Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-11 / 108. szám

PÉNTEK, 1975. MÁJUS n. Aki árat mond L Cédulák a kirakatban íTudnivalók: Május másodikától olcsóbb lett — egyebek között — a gyermek, a kamasz, a bakfis 6zintetikus kötött alsóruhá­zati termékek, összesen 400 millió forint megtakarítását teszi lehetővé. Ugyanakkor sokféle faáru drágábban kap­ható; ez 90 millió forintos többletkiadás. „Már megint változnak az árcédulák" — állapítja meg a gyanakvó vevő. Elvben: érték Miért változnak az árcé­dulák? „A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a fix, a limitált, é6 a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendelte­tését" — állapította meg 1972. novemberi ülésén a párt Központi Bizottsága. Határozatában azt is ki­mondotta: „A rögzített fo­gyasztói árak egy részénél a rendkívül magas állami ár­támogatás a költségvetésben fokozódó feszültséget okoz. Ugyanakkor a szabadáras fo­gyasztási cikkek áremelkedé­seinek egy része indokolat­lanul terheli a fogyasztót." Az ár, elvben az áru ér­téke pénzben kifejezve. A gyakorlat sűrűn eltér ettől: vagyis az ár vagy több, vagy kevesebb. 1968 előtt a fo­gyasztási cikkeknek mindösz­sze tíz százaléka került ér­tékéhez közelálló áron eladás­ra, míg 30 százalékuk nagy adókkal tetézve, 60 százalé­kuk viszont jelentős állami támogatásokkal mérsékelve. A szükségleteknek jobban megfelelő termelés fejlesz­tése, a korszerűbb áruk kí­nálatának növelése megkö­vetelte a merev — mintegy egymillió termékre kiterje­dő — hatósági árrendszer fo­kozatos átalakítását. A cél az értékarányos ár. Értékarányos? Az árnak fedeznie kell a termelési költségeket, s bizonyos vál­lalati nyereséget is tartal­maznia kell, így adva módot a fejlesztésre, bérnövelésre stb. Ez a bruttó termelői ár. A fogyasztói ár ezt, vala­mint a nagy- és kiskereske­delmi árrést — a forgalma­zás költségei + nyereség-, továbbá a forgalmi adót fog­lalja magába. Ha az ár ki­sebb, mint a termelői ár és az árrés együttes összege — ami gyakori eset —. akkor az állam fogyasztói árkiegé­szítést ad, ezzel biztosítva a termék előállítását. E kiegé­szítéshez persze fedezet kell, amit a többi között a más termékek árában levő for­galmi adókkal teremtenek meg. Furcsa könyvelés? Ezek szerint az egyik hol­mit jóval olcsóbban vesszük meg, mint amennyibe való­jában a társadalomnak ke­rül, a másikat pedig drá­gábban? Igen. Miféle fur­csa könyvelés ez? Az ár­rendszer — minden ország­ban — tükrözője a gazdas4~ gi, társadalmi berendezke­désnek, s nem kevésbé a gaz­dasági alapoknak, a korábbi időszakok örökségének. El­lentmondások, feszültségek valamennyi árrendszerben Hűtőkamionok Európa útjain Csütörtökön, a Duna In­tercontinental Szállóban a küldöttközgyűléssel megkez­dődött a nemzetközi hűtő­fuvarozók szervezetének, a Transfrigoroute Europe-nak budapesti kongresszusa. A nemzetközi tanácskozást — amelyen 17 ország 150 kép­viselője vesz részt, s ott volt Kiss Dezső, a közlekedés­és postaügyi miniszterhe­lyettes — Mariano Mateu spanyol fuvarozási vállalko­zó, a szervezet elnöke nyi­totta meg. A tanácskozáson a szerve­zet gazdasági és pénzügyi kérdésein kívül foglalkoztak a nemzetközi hűtőfuvarozás személyi és technikai bizton­ságának továbbfejlesztésével, s ajánlások alapján az euró­pai típusú hűtőkocsi-szerei­vényekkel kapcsolatosan újabb műszaki, kereskedelmi követelményeket írtak elő annak érdekében, hogy a szervezet rövidítésével, a TE betűkkel megjelölt hűtő­kocsik mindenben megfelel­jenek a nemzetközi forga­lomnak. A közgyűlés aján­lotta a szervezet tagorszá­gainak azt, hogy országút­jaikon csak a nemzetközi viszonylatban elfogadott TE­jelzésfl hűtőkocsik közleke­dését engedélyezzék. A kongresszus pénteken a szervezet műszaki tanácsá­nak ülésével folytatódik. A Transfrigoroute Europe, a nemzetközi közúti fuvaro­zók egyesülete, az 1RU véd­nöksége alatt 1965-ben Ba­selban alakult meg a külön­böző országokban működő, hütőkocsikkal rendelkező és a határokon átkelő „világ­járó" közúti fuvarozóválla­latok szakmai védelme érde­kében. A nemzetközi szerve­zet a közúti hűtőfuvarozók­nak — s mindazoknak, akik velük gazdasági kapcsolat­ban állnak — műszaki, jogi, gazdasági és egyéb kérdé­sekben segítségére van, ér­dekeiket képviseli, támogat­ja fejlődésüket. vannak — a kapitalista or­szágokban is erős állami be­avatkozás tapasztalható! —, ezek mérséklése az egyen­értékűség elvének érvénye­sítésével mehet végbe. Azaz azonos pénzösszegért a kü­lönböző formákban testet öltött társadalmi munka azo­nos mennyiségét kapja a fo­gyasztó, függetlenül attól, hogy milyen terméket vásá­rol, milyen árujellegű szol­gáltatást vesz igénybe. Ennek érdekében kezdő­dött, s tart ma is hazánkban az árreform. S jó néhány esztendő szükséges még be­fejezéséhez. Az áraknak nagy szerepük van a termelői, a fogyasztói magatartás változásában, az­az az orientációban, ahogyan ezt a szakemberek mond­ják. Közös bugyelláris Az országgyűlés márciusi ülésszakán Fock Jenő, a kor­mány elnöke megállapítottá: „Jelenleg évenként majd­nem 20 milliárd forintot for­dítunk költségvetésből ártá­mogatásra. Hozzávetőleg ugyanennyi a költségvetési többletbevétel, az átlagosnál nagyobb forgalmi adón ke­resztül a ruházati cikkek zö­ménél és más ipari termé­keknél." Ne vágjuk rá el­hamarkodottan; engedjék el a forgalmi adót utóbbiaknál, előbbieknél viszont — az alapvető élelmiszerekről van szó elsősorban — ne adják az ártámogatást, hiszen kö­zös a bugyelláris. Valóban az. De nem mindegy, hogy a különböző keresetű, jöve­delmű rétegek vásárlóként miért és hány forintot he­lyeznek abba. Ezért mondta ki a párt Központi Bizottságának 1972. novemberi ülése, hogy a szabad árak köre tovább nem bővíthető — a fogyasztói árak egyharmada tartozik e csoportba —. s hogy az ár­ellenőrzést minden terüle­ten szigorítani kell. Mészáros Ottó (Következik: Jönnek az ellenőrök) I BNV jegyeiről, a nyitvatartásiéi és a kedvezményes utazásról A Hungexpo az idén — mint ismeretes — két helyen, a városligeti és a kőbányai vásárvárosban rendezi meg május 18. és 28. között a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt. Elővételben már megkezdő­dött a jegyek vásárlása. Ez­úttal háromféle jeggyel te­kinthetik meg a BNV-t a vendégek: a 15 forintos be­lépőjeggyel, a szakmai na­pokra kiadott 60 forintos jeggyel, valamint a kedvez­ményes vasúti utazásra is jo­gosító 20 forintos vásáriga­zolvánnyal. Az idén gyer­j mekjegyet nem adnak ki, a tapasztalatok szerint a sok gyerek akadályozta a felnőt­teket a kiállítás nyugodt megszemlélésében. Így belé­pőjegyet kell venni — isko­láskortól — a gyermekek­nek is. A vidéki vásárlátogatók az IBUSZ és a MÁV kirendelt­ségeken, a megyei idegenfor­galmi irodákban juthatnak hozzá a 20 forintos vásáriga­zolványhoz, amely 33 száza­lékos kedvezményes menet­térti jegy megváltására, s természetesen a városligeti és a kőbányai vásárváros megtekintésére jogosít. A visszaélések megakadályozá­sa érdekében a tulajdonos utazás előtt köteles ráírni nevét a vásárigazolványra, s a menetjegy megváltásakor a MÁV állomáson, majd visszautazás előtt a vásárban is le kell bélyegeztetni a BNV be- és kijáratainál megtalálható bélyegző helye­ken. A vásárigazolványra megváltott kedvezményes menettérti jegy a Budapestre utazáskor május 17-én 0 órá­tól május 28-án déli 12 órá­ig, visszautazáskor pedig má­jus 18-án 16 órától május 29­én éjfélig érvényes. Mindhárom féle belépőjegy érvényes a városligeti és a kőbányai vásár megtekinté­sére, valamint a két vásárvá­rost összekötő — két és fél percenként induló 7 külön buszjáratra ls. Minden Je­gyen két szelvény, a városli­geti és a kőbányai belépésre Jogosító szelvény található. Lehetőség nyílik tehát arra is, hogy a látogató ne ugyan­azon a napon tekintse meg a városligeti és a kőbányai vá­sárvárost. Ha az egyik vá­sárterület bejárása után ki­fáradt, másnapra, vagy akár még későbbre halaszthatja a másik vásárterület meg­szemlélését. Az idén is öt napon át, május 21-től 25-ig tartanak szakmai napokat, s ebben az időszakban délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak a szak­közönség tekintheti meg a vásárt, a vállalattól, munka­helyétől kapott 60 forintos szakmai belépőjeggyel. Eze­ken a napokon tehát csak délután 2 órától nyitják meg a kapukat a vásárigazolvá­nyokkal és a 15 forintos be­lépőjegyekkel érkező látoga­tóit előtt. Mindkét vásárváros kapuit naponta délelőtt 10 órától es­te 8 óráig tartják nyitva, de a pavilonokat egy órával hamarabb, tehát este 7 óra­kor zárják. Epiil az új műtrágyagyár A terveknek megfelelő ütemben épül az új műtrá­gyagyár — jelentette be Végh István, beruházási igazgató, a Péti Nitrogénmű­vek csütörtökön Budapesten megtartott sajtótájékoztató­ján. A több mint 9 milliárd forintos beruházásról elmon­dotta, hogy napjainkig fele­részben a programot már megvalósították. Az évi 260 000 tonna nitrogén-ható­anyagot, tpvábbá a 160 000 tonna káli és szuperfoszfát hatóanyagot előállító gyár­óriás 1975 végére készül el és termelésével lényegesen enyhíti a magyar mezőgaz­daság műtrágyaellátási gond­Ját. A sajtótájékoztatón a gyár vezetői elmondották, hogy a nitrogénművek kollektívája új technológiákkal, új termé­kek előállításával és a ha­gyományos anyagok tökéle­tesítésével tervszerűen ké­szül arra. hogy a közeljövő­ben tartani tudja a nemzet­közi színvonalat. Egy város­parancsnok döntései Hogy elkezdődjék az élet Lautenburgban. egy német kisvárosban, ahhoz sok min­den kell, de főként olyan orosz városparancsnok, aki ezt tartja elsőrendű és leg­fontosabb feladatának; aki ember a talpán minden ne­héz helyzetben; tisztán­látó a hihetetlenül bonyolult körülmények között; maku­látlanul becsületes és kiváló diplomata. Aki a háború bor­zalmai után sem vesztette el hitét az emberben. Luben­cov. a lautenburgi várospa­rancsnok ilyen volt. egy a tisztek közül, aki a béke el­ső napjaiban vállalta ezt a nehéz szolgálatot. A Kazakevics kisregényé­ből készült tévéjátékban olyan helyzetek teremtődnek, amelyek megoldásához min­dig mély emberismeret szük­séges. A városparancsnok döntései pedig egyértelműen arról beszélnek: úgy látja, az emberekhez méltón, azaz bizalommal, emberségükbe vetett hittel kell közeledni. Az ilyenféle vezetői alapál­lás mindig, ma is, kockázat­vállalást jelent. Akit dön­téseiben az emberek ilyen megítélése vezet, annak tud­nia kell, hogy akadnak majd a bizalommal visszaélők. Valóban ez tehát a helyes magatartás ? A tévéjáték konkrét törté­néseiben, Lubencov *aia­A Hortobágy védőimé Jubileumi ülést tartott csütörtökön Debrecenben a Hortobágyi Intéző Bizottság. Egy évtizeddel ezelőtt láttak munkához a bizottság tag­jai, hogy óvják a puszta rit­ka természeti értékeit és szervezzék, fokozzák Debre­cen, a Hortobágy és Hajdú­szoboszló egyre növekvő ide­genforgalmát. A tíz esztendő munkájáról dr. Angyal László, a Horto­bágyi Intéző Bizottság titká­ra adott számot. Egy évtized alatt 15 ezer különböző szer­vezett csoporttal csaknem egymillió turista látogatott el a Hortobágyra. Az intéző bizottság az idén is megszer­vezi a nagy érdeklődéssel kísért látványos rendezvé­nyeit: a nemzetközi horto­bágyi lovasnapokat, a hidi­vásárt, a „Hajdúszoboszlói nyár" elnevezésű találkozót. Ilj tehenészeti telep Bitskey Tibor mennyi döntésében ott érez­zük a mindig aktuális kér­dést. A feszültséget, a drá­maiságot ez a bizonyos kér­dőjel hordozza. Válaszra vá­rásunkat pedig különösen iz­galmassá teszi, hogy a ma­gatartás próbája nem min­dennapi körülmények, hanem győzők és legyőzöttek között folyik. A parancsnok ebben a speciális helyzetben sikere­sen vizsgázik emberismeret­ből. • moszkvai televízió fő­Liebmann Béla felvétele Lnbencov szerepében rendezője, P. Reznyikov igazi televíziós játékot produkált az irodalmi „alapanyagból". A televíziós eszközöket a szereplők jellemzésére sike­rült legjobban felhasználni. A hatásos, jók időzített közel­képek, beszédes arcok, az operatőr (Sík Igor) és ter­mészetesen a színészek jó­voltából szereztek néhány szép pillanatot. A legjobb alakítások voltak: Bitskey Tiboré, Harsányi Gáboré és Venczel Veráé. & E. Hagyományos szóhaszná­lattal úgy kellene monda­nunk, bekötötték az első negyvennyolc üszőt a dócl új tehenészeti telep elkészült is­tállójába — csak éppen a „bekötés" nem stimmel. Igen kevés kötelet használnak majd ebben a hatalmasra nyújtózkodó, még mindig épülő istállóhálózatban. A szarvasmarhatartás egyik jellemzője itt éppen az, hogy nem kötik meg az állatot. Járhatna-kelhetne kedve sze­rint, az eddigi tapasztalatok mégis azt mutatják, inkább beáll maga választotta helyé­re. Egyéb szempontokat is fi­gyelembe vettek a tervezők, amikor vonalzójuk, ceruzá­juk vezetésével a kötetlen tartás mellett szavaztak — kevesebb ember és kevesebb gép kell így az üzembentar­táshoz — a fő szempont azonban ez lehetett: több jó­szág fér el így, mintha já­szolhoz kötnék őket. 617 te­hénnel és 240 borjúval szá­moltak a tervezők Dócon. Két szövetkezet, a Virágzó Tsz és a Rózsa Ferenc Ter­melőszövetkezet közösen vál­lalta a hatalmas telep föl­építését. Két óriási csarnok­épület, borjúnevelő, fejőház, tejház — a mostani legjobb­nak vélt berendezésekkel, két hatalmas, egyenként 3 ezer literes hűtővel — és más praktikus épületrészek szol­gálják a korszerű állattar­tást, de legalább ennyire fi­gyelemre méltó és fontos az itt dolgozó emberek egészsé­gét védő, munkáját könnyítő létesítmények sora is. Nem hallgathatjuk el, többször is írtunk már róla, hogy az eredeti tervek sze­rint az új létesítménynek két évvel ezelőtt már „doigoz­-nia" kellett volna. A késés egyik magyarázata, hogy Idő­közben föloszlott a TÖVALL — ez a vállalat kezdte meg az építést —, a másik pedig az, hogy menet közben is módosították a terveket. A dokumentáció részanyagait kávéskanállal adogató gya­korlatot természetesen kár­hoztatjuk — a két szövetke­zet bőrére is ment ez a huza­vona, és a késés következmé­nyeit hosszú évekig érezni fogják —, meg kell azonban mondanunk, hogy a nagyüze­mi szarvasmarhatartás leg­megfelelőbb épületére, be­rendezésére, tartásrendszeré­re, a leggazdaságosabb mű­ködésére és sok-sok nagyon fontos részletkérdésre szak­embereink még mindig nem tudnak egyértelmű vátoszt adni. Kívülállónak furcsa, hogy amit tavaly még köve­tendő újnak hirdettek, idén már réginek, túlhaladottnak számíthat. Az útkeresés, a jobbat tanulás természetes velejárója ez, elismerjük, de ilyen hatalmas összegeket fölemésztő beruházásnál jó lenne, ha a tanulópénzt ki­hagyhatnánk az utolsó össze­adásokból. Jól megfontolt döntésekkel mindenképpen elejét kell venni annak a kellemetlen helyzetnek, hogy a nagyüzemi állattenyésztő telepek építése állami támo­gatással is a lét-nemlét hatá­rára sodor szövetkezeteket. A közös vállalkozás két termelőszövetkezete még nem tudott megegyezni, ha­zai fajtákkal népesítse-e be az istállókat, vagy a kitűnő tejelőnek ismert, külföldről szállítandó fajtákkal. Fillé­rekre is figyelő számítások döntik majd el: a dóciak vagy a sándorfalviak állás­pontja győz-e ebben a vitá­ban. h. a i <

Next

/
Oldalképek
Tartalom