Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-11 / 108. szám

PÉNTEK, 1975. MÁJUS n. Aki árat mond L Cédulák a kirakatban íTudnivalók: Május másodikától olcsóbb lett — egyebek között — a gyermek, a kamasz, a bakfis 6zintetikus kötött alsóruházati termékek, összesen 400 millió forint megtakarítását teszi lehetővé. Ugyanakkor sokféle faáru drágábban kapható; ez 90 millió forintos többletkiadás. „Már megint változnak az árcédulák" — állapítja meg a gyanakvó vevő. Elvben: érték Miért változnak az árcédulák? „A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fix, a limitált, é6 a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendeltetését" — állapította meg 1972. novemberi ülésén a párt Központi Bizottsága. Határozatában azt is kimondotta: „A rögzített fogyasztói árak egy részénél a rendkívül magas állami ártámogatás a költségvetésben fokozódó feszültséget okoz. Ugyanakkor a szabadáras fogyasztási cikkek áremelkedéseinek egy része indokolatlanul terheli a fogyasztót." Az ár, elvben az áru értéke pénzben kifejezve. A gyakorlat sűrűn eltér ettől: vagyis az ár vagy több, vagy kevesebb. 1968 előtt a fogyasztási cikkeknek mindöszsze tíz százaléka került értékéhez közelálló áron eladásra, míg 30 százalékuk nagy adókkal tetézve, 60 százalékuk viszont jelentős állami támogatásokkal mérsékelve. A szükségleteknek jobban megfelelő termelés fejlesztése, a korszerűbb áruk kínálatának növelése megkövetelte a merev — mintegy egymillió termékre kiterjedő — hatósági árrendszer fokozatos átalakítását. A cél az értékarányos ár. Értékarányos? Az árnak fedeznie kell a termelési költségeket, s bizonyos vállalati nyereséget is tartalmaznia kell, így adva módot a fejlesztésre, bérnövelésre stb. Ez a bruttó termelői ár. A fogyasztói ár ezt, valamint a nagy- és kiskereskedelmi árrést — a forgalmazás költségei + nyereség-, továbbá a forgalmi adót foglalja magába. Ha az ár kisebb, mint a termelői ár és az árrés együttes összege — ami gyakori eset —. akkor az állam fogyasztói árkiegészítést ad, ezzel biztosítva a termék előállítását. E kiegészítéshez persze fedezet kell, amit a többi között a más termékek árában levő forgalmi adókkal teremtenek meg. Furcsa könyvelés? Ezek szerint az egyik holmit jóval olcsóbban vesszük meg, mint amennyibe valójában a társadalomnak kerül, a másikat pedig drágábban? Igen. Miféle furcsa könyvelés ez? Az árrendszer — minden országban — tükrözője a gazdas4~ gi, társadalmi berendezkedésnek, s nem kevésbé a gazdasági alapoknak, a korábbi időszakok örökségének. Ellentmondások, feszültségek valamennyi árrendszerben Hűtőkamionok Európa útjain Csütörtökön, a Duna Intercontinental Szállóban a küldöttközgyűléssel megkezdődött a nemzetközi hűtőfuvarozók szervezetének, a Transfrigoroute Europe-nak budapesti kongresszusa. A nemzetközi tanácskozást — amelyen 17 ország 150 képviselője vesz részt, s ott volt Kiss Dezső, a közlekedésés postaügyi miniszterhelyettes — Mariano Mateu spanyol fuvarozási vállalkozó, a szervezet elnöke nyitotta meg. A tanácskozáson a szervezet gazdasági és pénzügyi kérdésein kívül foglalkoztak a nemzetközi hűtőfuvarozás személyi és technikai biztonságának továbbfejlesztésével, s ajánlások alapján az európai típusú hűtőkocsi-szereivényekkel kapcsolatosan újabb műszaki, kereskedelmi követelményeket írtak elő annak érdekében, hogy a szervezet rövidítésével, a TE betűkkel megjelölt hűtőkocsik mindenben megfeleljenek a nemzetközi forgalomnak. A közgyűlés ajánlotta a szervezet tagországainak azt, hogy országútjaikon csak a nemzetközi viszonylatban elfogadott TEjelzésfl hűtőkocsik közlekedését engedélyezzék. A kongresszus pénteken a szervezet műszaki tanácsának ülésével folytatódik. A Transfrigoroute Europe, a nemzetközi közúti fuvarozók egyesülete, az 1RU védnöksége alatt 1965-ben Baselban alakult meg a különböző országokban működő, hütőkocsikkal rendelkező és a határokon átkelő „világjáró" közúti fuvarozóvállalatok szakmai védelme érdekében. A nemzetközi szervezet a közúti hűtőfuvarozóknak — s mindazoknak, akik velük gazdasági kapcsolatban állnak — műszaki, jogi, gazdasági és egyéb kérdésekben segítségére van, érdekeiket képviseli, támogatja fejlődésüket. vannak — a kapitalista országokban is erős állami beavatkozás tapasztalható! —, ezek mérséklése az egyenértékűség elvének érvényesítésével mehet végbe. Azaz azonos pénzösszegért a különböző formákban testet öltött társadalmi munka azonos mennyiségét kapja a fogyasztó, függetlenül attól, hogy milyen terméket vásárol, milyen árujellegű szolgáltatást vesz igénybe. Ennek érdekében kezdődött, s tart ma is hazánkban az árreform. S jó néhány esztendő szükséges még befejezéséhez. Az áraknak nagy szerepük van a termelői, a fogyasztói magatartás változásában, azaz az orientációban, ahogyan ezt a szakemberek mondják. Közös bugyelláris Az országgyűlés márciusi ülésszakán Fock Jenő, a kormány elnöke megállapítottá: „Jelenleg évenként majdnem 20 milliárd forintot fordítunk költségvetésből ártámogatásra. Hozzávetőleg ugyanennyi a költségvetési többletbevétel, az átlagosnál nagyobb forgalmi adón keresztül a ruházati cikkek zöménél és más ipari termékeknél." Ne vágjuk rá elhamarkodottan; engedjék el a forgalmi adót utóbbiaknál, előbbieknél viszont — az alapvető élelmiszerekről van szó elsősorban — ne adják az ártámogatást, hiszen közös a bugyelláris. Valóban az. De nem mindegy, hogy a különböző keresetű, jövedelmű rétegek vásárlóként miért és hány forintot helyeznek abba. Ezért mondta ki a párt Központi Bizottságának 1972. novemberi ülése, hogy a szabad árak köre tovább nem bővíthető — a fogyasztói árak egyharmada tartozik e csoportba —. s hogy az árellenőrzést minden területen szigorítani kell. Mészáros Ottó (Következik: Jönnek az ellenőrök) I BNV jegyeiről, a nyitvatartásiéi és a kedvezményes utazásról A Hungexpo az idén — mint ismeretes — két helyen, a városligeti és a kőbányai vásárvárosban rendezi meg május 18. és 28. között a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Elővételben már megkezdődött a jegyek vásárlása. Ezúttal háromféle jeggyel tekinthetik meg a BNV-t a vendégek: a 15 forintos belépőjeggyel, a szakmai napokra kiadott 60 forintos jeggyel, valamint a kedvezményes vasúti utazásra is jogosító 20 forintos vásárigazolvánnyal. Az idén gyerj mekjegyet nem adnak ki, a tapasztalatok szerint a sok gyerek akadályozta a felnőtteket a kiállítás nyugodt megszemlélésében. Így belépőjegyet kell venni — iskoláskortól — a gyermekeknek is. A vidéki vásárlátogatók az IBUSZ és a MÁV kirendeltségeken, a megyei idegenforgalmi irodákban juthatnak hozzá a 20 forintos vásárigazolványhoz, amely 33 százalékos kedvezményes menettérti jegy megváltására, s természetesen a városligeti és a kőbányai vásárváros megtekintésére jogosít. A visszaélések megakadályozása érdekében a tulajdonos utazás előtt köteles ráírni nevét a vásárigazolványra, s a menetjegy megváltásakor a MÁV állomáson, majd visszautazás előtt a vásárban is le kell bélyegeztetni a BNV be- és kijáratainál megtalálható bélyegző helyeken. A vásárigazolványra megváltott kedvezményes menettérti jegy a Budapestre utazáskor május 17-én 0 órától május 28-án déli 12 óráig, visszautazáskor pedig május 18-án 16 órától május 29én éjfélig érvényes. Mindhárom féle belépőjegy érvényes a városligeti és a kőbányai vásár megtekintésére, valamint a két vásárvárost összekötő — két és fél percenként induló 7 külön buszjáratra ls. Minden Jegyen két szelvény, a városligeti és a kőbányai belépésre Jogosító szelvény található. Lehetőség nyílik tehát arra is, hogy a látogató ne ugyanazon a napon tekintse meg a városligeti és a kőbányai vásárvárost. Ha az egyik vásárterület bejárása után kifáradt, másnapra, vagy akár még későbbre halaszthatja a másik vásárterület megszemlélését. Az idén is öt napon át, május 21-től 25-ig tartanak szakmai napokat, s ebben az időszakban délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak a szakközönség tekintheti meg a vásárt, a vállalattól, munkahelyétől kapott 60 forintos szakmai belépőjeggyel. Ezeken a napokon tehát csak délután 2 órától nyitják meg a kapukat a vásárigazolványokkal és a 15 forintos belépőjegyekkel érkező látogatóit előtt. Mindkét vásárváros kapuit naponta délelőtt 10 órától este 8 óráig tartják nyitva, de a pavilonokat egy órával hamarabb, tehát este 7 órakor zárják. Epiil az új műtrágyagyár A terveknek megfelelő ütemben épül az új műtrágyagyár — jelentette be Végh István, beruházási igazgató, a Péti Nitrogénművek csütörtökön Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján. A több mint 9 milliárd forintos beruházásról elmondotta, hogy napjainkig felerészben a programot már megvalósították. Az évi 260 000 tonna nitrogén-hatóanyagot, tpvábbá a 160 000 tonna káli és szuperfoszfát hatóanyagot előállító gyáróriás 1975 végére készül el és termelésével lényegesen enyhíti a magyar mezőgazdaság műtrágyaellátási gondJát. A sajtótájékoztatón a gyár vezetői elmondották, hogy a nitrogénművek kollektívája új technológiákkal, új termékek előállításával és a hagyományos anyagok tökéletesítésével tervszerűen készül arra. hogy a közeljövőben tartani tudja a nemzetközi színvonalat. Egy városparancsnok döntései Hogy elkezdődjék az élet Lautenburgban. egy német kisvárosban, ahhoz sok minden kell, de főként olyan orosz városparancsnok, aki ezt tartja elsőrendű és legfontosabb feladatának; aki ember a talpán minden nehéz helyzetben; tisztánlátó a hihetetlenül bonyolult körülmények között; makulátlanul becsületes és kiváló diplomata. Aki a háború borzalmai után sem vesztette el hitét az emberben. Lubencov. a lautenburgi városparancsnok ilyen volt. egy a tisztek közül, aki a béke első napjaiban vállalta ezt a nehéz szolgálatot. A Kazakevics kisregényéből készült tévéjátékban olyan helyzetek teremtődnek, amelyek megoldásához mindig mély emberismeret szükséges. A városparancsnok döntései pedig egyértelműen arról beszélnek: úgy látja, az emberekhez méltón, azaz bizalommal, emberségükbe vetett hittel kell közeledni. Az ilyenféle vezetői alapállás mindig, ma is, kockázatvállalást jelent. Akit döntéseiben az emberek ilyen megítélése vezet, annak tudnia kell, hogy akadnak majd a bizalommal visszaélők. Valóban ez tehát a helyes magatartás ? A tévéjáték konkrét történéseiben, Lubencov *aiaA Hortobágy védőimé Jubileumi ülést tartott csütörtökön Debrecenben a Hortobágyi Intéző Bizottság. Egy évtizeddel ezelőtt láttak munkához a bizottság tagjai, hogy óvják a puszta ritka természeti értékeit és szervezzék, fokozzák Debrecen, a Hortobágy és Hajdúszoboszló egyre növekvő idegenforgalmát. A tíz esztendő munkájáról dr. Angyal László, a Hortobágyi Intéző Bizottság titkára adott számot. Egy évtized alatt 15 ezer különböző szervezett csoporttal csaknem egymillió turista látogatott el a Hortobágyra. Az intéző bizottság az idén is megszervezi a nagy érdeklődéssel kísért látványos rendezvényeit: a nemzetközi hortobágyi lovasnapokat, a hidivásárt, a „Hajdúszoboszlói nyár" elnevezésű találkozót. Ilj tehenészeti telep Bitskey Tibor mennyi döntésében ott érezzük a mindig aktuális kérdést. A feszültséget, a drámaiságot ez a bizonyos kérdőjel hordozza. Válaszra várásunkat pedig különösen izgalmassá teszi, hogy a magatartás próbája nem mindennapi körülmények, hanem győzők és legyőzöttek között folyik. A parancsnok ebben a speciális helyzetben sikeresen vizsgázik emberismeretből. • moszkvai televízió főLiebmann Béla felvétele Lnbencov szerepében rendezője, P. Reznyikov igazi televíziós játékot produkált az irodalmi „alapanyagból". A televíziós eszközöket a szereplők jellemzésére sikerült legjobban felhasználni. A hatásos, jók időzített közelképek, beszédes arcok, az operatőr (Sík Igor) és természetesen a színészek jóvoltából szereztek néhány szép pillanatot. A legjobb alakítások voltak: Bitskey Tiboré, Harsányi Gáboré és Venczel Veráé. & E. Hagyományos szóhasználattal úgy kellene mondanunk, bekötötték az első negyvennyolc üszőt a dócl új tehenészeti telep elkészült istállójába — csak éppen a „bekötés" nem stimmel. Igen kevés kötelet használnak majd ebben a hatalmasra nyújtózkodó, még mindig épülő istállóhálózatban. A szarvasmarhatartás egyik jellemzője itt éppen az, hogy nem kötik meg az állatot. Járhatna-kelhetne kedve szerint, az eddigi tapasztalatok mégis azt mutatják, inkább beáll maga választotta helyére. Egyéb szempontokat is figyelembe vettek a tervezők, amikor vonalzójuk, ceruzájuk vezetésével a kötetlen tartás mellett szavaztak — kevesebb ember és kevesebb gép kell így az üzembentartáshoz — a fő szempont azonban ez lehetett: több jószág fér el így, mintha jászolhoz kötnék őket. 617 tehénnel és 240 borjúval számoltak a tervezők Dócon. Két szövetkezet, a Virágzó Tsz és a Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet közösen vállalta a hatalmas telep fölépítését. Két óriási csarnoképület, borjúnevelő, fejőház, tejház — a mostani legjobbnak vélt berendezésekkel, két hatalmas, egyenként 3 ezer literes hűtővel — és más praktikus épületrészek szolgálják a korszerű állattartást, de legalább ennyire figyelemre méltó és fontos az itt dolgozó emberek egészségét védő, munkáját könnyítő létesítmények sora is. Nem hallgathatjuk el, többször is írtunk már róla, hogy az eredeti tervek szerint az új létesítménynek két évvel ezelőtt már „doigoz-nia" kellett volna. A késés egyik magyarázata, hogy Időközben föloszlott a TÖVALL — ez a vállalat kezdte meg az építést —, a másik pedig az, hogy menet közben is módosították a terveket. A dokumentáció részanyagait kávéskanállal adogató gyakorlatot természetesen kárhoztatjuk — a két szövetkezet bőrére is ment ez a huzavona, és a késés következményeit hosszú évekig érezni fogják —, meg kell azonban mondanunk, hogy a nagyüzemi szarvasmarhatartás legmegfelelőbb épületére, berendezésére, tartásrendszerére, a leggazdaságosabb működésére és sok-sok nagyon fontos részletkérdésre szakembereink még mindig nem tudnak egyértelmű vátoszt adni. Kívülállónak furcsa, hogy amit tavaly még követendő újnak hirdettek, idén már réginek, túlhaladottnak számíthat. Az útkeresés, a jobbat tanulás természetes velejárója ez, elismerjük, de ilyen hatalmas összegeket fölemésztő beruházásnál jó lenne, ha a tanulópénzt kihagyhatnánk az utolsó összeadásokból. Jól megfontolt döntésekkel mindenképpen elejét kell venni annak a kellemetlen helyzetnek, hogy a nagyüzemi állattenyésztő telepek építése állami támogatással is a lét-nemlét határára sodor szövetkezeteket. A közös vállalkozás két termelőszövetkezete még nem tudott megegyezni, hazai fajtákkal népesítse-e be az istállókat, vagy a kitűnő tejelőnek ismert, külföldről szállítandó fajtákkal. Fillérekre is figyelő számítások döntik majd el: a dóciak vagy a sándorfalviak álláspontja győz-e ebben a vitában. h. a i <