Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-06 / 104. szám

VASARNAP, 1973. MÁJUS 6. 3 Magyar gépek külföldre A hazai szerszámgépgyártás magas műszaki színvonalát és a TECHNOIMPEX eredményes piaci munkáját mutatja, hogy az elmúlt években keresetté váltak a magyar szerszámgépek a nyugati országokban. A vállalat már korábban is kötött sikeres megállapodásokat svájci, angol és olasz cégekkel, az NSZK-piacon pedig a közelmúltban írták alá az eddigi legnagyobb üzleti szerződésüket két szerszámgépgyárral. Ezek szerint egy nyugat-berlini vállalatnak három év alatt 150 marógépet szállít a TECHNOIMPEX mintegy 5 millió márka értékben. A kölni Kolb-cég pedig radiálfúrógépeket rendelt, 1976-ig összesen 120 darabot, 5 és fél millió márkáért. A tervek egy része nyugatnémet licenc. További tárgyalások folynak már numerikus vezérlésű oszlopos fúrógépek és más berendezések közös gyártásáról is. A TECHNOIMPEX tavaly óta folyamatosan szállít Görögországba kisesztergákat, fúró- és marógépeket az ipari tanintézeteknek. 1973-ban a TECHNOIMPEX Olaszországba egymillió dollárért. Angliába és Törökországba pedig 600 ezer dollárért szállít magyar berendezéseket. A tanárképzés korszerűsítése Ma kezdődik Szegeden, a Pedagógusjelölték n. Országod Találkozójának háromnapos rendezvénysorozata. Hazánk 19 pedagógusképző intézményének hallgatói mutatják be tudományos, kulturális és sportértékeiket. Olyan időpontban rendezik e reprezentatív találkozót, amikor az állami oktatás helyzetéről és feladatairól megjelent párthatározat szellemében termékenyítő vita bontakozik ki a pedagógusképzés tartalmi korszerűsítése érdekében. Hegedűs Andrással, a Szegedi Tanárképző Főiskola főigazgatójával — akit a Művelődésügyi Minisztérium a tanárképző főiskolák Országos Tantervi Bizottságának elnöki teendőivel bízott meg, s aki a ma kezdődő háromnapos eseménysorozat házigazdája — a tanárképzés tartalmi korszerűsítésének országos gondjairól és feladatairól beszélgettünk. — Melyek a korszerű pedagógusképzés legfontosabb általános kérdései napjainkban? — Izgalmas periódusban foglalkozunk a tanárképzés tartalmi korszerűsitésének kérdéseivel. Ma „mozgó" világban élünk, olyan korban, amely arra ösztönöz, hogy széles perspektívában gondolkodjunk, hogy számos új tényező jelenlétére és jelentőségére fjgyeljünk fel. Világosan kell látnunk saját munkánk, munkahelyünk jelenlegi helyzetét és fejlődési tendenciáit, s mindabból, amit a tudományos-technikai forradalom létrehoz, amit a szocializmus építésének magasabb szintre emelése kiGéppel és kézzel Géppel és kézzel ültetik a palántát Sándorfalván, a Rózsa Ferenc Tsz-ben. Géppel ugyan könnyebb, jobban is halad a munka, de együtt még gyorsabb, és most a gyorsaság is sokat számít. Harminc holdra paradicsomot, ötvenre pedig paprikát ültetnek. Március óta állnak a dinnyések kunyhói a sövényházi határban. Harminckét holdon termel idén dinnyét az itteni szövetkezet, megkezdték a palánták kirakását. Három család műveli majd, valamennyien Heves megyéből érkeztek. Jó piacra számít a szövetkezet, ezért duplázta meg idén a dinnyeföld tavalyi területét. ván, amit az általános iskolák tartalmi, szemléleti, metodikai stb. fejlődése jelez, amit a tanárképző ifjúság életkori sajátossága megkövetel — mindezekből azt kell integrálni, és beépíteni az oktatási intézmények szellemi életébe, ami az általános iskolai tanárképzést maivá és holnapivá alakítja. A párthatározat világosan fogalmaz, s ez a jelentős dokumentum biztosítéka annak, hogy a pedagóguspálya viszszanyeri erkölcsi súlyát. — Hogyan körvonalazódnak a mai pedagóguspálya, a tanító ember életének különösen jellemző összetevői? — A pedagógusélet egyre gazdagodó élet, ha hivatástudattal és felelősségtől van áthatva. Mindig hódítás, újra ismeretlenségre találás, boldog felfedezés és rácsodálkozás, ha a pedagóguséletet az állandó tanulás és kísérletezés szenvedélye kíséri. A szocialista Magyarországnak művelt és etikus emberfőkre van szüksége, s ennek megvalósításáért legtöbbet az általános iskola tehet. Az utóbbi években a tanárképző főiskolák jelentós lépéseket tettek a tanárképzés tartalmi korszerűsítése érdekében. — Kérem, sorolja fel ezek közül a legfontosabbakat és legsürgetőbbeket, — Szélesíteni, korszerűbben. differenciáltabban kell értelmezni és meghatározni azokat a feladatokat, melyeknek segítségével megvalósíthatjuk célkitűzéseinket. Az ismert és tömören fogalmazott definíció, munkánk végső célja ma is igaz: „marxista—leninista világnézetű, a szocialista hazához hű, művelt, hivatásukat szerető tanárok képzése". Viszont mai, korszerű tartalommal kell megtöltenünk a „művelt", a „marxista—leninista világnézetű", a „szocialista" fogalmakat. Fejlesztenünk kell a pedagógusjelöltek áttekintő, átfogó képességét. Fontos feladatunk; segítsük diákjainkat abban, hogy a műveltségben éppúgy, mint a világ bonyolult, kusza és komplikált jelenségeiben legyen áttekintő képességük, tudjanak rendet teremteni a világban, és önmagukban egyaránt. A mélyebben, igazabban értelmezett aktivitásnak át kell hatni pedagógusképzésünk egész rendszerét. Ha a cselekvés iskoláját akarjuk létrehozni, ha az ismeretszerzésben is számítani akarunk a tanárjelöltek aktivitására, ba alkotó embereket akarunk nevelni, akkor többek között meg kell változtatnunk a főiskolai jegyzetek, tankönyvek jellegét, struktúráját, szemléletét is. — E gondolatok és célok szellemében milyen tanárokat igyekeznek nevelni? — Milyen tanárokká kell válnunk mindannyiunknak? Olyanná, akiben szakismeret, pedagógiai műveltség és világnézeti elkötelezettség harmóniába jut, egységbe rendeződik. Alkotó tanárokká, tudós-tanárokká, tevékeny közösségben, teremtő kollektívában kiteljesedő tanárokká. — Miben látja főigazgató elvtárs a pedagógusjelöltek ma kezdődő H. országos találkozójának legfontosabb célját? — E három nap alatt szeretnénk az ország közvéleményének figyelmét a holnap pedagógusaira, óvónőkre, tanítókra, általános iskolai tanárokra irányítani, erősíteni a pedagógushivatás, a tanításnak szentelt élet társadalmi rangját és értékét, koncentráltan felmutatni a pedagógusjelöltek tudományos, művészeti és sportértékeit. örülünk, hogy a Pedagógusjelöltek II. Országos Találkozójának színhelye Szeged, s hogy a mi intézményünket érte a találkozó szervezésének, lebonyolításának megtisztelő feladata. Tandi Lajos llku Pál Szegeden Tegnap délután Szegedre érkezett llku Pál, művelődésügyi miniszter és dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes, hogy részt vegyen a Pedagógusjelöltek II. Országos Találkozójának megnyitó ünnepségén. A művelődésügyi minisztert Hegedűs András, a Szegedi Tanárképző Főiskola főigazgatója fogadta a főiskolán, majd részletesen tájékoztatta a háromnapos rendezvénysorozat sokoldalú programjáról. A Pedagógusjelöltek II. Országos Találkozóján 19 intézmény mintegy 1700 hallgatója vesz részt: 20 szekcióban folyik majd a tudományos munka. A beérkezett 362 tudományos dolgozat közül választják ki és díjazzák a legjobbakat. A nagyszabású találkozóra tegnap délután folyamatosan érkeztek a tanárképző főiskolák és az óvónőképző intézetek csoportjai és megérkezett a román, a csehszlovák és az NDK delegáció is. Mg reggel fél 9-kor koszorúzási ünnepségek lesznek a városban. A pedagógusjelöltek csoportjai előbb a Széchenyi téren megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet, majd Juhász Gyula szobrát >a Roosevelt téren, ezt köve- . tőén pedig Apáczai Csere János emlékművét a panteonban. Az országos találkozó ünnepélyes megnyitására az Aradi vértanúk terén kerül sor, majd a Széchenyi térre vonulnak a fiatal pedagógusjelöltek, ahol ifjúsági nagygyűlés lesz. A délután folyamán a pedagógusképző intézmények művészeti együttesei mutatják be műsorukat az Űjszegedi Szabadtéri Színpadon. Kötelesség és követelés U

tazó munkásokkal beszélgettünk a vasútállomáson, mellőzve minden formaságot, bemutatkozást — a megbecsülést feszegettük, közben szinte észrevétlenül a közgondolkodás vizeire eveztünk. Hogy mi benne a fonák, hol, milyen helyzetekben nevezhetjük egészségtelennek, a közre nézve éppenséggel károsnak. Gyakran felteszszük egymásnak például a kérdést: megbecsülnek, elismernek? Az újságok, a rádió, a tévé sarkkérdése is ez, megközelítő, felfedező igénnyel. A munkáshatalom lényegére utalva hozzátartozik ez a napi politizáláshoz. A közgondolkodás általában jogosnak tartja a kérdés napirenden tartását, holott olykor bizony sokkal helyénvalóbb lenne arról érdeklődni: ki miben, mennyiben szolgál rá az elismerésre, egyáltalán, rászolgál-e arra, amit kap, élvez és elfogad. Kérdéseinkről szólva általában elmondhatjuk, hogy azok nem mindig nevezhetők végiggondolt — fogalmazzuk így —, politikus kérdéseknek. Túl gyakran kerül első helyre „kötelesség" helyett a „követelés", az „adok" helyett, az „adjatok" igénye. Hol burkoltan, hol nyíltan. Nem csoda tehát, hogy vannak emberek, akiknek a fejében hovatovább már meg se fordul, hogy mivel tartozik a társadalomnak, szűkebb értelemben a munkahelyének. Egyedül azzal foglalkozik, mi jár nekik forintban, juttatásban, erkölcsi, anyagi elismerésben. S nincs annál rosszabb, ha az ilyen felfogás eluralkodik. Ismerünk örökké elégedetlen, állandóan panaszkodó embereket, akik éppen a közmorál hibás érteimezesétói megzavarva, a markukat mindig tartják, de ahol pluszt kellene nyújtani, onnét rendszerint elódalognak. A munkások többségétől ez a tartás idegen, ez a viselkedes számukra ellenszenves. Erről győződhettünk meg törzsgárda-, szocialista brigádtagokkal beszélgetve. S éppen értük, miattuk látszik helyenvalónak a közgondolkodás torzulásaira irányítani a figyelmet, hiszen érdemekhez jutni, érdemek nélkül, előnyöket élvezni hangerő árán, nem más, mint a csendben dolgozó többség megrövidítése, megkárosítása. Nyugtalanító lehet egy-egy munkahelyen az olyan elképzelés, hogy a nagyobb nyereség reményében növelik az árakat. A nyereség talán valóban több, de egy dologról mégis megfeledkeznek. Arról, hogy az ember nemcsak kereső, hanem egyúttal fogyasztó is. Ilyenformán éppen a hibás közgondolkodás következtében: amit megszereznek a réven, elvesztik a vámon. Naponta találkozunk panaszkodókkal, társaságban, mtm. kahelyeken, a hivatalok, az érdekvédelmi szervek folyosóin, olyanokkal, akik sérelmezik, hogy a főnök goromba, részrehajló, „a dolgozónak nincs becsülete". Ilyenkor rendszerint nyomban hajlamosak vagyunk a panaszkodóval együttérezni. Arra ritkán gondolunk: talán azért nincs becsülete, mert nem szolgált rá, hogy legyen, s a gorombaság talán annyi csupán, hogy nem nézik el kötelességmulasztásait. Szeretünk jól, akarunk jobban élni. Természetes emberi törekvés. Nagyon sokan tudják, megtanulták, hogy az óhaj kevés. Sült galamb nincs. Ahhoz, hogy több jusson, többet kell termelni, s ez nem szólam: jobban kell dolgozni. Első tehát a munka. Mégis sokan még mindig fordítva gondolják, valahogy úgy, hogy először jól élni. De miből, ha nincs hozzá bőség, bőséget produkáló termelékenység, tehát: murrka. Ez a közgondolkodás egyik fonákja, s eredete talán oda vezethető vissza, hogy azt már megkérdezzük egymástól a gondoskodás jogán és jegyében, „hogyan becsülnek?" De azt még ritkán: „rászolgálsz a megbecsülésre?" N

em árt ezúttal is idézni a X. kongressziis határozatából: „A munka szerinti elosztás szocialista elvét következetesen kell érvényesíteni. Elkerülhetetlen, hogy az egyes ágazatok, munkaterületek dolgozóinak átlagos keresete között eltérések legyenek. Minden ágazaton belül is szükségszerű a különbség az egyes dolgozó kategóriák kereseti szintje között a szakképzettségük színvonalától, fizikai igénybevételüktől és más tényezőktől is függően. A szakmákon belül pedig jelentős kereseti szintkülönbségnek kell lennie az egyes dolgozók jövedelmében, begyakorlottságuk, tehetségük, szorgalmuk, munkafegyelmük, teljesítményük szerint. Ennek az eddigieknél következetesebben kell megvalósulnia." Sz. P. Iskolai felszerelések Perunak A hazánkban tartózkodó perui oktatasi küldöttség vezetője, Bermundez Morales közoktatásügyi miniszterhelyettes szombaton sajtótájékoztatót tartott Budapesten, amelyen beszámolt magyarországi látogatásának eredményéről. A perui küldöttség a magyar oktatási rendszert tanulmányozta. A tapasztalatokat az iskolai felszerelések vásárlásánál kívánják kamatoztatni. Eddig már 13 millió dollár értékben vásárolt Peru magyar gyártmányú fizikai, kémiai és biológiai oktatáshoz szükséges laboratóriumi felszerelést. Mint a miniszterhelyettes elmondotta, a magyar felszerelések náluk is jól büvaltak. Alba Regianopok Tizedik alkalommal kezdődött meg szombaton, Székesfehérvár hagyományos tavaszi ünnepségsorozata, az Alba Regia-napok. Az ősi belvárosban, a Szabadság téren felharsant az Alba Regiaszignái, magasba szökkent a város címeres, kék-piros lobogója, jelezve, hogy június 3-ig ismét nívós rendezvények színhelye lesz Székesfe„hérvaa. I <