Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

SZOMBAT, 1973. MÁJUS 29. Szolnok jubileuma Kilencszáz eves jubaletvrrtKra készül az Alföld patinás városa. Szolnok. Az év-forduíó előkészítéseként a múlt ev.Ócn nagyarányú társadalmi njunkaakció indult: üzemek, vállalatok, iskolák, szocialista bm^ádok kapcsolódtak be a váKpsepiíő mozgalomba. Kizárólag társadalmi erőből egy év alatt negyvenhét kiemelt feladatot oldottak meg, kis bvjarv húszmillió torint értékű voit ta társadalmi munka erteke (MTI) Vezet a matematika és a csillagászat TiT-statirsztika Tavaly 39,5 milliót köMöt- 140 helyen kerül sor a TIT tünk a Tudományos Ismeret- kende/vényeire, s az évente terjesztő Társulat keretein ?lha"gZÓ t7f'[ előadásnak 3 millió hallgatója van. Egyre többen érzik, a nagyobb tudásra szükségük belül művelődésre: ezen be tanfolyamokra 2 val többet fizettünk be. mimt VáJlkA?x"f, az előző tvbert, nyelvtanulásra pedig 1,8 milliót fordítottunk. Az önművelés olyannyira kedvelt szabad idős tevékenységünkké vált, hogy IVia az országban naponta Könyvekről sorokban István: Bartóktót Rad- tesebb forrásokat és kutakat nőtiig. A kötetbe gyújtott rajzok es metszetek mutatirások pár kivéteti*! már iák be. A nívós illusztrációk megjelentek különböző fotyóu emelik a sajnos igen drága iratokban. Hősei a .7»—4tLes kötet értékét, évek magyai- irodalmi — és Fekete Istvánt Tarka rét tágabban szellemi — v»lá- A posztumusz el!)eszéléskötet ííáfiJik klasszikussá emelke- folyóiratokból és Fekete Istdétt, netán félreismert eset- .vón hagyatékából készült váleg lassacskan elfelejteti [<)gatas Alaptémája a terméalakjai: életközeibői. Oaí s/>el A közel szóz elbeszélés István kiterjedt kozejö-euró- ^ évszakok rendjében sorapai kapcsolatai révén szive- koalk A/ iráso»: nagy részesen látott vendége, ösztönző- ten> „ fÜVek a fák. a cserjék je és munkatársa lehetett számos kortársának. Könyvében néha apró mozzanatokat. máskor a nagv szellem gondolatvilágának fő vonulatát. de mindig élő eroberees a virágok megszólalnak, az évszakok megelevenednek. AraiáVBÖrénylü fellegek Az olvasóközönség: és az irodal• -i „ .. , rw» kötrróletnény nagy érdekkel jelenít meg. Eg^mf ^^^ szeretett* fogadrajongással szól Bartókról, Kodályról, Fülep Lajosról és Babitsról. Fontos apróságokat tud Szabó Ervinről. Buday Dezsőről, Lajtha Lászta a V»H«*na.<, a katonáról és a Sátrak me lege cimű antológiákat am«;lyek a katonaélet sajátos világát: mutatDér Endre: Ifjú építők (Portrék) lóról és az amerikás Remé- ják be versben és prózában, nyi Józsefről. Szabó Dezső A soro/Jit újaJbb — immár súlyos onentmonílá^iit nern difc kbtetr - az eddihalleatiu el. de főleg értékéit .. , hangsúlyozza. A József Atti- féknél sokszínűbb, árnyaiIáról Tamásiról, SárkÖziróI. tabb képet fest népihadseieVeres Péterről és Erdeiről g0nk múltjáról. jelenéről, körzőitek is érriekesrdc különösen az ifjúsátR életéM. V. Zaharov: Délkelet- " és Közép-Európa leiszabadben betoltot szerepe, ől. Netása 1944—1945 A második ves íróink és költőink — világháború történetét s a építve sokéves aítkotói taközép-európ®. harcok histó- paszU,!a(aikra _ mind mériáját mar tobb alkalommal honvédő feldolgozták, ez a munka lyeuben larjaK te. u nonveao mégis új ismereteket közöl: ember érzelem- és gondolatsajátos megvilágításban mu- világát, a maga bonyolult, tatja be a háború eseménye- ellentrn0ndásokkal teljes vatt. A könyv 1944. március ..... 26-aval kezdődik, amikor a -,. • 2. Ukrán Front katonái Belei város körzetében elérték a Prut folyónál a szovjet—román határt és megkezdték hatalmas offenzívájukat. A következő fejezetek a hadműveleti elgondolásokba avatják be az olvasót, majd végigvezetik Románia. Bulgária. Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia hadszinterein, s végül a kötet Csehszlovákia és Jugoszlávia felszabadításának felidézésével zárul. A hazai olvasóközönség számára különösen érdekes a Magyarország felszabadítását tárgyaló „Előre, Magyarországra!" ,,Az Erdélyi-Kárpátokon át", „A budapesti hadmüvelet" és a .,A Balatonnál" című több mint 130 oldalnyi négy fejezet. E harcok drámai leírását hadműveleti térképek szemléltetik és gazdag, nálunk eddig nem publikált fotóösszeállítás teszi teljessé. Budapest fürdői. A reprezentatív kiállítású kölet Budapest harminc fürdőjének leírását adja. A történelem során fővárosunk életében mindig kiemelkedő és meghatározó szerepű források és fürdők három nagy csoportba rendezett, anyagából az első fejezetben a Gyógyfürdők kaptak helyet. A földrajzi fekvés, történet, vízellátás, valamint a gyóg.vhatás leírásait külső és belső, színes és fekete-fehér felvételek, alaprajzok egészítik ki. A következő fejezetben a Strandfürdők szerepelnek, s végül a kifejezetten uszoda jellegű létesítmények, a S(x>rtés egyéb fürdők. A nevezegyobb van. A régi, hagyományos értelemben vett ismeretterjesztés megújulóban van, az egyedi előadások ma mindössze 30 —40 százalékát teszik ki a TIT tevékenységének. E helyett előtérbe kerültek a munkás és ifjúsági akadémiák, a sorozatok, a szabadegyetemek, ameiyeken egyegy témakör sokoldalú megismerésére kerül sor. Az előadássorozatoknál is népszerűbbek a zárt rendszerű tanfolyamok : a titkárnőképző, a műszaki rajz, a gyorsolvasási. az idegenvezetői és a különböző nyelvtanfolyamok. A TIT akadémiák, szabadegyetemek és tanfolyamok leglelkesebb látogatói a statisztikák szerint a fiatalok. A tizen- és huszonéveseket leginkább a matematika, a fizika, kémia és a csillagászat érdekli. A .,kis matematikusok baráti köré"-nek tízezer látogatója van, s a TIT a tanulóifjúság érdeklődése alapján tervezi a „kis kémikusok baráti köré' -nek szervezését is. Az üzemek kulturális alapjukból 1972-ben 800 ezer forinttal többet költöttek ismeretterjesztésre. mint a megelőző években._A munkások a közgazdaságtant a nemzetközi politikát és a jogot tüntetik kl érdeklődésükkel. Ez egyben a növekvő közéleti érdeklődést ls jelzi, valamint azt, hogy az üzemi demokráciára és a társadalmi jogok szélesebb körű gyakorlására nagyobb az igény. Népszerűek a nevelési, pedagógiai sorozatok, amelyeket elég meghirdetni, s máris biztos a siker. E sorozatokat főleg munkásnők hallgat ják szívesen, mert a gyermekneveléshez kapnak általa segítséget. A mezőgazdasági üzemekben, a termelőszövetkezetekben, s a falusi művelődési otthonokban a történettudományok, a közelmúlt történelme, s a hadtudomány iránt érdeklődnek tók. Dr. Gaál Endre: a hallgaK. e. Mozaik a nyomdai munkások mozgalmáról Ötszáz évvel ezelőtt, pásnak számított; éppen folyás érvényesült benn*; 1473 tavaszán jelent meg ezért a segélyezés megvalósí- Éppien ezért nem íoglalkoaz első magyar nyomta- tása volt az a tényező, zott a munkások gazdasági tott könyv Hess András amellyel a legkönnyebben be helyzetének javításával, nem budai könyvnyomdája- lehetett vonni őket a szer- terjesztette a szocialista taníban. A magyar könyv- vezkedésbe A fővárosi szer- tásokat. s így nem tekinhető nyomtatás fél évezredes vezet buzdítására az 1870-es szocialista szakegyletnek, évfordnlója alkalmából évek első felében számos vl- 1875-ben a Szegeden levő háközreadjuk a szegcdi dékl nyomdavárosban se- rom nyomdában (özv. Burger nyomdász dolgozók moz- gélyzőegylet jött létre, köz- Zslgmondné, Bába-testvérek, galma egy fejezetének tük 1873-ban Szegeden is. A Traub és Sártory) 49 férfitörténetét. szegedi egylet alapszabályé- és 6 nőmunkást alkalmaztak. 1

. . nak első változatát a kor- Közülük lfl-an voltak tagjai A/, ipari munkások má nem hagyt jóvó át segélyzőegyesületnek (29 . V szakmal ^[vezkedé- ke|, dolgozni. A Sze- százalék). több országban ott tolóitok pedt Könvv' és Kőnyom- Az 1878. évi első magyar a?Í£Sgg munkásokat ^uT ^ÍKSa ^T^T^ Európa vezető nyugati orszá- a ^ft™ Iendü'.etet adott a ^gelyzogaiban. elsősorban Angliában S*1*?, iuít' 2Z!-0, orwágo. nyomdaszmár a XVTII század véeén ruár 8"' kozKyűlése elfoga" mozgalomnak. A helyi se^ívan nvomdászszervezjdek dott és 8 belügyminisztérium gélyzőegyleteket kerületekbe 2 keletkezek .r^toka 1874 szeptemher tolták. Szeged i8 kerületi is keletkeztek, amelyek a rlékolt, a fővárosi segélyző- székhellyé vált A szerveHtoraaS°^rem^ mun" alapszabályának fl- zXg WtaSSdése leh^Své kafdő s^bXoSa me'- Kvelembevételével készült. A tette 1884-ben az orSzó9o, szegedi egylet megbetegedett nyomdászszakszervezet létre^íwjác ^itLVÁá^M ^ tagjainak orvosi kezelést és hozását, amely széleskörű selvezték taBia fkat A tókés beU'gs('«(Myt ad <a be,egse" gélyezés mellett önképző és, fSésben ló^f elmarSoU ** "8p1 70 kra,Cár" a™,yet tabb német, osztrák és magyar területeken az 1848-as latokat épített kl, és eredményesen fokozta a nyomdaipari munkások szervezettségi szintjét, előmozdította azok szociáldemokratává nea tagok anyagi érdekelt véfél évig fizetnek, fél évnél dő tevékenységet folytatott, hosszabb betegség esetén, a Ez volt az első országos "tviükétí 11 • hétt61 kezdve a fmXi ösz- szakszervezet hazánkban; forradalom adott nagy lökést s2eg feiit); az atutazó szak- alapszabályát 1887-ben hagy! tarsaknak 1 Ft viatikumot to jóvá a kormány, (útisegélyt) fizet: az elhalt A szervezet fővárosi k»ztagokat tisztessegesen elte- tJ szi,árd vidékj ka o_ metteti es özvegyeiknek a közgyűlés esetenként bizonyos segélyt szavaz meg. A segélyezéshez szükséges pénz a tagok heti 20 krajcáros befizetéseiből és a 2 Ft-os be- ^éíét. iratas. d.jakbol a nyomda- gének eredménye> hogy a tulajdonosok bef.zetéseibo századfordulóra az ország es ... "n*tam Aajá,?dék0kbtíl nyomdászsegédeinek 82 szágyulik össze. Az 1874. szép- Wlléka szakszerVezeti taggá tember b-i egyleti közgyűlés vá)t (A haza, éí,ftöipari írásban is fölkérte a szegedi munkásságnak ekkor még ny^to "ionosokat, hogy csak kb 9 százaléka vo,t (egyelői-e "ssSgeí se^yezzéT Az ,9ü°-ban 7 • g f , 2 «ec" nyomdában 196 mun1877. majus l-l közgyűlésén M (köztük 80 tanoncot) alelhangzott elnöki jelentés , , , ... szerint özv. Burger Zslg- ka,maztak, a felnőtt munkámondné heti 1 Ft-tal, a Tra- sok közül 105 volt szervezett ub-, valamint az Endrényi (»o százalék.) Ezek az adaL. és társa cég pedig-— 1878. tok ig róvilágitanak ar júniusa óta — heti 50 kr-ral . . " ' segítik a pénztárt. E szerve- h°8y 8 munkások szakmanországi szaklapot, a Typop- zet tehát a nyomdatuiajdo- kéntl szervezettségének száva^ napüTnden tortMta á kizáS ^ etében a nyomdai munkások országos Sé^^Xn^ége^foly8 ^" 'TmlSk^elében -,k- fatott M«nkások hozták lét- országos, mind helyi szinten kor a"betegség, a munkaképi rp ortzágos mozgalom kere- ~ első helyen állottak. telenség, a legnagyobb csa- tében alakult, de polgári be- Folytatjuk.) a nyomdai munkások mozgalmának. A fővárosi nyomdai munkások 1863-ban hozták létre — a főnökök vezetésével és anyagi támogatásával — tarlós. hosszú életűnek bizonyult segélyezöegyletüket. 1865-ben pedig önktpzöegyletet alakítottak. Utóbbi azonban független volt a nyomdatulajdonosoktól. Célja a nyomdai munkások szakképzettségének, műveltségének fokozása, anyagi érdekeinek védelme. Ez az egylet kezdettől fogva a szo ciallsta nézetek csak lassallei nézetek sajátos ausztrla—magyarországi változata, később a marxizmus) terjesztésének, a gazdasági harc vezetésének szerve volt. Az önképzőegylet indította meg 1869. május 1-én az első és ma is élő magyar. kozik, ék nagyobb akar lenni az apjánál... Sok- és mégis? Csalódnia kellett. Napokig égetett ez a szor gondoltam, „társadalmi munkát" is kellene félreértés. Magyarázkodjak? Ismerem magam, ha végeznem. De eddig nem hívtak sehová. De magyarázkodásba kezdek, még jobban megbántazon már sokat gondolkoztam, milyen komoly hatom. így aztán rábíztam az időre az én lelki munkát lehetne végezni a társadalom javára, sebemet. Mert seb volt az bennem, kitorülheAmivel az ember folyton alakíthatja magát és tetlen seb. Egy embert taszítottam el magamtól, egymást egyaránt. Gyerekem nincs. Ráérnék, akitől mindig csak kaptam, ő tőlem soha, semVárom, hogy hívjanak. mit sem kapott... Sok embernek feltűnik a fiatalság Igénvte- Végül is megoldódott. Nem magyarázkodtunk, lensége a szakmával szemben, saját magukkal Hosszú hónapokba telt, míg megértettek egyszemben. Amint mondtam, én oktató is vagyok, mást szavak nélkül is. De csak azért történhetett s rájöttem, hogy bizony várják a fiatalok az ez így, mert mind a ketten nagyon becsületesek olyan „dumát", amitől erkölcsi tartást kaphat- vagyunk. Megértettem, hogy állandó harc az nak. Még azok is. akik látszatra cinikusan nyi- életünk. Harc a barátságért, a szerelemért, harc latkoznak. Éppen ezért nagyon vigyázok a ma- az elképzeléseinkért, harc a jövőért, a belső és EGY „HAGYOMANYRONTÖ": ÉPÜLETGÉPÉSZ gatartásomra. Égy festőművész viselkedési stílű- külső szabadsagunkért. Az én ars poeticám — szerintem a munkás- sát másoltam le magamnak. Mert már ott_ tar- Viselkedesi stílusomat se egyszerre sikerült kinak is lehet ars poeticája — mindennap többet tunk hogy a stílus is fontos. Ez a festomuvesz alakítanom, söt, azt hiszem, nem is fogom tudni termelni, mindennap jobban. Ügy gondolom, barátjana* fogadott. Megtanított gondolkodni, soha fojj^en kialakítani. De mégis megpróbálok a mai nagy társadalmi forradalomból a rám eső megtanított olvrsm. megtanított okosan élni. olyan ]ennj ami]yennek akarom magam látni, forradalmi hányadot ezzel tudom megvalósita- ^volt^nnyüezt a baratsagot elnyerni. Meg Pest6műyész barátom mindig megértett. Bár-, ni. Mert meggyőződesem. az ember ugy válhat narcoim erte. mit elmondhattam neki. Rájöttem, hogy ez nem szabadda, ha teljesíti magaval es a tarsadalom- Először is tudomásul kellett vennem, hogy is 0iyan emberfeletti dolog Megérteni Ebben -i mai szembeni kotelesrégét. más nyelven beszélünk, ö finoman, árnyaltan fe- megértésben is persze sok küzdelem rejlik Küz Az apám is munkásember volt. Örülök, hogy jezte kl magat, én spontán, a legegyszerűbben. dojem a7<irt hogy minden nappal okosobb le én ls az lehettem. Épületgépész vagyok, 27 éves. Volt olyan nap amikor emiatt mind a ketten lel- gyek műveltebb sokszínűbb és emberibb Hoe Lehet, sőt sokan azt is mondhatják, könnyen ki Válságba kerültünk; ó megmutatta legújabban én magarri is megbirkózzak a nem stílusos" vi beszélek, hiszen autóm, motorkerékpárom, le- festett képét. Gyönyörű volt. Bájos, üde nőalak, selkedéstormákksl stb. Hogy "távlatokat kell ke mezjátszóm, családi házam és feleségem van. a rabjáva tett. Raneztem baratomra és a kepre, reinem s/foeam és mások .rimára Vaótt társi. Igen. gyűjtök, amint látják. De nem ez a fő majd elmosolyodtam. .Semmi szépet nem tudtam \JS2L h^ megvsfóaífhrtó célom. Szerencsére oktató Is vagyok. Szeretném rá mondani Pedig varta Lattam a szemén, az a kommunizmus. Feleségem kinevet, szerinte ába ram bízott ifjumunknsokkal is megertetni, elebem tett felmondatokbol ereztem ezt. „Szép. rándkergető vagyok Szerintem csak egv ifjú hogy első és legfontosabb kötelességünk a tő- Csak ennyit tudtam kinyögni. Ha elmondom ne- munk£s ak; ér7i bogy a7 6 víil]an , nyugszik lünk telhető legerkölcsösebb viselkedés. Nem, ki azt, amire gondoltam, tudniillik, hogy „szár- hazájának "a terhéből valamicske nem nevetnek kl. Azt próbálom kifejteni nekik, nyakat kap az ember ha ránéz erre a nőalakra", Igény? A f.atalság tetemes része, sajnos, ma hogy a mt társadalmunk megadja a lehetőséget, bizonyara megnyugszik, hiszen a muveszek mas még igénytelen a szakmai és emberi fejlődéssel hogy az egyéni érdek erősítésével a társadalom emberek, mint mi vagyunk. Nekik kell a bizta- szeinbeh Igén-üelen saját magával szemben iérdekeit is erősíthessük. A termelés fokozásával, tás, az elismerés, hiszen egy illúzióterhes világ- Minden további igényt fenntart ezenkívül - fi a munkafegyelem mindenkori betartásával osz- ban élnek, ami csalóka, ami kisajátított lehet, és Zf«és lakás szórakozás stb tályom érdekelt valósítom meg. ezáltal elszakíthatja őket mindentől és minden- ' Pedlg a fogtóbbet saját magunktól kéne köFeleségem asszisztensnő, sokat olvasunk, mo- kitől. Pedig az embernek melegsegre és szeretet- vetejnj _ Magunkkal szemben legyünk igéziba járunk. Cyerekünk egyelőre nincs. Így ala- re van szüksége. Bátran írom le ezt a szót, hogy nyPS{,kt '' ' kult. SOKBII mondják, könnyű nekem, mindenbe szeretetre. Sokat tanultam ettől a barátomtól. De Mondhatják- könnyű ezt mondani! beleszülettem Fgyrészt — igazuk van. Könnyű, ez az én faragatlan, lelketlen szófukarságom az ' '. mert munkás volt az anyám, apam, és én is csak ilyen döntő pillanatokban majdnem zátonyra fut- "®Kcm. érzem- J°gom van erre. Mert munkás akarok lenni. De ezt olyan büszkén tatta az én lobogó rajongásomat iránta. Ö el- nemcsaK a S7dm Jdrmondom, mint a tudós, aki tudós apjára hivat- kedvetlenedett. Bizott bennem, hogy megértem, WégeJ