Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-23 / 118. szám

a SZERDA, 1973. MÁJUS 23. / Ki a kispolgár ? 4. A magatartás veszélyei Wí bajunk nekünk a kispolgársággal? — kérdezték tőlem már sokan. Miért nem hagyjuk békében élni őket? Gondolkodjanak ügy, ahogy akarnak, a társadalom úgyis szabályozza gazdaságilag is, jogilag is létezésük kereteit és terjedelmét. A harc úgyis látszólagos és fölösleges. Csakhogy ez a kérdés is jócskán hordoz magúban kispolgári mentalitást. A kispolgáriság legkézenfekvőbb veszélye, hogy a fentiekben elemzett szemlélet terjedni kezd, mint a talaj hajszálcsövein a vizek, láthatatlanul, de szívósan. Terjed és befolyása alá vonja azokat az osztályokat, személyeket is, akik a szocializmus útjának irányítói. Az egyes magatartásformák hol itt, hol ott bukkannak fel. Lehet például, hogy valaki elvileg a bírálat joga mellett foglal állást. Ugyanakkor kialakíthat maga körül — néha nem is tudatosan — olyan légkört, amelyben csak a szolgalelkűség létezhet. Kispolgár? Nem, de a hajszálcsöveken ebben az egy vonatkozásban már eljutott hozzá a talajvíz. És ez ilyen formában máshoz, máshova is eljuthat. A másik veszély, hogy a fogyasztói igényeknek engedelmeskedve a szocialista állam — elsősorban a kereskedelmi formákkal — engedményekre kényszerül. Mesterházi Lajos írja: „,.. nem vagyok hajlandó megérteni, amikor azt látom. hogy a forgalom mesterséges gyorsítása érdekében valahol a minőséget rontják, vagy egy jól bevált és keresett minőséget eltüntetnek, s helyette mást. az üzem szempontjából talán igen, de a fogyasztó szempontjából semmiképp sem gazdaságos pótlúst adnak ... Nekünk elsősorban a meglevő Igényeket kell minél jobban kielégíteni, nem pedig — üzleti megfontolásból — egyre újablS Igényeket a vásárlóból kisürgetnl." Ez ls kispolgári magatartás: az anyagiasság sajátos érvényesülése. S ez a szellem az állami kereskedelmet s más szocialista jellegű formákat is befolyásolhat. A kispolgáriság egyik nagy veszélye, hogy jnegnehezítl a tudat átalaKÍtásét. Pedig a szocializmus téljes felépítésének a. tudat átalakítása is feltétele. Csakhogy a kispolgáriság újratermelődése eseén éppen a tudati viszonyok nem kellő mértékű és ütemű fejlődése miatt a szocializmus teljes felépítése húzódik el történelmileg Veszély, hogv n kispolgáriság gyakran párttagoknál is jelentkezik, a marxista világnézeti elemekkel együtt. Ezek a jelenségek árnyékot vetnek más párttagokra ls. Ha azt látják az emberek, hogy vezető beosztású személyek ellen kell fegyelmit indítani a kispolgári magatartás, vagy abból fakadó bűncselekmények miatt, ez az egész pártra is árnyékot vethet. Rendkívüli veszélye van a kispolgáriságnak — akár családon belül, akár az iskolában. akár a társadalomban jelentkezik — az új generáció nevelése szempontjából. Ideáljaink, céljaink, elveink megismerése elindította a fiatalokban a szocializmushoz való hűség, az alkotó munka Iránti szeretet — s más pozitív tulajdonságok — kialakulását. De a hétköznapokban szemben találják magukat számtalan kispolgári jelenséggel. Mi történik ilyenkor? Konfliktus keletkezik. Ki garantálja, hogy ezek a konfliktusok minden esetben a szocialista gondolkodás javára oldódnak meg? Példákat Idézhetnék, hogy gyakran a kispolgári mentalitás válik uralkodóvá a felnövekvő nemzedékben is. A kispolgáriság jelenlétének rendkívül nagy az a veszelyc, hogy atomizálja, szétszórja a társadalmat, kis egyéni célok alapján különülnek el csoportok és személyek. Ez az atomizálódás elmagányosodással. közömbösséggel jár együtt, még akkor is, ha e magatartásformák mögött nincs ott a kispolgáriság többi más jellemvonása. , A kispolgári szemléletnek egyik legnagyobb veszélye, hogy átalakítja az értékviszonyokat. Valóságos értékek helyébe látszatértékeket emel, tartalmak helyébe formákat, belső rang helyébe külsőségeket. Ez az értéklabilitás forrása, s az értékek devalválódása nagyfokú emberi-erkölcsi bizonytalanságot is jelent. Hiszen az anyagi értékek — mert ezekre esik most a fő hangsúly — jellemzéséhez az is hozzátartozik, hogy a legingatagabb és a legkönnyebben múlandó értékek. És éppen a múlandóság és ingatagság érzése teszi magát a szemléletet is ingataggá, félelmekkel terhessé. Féltik az anyagi javakat. Mert számukra csak ezek vannak. Mindebből ered, hogy az érdekviszonyokat is alapvetően eltorzítja a kispolgáriság. A közösségi érdekek helyét — néha még a csoportérdekek helyét is — az egyéni érdek foglalja el. Sajátos helyzete társadalmunknak, hogy a csoportérdek bizonyos esetekben éppen így a társadalmi érdek elé kerülhet. s ez a kispolgáriságot egy magasabb szinten: közösségi méretben termeli újra. Például, ha vállalati vagy szövetkezeti érdek kerül az össztársadalmi érdek elé, ami nem ritka jelenség. Az értékek átalakulása a célok módosulását is jelentheti. Ha a közösségi cél, valamennyiünk érdeke és munkánk végső értelme háttérbe szorul, illetve láthatatlanná vagy elérhetetlenné válik a kispolgáriság ködösítő tükrében, akkor azt csak individualista, önző, egyéni célok foglalhatják el. Ezek pedig megint csak a szocializmus teljes győzelme ellen munkálnak. összefoglalva tehát: a kispolgáriságnak számtalan, most is említett vagy most szóba nem hozott veszélye van. Alapvető és legfontosabb veszélye azonban, hogy a közéletben szétterjedve előbb-utóbb gátjává válik a szocializmus teljes felépítésének. Olyan gáttá, amelyet csak rendkívüli méretű társadalmi erőfeszítéssel lehet szétrobbantani. Most még könnyebb, most még kisebb munkával, kisebb erőfeszítéssel lehetne tenni ellene többet. Mindenekelőtt elemeznünk kell, pontosan megismernünk, aztán a létezésének objektív okait kell megszüntetnünk. S ez nemcsak ideológiai munka, hanem gazdasági is. (Vége) Bényei József Iskola ólatközelben A közös r B | m wr | írásbeliről A Balkán magyar feltérképezője Rövidesen napvilágot lSft egy beszámoló Kánitz Ferencről, egy nagy magyar geográfusról, akit meglehetősen elfelejtett az utókor. A múlt század második felének térképein Bulgária és az egész Balkán tele volt fehér foltokkal. 1860-bán indult el ezeknek a hiányoknak a pótlására Kánitz Ferenc, az akkor 31 éves, de már ismert nevű tudós, és 15 évig járta a Balkánt. Hamarosan rádöbbent, hogy a korábbi térképek nagyon pontatlanok voltak. Saját felmérései alapján meghatározta és leírta a különféle geológiai képződmények, hegyvonulatok, folyóvölgyek, stb., valamint a városok, települések, helyzetét, sőt — mert „mellékesen" archeológus is volt — a római korból fennmaradt emlékeket is. Az Isztambul—Belgrád—Bécs közötti vasútvonalat — a mai Orient Expressz vonalát — például már az ő tanácsai szerint vezették, mégpedig az általa feltárt régi római hadiút nyomvonalán. Háromkötetes munkája, „A Duna, Magyarország és a Balkán" ma is kitűnő forrásanyag a földajztudomány és a régészet számára egyaránt. Kánitz Ferane nevét ma már alig Ismerik. Pedig az 1870-es évektől kezdve minden balkáni térképet az ő munkájának felhasználásával adtak ki. Most a magyar tudománytól is megkapja a méltó elismerést: a Studia Cartologica sorozatában rövidesen megjelenik dr. Tímár Eszter tudományos kutató tanulmánya a Balkán megismeréséért felbecsülhetetlen szolgálatot vállalt, elfeledett magyar tudósról. A középiskolai érettségi és a felsőoktatási felvételi rendszer „közelítése" kapcsán az idei évben került sor először matematikából — kísérleti jelleggel — közös érettségifelvételi írásbeli vizsgára. Azazy arra a megoldásra, hogy a zárthelyi matematikai írásbeli dolgozat egyben az érettségi és a felvételi írásbelit is jelentette. Bátran írhatunk már róla, hisz ismertek az eredmények. Mondanom sem kell: az oktatási intézmények és maguk az érdekelt diákok nagy várakozással tekintettek a kísérlet elé. Érthető is volt. A rendelet szerint közös matematikai írásbeli-felvételi vizsgán kellett részt vennie minden olyan középiskolai tanulónak, aki 1973-ban sf nappali tagozaton fejezi be középiskolai tanulmányait és olyan felsőoktatási intézménybe jelentkezik továbbtanulásra, ahol matematikából írásbeli felvételi vizsgát kell tennie. Ez az újszerű megoldás pedig komoly munkát jelentett mind az oktatásügy irányítóinak, mind az iskolák vezetőinek. Az igazgatók — többek között — számba vették és jelentették a matematika tárgyból a felvételi vizsgára jelentkezők számát, majd a felhasználható termeket, tantermeket. Azután megérkezett az iskolához a minisztérium levele, melyben közölte az írásbeliző tanulók írásbelijének az idejét és helyét, a megjelölt intézményben a termeknek a számát, valamint azt, hogy ,a megjelölt terembe az iskola hány tanulót irányítson. Ezzel együtt érkeztek az ügynevezett behívó lapok is, melyeket az iskoláknak kellett kitölteniök a fent közölt adatok alapján. Ügy látszik, mindenki gondosan végezte a munkáját, mert az írásbelizők meg is érkeztek pontosan. A legtöbben ünnepélyesen, a helyzet komolyságához illően. De akadt néhány olyan öltözetű is, akiről az ember azt hitte, hogy farmerben a pilisi kirándulásra készül. Akadt olyan is, aki hanyag eleganciával sétált végig a folyosón, s rutinos mozdulattal dobta le és taposta el lábával a csikket a folyosó kövén. Hogy milyen volt a hangulatuk? Volt aki a minden mindegy álláspontjára helyezkedett. Akadt, aki kifogyar nyelvi írásbeli után volt. Legalább egy nap szünet lehetett volna a kettő között. Többen adtak annak a véleményüknek hangot, hogy a múltban az érettségi után még volt idő jobban felkészülni a felsőoktatási intézményben tartott írásbelire. Figyelemig méltó volt azonban az egyik szegedi diák megjegyzése: — A felvételizők nem abban szoktak „kikészülni", hogy kétszer írnak írásbelit, hanem a nehéz írásbeli tételek feletti sikertelenség érzése viseli meg őket... Szeged is a kijelölt írásbellztető „székhelyek" közé tartozott, s 594 tanuló írt dolgozatot. Az írásbeli dolgozatokat a felsőfokú intézetek és a középiskolák tanárai közösen javították ki. Ezt a kezdeményezést nagy örömmel kell köszönteni. Sok tapasztalattal járt többek közt ez a megoldás is. A szervezés különben kitűnő volt, minden elismerést megérdemel. Bonyolult feladatot oldottak meg jól az illetékesek. Ha azonban az írásbeli tartalmáról, azaz a kitűzött föladatokról beszélünk, akkor már nem lelkesedhetünk ennyire. A legteljesebb mértékben igaza van Horóczi Ferenc tanárnak a Délmagyarország május 18-i számában írt cikkében, melynek tartalmát többek közt így lehetne summázni: a központi dolgozatot író tanulók hátrányba kerültek. Az látszott volna ugyanis célszerűnek, ha az ő érdemjegyeik pontértékének a határát nem tizenötösével, hanem tízesével emelik. Lényegében tehát a közös és az iskolában írt érettségi írásbeli dolgozatok pontértékeit kellett volna jobban összehangolni. Aggodalomra azonban ennek ellenére nincsen ok. Az idei felvételi írásbeli dolgozatok matematikából — a Művelődésügyi Minisztérium közlése szerint — jobbak mint a tavalyiak. De azért sincs ok aggodalomra, mert a Művelődésügyi Minisztérium maga is félfigyelt a már fent jelzett problémára, s megállapította, hogy a közös írásbelin részt vevők eredménye az iskolai írásbelit írók eredményével öszszeyetve előreláthatóan nem reálisan tükrözi a tényleges tudást matematikából. Ebből kifolyóan arra az álláspontra helyezkedett, hogy az érettségi vizsgabizottság a szóbeli vizsgát is használja fel az érettségi osztályzat reális korrekciójára. Éspedig: vegyék alapul az elbírálásnál a tanulók négy évi teljesítményét s az írásbeli és a pzóbeli osztályzatot. Mivel a közös írásbelin résztvevők előtt az eredmény általában ismert, ezért jónak véltük az állásfoglalást a szülők és a tanulók megnyugtatásául közzétenni. Egyben szívből örülünk a Művelődésügyi Minisztérium gyors reagálásának, az érettségiző fiatalokkal való törődésének. Annak ellenére, hogy az érettségi osztályzat az iskolából vitt pontszámba csak abban az esetben számít bele, ha az a tanulószámára előnyös, mégis megnyugtató az állásfoglalás, mert biztosra -vesszük, hogy ennek alapján kisebb lesz az izgalom a vizsgán, mint ahogy várható volt. Az illetékes hatóságnak pedig érdemes lesz a közös Írásbeli sok-sok értékes tapasztalatát gondosan elemezni. Bánfalvi József Programozott szövetvizsgálat A gyógyszerek biológiai hatásvizsgálatának fárasztó, sok ismételt müveletet igénylő munkáját könnyíti meg az angol gyártmányú automatikus laboratóriumi műszeregyüttes, amely a lejátszódó folyamatok pontos mérését, vizsgálatát teszi lehetővé. A szövet-preparátumokat vizsgáló eszköz két fő részből áll: az automatikus biológiai elemző fürdőből és egy programozó készülékből. Minden egyes kísérleti ciklus, amely 24 egymástól független műveletből állhat, többször is — 1—9 alkalommal — megismételhető. Az előre beprogramozható teljes vizsgálati „menetrend" maximum 50 ciklust tartalmazhat, es egyúttal választási lehetőséget is nyújt hat különböző gyógy•szeroldási és ""kétféle mosási művelet között. Ha a szükség úgy kívánja, a kísérleti műveletek kézi úton is irányíthatók, akár a teljes ciklusban, akár csak az egyes paraméterek meghatározásakor. Dér Endre: Ifjú építők (Portrék) Engem a munka, az, hogy a kezemmel létrehozok valami ujat, mindig érdekelt. Nemcsak az építőmunka. A cipőiparban például reggel 6tól este 6-ig, vagy éjjel 2 óráig kellett dolgozni. Nekem nem számít, ha a feladat esetleg túl nyúlik a munkaidőn. A legtöbbet én túlóráztam a brigádtagok közül, amikor Tarjánban építettük például a fémzsaluzást. Ha túlórázni kellett, elsőnek jelentkeztem. Nagy véletlen volt, ha valakinek annyi túlórája volt, mint nekem. Ha nincs kedvem otthon galambászni. szabad időmet rendszerint úgy használom ki, hogy ólvasok, vagy pihenek, vagy beszélgetek. Hogy külön szabad időm legyen, erre alapjában véve nincs szükségem. Nem akarok tulajdonképpen semmi mást. Hogy én szabad időmben sétáljak, vagy máshová elmenjek, erre ma már ritkán tartok igényt. A színházba, oda valahogyan eljárok mégis. Bérletünk mindig volt, most is van. A színház az, ami a kulturális rendezvények közül az utóbbi években legjobban érdekelt... Míg általános iskolába jártam, volt diákbérletem. Utána abbamaradt a színházlátogatás hoszszú időre. Áginak köszönhetem azt, hogy megszerettem megint a színházvilágot. Már azt hiszem, meséltem, hogy Gounod-tól, a Faustból a Mefisztó rondója milyen kedvencem. A szavak, a hangok csengése és játéka okozta, hogy megkedveltem megint a színházat. Aztán elolvastam Puccini életét, s aztán megint a színház felé orientálódott az érdeklődésem. így kezdtem megint színházba járni. Ügy gondolom, amíg a már említett lakásprobléma meg nem oldódik, munkám eredményét gyűjtöm és gyarapítóm. Aztán elképzeléseim. úgy gondolom, egész magasra fognak ívelni. Természetesen, a módomban és lehetőségeimen belül. Konkrét elképzelésem a jövőre még nem alakult ki. Annyi bizonyos, hogy alkotni szeretek, de csak akkor, hogy hft ennek látszata van. A munkában is a nagyobb alkotásokat szeretem, a pitibb dolgokat, amelyeknél sokat kell aprólékoskodni, nem állhatom. A kicsi munkáknál mondják fel az idegeim a szolgálatot. A nagy, erős, komoly munkákat szeretem, ez fekszik nekem. Igaz, nem a legerősebb gyerek vagyok. de mégis a nehéz munkával megszerzett alkotás érdekel leginkább ... Például, amit most csináltunk, ezeknek a vlrágmedencéknek a zsaluzása, ez néha az idegeimre megy. Nem finom munka, mert a finom munka jó. Csak egyszerű pitizés az egész. Egyébként nem érdekes, hogy nehéz munka valami, legyen 50, 60 vagy 80 kiló, elviszem. Egymázsát ls elviszek a fél vállamon. Nem téma. De ezek a pitizések idegileg ki tudnak borítani. • Ha majd a kezem alá kerül — mondjuk — egy nevelőotthonból előkerült 13 éves srác, akkor azt is a nehéz feladatokra ösztönözném. Elsősorban azt próbálnám megtudni, mi okból kifolyólag került ő oda, a nevelőotthonba. A rossz emlékeket a lelkivilágából, szeretném kitörölni, s azokat feledtetni. Azután meg az én elképzelésem szerint a munkát szeretném megszerettetni .vele, magát az alkotást. Azt a gyönyörűséget, amit megmutat az az alkotás. De a művészeteket is hamar megszerettetném vele. Ha a művészi alkotás szeretetét mér el tudom érni egy ilyen gyereknél, akkor a gyerek fejlődése, lelki növekedése mindenféleképpen jó irányba haladna. A további tanulásra mindenféleképp serkenteném. , Elsősorban szerénységre tanítanám. Aztán a munkát szerettetném meg, és a tudásvágyat alakítanám ki benne. , Nagyon sokat töprengtem rajta, mit csinálok majd, ha saját fiam lesz. Lehet, hogy a korom hozta ezt, mert. eddig nem sokat gondoltam vele. Lehet, az. hogy most egész másképp élek, mint ezelőtt három-négy évvel. Egyre többet gondolok családi házra, a családra, és az utána való fejleményekre. Huszonöt éves vagyok. Talán kicsit gyerek, legalábbis fiatalember. De azt, hogy egész elölről kezdjem az életet, mint gyerek, ehhez már túl koros vagyok. Most innen kell kiindulnom, innen, az újjálétezé^emtől. Innen indulok el, és fölfelé törekszem mindenféleképpen. íFolytatjukJ