Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

B2 VASÁRNAP, 1973. JÜNIUS 17. B VÜ ildl lel m Obsitosgyűlés Ünnepélyes egységgyűlés volt tegnap a szegedi Sza­badság Filmszínházban. Azo­kat hívta meg a megyei Ki­egészítő Parancsnokság, akik az idő előrehaladtával elju­tottak a hadkötelezettség felső korhatáráig. Közülük nem egy közvetlen részese volt hazánk felszabadulása után az új szellemű, demok­ratikus hadsereg létrehozá­sának. ötvenes korúak ültek a nézőtéren, mintegy félezren. Valamennyien a néphadse­reg tartalékosai. Hozzájuk szolt a honvédelmi miniszter búcsúztató parancsa, és elis­merése azért, hogy hadköte­lezettségük időszakában mindvégig becsülettel helyt­álltak, mindig készen arra, hogy • a haza hívó szavára fegyvert fogjanak a szocia­lizmus védelmében. Többen kitüntetést kaptak. Gulyás András alezredes, megyei kiegészítő parancs­nok a Honvédelmi Érdemér­met nyújtotta át Aczél Jó­zsefnek, a szegedi konzerv­gyár lakatosának, Ábrahám. László hódmezővásárhelyi iskolai hivatalsegédnek, dr. Böszörményi Lajosnak, a megyei tanács osztályvezető­helyettesének. Horváth Ist­ván sándorfalvi téesz-bri­gádvezetőnek, Meszlényi Gyula szegedi kereskedelmi vállalati osztályvezetőnek, Nagy Gy. Sándornak, a ma­kói Űttörő Tsz főállatte­nyésztőjének, Pócza József­nek, a megyei kiegészítő pa­rancsnokság dolgozójának és Sági János ásotthalmi ta­nácselnöknek. A tartalékosok nevében Meszlényi Gyula képletesen átadta a fegyvert Plesz Jó­zsef sorkötelesnek. János mindig kint aludt a prics­csen, a veranda végében. Csak a tél húzta be a konyhába. Ez a ház az övé, még apjáé volt. Mintha mindig itt látnák öt az aszfalton robogók, a kerítés nélküli háztájiban, estefelé, kora reggel. Éj­jel is látják, ha a kanyarban ráve­tődik a reflektor. A kamionosok tréfából rá is dudálnak. János al­szik. Nappal kertekben járkál, metsző­késsel, melynek sokféle alakú és rendeltetésű pengéje van. Vagy gyü­mölcsfákat permetezget, óvatosan, megfontoltan kerülgeti a lomb kö­rüli eprest. As is, fát vágni is el­jár, de sokszor elmegy fuvarba va­laki lovával, hetenként egyszer nagy kosár tojást visz piacra. Szüretben mindig ott van. Csizmája igen régi, kopott, de haj- , lékony, mert olajozza. A talpát is, így tovább tart, és nem engedi be a vizet Bajusza lelóg. Nőtlen. Ez hát Já­nos. Közben a sok év alatt látta a földosztást, a szövetkezetesítést, a letörést, a nagy fellendülést, dolgo­zott kútfúráson, talicskázott is, böl­lérnek is elment, ha hívták. Külön­ben soha semmire nem ajánlkozott. Ügy hívták. Mindig válogathatott, most mit csináljon meg valakinek. Valójában maradt ami volt, nap­számos. Ma már százhúsz forintért megy el, ehhez kap ebédet és egy liter bort. Semmi mást. Tíz órát dol­gozik ezért. Bárkinek. Alkonyatban kertészkedik, minden szerszámja nyele hosszú, szinte alig hajolgat. Maga főz, mindig húst, zöldséggel, tarhonyával, vagyis gulyást. Mérték­letesen élt mindig. Ha van haragosa, nem bánja, sze­ret köszönni, kicsit somolyogva, de nem néz az ember szemébe, inkább a füle mellé. Messze jár ő mindig. Ki tudja, merre? Pedig nem mesé­lős, még ha néha neve napján töb­JÁNOS bet is megiszik, akkor sem. Szüret­ben sem. Torban sem. Megszokta mindenki; majd elhív­juk a Jánost, János beoltja ezt a hitvány fát, majd János kikövezi ezt a kis kerti utat. Alszik a priccsen, felöltözve, csiz­mában, pedig azt tartják, így fárad a láb. Ellenben sokszor látni meleg időben mezítláb. Nem időjós, nem daloló, hát mit tud ez a János? Nem farag, nem szomorkodik, mindig egyenletesen jár, eszik, alszik. Pedig körülötte né­ha annyian veszekednek, vicsorog­nak, ártanak, törik magukat, tervez­nek nagyokat, néha végbe is viszik, izgatottak. Szavaz. Soha fel nem szólalt sem­miféle gyűlésen, vitában. Nem is hiányolta senki, soha. Jár a földön, felvesz egy patkót, hazaviszi. Ké­retlenül is hazahajt egy marhát, be se szól a házba. Azért mindig ott van a községben, mégsincs sehol. Téved az, aki semmiembert gon­dolt most, de az is, aki szolgalei­ket. Nem egyéb ő, mint a földdel való járás-kelés, dolog egyszerű em­bere. Mégis mit tud tűrni egy ilyen ember? El se hinnék. Aki egy hé­tig Végezné azt, amit ő csinál, meg­elégelné. Csontos, szíjas, egyszerű ember. Az ő. nevét nem fogja senki se versbe, se márványba beleírni. Ne higgyék, hogy az ilyenből ke­vés van. Nagyon is sok. Igaz, apró­ságban eltérnek, külsőleg. Van, aki nem kint alszik, de van, aki egyenesen a fa alatt, a csillagos ég alatt Van köztük többet ivó, vagy mogorvább, de ők járnak-kel­nek szerszámokkal a kertekben, sző­lőkben, házak körül, és ha bent van az ember egy községben, és figyel­mesen körülnéz, megláthatja őket Mintha párhuzamosan élnének a traktorosokkal, nagy táblákkal, autós, fejkendős asszonyokkal vagy városivá nőtt fiatalokkal. Azok tán nem is tartják már számon őket Néha téesztagok, néha nem. De min­dig dolgoznak. Ügy néznek egy fél­bemaradt nagyistállóra, mint vala­mi holdbeli spektákulumra. Hogyan kell a lábosból bicskával, egy karaj kenyérrel kiszedni egy zsírcseppig maszatolás nélkül a húst, azt ők nagyon jól tudják. Néha nő­sek, de ma már gyerekeik vagy ko­rán elhaltak, vagy amelyik megélt, messze van. Tudnak ezek írni, de ritkán írnak. Húzódoznak minden­féle aláírástól. Ismertem egyet mát régebben jól; négy kilométert gyalogolt be a vá­rosi kórházba, felvágott hassal, egyenesen az elfajult búcsúból jött meg, szinte markában vitte beleit. Irgalmatián erő ez. Mikor jóval ké­sőbb találkoztunk, megkértem, mu­tatná meg, Tamás vagyok. Szégyen­lősen húzta fel ingét, és láttam az arasznyi, göbösen hegedt vágást Az emberi test szemérmessége volt mozdulatában. Az a János, akit ko­rábban az ő priccsével említettem, azonos volt e sebesülttel. A kamionok ráreflektoroznak, él még? Robognak Pragába, Svédor­szágba, nem az ő dolga, barátsága san gondol rájuk, látja a kis ját­szadozást vele. Menjetek, ha ezt kell tenni, ne­kem más a dolgom. Vínczc András ERÖS SZÉL KÉSLELTETTE A MALÉV DUBROV­NIKI JÁRATÁT. A sarkvidéki eredetű hűvös légtömegek erős széllel nehezítették a légiforgalmat Különösen kelle­metlen, a repülőtér leszállópályáira keresztirányban szá­guldó szél okozott nehézséget Dubrovnikban, Ezért szom­baton reggel nem fogadhattak, gépeket, s így a MALÉV dubrovniki járatának gépe reggel még nem indulhatott el Budapestről. JOL FIZET A NÉGYES A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése sze­rint a 24. játékhéten ötta­lálatos szelvény nem volt. Négy találatot 40 fogadó ért el, nyereményük egyenként 108 823 forint. Hármas ta­lálata 4840 fogadónak volt, nyereményük egyenként 450 forint. A kéttalálatos szelvé­nyek száma 151074 darab, ezekre egyenként 18 forintot fizetnek. A nyeremények a nyereményilleték levonása után értendők, a közölt ada­tok tájékoztató jellegűek. LOSONCZI PAL TÁVIRATA Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Dr. Kristjan Eldjarn köztársasági elnöknek, Izland nemzeti ün­nepe alkalmából. Hivatali ajtó HAZAÉRKEZETT A PARTIZÁN­KÜLDÖTTSÉG Szombaton hazaérkezett Moszkvából a Magyar Par­tizán Szövetség küldöttsége, amely — Úszta Gyula főtit­kár vezetésével — a háborús veteránok szovjet bizottságá­nak meghívására egy hetet töltött a testvérország fővá­rosában. • SZOMBATI PIACI ARAK A csirke kilója 30—32, a tyúk 25, a tojás darabja 1,20—1,30. A saláta darabja 1,50—2, a zöldpaprika darab­ja 1—2,50, a hegyespaprikáé 80 fillér vblt. Az óburgonya kilója 5—6,50, az újburgo­nya 5—8, a vöröshagyma 8— 9. a fejes káposzta 5—6, a kelkaposzta 4,50—5, a kar­fiol 10—12, a paradicsom 35—38 forint volt. A fözőtö­köt 10—12-ért, az uborkát 10—12-ért, a zöldbabot 20— 28, a zöldborsót 8—10, a fok­hagymát 30—35, a parajt 8, a sóskát 6 forintért kínál­ták. A gomba kilója 50—60 forint volt. A gyümölcsök közül a cseresznye 9—12, a meggy 8—14, a földieper 10—18, a málna 30, a ribizli 15—20, az egres 5—6 forint­ba került. A száraz bab 14— 15, a savanyú káposzta 8 forint, a mák literje 28—30 forintba került ÜJ ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉG Az ŰjszegedB Szövőgyár újabb lehetőséget teremtett arra, hogy dolgozói üdülhes­senek: Harkányban négyszo­bás házat béreltek, amelyben tíznaponként tíz dolgozó, il­letve családtagjaik pihenhe­tik ki az egész évi fáradsá­got. A harkányi üdülést — a közeli tó gyógyító erejű vize miatt — elsősorban az ízü­leti betegségben szenvedők, valamint a nagy családosok számára biztosítják. MEGHALT SEBESZTA MIKLÖS Sebeszta Miklós újságíró, a Fáklya felelős szerkesztője életének 54. évében, június 16-án rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Sebeszta Miklós csaknem két évtize­dig volt a Magyar Távirati Iroda munkatársa, majd a Kulturális Kapcsolatok In­tézetében végzett felelősség­teljes munkát. Egész életé­ben és utolsó munkahelyén, a Fáklya szerkesztőségében fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy gazdag nyelvtu­dását, munkásságának ta­pasztalatait közkinccsé te­gye. Alkotó ereje teljében ragadta el a haláL ÜJ NAGYKÖVET BUDAPESTEN John Wilson, Nagy-Britan­nia és Észak-Írország egye­sült királyság új magyaror­szági nagykövete megérke­zett Budapestre. A nagykö­vetet érkezésekor Nagy La­jos, a külügyminisztérium protokoll osztályának veze­tője üdvözölte. Jóindulat EGÉSZSÉGÜGYI DELEGÁCIÓ Dr. Farádi Lászlónak, az egészségügyi miniszter első helyettesének vezetésével egészségügyi delegáció uta­zott Kubába, a szocialista or­szágok egészségügyi minisz­tereinek XIV. konferenciá­jára. Gyászközlemények mm Ünnepség magnószalagon Mind gyakoribb, hogy a vállalat, a munkahely is részesévé válik olyan ben­sőséges családi események­nek, mint a névadó ünnep­ségek vagy a házassági évfordulók megünneplése. Legutóbb — Szegeden má­sodikként — a MÁV igaz­gatóságon alakult meg a családi és társadalmi ün­nepségeket rendező bizott­ság, az igazgatóság pártbi­zottságának kezdeménye­zésére. A bizottság úgy ha­tározott, hogy az esedékes névadó ünnepségeket négy egymást követö szombaton tartják meg. Az elsőt teg­nap rendezték a MÁV munkásszállójának kultúr­termében, közösen a váro­si családi és társadalmi eseményeket rendező inté­zettel. A névadó ünnepséget ez­úttal öt kisgyermek — Ha­lász Szabó Anetta, Horváth András Tamás, Kiss Ró­bert, Koós Beáta és Laka­tos Attila — számára ren­dezték. Az ajándékok kö­zül, melyekről a tömeg­szervezetek gondoskodtak, minden bizonnyal az a magnószalag lesz a legma­radandóbb, melyre az ün­nepséget veszik föl, s melyből valamennyi család kap egy-egy példányt. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanya, nagy­mama. ÖZV. FRANKO IMRÉNÉ Kovács Erzsébet, életének 91. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése június 18-án 13 órakor lesz az üjszegedi te­mető ravatalozójából. A gyá­szoló család. Kállai fasor 61. T 3688 Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanya. nagymama és dédmama. BODZSAR MI­HALYNÉ, életének 84. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése június 19-én 15 óra­kor lesz a Dugonics-temető ra­vatalozójából. A gyászoló csa­lád, Imre u. 2/B. T 3686 Szomorú szívvei tudatjuk, hogy szeretett testvérünk. AGOCS MATYAS, életének 62. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése Június 19-én 15 óra­kor lesz a Belvárosi temető ra­vatalozójából. A gyászoló csa­lád, Korda u. 11/A. T 3684 Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesapa, nagyapa, SZÉCSI ISTVÁN, életének 70. évében rövid szenvedes után elhunyt. Temetése június 19-én 15 órakor lesz az Alsóvárosi te­mető kápolnájából. A gyászoló család. T 3690 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férj. testvér és rokon. VAGI WAGNER FERENC hosszú szenvedés után 82 éves korában elhunyt. Kívánságára elhamvasztatjuk. Búcsúztatása hamvasztás után lesz. A gyá­szoló család. Részvétlátogatas mellőzését kérjük. T 3683 özv. VOGEL T1BORNE teme­tése jún. 18-án 13 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójá­ból. Gyászoló gondozója és a rokonság. t 3682 Mély fájdalommal tudatjúk. hogy ROZSA JÓZSEF asztalos, szeretett tátikánk 72 éves korá­ban türelemmel viselt hosszú szenvedés után. június 14-én el­hunyt. Temetése június 18-án. hétfőn du. 2 órakor lesz a Bel­városi temetőben. A gyászoló család. Mórahalom és Szeged. Lehel u. 13. T 3678 Fájdalommal tudatjuk, hogy özv. LAKÓ ANTALNE Kis Ilo­na, szeretett nagynénink és test­vérem, hosszú szenvedés után f. hó 15-én elhunyt. Kívánságá­ra elhamvasztatjuk. Búcsúzta­tása hamvasztás után lesz. A gyászoló család. ÜJ LÉGIJARAT A Japán északi részén Te­vő Niigata és szibériai Ha­barovszk között új repülőjá­rat kezdte meg működését. A Japán Air Lines (JAL) „Boeing—727" típusú, az Aeroflot „TU—154" típusú óriásrepülőgépet közlekedtet Niigata és Habarovszk kö­zött. Közlemények (x) Balettvi/.sgát tart a Juhász Gyula Művelődési Központ Ba­lettiskolája a Nemzeti Színház­ban június 24-én délelőtt fél 11 órakor. Jegyek a művelődési ház központi irodájában és a helyszínen válthatók. (x) Eboltás S?öregen: 1973. lűnius 18-án az apaállatistállo­nál. 1973. június J9-én Kamara­töltésnél, reggel fél 7-töl fél 9-ig. (x) A Makói Kereskedelmi Szakközépiskola Levelező Tago­zatán NÉGYÉVES TAGOZATON a felvételhez szükséges: általá­nos iskolai végzettség, szakmai gyakorlat és munkaviszony. A KÉTÉVES TAGOZATON a fel­vételhez szükséges: érettségi, szakmai' gyakorlat, munkavi­szony. Jelentkezni az iskolától kért Jelentkezési lapon kell jú­nius 24-ig. (Vásárhelyi u. 6.) DÉLMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspart Szeged városi Bizottságának na­pilapja. — Megjelenik hétfő kivételével naponta, hétköznapokon 8. vasárnaponként 12 oldalon. — Főszerkesztő: F. Nagy István.— Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6740 Szeged, Magyar Tanácsköztár­saság útja 10.— Telefon: 13-535, 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László A lapot nyoénja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zs. u. 28. — Index: 29 053 — Előfizetési díj egy hónapra 20 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom