Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-16 / 139. szám

4 SZOMBAT, 1913. JÜNIUS «fc Parancsnoki Amikor a kiskunhalast ki- dés nagyon nehéz volt. Ami--széden néhányan még a fog­kor legelőször a ra.j elé áll- lalkozás közben is kuncogni Naptól barnított tam, őszintén szólva furcsa szoktak, beszélgettek a érzésem volt. Jól emlékszem — Differenciáltan célszerű még, hogy akkor határőrizeti foglalkozni a beosztottakkal Kis- — jegyzi meg Ferenc —, mi­úgy vei sokféleképpen elütüek éreztem, sohasem lesz vége egymástól az egyének. Az én A Lele-fiúkat keressük, az órának. De szerencsére a rajomban például van főis­mondtuk az egyik arany foglalkozás végén mindenki kólát, középiskolát és álta­elégedett volt. lános iskolát végzett katona — A beosztottak erkölcsi és is. Azután van szakmunkás. képző bázisra érkeztünk, vér­adás volt. határőrök gyengélkedő környékén. A véradásra jelentkező fiúk ioglalkozást vezettem, moportosan érkeztek a váró- sé ideges voltam, és terembg váll-laposnak. — Az orvosi rendelőben vannak — hang­zott a válasz. Levente és jellemtulajdonságait mégis- betanított munkás meg se­Feri a műtőasztalon feküd­tek. s karjukból a harmadik deciliter vér folyt már. Árpi merni, és az egyes szemé- gédmunkás is. Az életkorban lyeknél felismert hibákat is különböznek egymástól, megszüntetni nem könnvű mert például öt korosztály­meg a fivérei mellett állt, és dolog — állapította meg Fe- beli található a rajban. Van vérta. hogy sor kerüljön rá A három testvér — de a többi alparancsnok ts — az újonc határőrökkel együtt formában nem tett eleget vállalásának. Leléék a kondíciót erősítő kolbászt és a sört is elfo­gyasztották, amikor az ér­kezésünk célját közöltük ve­lük. Tulajdonképpen nem is a véradásról, inkább a pa­rancsnoki munkájukról sze renc, a legidősebb testvér. — tizennyolc éves is meg hu­Amelyik rajparancsnok be- szonhárom éves is. Vannak vonulása előtt semmilyen párttagok, KISZ-tagok, meg foglalkozott szervezeten kívüliek is. A még neveléssel, az nagyon tagozódás tehát sokféle S nehéz helyzetben lehet Az ebből következően személyes én rajparancsnoki munkámat tapasztalataim szerint is — nagyon komoly mértékben mondja az őrvezető —. az megkönnyíti, hogy bevonulá- egyéni meggyőzés a legered­som előtt községi KISZ-tit- ményesebb. kér voltam, s az íRy szer- A testvérek mondataiból zett tapasztalatokat a kato- következtetve tehát joggal retnénk érdeklődni — mond- nák oktatásában, nevelésé- állapítottuk meg, hogy ben is jól tudtam hasznosíta- parancsnokok jól ismerik ni. Számomra a rajparancs- alárendeltjeik helyzetét, és noki beosztásban különösen ügyesen végzik a rájuk bí­véSetö voltam és rajparancs- a parancsnoklási munka az zott harcosok nevelését. A nok. Márciusban szakaszpa- új, ami viszont tapasztalata- jellemformáló munkába tér­im szerint is nagyon bonyo- mészetesen a raj aktív tag­lult. jait is bevonják. Az oktató, — A parancsnoki munká- nevelő munkához Feri pél­ban egyébként az egészséges dául Borbély Gyula (buda­raj- és szakaszközösség ki- pesti) főiskolát végzett épí­alakítása a legnehezebb fel- tésztől. Török Mihály (hód­adat — mondják az alpa- mezővásárhelyi) és Kiri rancsnokok —. mert a kol- László (zákányszéki) szak­lektívák tagjai rendkívül ösz- munkástól kap legtöbb se­szetettek. A rajok és szaka- gítséget. szok az ország különböző Az újonckiképző egységnél helységeiből bevonuló fiata- azt tapasztaltuk, hogy Árpi, lókból verbuválódnak, akik Feri, Levente példásan szor­eltérő szokásokkal és maga- goskodik a kulturális és a tartással, képzettséggel és sportmunkában is. A rajok véleménnyel érkeznek az és szakaszok között szelle­újonckiképzésre. mi olimpiákat, játékos vetél­— A szakaszomban külön- kedőket, sakk-, asztalitenisz­— Márciusban fejeztem be a böző tájszólással beszélnek a versenyeket, futballmérkőzé­tisztes tanfolyamot. Akkor harcosok — meséli Árpi —, seket szerveznek. A fiúk rajparancsnok ami viszont nehezíti a mun- elöljáróitól megtudtuk, hogy kát, mert a tájszólásos be- Leléék jól parancsnokoskod­tuk a fiúknak Először Árpi vúlaszofl a kérdésekre. — Korábban őr­rancsnok-helyettes lettem, júniusban pedig tizedessé léptettek elő — büszkélke­dett a legfiatalabb' Lele-fiú, aki egyébként öregebb ka­tona a fivéreinél — Három­szor annyi beosztottam van — folytatta —, mint amikor rajparancsnok voltam S ter­mészetesen sokkal több a munkám is. Közel negyven ember megismeréséhez több idő szükséges, és a különbö­ző jellegű foglalkozások ve­zetése is bonyolultabb sza­kasz kötelékben, mint pél­dául egy rajban. Levente vette át a szót. őrvezető es lettem — mondta. — A kez­A kánikula és a pipereszappan Akik a kánikula idején a hideg zuhanytól és a pi­pereszappantól együttes cso­dát várnak — nem csalód­nak; kevesen tudják azon­ban, hogy a vegyészeknek nem kis erőfeszítésükbe ke­rül ez a hosszabb-rövidebb ideig tartó felüdülés. Arról van szó ugyanis, hogy a pi­pereszappan minőségét na­gyon sok tényező határozza ez a színezőanyag nem fest­heti meg a mosdóvizet. A jó minőségű pipereszappan egy másik színkövetelmé­nye, hogy még a színárnya­latokban sem lehet eltérés, egy-egy készítménynek min­dig azonos színűnek kell lennie. Ezért a Kőbányai Növényolajgyárban készített szappanok nyersányagát meg, szigorúak a feltételek, szintén megbízható cegektől I ezért is' es a konkurrencia Is nagy ° ezért u>. nak. Eredményes munkáju­kért és példás magatartá­sukért az utóbbi hónapoktten is több dicséretet kaptak. Egészséges közösséget alakí­tottak ki, amelynek tagjai élen járnak az elméleti fog­lalkozásokon is meg a gya­korlótéren is. A követelmé­nyeket teljesítő Lele-fiúk a beosztottaikkal együtt szíve­sen vállalnak társadalmi munkát, és aktív tagjai a véradómozgalomnak is. A három testvér tehát jól helyt áll a parancsnoki posz­ton, miközben az édesanyjuk kérésének is eleget tesznek: jó gyerekek, jól viselkednek. Büszkék lehetnek rájuk a Dóc községben élő szüleik. Mire a lelkes alparancsno­kokkal a beszélgetést befe­jeztük. határőreink több mint száz liter vérrel segítették a rászorulókat. Köszönet követelményeket támaszt a gyárakkal szemben. A Kő­bányai Növényolajgyárban a kitűnő minőségű pipereszap­pan gyártásához felhasznált zsír alapanyagai 80 száza­léka első osztályú faggyút és 15 százaléka Igen jó mi­nőségű pálmamagolajat tar­talmaz. Ez az összetétel a jó minőség alapfeltétele, et­től függ ugyanis a szappan jó „állaga", a használatkor keletkező hab előnyös „szer­kezete", a szappan tartóssá­ga, valamint a jó színezhe­tőség és az illat. A frissítő hatás főképpen azoknak az anyagoknak kö­szönhető, amelyek egyúttal a szappan illatát adják. Gondosan ügyelnek arra. hogy az illatanyag állandó összetételű legyen. Az illat­kompozíciót a szakmában nagy tekintélyű gyáraktól szerzik be, például a genfi Givaudan és Firmenich cé­gektől. A kompozíció azonos összetételére és a változat­lan illatra a szállítók garan­ciát vállalnak. A szappa­nok illatosítására 1,2—1,5 százalék kompozíciót hasz­nálnak fel. ami elegendő in­tenzitást biztosít Egy másik követelmény: a pipereszappan színének tetüBotősniek kcil lennie de> szerzik be. Gazsó Béla Idegen tanyánál A tanya Németh Szilvész- meggyógyulna, talán jöve- kor, aratáskor, meg szüret­teré. Módos. Gazdája a vá- delmem is lenne. Mégis úgy ben 15 forintos órabért fi­rost járja. Két fiatalember mondom, most élek legjob- zetnek a napszámosoknak. A szorgoskodik az istállóban, ban. Amikor legény voltam, cséplés is jövedelmez, két napszámos, Szekeres Fe- több gondom, bajom akadt, keres Sze­tavaly igen renc és Szekeres János. Kezet mint most. Disznót állandóan megfelelt a munkának, nyá­adok és a napverésbe' ál- vágunk, zsírt, kenyeret lünk. fehér fénybe a tanya szünk a boltból, mert végénél. Vallatom őket. disznó két hónapig tart. Utá­na üzletből hordunk min­ve- ron 18 mázsa árpát és 2 má­egy zsa rozsot részelt. Az úton lofogattal köze­Szekeres Ferenc 39 éves. Nagy fiai vannak, Ferkó 18 éves, Józsi is kenyérkereső. — Nekem a forinttal le­dent. Tavaly még a nagy ledik a tanyához egy fiatal szerencse is mellém vágódott, fiú. A gazda fia, Veszter. Bo­35 ezer forintot örököltem, rónáit. ez A napszámosok arcán hi­Visszaemlékezésem óta • i ,„M *„„„*;„ u„ volt a legnagyobb pénz, de deg marad a mozdulat. Fél­szamolnak, 1800 forintig be- e,ment hirtelenül erre_arra, szemmel pislognak, kell a takarítanak havonkent, abból ruházkodtunk tisztáztuk az segítség a lovak kifogásakor, zsebpenzt kapnak, eleg taka- adósságokat. még tan vala rosan, Kell az. Az üveg kézről-kézre jár. Napszámos ital, házi bor. Szekeres felesége és édes­anyja beteg. Csaknem három hold földön gazdálkodik a jngDUió\ mórahalmi tanyavilágban A nuPnéz ^m:'-Nagyon nem gemré'Tennének" könnyebbre Haladas Szakszövetkezet tag- k , dolgozni se. Jós. fordulna a helyzetem ­Jak Lt "SEk ga?^Da kúm ad haza pénzt. Telik mondja egyikük. atöz^sMl kerShe^ kenve- nekk jobban öltözik' min/az A napszámos fia, Szekeres a KOZOSDOI Keresneto Kénye . keresete is férfias, József, a Haladás Szakszö­E* "3^iZSSrSZ kétezerig felmegy. — Nem tudom én, mi lesz mi maradt is, attól se let- öregkorban. Ennek a mun­tem jobban — szívja erősen kának nincs jövője, meg a cigarettáját a fényes szemű, magunkfajtának, de nem tu­alacsony ember. Szürkére dok kilábalni saját helyze­kortinadrágban, temből. Ha a gyerekek itt— ingpulóverben, borotválatla- hon maradnának, segítsé­vetkezet tagja. Megtermett Valamikor, nem olyan ré- fiú, nyolc osztályt végzett, bor, pálinka reggeltől estig járó prémium . gen a gyerek eljárt apjával most keresi céljait és helyét, — van egy lovam es Ket napszámba De elunta. Üjat remélhetőleg- meg is találja kezdett. Apja vállat von, és az életben, úgy sorolja. Nekem mindegy. malacot is vettem, ebből a tanyából vittem el 1100 fo­rintért. Készpénzben kifizet­ten. A feleségemet kétszer ő dö t korhazba vitte a gazda sze- ' — Negyedik osztályos ko-! mit romban rúgtam be először mondja természetes han­nyim megvan, ami kell. A gon. — Németh Veszteréknél mélveénkncsi iával a/ért dol- "J""1 " — Sk morHél nyolc órára téeszbe azért nem SZerettem kapáltunk napszámban. Az jövök, én szabom meg munkaidőt. Van, mikor 12 órát dolgozok, 10 forintos órabérért. Reggelit, ebédet és vacsorát szoktak adni, meg italt. járni, mert mindig kellett öregem nem gazdálkodik vinnem a kaját, itt meg csak megfelelően, se a földdel, a bicskát zsebbe teszem és önmagával. A gépkocsiveze­már indulhatok is, ihatom italokat. tést szeretném kitanulni. Két öltöny ruhám van, megyek a Szekeres János naponta divat után. Az italt meg­egy doboz cigarettát szív, és iszom, esténként otthon egy egy lityit megiszik, saját fél litert, de olyan ember zsebére. Havonta ezer fo- nem leszek, mint az apám. Két nap ritka egymás után, hogy kiadósan ne inna. Rá­A másik napszámos, Sze- rintra szalad. A tanyavilág keres János, felesége szin- ban ez is szép tőke. tén beteg. Körülményei nem A napszám — napszám, ment az élete. Rámehet? Rá. irigylésre méltók. Hat hold Paprika, paradicsom ültetés­földje van, leginkább termel is rajta, váltakozó kedvvel és váltakozó szerencsével. Más termelőeszköze nincs, öt ma­laca az ólban. Három csa­ládja van, Jóska már ke­nyérkereső, a szakszövetke­zetben szép pénzt keres. Anyagmozgató. A másik két gyerek iskolás. — Néha parlagon marad­nak a földek, nem győzöm trágyával, igával, a föld kü­lönben sem cikk, csak aki­nek tőkéje van. Egyedül és szegényesen nem boldogulok. Télen három disznót vág­tak. 70, 80, 110 kilósakat. Hármat eladtak. A pénz min­dig kevés, elmegy abban a minutában, amelyikben meg­szerezték. Adó, szövetkezeti járadék és a gazdálkodási be­fektetés évenként 20 ezer forintra rúg. Vagyon, — Legtisztább nekem az állandó munka, a napszá­moskodás, a napi pénz 80— 120 forintig jár, minden es­te kifizetik — sorolja az alacsony termetű ember. — Én a téeszt nem hagytam volna ott, járok mindenfelé, de nem jutok előre, beteg az asszony, és még annak az anyja is. Ha a feleségem Sz. Lukács Imre Kristályvadász­expedíció Izgalmasnak ígérkező dani' Zempléni vuIkánvtlSg gyűjtőexpedícióra készül a hagyatékai. Az akkori hév­Komárom megyei művelődé- források által elkovásitott si központ Természettudo- vulkáni tufák öklömnyi üre­mányi Stúdiójának kutató- geiben. magas hőfokon szü­gárdája. Május végén a lettek a látványos kristály­Zempléni-hegység északi ré- halmazok, s közöttük nem szét keresik fel, ahol a múlt egy kapitális példány is nyáron több féldrágakő- akad. lelőhelyre bukkantak. Mint A kristályvadászaton kf­az expedíció vezetője. dr. vül azokra a sok millió éva Vajna György elmondotta, lezajlott geokémiai, földtani ezúttal az opál és jáspis faj- folyamatokra is kíváncsiak a tákon kívül egy különleges kutatók, amelyek létrehoz­kristályfélére vadásznak, ugyanis ennek lelőhelyét ta­valy csak sebtében kutatták át. A remélt zsákmány egy színpompás hegyi kristály. ták a hegység sokszínű ás-1 ványait. A nyár eleji gyűjtő-felde­rítő út reménybeli anyagé­nak legszebb darabjai az Állami Földtani Intézet és a illetve kvarcmódosulat, ami Komárom megyei művelő­éTf e^nem^nyfrá- ^ « Kristálymúzeix találni. A gyémántosan csil- mának gyűjteményét gazda­logó kristálycsoportok a haj- gítják majd. Tóth Béla: Céhmesteri irományok szemével megbiztatott, szót se szólt, nehogy a szabályok ellenére segítségnek véljék pislogását. Csak meglegyintett tekintetével, ahogy jobb lo­vakat szokták a gazdák. Ejtsd farára csak a gyöplűt, s indít. Szigorúan fogtak engem öt év alatt, szótlan hallgatásban növekedtünk, hogy attól a szánk majd begyógyult, nem volt mire használjuk, csak evésre. A mester naponta fütyörészett, meg dalolt, eleinte nékem ismeretlen dalokat, Fridi tudta honnét valók. Dalművekből; operákból valókat fütyörészett, mert a mester családja az új vá­rosháza szállójában játszó színházban járatos volt. Ugyan néhányszor én is elszöktem. Huszonhét­ben a vár szénapajtájában Dérynét láttam, nem tudom milyen játékában. Azt tartottam, ha a Tiszába löknek is, megnézem. Evekig vert róla •j pki ,,„if ,„„-:„,„ a hír vándorlegényektől, hogy ilyen szép, meg ide. amikor az ingem ujja mar föl volt gyűrve, ol szé h játék közben k, is mutatja hogy mindenekelőtt megköszörüljem a gyaluva- a tórde kalácsát sakat. Még Zsemberi gáncsoskodott velem, hogy élesek azok úgy is, de én tudtam, hogy az ide­gen mestereknek nem érdekük, hogy a legények fölserkenjenek, hogy sikerüljön a remekjük, hi­szen azokban előbb-utóbb mesterek csöpöröd­15. Nem is tévedtem, az lett. Biedermayer. Nagy nehezen megammenoltak. Ideadták a munka rajzat, a külcsineset, meg a szerkezetit. Az én mesterem épp ezekben a percekben ért Szigorú csend volt a remekes műhelyben, a szerszámokon kívül szava ott nem potyogott élő­nek. Pedig más legény is dolgozott, még három, rajtam kívül. Csöndben. , , , . , ,, . _ , ... „ Inaskodásom alatt a mester jelenlétében bár­nek fel s helyet szorítanak maguknak elkun- a beszéd. Milyen nyelven kuss csorogják maguknak a rég, mesterek régi kun- u • maj sem tudor£ d/ha valami. csaftjait. Azt mondta Zsemberi; éles a szerszámi Én meg azt tanultam, tisztességes pék kézmosás nélkül nem kezd a dagasztáshoz, ahogy asztalos se idegen kézzel köszörült szerszámmal kezdi az új munkát. ben is egy kicsit is hangosabbak voltunk, akár otthon anyám pirongatta a pálinkától lógó fejű apámat, ott is egy volt a jelszó: tács legyen! Ez valami haláli parancs volt. Anyám is elhallga­tott tőle. A mester mühelyelésekor a segédeknek tács t&itíer rota; csak benezeU hozzánk, mélybarna veit. Amikor a segédek voltak az urai^ nekünk akkor ts tács volt. Néha azért önfeledten bele­fütyültünk valamelyik segéd danájába, csak úgy segítségképpen, de rögtön következett a figyel­meztetés : — Tegnap nem ezt fújtad, te varangyos béka! Amúgy tudtuk a hang járásáról, hogy méreg­ből szólnak, vagy csak huzakodásból. Az utóbbi alkalomkor azért odakérdeztünk, hogy akkor ugyan mit, amire a visszatérő állandó válasz az volt: hát a segedelmemet. A mestermunka után aztán jöhet a kompánia­tál, a mesterpohár, ami nem egyéb eszem-iszom­nál, persze a remeklő zsebére, ö is ehet, ugyan­abban a teremben, egy másik asztalnál, a saját zsebére. De még ennél is jobb, ha nem dörgölő­dik a felsőbbséghez, mert Itt döntenek a lako­záson: remek-e a remek? Délután aztán, úgy négy óra felére fölnyitják a céhláda tetejét, a nótárius elővesz egy köny­vet. s beszólítják a vizsgáztató remekes atya­mestereket. Különben nincs nagy barátkozás; hogy no, gyerök, csak elütötted, verted ezt az öt kis évet, ez az állni kellett azért, mint a cüvek, vagy, hogy csak ragadt rád valami, hi­szen sikerítettél egy olyan úrnak való sifonért, hogy ezután a tíz körmét megnyalná maga a gerlici báró is, pedig az olyan kutya egy nagy ember, hogy vele már csak Harruckern veteked­het, ki pedig még a körösztöt is incikvancikra veti, nem hiába magának a német lovagrendnek a legbelsőbb kebelbélije, csak szeret itten a Tisza-partján, fölfelé Szentesnek, azon a kis ki­lencvenkilencezer holdján eltanyázgatni. (folytatjuk}

Next

/
Oldalképek
Tartalom