Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRIA1, EGYES ÖLJETEK! 43. évfolyam, 110. szám 1973. május 13^ vasárnap Ára: 1 torint MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Megvalósulnak a lakásügyi párthatározatok Sünt ismeretes, legutóbbi ülésén a Minisztertanács uta­sította az illetékes miniszte­reket, hogy Budapest és az öt kiemelt nagyváros — Mis­kolc, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr — lakáshelyzetének to­vábbi javítására állami ke­retből 1973—75-ben 3000 ta­nácsi lakás felépítéséhez, va­lamint a lakásépítések terü­letének előkészítéséhez mint­egy 1,4 milliárd forintot biz­tosítsanak. A Minisztertanács döntése része annak az intézkedés­sorozatnak, amely a novem­beri lakásügy párthatároza­tok végrehajtását szolgálja. A Központi Bizottság megálla­pította. hogy hazánkban a lakásépítés meggyorsult, 1971 —72-ben 143 000 helyett 155 000 család részére épült új otthon. A negyedik ötéves tervben elhatározott 400 000 lakás felépítése összességé­ben 1975 végére teljesíthető. Ezen belül azonban az álla­mi segítséggel történő ma­gánlakás építés jelentős túl­teljesítése mellett az állami lakásépítésben a negyedik öt­éves tervre előirányzott fel­adatok — anyagi okok mi­att — mintegy féléves késés­sel valósulnak meg. A Mi­nisztertanács — a Központi Bizottság iránymutatása alap­ján — most arról gondosko­dott, hogy a Budapestet és az öt kiemelt várost arányo­san megillető lakások fel­épüljenek. E legfontosabb te­lepüléseink tehát az állami lakásépítés szempontjából sem kerülhetnek semmikép­pen hátrányos helyzetbe. Különösen Budapesten és Miskolcon gyorsítják a meg­felelő arányok kialakítását. Az állami költségvetésből fi­nanszírozott 3000 lakásból 1000 a fővárosban, 1400 Mis­kolcon épül. Az arányeltolódás termé­szetesen az állami lakásépít­kezésekben sem jelentett visszaesést, sőt jelentős volt az előrehaladás, e folyama­tot azonban meg akarják gyorsítani. A Minisztertanács értékelése szerint 1971—75 körött az országban várható­an kereken 50 000-rel több állami lakás épül, mint az előző ötéves terv időszaká­ban. Az állami lakások épí­tésének további gyorsítására azért van szükség, hogy a kispénzű emberek, különösen a munkások, a többgyerme­kesék is könnyebben lakás­hoz jussanak. Ennek azon­ban nem egyedüli módja az állami lakásépítkezések gyor­sítása. A novemberi pártha­tározat gondoskodott arról is, hogy a dolgozók, és minde­nekelőtt a munkások, a több­gyermekesek a szövetkezeti lakásokhoz is az eddiginél könnyebben hozzájussanak. Ezért helyezkedett a Közpon­ti Bizottság arra az álláspont­ra, hogy a lakásépítő szövet­kezeteknél a készpénz-előtör­lesztés összegét lakásonként átlagosan 20 000 forinttal csökkenteni kell, s legyen mód arra, hogy a többgyer­mekes munkáscsaládoknál egyedi elbírálás alapján az előtörlesztést teljesen elen­gedhessék. A vállalatokat ösztönözni kell munkáslakás­építési akciók szervezésére, s arra kell törekedni, hogy a munkásoknak, ha lakáshoz akarnak jutni, kisebb terhet kelljen vállalniuk, mintha a lakást szövetkezeti alapon építenék. A párthatározat megjele­nése óta az említett vala­mennyi elv realizálásáról in­tézkedtek az állami szervek. A Minisztertanács azóta meg­jelent rendelete alapján (te­lepszerű, többszintes lakás­építkezések esetére) a bérből és fizetésből élők, továbbá a szövetkezeti tagok, a nyugdí­jasok számára megszüntették a lakásépítéshez nyújtott hi­telek forintban megszabott felső határát. Különösen az állami vállalatoknál dolgozó munkások kapnak nagy ked­vezményt abban az esetben, ha az akciót a vállalat is tá­mogatja. A telefon Jövője Távhívás a második félévben Az utolsó holdakon vetik a kukoricát Kalászol a rozs Megyénkben csupán a ki­adós esőzések miatt nem tud­ták még befejezni a kukorica vetését, de a változékony idő­járás okozta kényszerpihenő ellenére is a tervezett száröt­venezer hold kilencven-ki­lencvenöt százalékán földbe került a mag. A csapadék ugyanakkor jól megágyazott a fűszerpaprikának. Különö­sen azok a gazdaságok fo­gadták örömmel az „égi ál­dást", amelyeknél nincs kor­szerű öntözési lehetőség és a palánták locsolásához száraz időszakban kénytelenek laj­tos kocsikon messziről horda­ni a vizet. Ezt a költséges és időt vesztegető munkafázist most mellőzhetik, ezáltal gyorsulhat a késedelmet szenvedett palántázás üteme. A gyümölcsösökben is so­kat használt a kiadós májusi csapadék, segítve a virágzás utáni terméskötődést. Teljes virágzásban érte az eső Ti­szasziget, Üjszentiván. Apát­falva, Magyarcsanád, Kis­zombor községek házi kert­jeiben az újburgonya ültetvé­nyeket, amelyek jó termést ígérnek. Az őszi kalászosok szépen fejlődnek. A szegedi járás jobb minőségű, tápanyagban gazdagabb homoktalajain, a vidék kenyérgabonája, a rozs sok helyen kalászol vagy — ahogy a gazdák mondják — hasban van a kalász. Az első tavaszi takarmánynö­vénynek, a lucernának a ka­szálását és már a szárítását is megkezdték. Többek egybehangzó állí­tása szerint New Yorkból könnyebben lehet Moszkvá­ba telefonálni, mint Szege­den a Széchenyi térről a Klauzál térre. Már ebből is kiderül, hogy nincs minden a legnagyobb rendben a sze­gedi telefonnal. Akinek a te­lefon munkaeszközül is szol­gál — s lévén Szeged ál­lamigazgatási és gazdasági központ, meglehetősen sok embernek ilyen a munkája —, vég nélkül tud mesélni saját tapasztalatairól. Mert vagy vonal nem jön, vagy ha végre mégis sikerül tár­csázni, nem megy ki a csön­getés, vagy ha igen, de egy vállalatot, vagy a tanácsot hívja a telefonáló, meglehető­sen nagy esélye van arra, hogy közvetlenül egy melék­j kel fut össze, s kezdheti elölről a kísérletezést. Sok jót nem lehet el­mondani a város tele­fonhálózatának mostani ál­lapotáról. s ha valaki megkérdezi Ko­pasz Flóriánt, a Szegedi Postaigazgatóság fejlesztési kérdésekkel foglalkozó veze­tőhelyettesét, hogy miben re­ménykedhetünk, csak mérsé­kelten megnyugtató választ kap: 1975. december 31-ben. Ha ez a1 válasz nem is igen nyugtat meg senkit, az tény, hogy bele kell nyugod­nunk. Addigugyanis sem se­gíteni, sem javítani nem le­het a mostani állapotokon. A város mennyiségi és mi­nőségi szempontból egy­aránt kinőtte már a régi központot, amely eredeti­leg négyezres volt, s ma már több mint 6 ezer elő­fizető van rákapcsolva. , Tehát 50 százalékos a tűi­terhelése, nem csoda, hogy fél órákat kell várni néha a vonalra. Bővítésre már sem­miféle lehetőség nincs, új állomásokat sem lehet te­hát kiadni. Pedig nagy szükség lenne rá, hiszen 2050 telefonigénylés van bent a postánál, s ennél jó­val többen szeretnének elő­fizetők lenni, de igénylést sem adnak be, hiszen tele­fonhoz úgysem juthatnak. Vigasztalásul sok mindent elmondanak az érdeklődőnek a szakemberek. Például azt, hogy Franciaorszákban éven­te 20 százalékkal bővítik a telefonhálózatot, mégsem csökken a készülékre vára­kozók száma. A hazai viszo­nyokról szólva azt is el­mondják, hogy egy-egy tele­fonállomás & postának átla­gosan 25 ezer forintjába ke­rül, vagyis az ilyesfajta be­ruházás csak sokára térül meg. S telefongondokkal nemcsak Szeged, hanem az ország szinte minden váro­sa küszködik, Budapest is. Mindez — ha nem is vigasz­taló — legalább némi belá­tásra készteti az embert. An­nál is inkább, mert ha a je­lenről nem is lehet sok jót mondani, a tervek, melyek végre megvalósulni látsza­nak, igencsak biztatóak. Tavaly ősszel — miután a város is adott e célra 10 mil­lió forintot — a DÉLÉP ismét hozzálá­tott a Kossuth Lajos su­gárút és a Lenin körút ke­reszteződésében a „posta­palota" építéséhez. Jó ütemben végzik a mun­kát, s úgy tűnik, hogy ha­táridőre, 1974. április 30-ra elkészül az épület. Akkor látnak majd munkához a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár dolgozói, akik a ter­vek szerint 1975 utolsó nap­ján adják át az új központot, amely végre véglegesen meg­oldja a város telefongond­jait. A beruházás teljes értéke 430 millió forint. Ebben ar összegben benne van az épü­let, s az új, crosSttar-refiti­szerü központ ára. Az új központra 11 ezer állomást köthetnek rá, 5 ezer külön vonalat és 6 ezer ikertele­font. Ugyancsak a .430. mil­lió forintos beruházás része az Algyőn épülő 400-as és a Dorozsmai úton készülő 400­as központ, amelyek szintén a szegedi hálózathoz fognak csatlakozni. Az új épületben helyezik el a 800 vonalas automata helyközi közpon­tot is, ezenkívül erősítőállo­más, és telex-, illetve táv­íróközpont is helyet kap az épületben. Ehhez a rendszer­hez csatlakozik majd a kis­teleki 300-as és a röszkeí M vonalas központ is. Ahhoz, hogy az új kózjMHt megfelelően betölthesse fel­adatát, a város kábelhálóza­tát is bővíteni kell. Mar március 1-én megkezdődött u hálózat bővítése-építése, s ezt a munkát 1934-ben te foly­tatják. Véglegesen téted csuk 1976-ra oldódnak meg a város telefongondjai. Azért véglegesen, mert a 11 ezres központ kapacitása ön­magában te jó néhány évre elegendő lesz a városban. Ha pedig a szükség ygy hozza, a crossbar-rendszert tetszés szerint lehet majd bővíteni. Két és fél évet tehát min­denképpen várnunk kell. A posta azonban addig ig szol­gál egy újdonsaggal. mégpe­dig a távhívással. Oklevél és kitüntetések Kiváló a szőregi Egyetértés Tsz Ünnepi küldöttgyűlést tar­tott szombaton délelőtt a szőregi Egyetértés Termelő­szövetkezet a tanácskiren­deltség nagytermében. Bódi János, a szövetkezet elnöke megnyitójában elmondotta, hogy az 1972. évi munkaver­seny eredményeként szövet­kezetük kiváló eredményt ért el, melyért a MÉM Kiváló Szövetkezet kitüntetést adott. A küldöttgyűlésen megjelent Rózsa István, a megyei párt­bizottság titkára, dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára, Jáhni László, a já­rási pártbizottság titkára, és Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese. A MÉM megbízásából a Kiváló Szövetkezeti kitünte­tést Rózsa István ádta át a szövetkezet tagságának, s gratulált a gazdakörösség­nek. A kitüntető cím átadása után Kenyeres László főag­ronómusnak és Bálint Pál­nak a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitün­tetést adta át. Miniszteri di­cséretben részesült Rajtik András traktoros. A szövet­kezet 18 tagja pedig pénzju­talmat kapott. A kiskörei tovább épülő vízlépcsőnél — más néven a Tisza II-nél — a kitűzött határidő előtt ltét hónappal már április végén megkezdték a duzzasztást, mint jelentettük. A tárolótó fokozatos feltöltése lehetővé teszi a környék szi­vattyús öntözőrendszereinek átkapcsolását gravitációs üzemre. A hajózsilipen a hajóforgalom is megindult. Légi­fotónk a kiskörei Tisza II. vízlépcső építéséről készült. Szegedet 1973 félévében bekapcsolják az országos távhívó-hálózat­ba. Ideiglenesen már folyik a kísérlet az l-es postahiva­talban, itt működik a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyér prototípusa: egy olyan kis központ, amellyel a régi rendszerű telefonközpontokat is bekapcsolhatják a távhívó­hálózatba. A próbaüzem be­fejezése után, a második fél­évben a szegedi előfizetők «s közvetlenül hívhatják a táv­hívó halózatba bekapcsolt mintegy 70 várost és közsé­get. Természetesen a távhí­vás végleges megoldása * csak 197(5-tói lehetséges. Végül érdemes néhány sze* szólni Tarján városrészről. Az első években a beköltö­zők viszonylag könnyen kap­tak telefont, érthető tehát a mostanában beköltözők bosz­szankodasa, akik már nem juthatnak hozzá a régen vá­gyót készülékhez. Az ok egy­szerű: a 260-as kisegítőköz­pontra újabb állomásokat már nem lehet rákötni, a le­hetséges vonalakat kiadták. Mégpedig azért adtak annak idején viszonylag könnyen telefont a tarjániaknak, mert tervezték egy ezervonalas társközpont építését. Ez azon­ban elmaradt, a következő ötéves tervben kerül rá sor. Ste. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom