Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-24 / 119. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. MA.TTIS VL 3 Tájékoztató Az olaj- és gázA fogyasztás és az ember A lakosságot érintő és ér- szinte minden családba „be- gázra. A módosított tervek idekló kerdésekről, az olaj- kerülnek". A lakosság ta- szerint a tervidőszak végére és gázellátás helyzetéről, vár- valy 517 millió köbméter .. , háztartási fosvasz hato alakulasaról számolt be gazt használt fel, propán- 61 a a la -1 ogyaaz többek között szerdai sajtó- bután gázzal jelenleg Imii- tok szama az Ifi milliót, s tájékoztatóján dr. Simon lió 383 ezer háztartásban tü- akkorra már feltehetően Pál, az Országos Kőolaj- és zelnek, s ez a fogyasztás két minden igényt ki tudnak elégíteni. A gázprogram szerint Gázipari Tröszt vezérigazga- évvel megelőzi a tervezett tója. Elmondotta, egyebek szintet. A nagyobb fejlődés között, hogy a tröszt termé- ellenére jelenleg is mintegy ságának 65 ^^^ kei valamilyen formában 70 ezren várakoznak PBTanácsi hatáskörbe kerülnek a szakmunkásképző intézmények A munkaügyi és a szak- lül 5—7 beruházás gondját munkásképzésben érdekelt kell majd átvenniük, minisztériumok, valamint A miniszter ezután a kora Minisztertanács Tanácsi mány szakmunkásképzési Hivatala rendezésében szer- aiap létrehozásával kapcsoladán Siófokon megkezdő- tos 1971. évi határozatának dött az a háromnapos ta- végrehajtásával foglalkozott, nácskozás, amelyen a szak- majd a Központi Bizottság munkásképző intézmények vonatkozó határozatával őszfenntartásának és közvetlen szefüggésben — az oktatás korszerűsítésével kapcsolatban megtett és tervezett intézkedésekről szólott. A feladatok között első helyen említette a korszerűsítés meggyorsítását, továbbá azt, hogy a vállalatok fokozott szerepet vállaljanak a szakmunkásképzésben. irányításának tanácsi hatáskörbe adásával kapcsolatos feladatokat vitatják meg a fővárosi és a megyei tanácsok, továbbá a megyei pártbizottságok illetékes vezetőivel. A tanácskozáson, melynek megnyitóján ott volt dr. Gosztonyi János művelődésügyi és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is, Lázár György munkaügyi miniszter tartotta a vitaindítót. A szakmunkásképzés fejlesztésére — mint a miniszter többek között rámutatott — a IV. ötéves terv 32 százalékkal magasabb összeget biztosított, mint amennyi a megelőző tervidőszakban az ilyen célokra rendelkezésre állt. Az eddigi fejlesztések lehetővé" teszik, hogy ezt az összeget már zömében az iskolai tanműhelyek és otthonok együttes befogadóképességének gyarapítására, továbbá a hiányzó tornatermek pótláséira használjuk feL A Munkaügyi Minisztérium által tervezett 72 beruházási egységből — mutatott rá a miniszter — 12 már elkészült, az év végéig további 16-ot adnak át, 32 objektum kivitelezése, illetve kivitelezésének előkészítése pedig folyamatban van. Mindent összevetve tehát a tanácsoknak csak körülbe1975 végéig az ország lakoskell vezetékes vagy propán-bután gázzal ellátni; jelenleg 59,4 százaléknál tartunk. A vezérigazgató ismertette a kőolaj-feldolgozó ipar tevékenységét, s elmondotta: az idén rátérnek a KGSTszabványnak megfelelő minőségi gázolaj gyártására, s így a felére csökkentik az olaj kéntartalmát, hozzájárulva ezzel is a levegő tisztaságának védelméhez. Szóba kerültek a kőolajtermékek forgalmazásának nehézségei is. Ezek enyhítésére — mint ismeretes — a Gazdasági Bizottság határozata alapján 1975-ig az ÁFOR 900 millió forintot kap terven felül, s ebből az összegből bővítheti töltőállomás- és vezetékhálózatát, újabb tárolókat építhet. (MTI) Tsz-párttitkárok Rőszkén A szegedi járási párfbi- Központi Bizottsága tavaly zottság tegnap, szerdán egész novemberi határozata alapnapos munkaértekezletre ján — az üzemszervezés kérhívta Röszkére, a Kossuth déseivel, a kommunisták Tsz-be a járás termelőszö- gazdaságszervező munkájávetkezetei pártszervezeteinek val a járás közös gazdaságaititkárait. A tapasztalatcserén ban. a résztvevők megismerked- A munkaértekezlet részttek a Kiváló Szövetkezet cí- vevői a hasznos gondolatmet kiérdemelt Kossuth Tsz csere után megtekintették a pártszervezetének, kommu- Kossuth Tsz szép gazdasánistáinak közhasznú tevékenységével. A munkaértekezleten összegezték, hogyan hajtották végre a járás téeszei pártalapszervezeteiben a járási pártbizottság állásfoglalását, útmutatását a termelőszövetkezeti pártszervezetek munkájának még tartalmasabbá tételére. Foglalkoztak a munkaértekezleten — az MSZMP gát M létünk sajátos kérdése F életszínvonalunk megítélése. A „hogyan élünk?" kérdésre társadalmi méretekben nemcsak a gazdagodó ország, az évente felépülő több tízezer lakás, útjaink autóforgalma, táplálkozásunk és öltözködésünk felel, hanem népünk politikai közérzete, olvasottsága, kulturális érdeklődése, szellemi gyarapodása is. Megválaszolható azonban a kérdés más oldalról is. Ügy élünk, ahogyan dolgozunk. Nem szaladunk túl gazdasági lehetőségeinken, viszont minden igyekezetünkkel adottságaink kihasználására törekszünk. Életszínvonalunk forrása a munka: csak azt fogyaszthatjuk el, amit megtermeltünk. Mai anyagi életkörülményeink általában összhangban állnak gazdasági fejlettségünkkel, nemzeti jövedelmünkkel, amelynek egy főre jutó összege átszámítva évi 900—1000 dollár. Az utóbbi időben mind számottevőbben erősödik a közvéleményben az a reális felfogás, amely a gazdasági fejlődéssel kapcsolja össze, annak függvényében vizsgálja az életszínvonal emelkedését. Szocialista termelésünk, egész gazdasági munkánk alapvető célja a társadalom tagjai növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek minél teljesebb kielégítése, a személyiség minden irányú fejlesztése, az ember tényleges értékeinek gyarapítása. Életszínvonalpolitikánk azt az utat követi, amelyet a párt X. kongresszusának határozata így jelöl meg: „A termelés emelésével összhangban növelni kell a nép jólétét, gazdagítani életét, biztosítani műveltségének gyarapítását.. Társadalmi törekvéseinkben fontos helyet foglal el az anyagi helyzet javítása, a kulturált, értelmes élethez szükséges javak mennyiségének mind teljesebb biztosítása. Ugyanakkor elutasítjuk a Búzanemesstök A Gabonatermesztés: Kutató Intézet szegedi kísérleti parcelláin a kutatók egyik célkitűzése a bőven termő, betegségeknek ellenálló, termetre azonban törpe búza „előállítása". Hosszas kísérletekre van szükség, amíg azokat az új fajtákat megtalálják, amelyek a legszigorúbb szempontoknak is megfelelnek. fogyasztó fogalmának felszínes értelmezését, az embert csupán anyagi javakat vásárló társadalmi lénnyé degradáló álláspontot. A jó emberi közérzetnek, az értelmes jómódnak a megvásárolható dolgok mennyiségén és minőségén túl számos nem árujellegű — politikai, egészségügyi, erkölcsi — összetevője is van. Kifejezőbb, igazabb tehát, társadalmi törekvéseinket jobban segíti, ha a „fogyasztó szempontjainak" túlértékelése helyett az ember teljesebb és minden irányú szolgálatát állítjuk. A „fogyasztás szempontjai" természetesen fontos társadalmi igényeket fejeznek ki — de nem kizárólagos meghatározói az életkörülményeknek. M

i a jólétet, az értelmes életet nem azonosítjuk az elfogyasztható anyagi javak pazarló bőségével. Amikor az életszínvonal gyorsabb emelésére törekszünk, nem az egyes tőkés rétegek életszínvonalát és nem a burzsoá fogyasztási modellt tekintjük példaképnek. Nem a kapitalista értelemben vett jómódot utánozzuk. A tartalmában és formájában is eszményeinknek, erkölcsi normáinknak, humanista céljainknak megfelelő szocialista életmód kialakítására törekszünk. Elvetjük az olyan jólétet, amelyben a dolgok uralják az embert. Az anyagi javak bőségének, választékának az a szerepük, hogy eszközként szolgálják az egyének tehetségének, emfyeri értékeinek teljes kibontakozását. Mi olyan jólétre törekszünk, amelyben művelt, jellemes, boldogulásukat a közösséggel együtt kereső, egészséges emberek a javak elfogyasztói. A tartalmas, humánus szocialista életmód, az emberi értékeket elismerő, annak gyarapítását serkentő társadalmi igazságosság sokkal vonzóbban beszélhet rendszerünkről, mint a szupergazdag tőkés államokról a háztartások gépesítettsége, vagy az autók száma. Ez magyarázza, hogy a holnapért felelősséget érző, humánus gondolkodású emberek százezrei ismerik fel a gazdaságilag fejlett tőkés államokban is: az „élet értelméről" és „minőségéről", a „jólét tartalmáról" GS „CSZ— ményeiről" a szocialista népek törekvései adják a reális és követhető modellt/ nem pedig a tőkés érdekeknek megfelelő, az anyagi javak mindenhatóságát hirdető, fogyasztás a fogyasztásért gyakorlata.' Gazdagodó életünk sokasodó tényei és tapasztalatai arra intenek, hogy iparunknak, kereskedelmünknek/ közlekedésünknek, kulturális műhelyeinknek, az emberi életkörülményekkel foglalkozó intézményeinknek, céltudatosan munkálkodniuk kell a szocialista jómód általánossá válásáért. Annál is inkább, mert a jólétről alkotott mai felfogások ellentmondásaiban és torzulásaiban is tükrözőtök társadalmunk átmeneti jellege. Az egészséges szocialista törekvések meghatározó szerepe mellett a jómód kispolgári értelmezésének, a sznobság, a flanc és a nagyzolás különböző változataival is találkozhatunk még. A

z elmondottakból együttesen következik, hogy társadalmunknak az anyagi javak bőségének növekedésével egyidőben kell megtanulnia mit jelent értelmesen, kulturáltan, jól élni. (Kalória-/ vagy szeszfogyasztásunb számadatai nemzetközi öszszehasonlításban is elgondolkoztatóak.) Kereskedelmünknek, kulturális intézményeinknek és a munkahét lyi kollektíváknak is többet kell foglalkozniuk azzal/ hogy miként lehet a nagyobb jövedelmet értelmesen elkölteni, hogyan lehet az adott jövedelemmel és a növekvő szabad idővel okosabban, jobban élni, miként lehet eszköz az utazás, a televízió vagy az autó a család műveltségének, ismereteinek gyarapításában. Ágoston László Horv&Wi Dewfi tevétcM Csabáné egy Amerikából érkezett kutatónak mutatja a bűzakerea^ezés műveletét Kilencszáz kombináció — több mint 20 ezer keresztezes — Pj fajtajelölt a G.K.T.—32-es. Bö termést ígér és kiváló a háló alatt. Apró szemű hálóval védik a jövő új búza- búzát ad. A mostani kísérlet azt bizonyítja, hogy az alfötfajtást a verebek kártételétől és a jégtől dl talajt es az itteni éghajlatot is kedveli