­kesztősége? Akkor annak ne­veztük, de lényegében a Ko­roknay lakás és nyomda elő­szobája volt ez. Itt mutatta be Juhász Gyula a „Korok­nay együttesnek" a „tehetsé­ges fiatal költőt". Sok epizódot elevenítet­tünk fel barátommal az együtt töltött ifjú évekből és' természetesen József Attila személye körüli események- elejét vették volna a továb­ből. Többek között szó volt bl fejleményeknek. De az arról, ha Attilát egyetemista asszony felizgult állapotá­korában Horger professzor ban belelőtt a kályhába, úr, „.... az egyetem fura majd kiszaladt a másik sző­nek a csomagokat kellett vol- lőtt. Az asszony kezéből Ma­na elvinnie, az előszobaajtó- gyar Ferenc csavarta ki a. ban maradt. Bent az asszony revolvert, g csak később vet­megkérdezte: — Hogyan mert te észre, hogy a professzor ide feljönni, nem gondolta, bal karján megsebesült, a hogy a történtek után kiuta- vér elöntötte, Kocsiba ültek sítom? és a legközelebbi orvoshoz Az egyetemi tanár egész hajtattak, aki megallapítoti­csendesen válaszolt, de az ta, hogy a golyó az alkar asszony ingerülten tovább csontját érte. A tanár az or­íolytatta és az ajtóban álló vostól egyenesen a főkapi­szolga hirtelen hangos vita tányságra hajtatott, ahol a hangját hallotta. Mire beró- központi ügyeleten fe-jelen­hant, az asszonyt ég a férfit tést tett elváltán élő felesége dulakodva találta. Ó válasz- ellen, szándékos emberölés totta szét őket. Mikor oda- kísérlete címen. Az asszonyt állott közéjük, észrevette, őrizetbe vették." hogy az asszony revolvert vett elő, és ráfogta az egye­temi tanárra. A professzor átment a másik szobába, és úgy tűnt fel, mintha ezzel ura" nem tanácsolja el az bába, ott találta a egyetemről „Nincsen apám" című verséért azzal, hogy szort « közvetlen „ön amíg szóból értek én, kétszer egymásután nem lesz tanár e féltekén", — vajon tényleg lehetett vol­na-e az a nagy költő, mint amivé vélt, avagy csak egy­szerű tanárnak maradt vol­na-e meg? Barátom közben megkér­dezte. hogy emlékszem-e ar­ra az esetre, amikor Horger Antal kis híján gyilkosság áldozata lett? Rövid töpren­gés után rájöttünk, hogy a húszas évek elején valóban megjelent egy újsághír, mely arról tudósít, hogy Hcrger tanár úr ellen revoíveres me­rényletet követett el a fele­sége. Régi lapok között bön­gészve meg ls találtuk a Szegedi Híradó 1922. novem­ber 21-1 számát, melynek 2. oldalán „Merénylet oBy sze­gedi egyetemi tanár ellen" címmel a következő hírt köz­li a lap: „Budapestről jelen­tik: Horger Antal doktori nemrég nevezték kl a szegedi egyetem tanárává. Horger második feleségétől egy idő óta különváltan él, és a vá­lási eljárás folyamatban van. A professzor Margit körút 28. szóm alatti lakását áten­gedte feleségének, ö maga leköltözött Szegedre. \ tanár szerdán délután 5 órakor Magyar Ferenc, Iskolaszolgá­val felment Margit-körüti la­kásába. Az iskolaszolga, akl­orofesz­közelről Ifetéjc Eddig a tudósítás. Hogy ezután ml történt, arról hall­gat a krónika. Tény az, hogy Horger Antal megmaradt Szegeden egyetemi profesz­szornak és József Attilából nem lett „oktató", csupán „töltőtoll-koptató szegény le­gény". De jóslata mégis va­lóra vált. „Én egész népemet fogom nem középiskolás fo­kon tanítani." Jenő István Ma az alperes me' „fokozott védel­telezettségeit, kárt okoz, és nak kötelessége volt ennek dik, valamely határnapot, a károsultat nem elégíti ki. vizsgálata. Amikor a kereset- vagy határidőt mulaszt, vagy kölcsönt vesz fel, amit nem levél nem felelt meg a tör- más módon felesleges költ­fizet vissza, és így tovább, vény rendelkezéseinek, és a ségeket okoz, a törvény ér­már indokolatlan tehát hiányokat a felperes nem telmében a költségek meg­pótolta, akkor ez lehetősé- térítésére való kötelezésen get adott a keresetlevél-ldé- felül — pernyertességére Ezért is vezette be a módo- zés kibocsátása nélkül tör- vagy pervesztességére tekintet sítás a bírósági meghagyás lénö elutasítására. Erre más nélkül — a perérték 3%-áig intézményét Fnnek lényege esetekben is sor kerülhetett, terjedhető illetéknek az ál­az hogyha az alperes az el- A követelmények tehát a lam részére való megfizeté­ső tárgyalást'elmulasztja, és felperessel szemben is fenn- sére kötelezheti, írásbeli védekezést nem ter- alltak, es a módosítás után Emlékeznek arra, hogy ez­jesztett elő, a bíróság a fel-. fokozódtak. A keresetlevél- zel a 3%-kal már találkoz­peres kérelmére a kereset- ldézés kibocsátása nélkül tunk akkor, amikor a biró­nek megfelelően bírósági történő elutasítására most sági meghagyás elleni ellent­meghagvással kötelezi az al- már akkor is sor kerülhet, mondásról beszéltem. A mu­perest, egyben marasztalja a ha laszto alpeJe,8u esetén „tehát felperes költségeiben. Igaz, — meghatározott szemé- — a ™ar I*1j1°^ott x5000 Ft hogy az ellen a meghagyás lyek perben állása köte- Perérték példáját véve ala­s^tóítottei5^naponZ^lülSel- ^ éS 3 ^^ eZCket 3 -las'táslnak^1^ örvoX lentinondással ólhetnek Eb- -flyeket ~ ^ás el- költsége" (az ellentmondás) ben az esetben új tárgyalást 'en®le — nem vonta perbe; mar belekerül 150 forintba, kell kitűzni. Ez az ellenimon- — külön jogszabály a ke- Maíd az ellentmondás után dás azonban illetékköteles, resetindításra határidőt ál- res meúfefenfk navDn ^ Ü&^VSUSi ™ - - felperes el­egy 5000 forintos kölcsönkö- mulasztja, es igazolási ké- megszabott határidőt elmu­vetelés esetén 150 forint.) A relmet nem terjeszt elő, vagy lasztJa Ez mostmár újabb lényeg azonban az, hogy en- azt a bíróság elutasítja; nek viselése független a per _ f l követelése eredményétől, ez tehát min- , ,, , denképpen a mulasztó fél nyilvánvalóan alaptalan, „nyakán marad." Ha pedig vagy lehetetlen szolgáltatás­az alperes az ellentmondás ra (megállapításra) irányul, alapján kitűzött újabb ha- A módosítás nemcsak a tárnapot (tárgyalást) is el- felekkel vag képvigeiőikkel mulasztja, a birosag a ko- , rábbi meghagyást hatályá- szemben kiszabható pénz­ban fenntartja, és az alpe- bírság összegét emelte fel az rest az újabban felmerült eddigi 1000 forintról 5000 költségekben is marasztalja. forint hanem az alkalma­E meghagyás ellen sem el- ' . lentmondásnak, sem felleb- zás lehetőseget is megkóny­bezésnek nincs helye. nyítette. Mindkét félre vagy yeMt összeg 1/5_ét teszi ki , „A, .,e "Z.f,S.afa , képviselőikre vonatkozik az amj nem csekélység (Folytatjuk.) Dr. Falu György 150 Ft kimondottan szank­ciójellegű — tehát át nem hárítható — költségeket je­lent. Ha ráadásul a pert el­veszíti, akkor csak a fel­peres 300 forint illetékkölt­séget számítva már 600 fo­rintnál tartunk. Számíthatok még kb. 500 Ft ügyvédi költ­séget is, ebben az esetben a pervesztes alperesnek vala­mivel több, mint 1000 forint­jába került az alaptalan vé­dekezés és a mulasztásokkal terhelt eljárás. Ez már a kö­törekvések egyik tipikus ese- rendelkezé hogy perbeli te volt, amikor az alperes késedelmesen terjesztett elő jogaikat jóhiszeműen kote­viszontkeresetet. így például lesek gyakorolni. A bíróság Tóth Bé7tr % Céhmesteri irományok Ausztriában a bíróságoknak nem volt joguk hatása a rendkívül gyakori halálozásokban mu­25. > L Az életfogytig tartó bortönre ítélteknek hajó­vontatásra alkalmazását nemsokára azután rend­szeressé tette abból az alkalomból, hogy a ha­lálbüntetést eltörölte. 1786. október 30-án kelt leirata erre nézve ekképpen Intézkedik: „Mivel a halálbüntetésnek koránt sincs meg az a hatása, melyet a tartós és nehéz munka előidézni szokott, minthogy amaz gyorsan elmú­lik és csakhamar feledésbe megy, ez azonban örökké a szeme előtt lebeg mindenkinek, ennél­fogva azok a gonosztevők a kikre jövőben ha­lálbüntetést szabnak kl, ha különben a bűntett rendkívül való nagysága miatt a büntetés eny­hítésére nem lenne semmi Indító ok, előzetes megbélyegzés után, pálczacsapással fennyíttesse­nek meg és azután a bűntett mértékéhez képest, életfogytiglan hajóvontatásra vagy a szegedi fe­nyitő-házban való örökös lelánczolásra ítéltes­senek." a hajóvontatással való büntetést ítéletileg ki­mondani, nanem ez iránt csak javaslatot tenni, éspedig fölhívásra. Rendesen az év végén kérték be a fölebbviteli bíróságoktól a javaslatokat, melyeket előbb az udv. kanczellária, azután az államtanács tárgyalt. A végérvényes elhatározás minden esetben a császárnak volt fönntartva, alá a javaslatokat nagyon szigorúan megvizsgál­ta, és gyakran azoktól eltérően határozott. Magyarországon azonban egyszerűbb volt az eljárás. Itt a bíróság kimondta ezt a büntetést, és végrehajtása érdekében megtette a szükséges intézkedést. A hajóvontatásra szánt rabokat az osztrák tartományokból elébb összegyűjtötték Bécsbe és Gráczba, s onnan szállították azután tovább. Galícziéból azonban közvetlenül küldték őket rendeltetésük helyére. A végtartományokból a távolság és a szállítási nehézségek miatt nem küldtek hajóvontatókat Magyarországba. Hogy milyen elbánásban részesültek ezek a szerencsétlenek? — láttuk e czikk elején. A csá­szár 1785. márczius 28-án kelt leiratában ismé­telten megparancsolta, hogy csak is a lehető legszükségesebbekkel lássák el őket, és hogy keményen bánjanak velük, mert kifejezett in­tenczlója az volt, hogy ez a büntetés, elretten­tő hatású legyen. Mivel azonban annak végre­hajtása távol eső, kevésbé látogatott vidéken történt: azért rendelte el, hogy azt leírják és közhírré tegyék. „A kemény bánásmódnak", a túlfeszített mun­kának. az Időjárás viszontagságaínak, a silány táplálásnak és az állomáshelyeken az egészség­telen kazamatákban való tartózkodásnak a tatkozott. Elhalt ugyanis 6 év alatt 1100 rabból 721, tehát közel 2/3-ad része. Két évnél tovább kevesen húzták ki. Az 1784. május 17-én Péter­váradra érkezett 100 rab közül 1785. márcziusá­ban halottnak mutattak ki 37-et. 1786-ban két hónap alatt — novemberben és decemberben — meghalt 75 rab, ezekből egy napon halt meg 38 rab. Az Igazság érdekében kötelességünk megemlí­teni, hogy a hatóságok, a magas állású tisztvise­lők, amelyeknek, s akiknek véleményét a császár megkérdezte: egy vagy más okból mind ellene voltak annak, hogy a hajóvontatásra rabok al­kalmaztassanak. A főhajóhivatal vezetője ajánlatosabbnak vél­te, hogy a közmunkára ítélt gonosztevőket az erdélyi sóbányákban, Vízaknán, Désen, Tordán, Kolozson és Dobokán foglalkoztassák, mivel só­vágókat nehezen lehet kapni, és a földművelés­től sok erő vonattk el. Aggodalmai voltak az­iránt, hogy a folyamhajózással Ismeretlen és vasra vert rabokkal vontassák a hajókat. Az ud­vari haditanács osztotta a főhajóhivatal vezető­jének aggodalmait, és elfogadta Javaslatát a só­bányákat illetőleg. Az erdélyi udvari kancellária és az államtanács is magáévá tette azt. A császár azonban szokása szerint tántorítha­tatlanul ragaszkodott elhatározásához, és 1783­ban megtette az Intézkedéseket tervének könyör­telen módon való megvalósítására. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom