Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-02 / 127. szám

SZOMBAT, 1973. JÚNIUS 8. Hz úttörővasút jubileuma A jubiláló úttörővasút te- ! vékenységét. fejlődését, moz- : galmi szerepét ismertette pénteken a MÁV budapesti igazgatóságának sajtótájékoztatóján Tóth János igazgató és Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők országos elnökségének főtitkára. A jubileumról június 10én emlékeznek meg az úttörővasút hűvösvölgyi állomásán. ahol egyebek között kiállítás mutatja be a kisvasút történetét .Az ünnepségen köszönnek le a „nyugdíjazottak" és tesznek fogadalmat a leendő úttöróvasuta•ok és postások. A kis „varázsvonat" a nagyvasúttal együtt fejlődött, a kezdeti kis „kávédaráló" gózmozdonyokat motor- és dieselmotorkocsik váltották fel. Fennállása óta 16,5 millió utast szállított és 6000 gyereket képzett ki vasutas, és postás szolgálatra az úttörővasút. Szóbeli érettségi vizsgák Pénteken országszerte megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák a középiskolák nappali tagozatain. Hazánk 540 középiskolájában több mint 29 ezer gimnazistát és 25 600 szakközépiskolás diákot együttvéve mintegy 2 és félezer érettségi elnök, társelnök vezetésével vizsgáztatnak a pedagógusok. Az érettségi első részeként a szaktanárok értékelték a mintegy 150—180 ezer Írásbeli munkát és egyidejűleg rávezették a javasolt osztályzatot is. A szóbeliek megkezdése előtt a vizsgabizottsági értekezleteken állapítják meg az érettségi dolgozatok végleges érdemjegyét és döntenek arról: melyik jelöltet bocsátják szóbeli vizsgára. A gimnáziumokban érettségi szóbeli vizsgát azok tehetnek, akiknek legalább egy dolgozata megfelelt. A szakközépiskolákban azokat bocsátják szóbelire, akik a kötelező írásbeli tantárgyak legalább 50 százalékából sikeres dolgozatot készítettek. A nappali tagozatokon valamennyi középiskola-típusban június 24-ig befejezik az érettségi vizsgákat. A rendelkezés nem érinti a zeneművészeti szakközépiskolák érettségi vizsgáira előírt határidőket. A jelöltek — akárcsak az előző években — az idén is húzzák a szóbeli tételeket. A feleltetés egy-egy tantárgyból legfeljebb 15—20 percig tarthat. A felelet megkezdése előtt időt biztosítanak a vizsgázónak a tétel átgondolására. A dolgozók gimnáziumában az érettségik írásbeli része május 28-án kezdődött, június 3-án fejeződik be. A vizsgák szóbeli részét június 12. és július 5. között tartják. , Kezdődik a szegedi partfal átépítése Hogyan tovább 7 A gyermekgondozási segély hat évének tapasztalatai Mit mutat a gyermekgondozási segély hatévi mérlege? A kedvezménnyel élők száma elérte a négyszázezret. Közülük ezren a három év lejárta után, százhúszezren pedig ennél korábban mentek vissza dolgozni. Kétszázezer azoknak a száma, akik jelenleg is igénybe veszik a segélyt. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a gyermeküket otthon nevelni kívánó anyák intézményes állami segítése jó kezdeményezés volt, de tovább kell fejleszteni. Az elmúlt években egy-egy esztendőben átlag egymilliárd 300 millió forintot költött államunk az anyák segélyezésére. Csongrád megyében évről évre emelkedik — bár mérséklődő ütemben — a gyermekgondozási segélyben részesülők száma, s ehhez mérten a kifizetett segély összege. 1970-ben 49,3 millió forintot, tavaly pedig már 57,6 milliót fordítottak a megyében a kisgyermekes anyák segélyezésére. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők 60 százaléka fizikai dolgozó, 30 százaléka alkalmazott és szellemi foglalkozású, 10 százaléka pedig a mezőgazdaságban dolgozik. Az adatok egyértelműen jelzik: főként azok az édesanyák maradnak otthon a havi 600 forintnyi segéllyel, akik rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak. A gyermekgondozási segély bevezetésének rendkívüli társadalmi jelentőségét ma már nem kell bizonyítani, nemcsak nálunk, külföldön is elismeréssel szólnak róla. A statisztikai megfigyelés azonban azt is jelzi, hogy fokozatosan veszít vonzerejéből. A segélyt igénybe vevő nők mintegy fele hamarabb viszszamegy a munkahelyére dolgozni. Magyarán szólva: a 600 forintos segély összege alacsonynak bizonyul. Meglehetősen általánosítható, jellemző körülmény, hogy az első, illetve a második gyermek megszületése a családok többségénél egybeesik a fiatal házasok életének egyik legnehezebb gondjával: az otthonteremtés komoly anyagi áldozatokat kívánó időszakával. Ezért egyre több kisgyermekes családban az anya újbóli munkába állásában látnak kivezető utat az anyagi gondokkal küszködő fiatalok. A statisztika szerint az anyák 40 százaléka emiatt a tervezettnél korábban tér vissza munkahelyére. A gondozási segély —mint ismeretes — biztosította a gyermekével otthon tartózkodó anyák jogfolytonosságát. De közben itt is problémák jelentkeztek. Például az, hogy jó néhány üzemben a fizetésemelésre javasoltak listájáról sorozatosan lehagyták a gyermekgondozási segéllyel otthon tartózkodók nevét, azzal az indoklással, hogy majd akkor rendezik a bérüket, ha újból munkába állnak. Amikor azután erre sor került, sok munkahelyen újabb kifogást találtak, s ismét elodázták a fizetésemelést. Annyi nagyjából már világos, hogy a gondozási segély igénybevétele hátráltató tényezőként jelentkezik a nők munkájában, hivatásában, általános fejlődéséhen. Sajnos, nemcsak a munkahelyén éri gyakran olyasfajta sérelem, amelyet az előbb említettünk; a családon belül is felborul a korábbi, többé-kevésbé egészséges munkamegosztás férj és feleség között. Azzal a kimondott vagy ki nem mondott érveléssel, hogy az asszonyka úgyis egész nap otthon van, ismét minden gond, teher a nő vállára hárul. S a logikai lánc ilyenkor természetesen így folytatódik: kevés, vagy semmi idő nem jut az önképzésre, az olvasásra, nem is beszélve olyan kulturális igényekről, mint egyegy színházi előadás, koncert, múzeumlátogatás. A gondozási segély igénybevétele csökkenésének okát a demográfusok abban látják, hogy az első, illetve a második gyermek megszületését a családok általában a tervezettnél korábbra hozták. Miután azonban a harmadik gyerek vállalását a családok túlnyomó többségében — szemléletbeli és anyagi okok miatt — nem kívánják, egyre többen gondolják, hogy a gondozási segély összegének differenciálásával is lehetne segíteni a harmadik gyerek vállalását. A segély mai formájának továbbfejlesztése természetesen és elsősorban népgazdaságunk teherbíró képességétől függ. A kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy ezen a téren minél előbb tovább léphessünk. De a legnagyobb segítség itt is az, ha gyermekcentrikusabbá tesszük társadalmunkat, a közszellemet. U. L Most három éve, hogy a Tisza-völgyi nagy áradás elleni védekezés feszült heteket és nagy erőfeszítéseket követelő munkát igényelt tőlünk itt, Szegeden. Akkor június 2-án, addig soha. nem tapasztalt magasságot ért el a Tisza és 960 cm-es vízmagassággal tetőzött az ár. Az áradás idején és az azt követő napokban az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei a honvédségi alakulatok, a vállalatok és intézmények dolgozói, az egyetemek, főiskolák tanárai és hallgatói jól szervezett védekező munkát folytattak. Ennek eredményeként maradt a gátak között az ár. A megfeszített munka eredménye volt ez, hisz mindenki tudja, hogy a város tragédiáját előidéző 1879-es tavaszi árvíz ennél lényegesen alacsonyabb volt. A sikeres védekezésnek sok-sok összetevője volt, melyek együttesen eredményre vezettek. Ilyenek: a társadalmi tényezők, a szükséges erők és eszközök szervezettebb felhasználása és lényegesen magasabb technikai ellátottsága, az előrejelzés biztonsága, a vízügyi szervek tudományos, elsősorban hidrológiai ismereteinek kibővülése. Amfg mi Itt vigyáztuk a folyót és védelmi munkákat j folytattunk, az egész ország í nemcsak aggódva figyelte, i várta és kivánta ennek sike! rét, hanem segített is. A készség, a segítségadás túlnőtt az ország határain. Tudjuk jól, hogy a Maros kritikus pontjain a környező falvak, a varos és a szegedi olajmező védelmét szolgáló gáterősítéseket szovjet katonák is végezték. Amikor a védekezéshez nélkülözhetetlen zsáktartalékok kifogyóban voltak, megérkeztek a csehszlovák teherautók nagy zsákszállítmánnyal. Szabadka testvérváros vezetői anyagokat, eszközöket, kiképzett egészségügyi embereket mozgósítottak. tartottak készenlétben és várták a hívó szót. Most három év után, amikor az eseményeket sokkal nyugodtabban mérlegelhetjük, arról győződhetünk meg, hogy a város lakói önfeláldozó munkát végeztek otthonaink védelmére; az egész társadalom támogatását élvezte a város, és azt is, hogy barátaink a határon túlról készségesen adtak vagy aján. lották fel segítségüket. Az ár elvonult, a védekezés sikeres volt, és mi, az itt lakók, de az ország népe is fellélegzett; a Tisza egyik ékessége. Szeged nem esett áldozatául az áradatnak. És a város élete gyorsan rendeződött, mindenütt iparkodtunk eltüntetni a védekező munkának a nyomait is. Az élet visszatért rendes kerékvágásába, a munka, az alkotás ismét megindult üzemeinkben, intézményeinkben egyaránt. A város azóta is éli megszokott életét. Az ideérkező vendégeknek vagy a felnövekvő nemzedéknek csak emlékeinket, a védekező munka egy-egy pillanatát tudjuk elmondani vagy jeleit megmutatni. A nagy áradásnak sok tanulsága van, elsősorban azok számára, akiknek feladata a védekezés szervezése, állandó fejlesztése és fenntartása; a szakembereknek, akik a védőgátak, gátrendszerek építését, erősítését tervezik és megépítik. Az áradás nagy felelősséget is hagyott ránk. « Hiszen a gátak korszerűsítése, erősítése, magasítása feltétlenül szükségessé, elengedhetetlenné vált. Ehhez pedig nem elég a szándék és a felismerés — beruházási eszközök is kellenek. Miután késedelem nélkül létrejött a pénzügyi alap, központi és helyi forrásból, megkezdődött a munka is. Ennek során elkészült a várost és környékét védő gátak erősítésének hosszabb távú programja. Ezt a munkát — mely nagyjából az algyői vasúti hídtól az országhatárig tart — az elkészült tervek, a végrehajtás és annak jó megszervezése érdekében három szakaszra osztja. Az első szakasz a várostól északra eső, mintegy 16 km hosszú gát. Ez a rész védi az olajmezőt és magát a várost is. Az elmúlt három évben a gáterősítés, a szélesítés és a magasítás ezen a szakaszon jórészt befejeződött. Mivel a várostól elég távol van, alig érzékeltük azt a hatalmas munkát, mely ott folyt. Az építésnél 450 ezer köbméter földet mozgattak meg és építettek be a gátrendszerbe. Különleges anyagokat alkalmaztak azokon a pontokon, ahol az ár idején a helyzet kritikus volt. A munka nagyságát mutatja az is, hogy erre a szakaszra 70 millió Ft-ot kellett fordítani. A most következő gátépftési szakasz lényegesen rövidebb ennél. A szegedi partfal átépítéséről és megerősítéséről van szó, melynek hossza nem éri el a két kilométert sem. Jelentősége azonban több szempontból is nagy. Ez a szakasz a Lenin körút két, a Tiszát érintő pontja között van, gyakorlatilag a Belváros. Azt szoktuk mondani, hogy a folyó és közvetlen két partja egyben a város egyik főutcája is. Amikor tehát e feladat megoldása a tervezők asztalára került,, az esetleges ár elleni feltétlen biztonságos védelem mellett más igények is előtérbe kerültek. Nézzük sorba, melyek voltak ezek az igények: zöldövezeten halad keresztül, minden fa elvesztése, a zöldterület csökkenése érzékenyen érint mindenkit. Ezért az újjáépítést úgy kell tervezni, hogy a lehető legkisebb zöldterület-csökkenés következzék be. A partfal olyan legyen, hogy a jelenleginél közelebb hozza, jobban elérhetővé tegye magát a Tiszát, a vizet. A rakparti út korszerű legyen, és a csónakházak, a Szőke Tisza vendéglő jelenlegi helyén maradjanak. A tervezők munkáját bonyolította, hogy a Tisza jugoszláviai szakaszán épülő duzzasztó bizonyos vízmagasság-változást idéz elő a jövőben. Sok-sok tanácskozás, konzultáció és vita után elkészült a partfal átépítésének terve. Nem kis pénzügyi költséggel megépítették annak méretarányos makettjét is. Most a nyilvánosság elé kerül a kivitelezés előtt, hogy a lakosság már előre lássa, milyen lesz, mondja el véleményét is, hiszen kisebb módosításokra — pénzügyi lehetőségeinken belül — van mód. Magát a partfalat két részre osztja a közúti híd, ettől északra van a Stefániái szakasz. It bizony — bármenynyire is sajnálatos, bármenynyire is kerülték a tervezők — nyolc-tizenkét méteres sáv elvesz a parkból és vele a fák is. A talajvizsgálatok leggondosabb elemzése után született meg ez a döntés. Az új partfalat — mely lépcsőzetesen ereszkedik le az útig, majd a vízig — bástyaszerű kiszögellések törik meg. Az elképzelések szerint ezek jobb kilátást, szép betekintést adnak a folyóra. A tervezők egy része azt ajánlja, hogy ne legyen kilátó. Helyette egységes, szép ívben haladjon ez a lépcsősor, végig a Stefánia alatt. Ezt döntsük el közösen! A hídtól délre, a klinikák előtt húzódik a második szakasz. A Roosevelt téri lépcsőzetes kiképzés szép kilátást és lejárást ad a vízhez. Különösen a sétálók és a fiatalok kedvelik majd ezt meg. A partfal többi részét a klinikák előtt, a jelenlegi vonalon építik át, tehát a zöldövezet itt nem csökken, marad a jelenlegi fasor is. Ide tartozik annak tisztázása, hogy mi lesz az úszóházakkal, hova kerülnek véglegesen. Az építési munkák alatt ideiglenes más helyekre kellett őket tenni, hiszen a kivitelezést akadályozták volna. A végleges elektromos és ivóvíz csatlakozók az átépítés során elkészülnek és a munkák befejezése után az úszóházak elfoglalják eredeti, megszokott helyüket. A rakparti út korszerű átépítése személygépkocsi forgalmat és parkolóteret biztosít. Nem kívánatos oda a teherautók beengedése. A tervek így is számolnak, hiszen azok zavarnák a gyógyító munkát és oktatást a klinikákon, a pihenést, sétál ás t, városnézést a parton. Időszakos kiárusítást tartunk alábbi termékeinkből: I—l,25m fenyőkaró l — l,25m 24x48 mm fenyőléc DEFAG Fűrészüzem, Szeged, Felső Tisza part 33. ÁRAMSZÜNET Értesítjük fogyasztóinkat, hogy 1973. június 4-én 6.30 —16.00 óráig a Dorozsmai úton, a Fonógyári úttól az Izabella hídig és a jutafonógyári lakásokban karbantartás miatt áramszünet lesz. Fogyasztóink szíves elnézését kérjük. DtMASZ Szeged Városi Kirendeltsége MÚRAHALOM NAGYKÖZSÉGI TANÁCS V. B. a nagyközség vásárterén 1973. június 3-án » pótállatvásárt tart Az állatok a vásárra minden végzmentes helyről felhajthatók. Az építkezés négy-öt évet vesz igénybe, s szakaszosan történik. Az első ütem a hídtól északra eső stefaniai rész lesz, és amikor az teljesen elkészül, azt követően kerül sor a hídtól délre eső terület átépítésére. Nagy munka lesz ez, biztos sok gondot is, boszszúságot is okoz, de meg kell tennünk, meg kell értenünk, hisz a partfal átépítése nem késhet. Az sem elhanyagolható, hogy az átépítés után szép, a városképet javitó partfalunk lesz; a most elhanyagolt part a folyóval együtt még közelebb kerül hozzánk. A város egységes ár elleni védelmi rendszerének fon. tos része a harmadik, a határig eső szakasz is. Ennek megerősitésére elkészültek a tervek és a következő ötéves tervben az építkezések is időszerűvé válnak. DR. VARGA DEZSŐ Orvosok kongresszusa Pénteken, a Magyar Tudományos Akadémia várbeli dísztermében ünnepélyes külsőségek között megkezdődött az általános (körzeti) orvosok nemzetközi kongresszusa, amelyet ezúttal először tartanak hazánkban.