Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-06 / 104. szám

VASARNAP, 1973. MÁJUS 6. 3 Magyar gépek külföldre A hazai szerszámgépgyár­tás magas műszaki színvona­lát és a TECHNOIMPEX eredményes piaci munkáját mutatja, hogy az elmúlt években keresetté váltak a magyar szerszámgépek a nyugati országokban. A vállalat már korábban is kötött sikeres megállapodá­sokat svájci, angol és olasz cégekkel, az NSZK-piacon pedig a közelmúltban írták alá az eddigi legnagyobb üz­leti szerződésüket két szer­számgépgyárral. Ezek szerint egy nyugat-berlini vállalat­nak három év alatt 150 ma­rógépet szállít a TECHNO­IMPEX mintegy 5 millió márka értékben. A kölni Kolb-cég pedig radiálfúrógé­peket rendelt, 1976-ig össze­sen 120 darabot, 5 és fél mil­lió márkáért. A tervek egy része nyugatnémet licenc. További tárgyalások folynak már numerikus vezérlésű oszlopos fúrógépek és más berendezések közös gyártá­sáról is. A TECHNOIMPEX tavaly óta folyamatosan szállít Gö­rögországba kisesztergákat, fúró- és marógépeket az ipa­ri tanintézeteknek. 1973-ban a TECHNOIMPEX Olaszor­szágba egymillió dollárért. Angliába és Törökországba pedig 600 ezer dollárért szál­lít magyar berendezéseket. A tanárképzés korszerűsítése Ma kezdődik Szegeden, a Pedagógusjelölték n. Or­szágod Találkozójának háromnapos rendezvénysorozata. Hazánk 19 pedagógusképző intézményének hallgatói mu­tatják be tudományos, kulturális és sportértékeiket. Olyan időpontban rendezik e reprezentatív találkozót, amikor az állami oktatás helyzetéről és feladatairól megjelent párthatározat szellemében termékenyítő vita bontakozik ki a pedagógusképzés tartalmi korszerűsítése érdekében. Hegedűs Andrással, a Szegedi Tanárképző Fő­iskola főigazgatójával — akit a Művelődésügyi Miniszté­rium a tanárképző főiskolák Országos Tantervi Bizottsá­gának elnöki teendőivel bízott meg, s aki a ma kezdődő háromnapos eseménysorozat házigazdája — a tanárkép­zés tartalmi korszerűsítésének országos gondjairól és fel­adatairól beszélgettünk. — Melyek a korszerű pe­dagógusképzés legfonto­sabb általános kérdései napjainkban? — Izgalmas periódusban foglalkozunk a tanárképzés tartalmi korszerűsitésének kérdéseivel. Ma „mozgó" vi­lágban élünk, olyan korban, amely arra ösztönöz, hogy széles perspektívában gon­dolkodjunk, hogy számos új tényező jelenlétére és jelen­tőségére fjgyeljünk fel. Vilá­gosan kell látnunk saját munkánk, munkahelyünk je­lenlegi helyzetét és fejlődési tendenciáit, s mindabból, amit a tudományos-technikai forradalom létrehoz, amit a szocializmus építésének ma­gasabb szintre emelése ki­Géppel és kézzel Géppel és kézzel ültetik a palántát Sándorfalván, a Ró­zsa Ferenc Tsz-ben. Géppel ugyan könnyebb, jobban is ha­lad a munka, de együtt még gyorsabb, és most a gyorsaság is sokat számít. Harminc holdra paradicsomot, ötvenre pedig paprikát ültetnek. Március óta állnak a dinnyések kunyhói a sövényházi határban. Harminckét holdon termel idén dinnyét az itteni szövetkezet, megkezdték a palánták kirakását. Három csa­lád műveli majd, valamennyien Heves megyéből érkeztek. Jó piacra számít a szövetkezet, ezért duplázta meg idén a dinnyeföld tavalyi területét. ván, amit az általános isko­lák tartalmi, szemléleti, me­todikai stb. fejlődése jelez, amit a tanárképző ifjúság életkori sajátossága megkö­vetel — mindezekből azt kell integrálni, és beépíteni az oktatási intézmények szelle­mi életébe, ami az általános iskolai tanárképzést maivá és holnapivá alakítja. A párthatározat világosan fo­galmaz, s ez a jelentős doku­mentum biztosítéka annak, hogy a pedagóguspálya visz­szanyeri erkölcsi súlyát. — Hogyan körvonala­zódnak a mai pedagógus­pálya, a tanító ember éle­tének különösen jellemző összetevői? — A pedagógusélet egyre gazdagodó élet, ha hivatás­tudattal és felelősségtől van áthatva. Mindig hódítás, új­ra ismeretlenségre találás, boldog felfedezés és rácso­dálkozás, ha a pedagógus­életet az állandó tanulás és kísérletezés szenvedélye kí­séri. A szocialista Magyar­országnak művelt és etikus emberfőkre van szüksége, s ennek megvalósításáért leg­többet az általános iskola tehet. Az utóbbi években a tanárképző főiskolák jelentós lépéseket tettek a tanárkép­zés tartalmi korszerűsítése érdekében. — Kérem, sorolja fel ezek közül a legfontosab­bakat és legsürgetőbbeket, — Szélesíteni, korszerűb­ben. differenciáltabban kell értelmezni és meghatározni azokat a feladatokat, melyek­nek segítségével megvalósít­hatjuk célkitűzéseinket. Az ismert és tömören fogalma­zott definíció, munkánk vég­ső célja ma is igaz: „mar­xista—leninista világnézetű, a szocialista hazához hű, mű­velt, hivatásukat szerető ta­nárok képzése". Viszont mai, korszerű tartalommal kell megtöltenünk a „művelt", a „marxista—leninista világné­zetű", a „szocialista" fogal­makat. Fejlesztenünk kell a pedagógusjelöltek áttekintő, átfogó képességét. Fontos feladatunk; segítsük diákja­inkat abban, hogy a művelt­ségben éppúgy, mint a világ bonyolult, kusza és kompli­kált jelenségeiben legyen át­tekintő képességük, tudjanak rendet teremteni a világban, és önmagukban egyaránt. A mélyebben, igazabban értel­mezett aktivitásnak át kell hatni pedagógusképzésünk egész rendszerét. Ha a cse­lekvés iskoláját akarjuk lét­rehozni, ha az ismeretszer­zésben is számítani akarunk a tanárjelöltek aktivitására, ba alkotó embereket akarunk nevelni, akkor többek között meg kell változtatnunk a fő­iskolai jegyzetek, tankönyvek jellegét, struktúráját, szemlé­letét is. — E gondolatok és célok szellemében milyen tanárokat igyekeznek ne­velni? — Milyen tanárokká kell válnunk mindannyiunknak? Olyanná, akiben szakismeret, pedagógiai műveltség és vi­lágnézeti elkötelezettség har­móniába jut, egységbe rende­ződik. Alkotó tanárokká, tu­dós-tanárokká, tevékeny kö­zösségben, teremtő kollektí­vában kiteljesedő tanárokká. — Miben látja főigazga­tó elvtárs a pedagógusje­löltek ma kezdődő H. or­szágos találkozójának leg­fontosabb célját? — E három nap alatt sze­retnénk az ország közvéle­ményének figyelmét a hol­nap pedagógusaira, óvónők­re, tanítókra, általános isko­lai tanárokra irányítani, erő­síteni a pedagógushivatás, a tanításnak szentelt élet tár­sadalmi rangját és értékét, koncentráltan felmutatni a pedagógusjelöltek tudomá­nyos, művészeti és sportérté­keit. örülünk, hogy a Peda­gógusjelöltek II. Országos Találkozójának színhelye Szeged, s hogy a mi intézmé­nyünket érte a találkozó szervezésének, lebonyolítá­sának megtisztelő feladata. Tandi Lajos llku Pál Szegeden Tegnap délután Szegedre érkezett llku Pál, művelő­désügyi miniszter és dr. Gosztonyi János művelő­désügyi miniszterhelyettes, hogy részt vegyen a Pedagó­gusjelöltek II. Országos Ta­lálkozójának megnyitó ün­nepségén. A művelődésügyi minisztert Hegedűs András, a Szegedi Tanárképző Főis­kola főigazgatója fogadta a főiskolán, majd részletesen tájékoztatta a háromnapos rendezvénysorozat sokoldalú programjáról. A Pedagógusjelöltek II. Országos Találkozóján 19 intézmény mintegy 1700 hallgatója vesz részt: 20 szekcióban folyik majd a tu­dományos munka. A beér­kezett 362 tudományos dolgo­zat közül választják ki és dí­jazzák a legjobbakat. A nagyszabású találkozóra tegnap délután folyamatosan érkeztek a tanárképző főis­kolák és az óvónőképző in­tézetek csoportjai és megér­kezett a román, a csehszlo­vák és az NDK delegáció is. Mg reggel fél 9-kor koszo­rúzási ünnepségek lesznek a városban. A pedagógusjelöl­tek csoportjai előbb a Szé­chenyi téren megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet, majd Juhász Gyula szobrát >a Roosevelt téren, ezt köve- . tőén pedig Apáczai Csere Já­nos emlékművét a panteon­ban. Az országos találkozó ün­nepélyes megnyitására az Aradi vértanúk terén kerül sor, majd a Széchenyi térre vonulnak a fiatal pedagógus­jelöltek, ahol ifjúsági nagy­gyűlés lesz. A délután folyamán a pe­dagógusképző intézmények művészeti együttesei mutat­ják be műsorukat az Űjsze­gedi Szabadtéri Színpadon. Kötelesség és követelés U tazó munkásokkal beszélgettünk a vasútállomáson, mellőzve minden formaságot, bemutatkozást — a megbecsülést feszegettük, közben szinte észrevétle­nül a közgondolkodás vizeire eveztünk. Hogy mi benne a fonák, hol, milyen helyzetekben nevezhetjük egészségtelen­nek, a közre nézve éppenséggel károsnak. Gyakran feltesz­szük egymásnak például a kérdést: megbecsülnek, elismer­nek? Az újságok, a rádió, a tévé sarkkérdése is ez, megkö­zelítő, felfedező igénnyel. A munkáshatalom lényegére utal­va hozzátartozik ez a napi politizáláshoz. A közgondolkodás általában jogosnak tartja a kérdés napirenden tartását, holott olykor bizony sokkal helyén­valóbb lenne arról érdeklődni: ki miben, mennyiben szolgál rá az elismerésre, egyáltalán, rászolgál-e arra, amit kap, él­vez és elfogad. Kérdéseinkről szólva általában elmondhatjuk, hogy azok nem mindig nevezhetők végiggondolt — fogalmazzuk így —, politikus kérdéseknek. Túl gyakran kerül első helyre „kötelesség" helyett a „követelés", az „adok" helyett, az „adjatok" igénye. Hol burkoltan, hol nyíltan. Nem csoda tehát, hogy vannak emberek, akiknek a fejében hovatovább már meg se fordul, hogy mivel tartozik a társadalomnak, szűkebb értelemben a munkahelyének. Egyedül azzal foglal­kozik, mi jár nekik forintban, juttatásban, erkölcsi, anyagi elismerésben. S nincs annál rosszabb, ha az ilyen felfogás eluralkodik. Ismerünk örökké elégedetlen, állandóan panaszkodó embereket, akik éppen a közmorál hibás érteimezesétói megzavarva, a markukat mindig tartják, de ahol pluszt kellene nyújtani, onnét rendszerint elódalognak. A mun­kások többségétől ez a tartás idegen, ez a viselkedes szá­mukra ellenszenves. Erről győződhettünk meg törzsgárda-, szocialista brigádtagokkal beszélgetve. S éppen értük, miat­tuk látszik helyenvalónak a közgondolkodás torzulásaira irá­nyítani a figyelmet, hiszen érdemekhez jutni, érdemek nél­kül, előnyöket élvezni hangerő árán, nem más, mint a csendben dolgozó többség megrövidítése, megkárosítása. Nyugtalanító lehet egy-egy munkahelyen az olyan el­képzelés, hogy a nagyobb nyereség reményében növelik az árakat. A nyereség talán valóban több, de egy dologról mégis megfeledkeznek. Arról, hogy az ember nemcsak ke­reső, hanem egyúttal fogyasztó is. Ilyenformán éppen a hi­bás közgondolkodás következtében: amit megszereznek a réven, elvesztik a vámon. Naponta találkozunk panaszkodókkal, társaságban, mtm. kahelyeken, a hivatalok, az érdekvédelmi szervek folyo­sóin, olyanokkal, akik sérelmezik, hogy a főnök goromba, részrehajló, „a dolgozónak nincs becsülete". Ilyenkor rend­szerint nyomban hajlamosak vagyunk a panaszkodóval együttérezni. Arra ritkán gondolunk: talán azért nincs be­csülete, mert nem szolgált rá, hogy legyen, s a gorombaság talán annyi csupán, hogy nem nézik el kötelességmulasz­tásait. Szeretünk jól, akarunk jobban élni. Természetes em­beri törekvés. Nagyon sokan tudják, megtanulták, hogy az óhaj kevés. Sült galamb nincs. Ahhoz, hogy több jusson, többet kell termelni, s ez nem szólam: jobban kell dolgoz­ni. Első tehát a munka. Mégis sokan még mindig fordítva gondolják, valahogy úgy, hogy először jól élni. De miből, ha nincs hozzá bőség, bőséget produkáló termelékenység, tehát: murrka. Ez a közgondolkodás egyik fonákja, s eredete talán oda vezethető vissza, hogy azt már megkérdezzük egymástól a gondoskodás jogán és jegyében, „hogyan becsülnek?" De azt még ritkán: „rászolgálsz a megbecsülésre?" N em árt ezúttal is idézni a X. kongressziis határozatá­ból: „A munka szerinti elosztás szocialista elvét kö­vetkezetesen kell érvényesíteni. Elkerülhetetlen, hogy az egyes ágazatok, munkaterületek dolgozóinak átlagos ke­resete között eltérések legyenek. Minden ágazaton belül is szükségszerű a különbség az egyes dolgozó kategóriák kere­seti szintje között a szakképzettségük színvonalától, fizikai igénybevételüktől és más tényezőktől is függően. A szakmá­kon belül pedig jelentős kereseti szintkülönbségnek kell lennie az egyes dolgozók jövedelmében, begyakorlottságuk, tehetségük, szorgalmuk, munkafegyelmük, teljesítményük szerint. Ennek az eddigieknél következetesebben kell meg­valósulnia." Sz. P. Iskolai felszerelések Perunak A hazánkban tartózkodó perui oktatasi küldöttség ve­zetője, Bermundez Morales közoktatásügyi miniszter­helyettes szombaton sajtótá­jékoztatót tartott Budapes­ten, amelyen beszámolt ma­gyarországi látogatásának eredményéről. A perui küldöttség a ma­gyar oktatási rendszert ta­nulmányozta. A tapasztalato­kat az iskolai felszerelések vásárlásánál kívánják ka­matoztatni. Eddig már 13 millió dollár értékben vásá­rolt Peru magyar gyártmá­nyú fizikai, kémiai és bioló­giai oktatáshoz szükséges la­boratóriumi felszerelést. Mint a miniszterhelyettes elmon­dotta, a magyar felszerelé­sek náluk is jól büvaltak. Alba Regia­nopok Tizedik alkalommal kezdő­dött meg szombaton, Székesfe­hérvár hagyományos tavaszi ünnepségsorozata, az Alba Regia-napok. Az ősi belvá­rosban, a Szabadság téren felharsant az Alba Regia­szignái, magasba szökkent a város címeres, kék-piros lo­bogója, jelezve, hogy június 3-ig ismét nívós rendezvé­nyek színhelye lesz Székesfe­„hérvaa. I <

Next

/
Oldalképek
Tartalom