Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-19 / 141. szám

2 KEDD, 1973. JÜNIUS 19. Ki nem doloozhat Új öntözési lehetőségek * t Minpl naovnhh críilíspff ^^M^^Bffl^KMMSOMBWMMI^^ kereskedelsmlisn? T. V.-m* utinli nlvMánk myiPam noiriK kriuMctal, ||l*t*e v,nö**UiMp*rl>»„ *atImerttaetMi Bgv teliana. l—fy ram atyan mtétianéa, mi •wrlM TtaMatWM'kn rik*»M«i kcrmfcnláiini éa rém4ét;iat<Hp»ri a«t*<MA* nem ilkiMuliBiMi ta »*»» a matumat»anan. Kért: liJtknúmik BW1 tar<Ml«M ntklflknisrtl. A társadalmi tulajdon n a fogyasztók védelme érdekében a belkereskedelmi miniszter az elmúlt évben szabályozta. kik azok, akik a belkereskedelemben, ttletve unnak egyes szakterületein nem foglalkoztathatók. ha viaszaéléseket követtek el. E rendelet értelmében mindazok. akiket jogerős büntető Ítélettel a kereskedelmi, vendéglátóipar) foglalkozástól eltiltottak az Ítéletben megjelölt időpontig nem foglalkoztathatók a belkereskedelemben A fentieken túl az egyes belkereskedelmi hálózati egységekben eladói, italmérői. felszolgálói, kávéfőzői vezetői v. helyettesi, továbbá a vállalat igazgatója által meghatározott egyéb bizalmi jellegű és visszaélés elkövetésére lehetőséget nyújtó munkakörökben azok. akik társadalmi tulajdont, vagy a fogyasztók érdekét sértő, illetőleg veszélyeztető bűncselekmény miatt elitéltek. E tilalom a büntetés végrehajtásától. illetőleg végrehajthatóságának megszűnésétől számított két évig tart, ha pedig a büntetés végrehajtását felfüggesztették, úgy a felfüggesztés időtartama alatt. A tilalom vonatkozik azokra is. akiket szabálysértésért a kereskedelmi felügyelőség vagy a szabálysértési hatóság két éven belül három ízben megbüntetett, az utolsó büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig. Abban az esetben, ha fentiekkel kapcsolatos fegyelmi vétségért jogerős fegyelmi határozattal elbocsátották, úgy a fegyelmi büntetés hatályának megszűnéséig. vagyis az elbocsátástól számított három évig nem alkalmazható a fenti munkakörökben. Ha pedig kiderül. hogy a tilalmak ellenére valakit foglalkoztatnak, úgy annak munkaviszonyát meg kell szüntetni, vagv olyan munkakörbe kell vállalaton belül helyezni, ahol visszaélés elkövetése nem lehetséges. A vállalatok csak erkölcsi bizonyítvány és működési bizonyítvány alapjón alkalmazhatnak dolgozókat az ismertetett munkakörökben. Az ismertetett határidőkön túl azonban már foglalkoztathatók a korábban megbüntetett dolgozók is. Dr. V. M. HA/ASSAU t. kerület Szccetf: Tóth János ea Juhász Mária Mlake Ernő t* Viktor Marén Szegvart János éa Szabó Klára. Klaa János éa Popovi ra Aranka. Herczeg Mátyáa éa Nyilasi Zsuzsanna. Iványl László és Fahér Erxsúbet. Patkó tfándor és Sinkovica Magdolna. Szögi látván és Juhász Julianna. Botló György és Majoros Katalin. Varga Dámján és Dénrs Gyöngyi. Csányl Árpad és Gyömbér Rozália. Montanari Marco és Murza Ilona. Polyák László és Szép Agnas. Füzesi Károly és Atimpl Valéria. Süli Béla és Zabrák Ilona. Simon László és Dinnyés Ilona. Gáspár István és Azokol Márta házasságot kötöttek. n. kerület Stéged: Laczl Imre és Szilágyi Ilona. Erdödl István és Lovat Aranka Etelka. Börrsök János éa Dohány Éva. Lux András és Sejben Erzsébet. Maezák Pál éa Vörös Erzsébet. Oogán Zoltán Mihály és Hogár Erzsébet házasságot kötöttek. Algyó: Pataki Dezső es Krltsán Mária. Varga László Balazs és Födi Ilona Piroska Boldizsár Ferenc éa Pál Ilona házasságot kötöttek Tápé: Molnár Lajos és Kónya Erzsébet házasságot kötöttek m. kerület Kiskundorozsnia: Nemeth József éa Miksl Anna, Gábor József és Sebők Julianna házasságot kötöttek. SZULETEB L kerület Szeged: Szűcs latvannak éa Oyört Erzsébetnek Tünde Erzsébet. Terhes Istvánnak és Molnár Máriának látván Norbert, Takács Lajosnak éa Sípos-Szabó veronikának Rozália. Daróczi Antalnak és Ball Klárának Roland Antal, Fodor Jenőnek éa Lázár Piroskának Csaba Jenő. szögi Imrének és Király Magdolnának Tibor. Balázs Józsefnek és Posgay Magdolnának Angéla E»a. Zsurkan Ferencnek és Szlatnek Juliannának Mónika Füzesi Sándornak és Bus Máriának Gábor Sándor. Farkas Ferencnek és Tóth Jolánnak Gábor. Molnár Istvánnak és Jenét Gizellának Mónika. Lakatos Gyulának és Balogh Etelkának Zsolt Gyula, (vánku Jánosnak és Faragó Vilmának Tamás János. Fábián Józsefnek és Kiss Ilonának Péter. Bondor Gyulának éa Horváth-Varga Ilonának Ákos, Papp Györgynek éa Bullús Ibolyának György. Herczítg Tamásnak és Ambrus Ildikónak Tamás. Kulik Józsefnek és Szemerédl Franciskának Mónika. Lekics Ferencnek éa Kecse-Nagy Katalinnak Tamás. Móni Imrének és Benkocs Évának Norben János. Szabó litvánnak és Czirok Erzsébetnek István Zoltán. Bendc Andrásnak és Vecsernyés Irmának Gábor. Födi Józsefnek és Bózsó Erzsébetnek Mónika, Szakái Lászlónak és Haász Erzsébetnek László, dr. Papp Györgynek és Szőke Borbálának György. Kruzsllcz Antalnak és Berta Máriának Mónika. dr. Slnkó Bélának és dr. senkey Ilonának István Géza. Varga Jánosnak és Szűcs Juliannának Szilvia, Polyák Jánosnak és Meszes Margitnak Eva. Ónozó Istvánnak és Lestár Katalinnak Mónika Julianna, Magyar Istvánnak és Oonda Erzsébetnél Erzsébet Ágnes, Péterfal Jánosnak es Széchényi Ildikónak litván, Németh Imrének és Ordögr tbolyának Ibolya, Berta Imrének és Bálint Máriának Andrea nevű gyermekük azülctctt. Családi események Dl kerület AzegeU: Gyulai László Púinak éa Szász Évának Edina Krisztina. Kopasz Károly Andrásnak é* Gyöngyösi Katalinnak Tímea Katalin. Ko'ács Mihálynak és Kls-Jakab Zsuzsannának Zsolt Mihály, Maroczki János Istvánnak és Boros Katalin Margitnak Norbert. Nagy Imrének cs Tóth Anna Matildnak Róbert. Patik Istvannak és Gyuris Julianna Matildnak Zsolt. Kovács Péter Pálnak és Jakus Máriának Mária Katalin. Tarl Józsefnek es Nagy Zsuzsannának Beáta Zsuzsanna, Buruzs Antalnak és Mojzes Irénnek Tamás Antal. Mészáros József Mihálynak és Here Annának Adrienn. Tanács Páter Antalnak és Kálmán Ágnes Máriának Szilvia. Borsó Lászlónak és Banka Franciskának Tünde. Horváth István Györgynek és Konkoly Eva Ildikónak István. Kispát András Ferencnek és Dudás Máriának Tünde Mónika. Reinek Tamásnak és Perjésl Irénnek Judit nevű gyermekük született. HALALOZAA I. kerület szeged: Kelemen Lajosné Pálinkás Terézia. Hevesi Lajos, Jezernlczky Margit, Karasz Sámuelné Blaskovlcs Etelka. dr. Reretzk Péter Béla. Zielbauer Anikó Judit. Molnár Mihály. Zsíros András, Huszár Mihály. Alexln Sándor, dr. Bánlaki Aurél Péterné Dekuzovlc Eugénia Vilma, Pozsár Andrásné Gutpintér Viktória. Pálosi Istvánná Márta Erzsébet. Fekete .Tánosné Bus Ilona. Osváth István. Berényi Magdolna. DuBeez Györgyné Kispéter Klára Etelka. Rózsa József. Sándor Györgyné Lázár Erzsébet. Dalkó József. Balog János. Körösi Pálné Mondovics Erzsébet. Zomborácz Jakab meghalt. Szörcg: Szász József meghalt, n. kerület Szegett: Márki Mlhályné Csikós Terézia meghalt. Algyó: Németh Ilona meghalt. III. kerület Szeged: Nagy Sándor. Bálint János. Frischák Márton. Bárkányi Jánosné Setét-Kovács Magdolna Mária. Köblös Györgyné Makai Mária. Cseri István. Farkas Istvánné Szűes Ilona. dr. Molnár Jánosné Liffa Margit Kornélia meghalt. Kiskundorozsma: Biczok bajos meghalt. Minél nagyobb szükség van rá, annál nehezebb öntözni. A május elaltatta áprilisi reményeinket, gazdaságaink az utóbbi esőzés ellenére kénytelenek működtetni vizet szóró berendezéseiket. Messziről úgy látszik, nagyon könnyű ez a munka. A gép nyomja a vizet, a szórófej pedig szórja. Ennél egyszerűbb már nem is lehet. A hajrá csak akkor kezdődik, amikor a gép leáll. Széjjelszedik ilyenkor az egész berendezést, csövenként arrébb viszik. Tapossák a maguk csinálta sarat, duplán nehéz a cső. Es lassú a munka akkor is, ha sietnek. Űjra öszsze kell szerelni, és csak utána kezdődhet a száraz parcellán újra az öntözés. A kiskörei vízlépcső hatósugarában és a korábban épített Keleti-Főcsatorna környékén hatalmas öntözéses gazdaságok vannak kialakulóban. Ide látogattak a közelmúltban megyénk érdekelt szakemberei, megnézni, technika vagy más újdonsággal szolgálhatnak-e ezek az üzemek. Az egyik modellgazdaságban, a hajdúszovátai Lenin Tsz-ben láthatták, hogy hét és fél ezer holdjukból kétezret földbe süllyesztett vezetékből öntöznek, és még nyolc hordozható felszerelés is működik. Elvileg teljes területük alkalmas az öntözésre. törekvésük, hogy évről évre lépjenek egyet ebbe az irányba. A tapasztalatcsere azért is tanulságos volt, mert itt szinte mindent öntöznek. Cukorrépából a tájékoztató szerint 400 mázsa is termett már holdanként, és volt esztendő, amikor 500 mázsával köszönte meg a paradicsom az öntözést. Tovább fokozták a kíváncsiságot, amikor azt mondták. hogy akár hetenként tudják ugyanazt a területet öntözni. Kísérleti jelleggel, „honosítási" céllal működik itt jó néhány külföldről vásárolt berendezés. Közös törekvés mindegyiknél, hogy a lehető legkevesebb emberi erő kelljen a továbbításhoz, újabb üzembe állításukhoz. Fél kilométer hosszú például a Volzsanka nevű szovjet öntözőszerkezet hossza. Egyetlen ember négyet keKétezer holdat lát' el öntözővízzel ez a szivattyúi zelhet, különösebb megerőltetés nélkül. Föladata inkább a felügyelet. A szerkezet ugyanis derékmagasságban húzódik, hatalmas kerekeken áll, és egy négylóerős kis robbanómotor segítségével egyszerűen arrébb gurul. Tizenkét óra alatt négy és fél hektárt láthat el minden berendezés 60 milliméter csapadéknak megfelelő öntözővízzel. Egy ember teljesítménye ilyen segédeszközzel tehát 18 hektár. Egy másik, a Zinkal viszont apró kerekeken nyugszik, traktor tudja végénél fogva továbbszállítani. Itt is elmarad a szétszerelés, még a csőben levő víz is ésszerű, automatizáltság kényszere alatt távozik. Az előbbinél egymás mellé ültetik az öntözendő növényeket, itt végeikkel találkoznak a táblák, ha célszerűen tervezik a vetésszerkezetet. Akkor még csak szerelték. azóta bizonyára működik 1« már az eddiginél is figyelei*reméltóbb, ugyancsak szovjet importból származó szerkezet. a Fregat. Egy kilométer átmérőjű kört képes öntözni úgy, hogy mozgásához semmiféle készenléti szolgálatra nincsen szükség: körbejáró kerekeit a víz nyomása forgatja. Előnyei közé sorolják a szakemberek azt is, hogy a növény fejlődése nem korlátozza az öntözést, hiszen a hatalmas cső két méter magasan, a növények fölött keringve szórja az öntözővizet. A legmagasabb kukorica sem szenvedi alatta a szárazságot. Kísérleti útjukat járják ezek az új öntözőgépek. Ha beválnak, remélhetően általánossá válik az a törekvés, hogy kevés ember közreműködésével az eddiginél is nagyobb területeket öntözhessünk. H. D. Tóth Béla: Céhmesteri irományok n. , Fridi se tömte meg a száját a pőre kenyérrel Ahogy lefekszünk, hol vannak már az okító mesékkel teli esték, s hol az első napi segédi szigor, vasárnap a kiskompániában — csak ez dobott bennünk —, legényekké fogadnak bennünket, utána sebesen elfelé ám a városból. Mert éppen kezdődnek a katonaállítások, s akkor ránk is pányvát vethetnek, hogy a tíz esztendeig dicsérjük a császár mundérjában az urat. Pedig ahogy ismertem. Fridi is bebújt volna akárhová, hogy elkerülje a katonaságot. Nekem meg édesapámtól való örökségem, gusztusom, hogy kéményseprőnek is csak azért nem állnék el, mert azok is derékszíjat hordanak. Ugyan vert róla a hír, hogy a város pénzesebb polgárai, mikor kivetődik rájuk a katonaállítási cenzus, hogy a fiuk rukkoljon be. pénzért maguk helyett katonát állítanak. Penicilus Bölcsök András szappanfőző és lúgöntő mester a fiát ezer forintos legénnyel váltatta meg. Suliári Simon gombkötő és paszomántos mester egy félszeg legényének nyolcszáz forintot adott, hogy fia helyett a császár kabátját vegye magára. Húztuk a nyakunkat, hogy mielőbb csak Szegedről, szem elől eljussunk, mert ha megszeretnek bennünket a katonafogók, mehetünk Galíciába, Gácsországba. Podóliába. vagy ki tudja. Hanem a legényesülésre legalább olyan régen és aprólékos gondoskodással készültünk Fridivel, akár magára a remeklős behajazására inasi életünknek. Már mindjárt afféle parasztsurbankós ruhagúnyát se húzhattunk magunkra, csizmát, sonkanadrágot posztó hacukával, hanem egyenest iparos legényeknek való hosszú pantallót, mándlival, fűzős cipővel, atlasz lajbival. Kemény tetejű kalapot hozzá, varott szélű, kis pakfonfejű sétabotot, kész is az iparos legény. Még ha cigárót fog az ember gyereke az agyarára, akár el is állhat egy pillanatra a világ bámulatában, mivel hogy legénnyé serkenésiink legalább is a mi számunkra volt annyira nagyon is fontos. A magam oldaláról a ruhagond eloszlott népes családom férfinépeinek ruhatára, bukszája között. Ki törött tetejű kalapját csapta volna a fejemre, ki kirezült sétabotját szíveskedte a hónyom alá, de szépen kaptam új cipőre is kevés kis koronákat, hogy azért nyikorgó, lósevró cipőben cseperedjek a legények közé. Mikor aztún annak is fölvirradt a napja, egy Tisza fölé pipiskedő hajnali vasárnappal, hát reggeltől úgy jártunk Fridivel városszerte, mintha tegnap vettek volna ki bennönket a keményítőből. Meg is fordultunk minden sétálóhelyén a városnak. Templomok előtt, meregető lápoknál, a városháza előtti emberpiacon, mutat, ványos bódéknál, kikötőknél. Délután aztán kezdődik az atyamester házánál a hejehuja. S aztán szerbusz neköd te világ, danolhatunk a segédek nótájába, meg kompániázhatunk szombatonként akár kilenc óráig. De ebédelni is alig tudunk a gyönyörűségtől. meg a várakozások izgatottságától, pedig egyenesen ott eszünk Spitzer úr asztalánál, s van aztán pulykamell meg tyúkleves annyi, hogy hetven megvadult inast el lehetne vele lakatni. Olyan pontosak vagyunk az atyamester házánál, az csak épp előttünk törüli ebéd utáni száját, udvariasan a tenyerébe böfög, s elfordul, míg megpiszkálja a fogait. Amúgy annyira kedvelt mester a városban, az összes templomi munkát, meg a parokiálisat vele csináltatják. Nem gondolhatjuk, hogy az imádságáért, mert bár mindenféle szabály tilalmazza, meg büntetnek is érte, de olyan folyékonyan káromkodik, akár félóráig sincs egy-egy efféle fohászkodásnak vége, hogy pontot kellene tenni utána. De a legényekkel jól bánik, tanítja mindenféle hasznos tudnivalókra ' az ifjonti iparosságot. De vannak már az utcai kocsmának is beillő elfogadó szobájában a mesternek. A tiszta szobának számító kanapés. tükrös, toronyágyasban inkább csak fiatal korában hálhatott egynéhányszor úgy lehet a mester, attól kezdve, hogy a nyakába szakadhatott ez a nagy tisztesség, atyamesterség, hát arra szolgál a szoba. Mikor harmincan is szorongunk padkán, ládán, ágyszélen, gyalogszéken és lukasztott sámedliken, csak megnyitják ám a legények ládáját is, akkor kezdődik a pissz! Hárman vagyunk, kik a legényi sorba következünk, hát álljunk csak a csüngős lámpa alá, felelni a jövőnkért, de meg is felelni, akár a remekes mesterek előtt! — A vándorlásrul való törvény miképp ítélkezik? — Minden vándorló legény köteleztetik vándorlását legalább három esztendeig szakadatlanul folytatni, ha az alatt fontos okokbul úgy mint súlyos nyavalyája, vagy szülőinek véletlen halála miatt haza fordulni kéntelenitetne, meg kívántatik, hogy annak utánna az akadályok meg szűnvén, vagy dolgait el rendezvén, a hátralevő idejét a vándorlásban ki töltse, az e részben való engedés a helybéli elöljáróság bé jelentésére egyedül a Magyar Királyi Helytartó Tanátsot illetvén. Továbbá a vándorló legények mihelyest valahová meg állapodás végett el érkezik, azonnal a szálló helyre menjen, vagy ha ilyet nem találtatnék, legfeljebb más -nap a' czéhmesternél, vagy ennek jelen nem léttében az öregebb mesternél meg jelenn jen: 's munkát kérvén, az ajánlott műhelyt vonakodás nélkül el fogadja. Bé állván a munkába, mindenek előtt a keresztelő és szabaduló levelek mássait, azonkívül a vándorló könyvet gondviselés végett a czéhládába adni tartozik. — A legénynek viselkedéséről való törvény? — Minden mester legénynek bizonyos estvéli órakor, valamint minden városban szokásba vagyon, haza térjenek, annál inkább éjjelenként ki ne maradjanak, mérsékletes, a czéhládába bé fizetendő pénzbeli büntetés fenyítése alatt. Ha pedig a mester valamely ezen rendelését által hágó legényét a fertály esztendei gyülekezetben fel nem adja, hasonló büntetés ala vétettessen. — A munkálkodásról való törvény? (Folytatjuk^