Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

CSÜTÖRTÖK, 1913. MÁJUS 31. 3 Próbaüzem Megkezdődött a próbaüzem az indiai Korbában épített magyar tervezésű új timföldgyáriján. India legkorszerűbb alumíniumipari létesítménye évente 200 ezer tonnányi timföldet ad majd. Az új gyárakat tervező Aluterv több külföldi megrendelője között nagyságrendben India vezet. Az első gyár építésével párhuzamosan elkészült már az a korszerű drótkötélpálya is. amely a szomszédos bányákból szállítja a bauxitot. (MTI) Felújított Aida A színházban és a szabadtérin már többször nagy sikerrel bemutatott Aidát, Verdi e monumentális zenedrámáját újította fel a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata. A mostani felújítás — az idei sikeres bemutatók után — az évad záróakkordja, amely felhasználta az eddigi Aida-előadások tapasztalatait, az együttes produkciója érettebb, kiegyensúlyozottabb volt Az érdem elsősorban V«szy Viktor gondos előkészítő munkájáé, aki most is imponáló biztonsággal vezette az előadást. A felújítás sikerében nagy része volt az immár megszokottan magas színvonalon játszó Szegedi Szimfonikus Zenekarnak, de a Radames szerepkörében bemutatkozó Juhász Józsefnek is. Nem lehet panasz a többiekre, Harmath Évára (Aida), Lengyel Ildikóra (Amneris), Littay Gyulára (Amonasro), Gregor Józsefre (Ramfis), Sinkó Györgyre (király) sem. legfeljebb a kórus pontatlanságai hatottak zavaróan. Tervező munka Az általános iskolákban 131 ezer tanuló vé Befejezéshez közeledik az Idei nyolcadik osztályosok iskoláztatása, pályaválasztása. Az első összegezések szerint a következő napokban az ország 3480 általános iskolájában 131069 tanuló végez. Számuk 6 843mal kevesebb az előző évben végzetteknél, ami újabb ötszázalékos csökkenést jelent Közülük 120 ezren —a nyolcadikosok 91,7 százaléka — kívánnak tovább tanulni a következő tanévben. A továbbtanulásra jelentkezés aránya 2,6 százalékkal magasabb az előző évinél. Legtöbben — szám szerint csaknem 60 ezren — szakmunkástanulónak jelentkeztek. Az előző években viszonylag nagyarányú volt az eltérés a felvételi keretszám és a továbbtanulásra jelentkezettek között az egyes iskolatípusokban. Ebben az évben a gimnáziumi és a szakközépiskolai jelentkezési számok már inkább igazodnak a felvételi kerethez. A 26 100 gimnáziumi helyre 24 589-en jelentkeztek, vagyis a gimnáziumi helyeknek már csupán 5,8 Vizsgálatok a szívinfarktus megelőzésétől A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete (MÁOTE) kiemelkedő tudományos tevékenységének elismeréseként az általános (körzeti) orvosok nemzetközi egyesülete június X. és 3. között Budapesten rendezi nemzetközi kongresszusát. Hazánkban csaknem 4000 körzeti orvos működik, és közülük 2600-at tömörít soraiban az egyesület. A tagság háromnegyed része igen aktivan dolgozik tudományos területen is. Ilyen célból eddig kilenc munkacsoport alakult. Ezek egyike a szívinfarktus megelőzésével, illetve az ilyen betegségen átesettek gondozásával kapcsolatos tudományos kérdésekkel foglalkozik. 1968-ban I«9 körzeti orvos önként vállalkozott arra, hogy korunk egyik legjellemzőbb és egyre nagyobb számban előforduló betegsége, a szívinfarktus okainak kutatása területén tevékenykedjék, öt esztendővel ezelőtt 1068, Infarktuson átesett körzeti betegük állapotának feldolgozásával megteremtették a vizsgálódások alapjait. Megállapították: az általános orvos egyik nagyfontosságú feladata, hogy idejében felismerje a szívinfarktus kialakulását elősegítő veszélyeztető tényezőket, s a lehetőség szerint megkísérelje azok kiküszöbölését. A tapasztalatok szerint azonban — kivéve a törvényesen elrendelt tüdőszűrést —, a magas vérnyomás és cukorbetegséget felderítő szűrővizsgálatokon a lakosságnak csak mintegy 50 százaléka jelenik meg. A tudományos kutatómunka újabb jelentős állomása lesz 70 budapesti körzeti orvos vállalkozása, akik júniusban kezdik meg és még az idén elvégzik a 40 év feletti fővárosi lakosok egészségi állapotának felmérését. A 70 orvos és több mint 900 más egészségügyi dolgozó munkája lehetővé teszi, hogy hazánk is csatlakozzon ahhoz a nemzetközi akcióhoz, amelyet az általános (körzeti) orvosok nemzetközi egyesülete szervez. Figyelembe véve, hogy a szívbetegségek szaporodása világ-, jelenség, a nemzetközi egyesület három éven át tartó megfigyelést végez magyar orvosok vezetésével — a tervek szerint 1974-től kezdődően—az infarktust szenvedett betegek körében, több mint tíz országban. MfaaMtoa betöltetlen. A 28 990 szakközépiskolai helyet 33 849 tanuló pályázta meg első helyen, a túljelentkezés itt tehát több mint t7 százalékos. A szakközépiskolákból tehát mintegy' ötezer fiatalt kellett visszautasítani helyhiány miatt, őket gimnáziumokba és szakmunkásképzőkbe irányították. A fővárosban a legjobbak a lehetőségek: a 17 ezer nyolcadikost — különféle iskolatípusokban — összesen 21 ezer hely várja. Ehhez. azonban hozzá kelt tenni, hogy a fővárosi középfokú intézményekben vidéki — bejáró és bentlakó — diákok : is helyet kapnak. Az iskoláztatási feladatok jó részét már országszerte befejezték, április közepéig mindenütt lebonyolították a felvételi beszélgetéseket. Ha a tanulót az el6Ő helyen megjelölt iskolában nem vették fel, a Jelentkezési lapot az adott iskola vezetői átküldték a másodikként megjelölt iskolába. Ha pedig valakit a második helyen megjelölt középiskolába sem vettek fel, május 15-ig az elutasító iskola vezetői átküldték a lapját az illetékes megyei, illetve megyei városi tanács művelődésügyi osztályához. A szülő (gondviselő) a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a kézhezvételt követő nyolc napon belül fellebbezhet a döntést hozó iskolánál, vagy iskolák egyikénél. E

z év eleje óta az Országos Tervhivatal közgazdászai az 1976—80. éveket felölelő időszak vérható fóbb gazdasági folyamatait, a fejlődés várható irányait kutatják, térképezik fel. Az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozására három esztendő éli a tervezők rendelkezésére. 1973-ban — 1976, sőt, 1980 gazdasági eredményeit felbecsülni — bonyolult számításokat igénylő, komplex feladat. A jövő nem a jelen fejlődési irányzatainak egyszerű folytatódását, időbeni meghoszszabbítását jelenti: míg egyes gazdasági folyamatok megszűnnek, vagy háttérbe szorulnak, eközben újabbak keletkezhetnek, s hatásuk nyomán változhat egész gazdasági struktúránk, lényegesen megváltozhat a különböző ágazatok súlya, szerepe a népgazdaságban. A gazdasági fejlődés várható jellegzetességeit idejekorán felismerni — ez a jó tervező-közgazda munkájának a kulcskérdése. Sokan vallják: ez a tervező munkájának legszebb, legfontosabb szakasza. A népgazdasági terv fő koncepcióinak, legfontosabb gazdaságpolitikai elgondolásainak a felvázolása: ehhez nélkülözhetetlen a valóban alitotó közgazdasági munka. A terv kidolgozásánál természetesen mindvégig támaszkodnak a hosszú távú tervből levonható következtetésekre, hiszen a tizenöt évet átfogó hosszú távú terv egészen 1985-ig feltárja a fejlődést befolyásoló belső és nemzetközi körülmények alakulását, körvonalazza a gazdasági fejlődés várható ütemét, és fő arányait. valamint a legfontosabb szerkezeti változásokat. Az általános, népgazdasági szintű koncepció kidolgozása mellett részkoncepciók is készütnek: ezek a különböző ágazatok fejlődését vázolják fel. szakértői tanulmányok alapján. A többféle — esetleg eltérő fejlődést ajánló tanulmány eredményeire támaszkodva a tervhivatal összesíti a sokirányú tervező munka tapasztalatait, és ezek alapján feltárja a fejlődésünk legkedvezőbb változatait, végül pedig összefoglaló javaslatot dolgoz ki az ötéves terv koncepciójáról. Ezt követően kerül sor 1974. második felében a tervező munka második szakaszára, amikor a központi fejlesztési koncepció ismeretében kidolgozzák a megvalósításhoz szükséges intézkedéseket, meghatározzák, milyen döntések és szabályzómódosftások szükségesek ahhoz, hogy a terv végül is valóra váljon. Az V. ötéves terv megalapozottabb, egységesebb metodikával készül, mint az eddigi tervek. Az Országos Tervhivatal mellett komoly szerep hárul az ágazati minisztériumokra, amelyek átfogó elemzéseket készítenek ágazatuk fejlődéséről és helyzetéről. Mindenekelőtt azonban fontos feladat vér a gazdálkodó szervezetekre: trösztökre, vállalatokra, szövetkezetekre, amelyek most másodízben készítik el saját középtávú terveiket. A

legutóbbi (tehát a most éi-vényben levő) középtávú vállalati terveknek közös hibája, hogy gépiesen a népgazdasági terv üteméhez és arányaihoz alkalmazkodnak. Nem egy vállalat mérlegelés nélkül átmásolta a népgazdasági tervben előre jelzett fejlődési ütemet, holott előfordulhat, hogy saját lehetősége annál kisebb, vagy erőteljesebb dinamikát követelne. Hasonlóan hibás szemlélet szülte azt a gyakorlatot is, hogy a jelenlegi vállalati tervek kezdő és utolsó éve szinte minden esetben megegyezik a népgazdasági terv két határévével, pedig közgazdasági tény, hogy a vállalatok termelési ciklusa csak a legritkább esetben felel meg pontosan öt esztendőnek. Lehetnek vállalatok, amelyeknél a tervperiódus három évet tesz ki, s vannak olyanok is, amelyeknél — a megelőző időszak beruházási tevékenysége következtében — a középtávú terv hét évet kellene hogy felöleljen. F. K. ( UJ FILMEK Magyar film. Irta és rendezte Mészáros Márta. Operatőr Koltai Lajos. Zene Szörényi Levente. Főszereplők: Kútvölgyi Erzsébet. Nagy Gábor. .Moór Mariann. Máriássi Melinda, Kállai Ferenc, Szemes Mari, Földi Teri. Milyen furcsa paradoxon: amíg egy valóságos esemény, történet önmagában igaz, figyelemre méltó és elgondolkoztató. addig ugyanez filmen, művészi közegben hamisnak hat, csinéltnak, konstruáltnak, lombikban előállítottnak tetszik. így van ez Mészáros Márta új filmjével, a Szabad lélegzetLevéltári iratok a tudományos intézetekben Közel öt éve jelent meg a hazai levéltárügyet, elsősorban az iratvédelmet szabályozó 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelet Azóta számos, a törvény végrehajtását szabályozó utasítás látott napvilágot. A legutóbbit a művelődésügyi miniszter a napokban tette közzé, és ebben a könyvtárakban, a múzeumokban, a kutatóintézetekben, a felsőoktatási intézményekben és a tudományos célt szolgáló egyéb intézetekben levő levéltári anyag sorsáról intézkedik. Kimondja az utasítás, hogy ezek az intézmények is őrizhetnek levéltéri anyagot, de úgy kell kezelni és nyilvántartani és a kutatók rendelkezésére bocsátani, miként azt a levéltárakban teszik. Vannak azonban olyan iratok, amelyek a hivatalok és az intézmények rendszeres működése sorén jöttek létre, amelyeknek a helye kizárólag a levéltár. Az Ilyen, úgynevezett irattéri jellegű iratokat át kell adni a levéltáraknak. Ezután tehát félre nem érthető, mi tartozik a levéltárba. Kimondja az utasítás, hogy ilyen irattári jellegű iratokat az intézmények nem is vásárolhatnak. Tudjuk, hogy a múzeumok többek között összegyűjtötték a céhek iratait a céhládákkal és az egyéb, céhes tárgyi emlékekkel együtt. Az ilyen jellegű iratok sorsa mindig vitatott volt Ki őrizze? Az utasítás azonban meghatározza: őrizheti a múzeum, mert az ilyen iratok kiállítási tárgyak tartozékai. Fennáll azonban a levéltári jellegű nyilvántartási kötelezettség. Előfordulhat ezután is, hogy valamilyen irattári eredetű irat szorosan kapcsolódik a múzeumban vagy a könyvtárban őraött tárgyi emlékhez. Az ilyen iratot is őrizhetik a könyvtárak vagy a múzeumok és a tudományos intézmények, de csak a művelődésügyi miniszter engedélyével. Ebben az esetben az iratokat mikrofilmezni kell és a filmkockákat át kell adni az illetékes levéltárnak. Az utasításban szabályzatot ' is tesz közzé a miniszter, miként kell őrizni, kezelni, feldolgozni és a kutatás számára hozzáférhetővé tenni a tudományos intézményekben levő levéltári iratokat. A rendelet az írásos történeti bázisunk gyarapodása szempontjából jelentős előrelépést jelent. Bizonyos, hogy az intézmények anyaguk átvizsgálása alkalmával számos, addig előttük is alig ismert írásos anyagba bukkannak. Ezeket megvizsgálják. leltárba veszik és közreadják. Az utasítás megjelenését éppen ezért örömmel üdvözöljük. .... Q.E. tel is. Egy szövőlány vallomásából kerekített filmtörténetet az író-rendező, Mészáros Márta. Mi is ez a melegházi sátori? Jutka húszéves szövőlány. Szülei elváltak, régóta önálló életet élt. Egyetemi klubesten ismerkedik meg Andrással, a bölcsészhallgatóval. Mivel az a tapasztalata, hogy az egyetemista fiúk nem szívesen kötnek ismeretséget munkáslánnyal, azt hazudja, hogy ő is bölcsészhallgató. S itt kezdődik a konfliktusok sorozata. Nagynehezen szakit eddigi udvariójával, miután kapcsolata Andrással komollyá válik. Megismerkedik András barátaival, akik valamennyien egyetemisták. Nehezen oldódik fel közöttük, nem találja a helyét. Bevallja Andrásnak, hogy hazudott. A fiü ezt megérti, de véleménye szerint nem kell az igazat mindenkinek elmondani. Ezért hazudnak a fiú szülei előtt, akik egész más életformát alakítottak ki maguknak, mint amilyenbe Jutka képes lenne beilleszkedni. A lánynak minden porcikája berzenkedik a hazugság, a képmutatás és az Andrásék házában rá váró „cselédsors" ellen. De szereti a fiút, ezért még arra is hajlandó, hogy régen elhagyott szüleit rávegye arra, hogy András szülei előtt úgy hazudjanak, mintha olvasnék. Jutka ekkor döbben rá, hogy ezt így nem csinálhatja tovább. Felfedik az igazságot András szülei előtt, majd Jutka elrohan. Nem akarja többé látni a fiút, nem akar többé ilyen emberekkel élni. Vajon mikor fogja megváltoztatni gyors elhatározását?! Hogy mi ebben a filmben a hamis? Ügy gondolom, és nemcsak az én tapasztalatom igazolja ezt, hogy a fiatalok döntő többsége nem csinál ilyen problémát a szerelemben. A másik, éppen a szerelem kérdése. A két fiatel szerelmes lesz anélkül, hogy valamit is tudnának egymásról. Hiányzik egymás megismerésének a szándéka is. Mészáros Márta fölvet egy csomó kérdést — kialakulhat-e tartós kapcsolat munkásfiatalok és egyetemisták között?, meddig lehet hazugságban élni?, mennyire meghatározó az életforma szerepe?, milyen erős tud lenni a szerelem köteléke?, milyen erős a kapcsolat szülök és gyermekek között? —, de ezekre a kérdésekre a válaszok rendre elmaradnak, ködbe vesznek, vagy pedig nem filmes módon ad rájuk választ a rendező. Mészáros Márta eddtgi filmjeível azt bizonyította, hogy érzékenyen tud közeledni a ma fiatalságának problémáihoz, lényegre mutalóan tud kérdezni, s a válaszadásra is vállalkozik. Ez a filmje erőtlenre sikerült. A felvetett problémákat nem tudta végigvinni, s nemhogy válaszokat, de még a válaszokhoz vezető utat sem tudja kijelölni a nézők számára. Vagy mindez abból következik, hogy maga a kérdésfelvetés álproblémákból indul ki?! Elismerően kell szólnunk Koltai Lajos operatőri munkájáról. Különösen sikerültek a szövőgyári felvételek, amelyeken az üzemcsarnok csőrendszere, mintegy áthatolhatatlan pókháló tartja fogságában a szövőlányokat és álmaikat. A vízparti felvételek is sok szép pillanattal örvendeztetnek meg. Kútvölgyi Erzsébet, Jutka alakítója bizonyította, hogy nagyszerű filmszínészünk is. Bár sokszor fotógrafálták előnytelenül, életet tudott vinni a szövőlány alakjába. Partnerének, az Andrást alakító Nagy Gábornak lényegesen kevesebb lehetőség adódott. Nagyszerű pillanatokat szerzett a nézőknek Kállai Ferenc játéka. Sajnos, ez a fajta színészi alakítás mégsem illett bele a film egészébe. A szegedi Egyetemi Színpad tagjainak arcát is örömmel üdvözöltük a filmkockákon. T. U