Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
VILÁG PROLETÁRIA1, EGYES ÖLJETEK! 43. évfolyam, 110. szám 1973. május 13^ vasárnap Ára: 1 torint MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Megvalósulnak a lakásügyi párthatározatok Sünt ismeretes, legutóbbi ülésén a Minisztertanács utasította az illetékes minisztereket, hogy Budapest és az öt kiemelt nagyváros — Miskolc, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr — lakáshelyzetének további javítására állami keretből 1973—75-ben 3000 tanácsi lakás felépítéséhez, valamint a lakásépítések területének előkészítéséhez mintegy 1,4 milliárd forintot biztosítsanak. A Minisztertanács döntése része annak az intézkedéssorozatnak, amely a novemberi lakásügy párthatározatok végrehajtását szolgálja. A Központi Bizottság megállapította. hogy hazánkban a lakásépítés meggyorsult, 1971 —72-ben 143 000 helyett 155 000 család részére épült új otthon. A negyedik ötéves tervben elhatározott 400 000 lakás felépítése összességében 1975 végére teljesíthető. Ezen belül azonban az állami segítséggel történő magánlakás építés jelentős túlteljesítése mellett az állami lakásépítésben a negyedik ötéves tervre előirányzott feladatok — anyagi okok miatt — mintegy féléves késéssel valósulnak meg. A Minisztertanács — a Központi Bizottság iránymutatása alapján — most arról gondoskodott, hogy a Budapestet és az öt kiemelt várost arányosan megillető lakások felépüljenek. E legfontosabb településeink tehát az állami lakásépítés szempontjából sem kerülhetnek semmiképpen hátrányos helyzetbe. Különösen Budapesten és Miskolcon gyorsítják a megfelelő arányok kialakítását. Az állami költségvetésből finanszírozott 3000 lakásból 1000 a fővárosban, 1400 Miskolcon épül. Az arányeltolódás természetesen az állami lakásépítkezésekben sem jelentett visszaesést, sőt jelentős volt az előrehaladás, e folyamatot azonban meg akarják gyorsítani. A Minisztertanács értékelése szerint 1971—75 körött az országban várhatóan kereken 50 000-rel több állami lakás épül, mint az előző ötéves terv időszakában. Az állami lakások építésének további gyorsítására azért van szükség, hogy a kispénzű emberek, különösen a munkások, a többgyermekesék is könnyebben lakáshoz jussanak. Ennek azonban nem egyedüli módja az állami lakásépítkezések gyorsítása. A novemberi párthatározat gondoskodott arról is, hogy a dolgozók, és mindenekelőtt a munkások, a többgyermekesek a szövetkezeti lakásokhoz is az eddiginél könnyebben hozzájussanak. Ezért helyezkedett a Központi Bizottság arra az álláspontra, hogy a lakásépítő szövetkezeteknél a készpénz-előtörlesztés összegét lakásonként átlagosan 20 000 forinttal csökkenteni kell, s legyen mód arra, hogy a többgyermekes munkáscsaládoknál egyedi elbírálás alapján az előtörlesztést teljesen elengedhessék. A vállalatokat ösztönözni kell munkáslakásépítési akciók szervezésére, s arra kell törekedni, hogy a munkásoknak, ha lakáshoz akarnak jutni, kisebb terhet kelljen vállalniuk, mintha a lakást szövetkezeti alapon építenék. A párthatározat megjelenése óta az említett valamennyi elv realizálásáról intézkedtek az állami szervek. A Minisztertanács azóta megjelent rendelete alapján (telepszerű, többszintes lakásépítkezések esetére) a bérből és fizetésből élők, továbbá a szövetkezeti tagok, a nyugdíjasok számára megszüntették a lakásépítéshez nyújtott hitelek forintban megszabott felső határát. Különösen az állami vállalatoknál dolgozó munkások kapnak nagy kedvezményt abban az esetben, ha az akciót a vállalat is támogatja. A telefon Jövője Távhívás a második félévben Az utolsó holdakon vetik a kukoricát Kalászol a rozs Megyénkben csupán a kiadós esőzések miatt nem tudták még befejezni a kukorica vetését, de a változékony időjárás okozta kényszerpihenő ellenére is a tervezett szárötvenezer hold kilencven-kilencvenöt százalékán földbe került a mag. A csapadék ugyanakkor jól megágyazott a fűszerpaprikának. Különösen azok a gazdaságok fogadták örömmel az „égi áldást", amelyeknél nincs korszerű öntözési lehetőség és a palánták locsolásához száraz időszakban kénytelenek lajtos kocsikon messziről hordani a vizet. Ezt a költséges és időt vesztegető munkafázist most mellőzhetik, ezáltal gyorsulhat a késedelmet szenvedett palántázás üteme. A gyümölcsösökben is sokat használt a kiadós májusi csapadék, segítve a virágzás utáni terméskötődést. Teljes virágzásban érte az eső Tiszasziget, Üjszentiván. Apátfalva, Magyarcsanád, Kiszombor községek házi kertjeiben az újburgonya ültetvényeket, amelyek jó termést ígérnek. Az őszi kalászosok szépen fejlődnek. A szegedi járás jobb minőségű, tápanyagban gazdagabb homoktalajain, a vidék kenyérgabonája, a rozs sok helyen kalászol vagy — ahogy a gazdák mondják — hasban van a kalász. Az első tavaszi takarmánynövénynek, a lucernának a kaszálását és már a szárítását is megkezdték. Többek egybehangzó állítása szerint New Yorkból könnyebben lehet Moszkvába telefonálni, mint Szegeden a Széchenyi térről a Klauzál térre. Már ebből is kiderül, hogy nincs minden a legnagyobb rendben a szegedi telefonnal. Akinek a telefon munkaeszközül is szolgál — s lévén Szeged államigazgatási és gazdasági központ, meglehetősen sok embernek ilyen a munkája —, vég nélkül tud mesélni saját tapasztalatairól. Mert vagy vonal nem jön, vagy ha végre mégis sikerül tárcsázni, nem megy ki a csöngetés, vagy ha igen, de egy vállalatot, vagy a tanácsot hívja a telefonáló, meglehetősen nagy esélye van arra, hogy közvetlenül egy melékj kel fut össze, s kezdheti elölről a kísérletezést. Sok jót nem lehet elmondani a város telefonhálózatának mostani állapotáról. s ha valaki megkérdezi Kopasz Flóriánt, a Szegedi Postaigazgatóság fejlesztési kérdésekkel foglalkozó vezetőhelyettesét, hogy miben reménykedhetünk, csak mérsékelten megnyugtató választ kap: 1975. december 31-ben. Ha ez a1 válasz nem is igen nyugtat meg senkit, az tény, hogy bele kell nyugodnunk. Addigugyanis sem segíteni, sem javítani nem lehet a mostani állapotokon. A város mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt kinőtte már a régi központot, amely eredetileg négyezres volt, s ma már több mint 6 ezer előfizető van rákapcsolva. , Tehát 50 százalékos a tűiterhelése, nem csoda, hogy fél órákat kell várni néha a vonalra. Bővítésre már semmiféle lehetőség nincs, új állomásokat sem lehet tehát kiadni. Pedig nagy szükség lenne rá, hiszen 2050 telefonigénylés van bent a postánál, s ennél jóval többen szeretnének előfizetők lenni, de igénylést sem adnak be, hiszen telefonhoz úgysem juthatnak. Vigasztalásul sok mindent elmondanak az érdeklődőnek a szakemberek. Például azt, hogy Franciaorszákban évente 20 százalékkal bővítik a telefonhálózatot, mégsem csökken a készülékre várakozók száma. A hazai viszonyokról szólva azt is elmondják, hogy egy-egy telefonállomás & postának átlagosan 25 ezer forintjába kerül, vagyis az ilyesfajta beruházás csak sokára térül meg. S telefongondokkal nemcsak Szeged, hanem az ország szinte minden városa küszködik, Budapest is. Mindez — ha nem is vigasztaló — legalább némi belátásra készteti az embert. Annál is inkább, mert ha a jelenről nem is lehet sok jót mondani, a tervek, melyek végre megvalósulni látszanak, igencsak biztatóak. Tavaly ősszel — miután a város is adott e célra 10 millió forintot — a DÉLÉP ismét hozzálátott a Kossuth Lajos sugárút és a Lenin körút kereszteződésében a „postapalota" építéséhez. Jó ütemben végzik a munkát, s úgy tűnik, hogy határidőre, 1974. április 30-ra elkészül az épület. Akkor látnak majd munkához a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár dolgozói, akik a tervek szerint 1975 utolsó napján adják át az új központot, amely végre véglegesen megoldja a város telefongondjait. A beruházás teljes értéke 430 millió forint. Ebben ar összegben benne van az épület, s az új, crosSttar-refitiszerü központ ára. Az új központra 11 ezer állomást köthetnek rá, 5 ezer külön vonalat és 6 ezer ikertelefont. Ugyancsak a .430. millió forintos beruházás része az Algyőn épülő 400-as és a Dorozsmai úton készülő 400as központ, amelyek szintén a szegedi hálózathoz fognak csatlakozni. Az új épületben helyezik el a 800 vonalas automata helyközi központot is, ezenkívül erősítőállomás, és telex-, illetve távíróközpont is helyet kap az épületben. Ehhez a rendszerhez csatlakozik majd a kisteleki 300-as és a röszkeí M vonalas központ is. Ahhoz, hogy az új kózjMHt megfelelően betölthesse feladatát, a város kábelhálózatát is bővíteni kell. Mar március 1-én megkezdődött u hálózat bővítése-építése, s ezt a munkát 1934-ben te folytatják. Véglegesen téted csuk 1976-ra oldódnak meg a város telefongondjai. Azért véglegesen, mert a 11 ezres központ kapacitása önmagában te jó néhány évre elegendő lesz a városban. Ha pedig a szükség ygy hozza, a crossbar-rendszert tetszés szerint lehet majd bővíteni. Két és fél évet tehát mindenképpen várnunk kell. A posta azonban addig ig szolgál egy újdonsaggal. mégpedig a távhívással. Oklevél és kitüntetések Kiváló a szőregi Egyetértés Tsz Ünnepi küldöttgyűlést tartott szombaton délelőtt a szőregi Egyetértés Termelőszövetkezet a tanácskirendeltség nagytermében. Bódi János, a szövetkezet elnöke megnyitójában elmondotta, hogy az 1972. évi munkaverseny eredményeként szövetkezetük kiváló eredményt ért el, melyért a MÉM Kiváló Szövetkezet kitüntetést adott. A küldöttgyűlésen megjelent Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára, Jáhni László, a járási pártbizottság titkára, és Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese. A MÉM megbízásából a Kiváló Szövetkezeti kitüntetést Rózsa István ádta át a szövetkezet tagságának, s gratulált a gazdakörösségnek. A kitüntető cím átadása után Kenyeres László főagronómusnak és Bálint Pálnak a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést adta át. Miniszteri dicséretben részesült Rajtik András traktoros. A szövetkezet 18 tagja pedig pénzjutalmat kapott. A kiskörei tovább épülő vízlépcsőnél — más néven a Tisza II-nél — a kitűzött határidő előtt ltét hónappal már április végén megkezdték a duzzasztást, mint jelentettük. A tárolótó fokozatos feltöltése lehetővé teszi a környék szivattyús öntözőrendszereinek átkapcsolását gravitációs üzemre. A hajózsilipen a hajóforgalom is megindult. Légifotónk a kiskörei Tisza II. vízlépcső építéséről készült. Szegedet 1973 félévében bekapcsolják az országos távhívó-hálózatba. Ideiglenesen már folyik a kísérlet az l-es postahivatalban, itt működik a Beloiannisz Híradástechnikai Gyér prototípusa: egy olyan kis központ, amellyel a régi rendszerű telefonközpontokat is bekapcsolhatják a távhívóhálózatba. A próbaüzem befejezése után, a második félévben a szegedi előfizetők «s közvetlenül hívhatják a távhívó halózatba bekapcsolt mintegy 70 várost és községet. Természetesen a távhívás végleges megoldása * csak 197(5-tói lehetséges. Végül érdemes néhány sze* szólni Tarján városrészről. Az első években a beköltözők viszonylag könnyen kaptak telefont, érthető tehát a mostanában beköltözők boszszankodasa, akik már nem juthatnak hozzá a régen vágyót készülékhez. Az ok egyszerű: a 260-as kisegítőközpontra újabb állomásokat már nem lehet rákötni, a lehetséges vonalakat kiadták. Mégpedig azért adtak annak idején viszonylag könnyen telefont a tarjániaknak, mert tervezték egy ezervonalas társközpont építését. Ez azonban elmaradt, a következő ötéves tervben kerül rá sor. Ste. 4.