Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-12 / 85. szám

2 ' CSÜTÖRTÖK, 1973. ÁPRILIS 12. Terjesztésre érdemes A „Dolgozz hibátlanul!" munkarendszerről március utolsó napjaiban tanfolya­mot rendeztek Szegeden. Három egymást követő na­pon tanulták a szegedi, Csongrád megyei vállala­tok. üzemek képviselői azo­kat az izgalmas tudnivaló­kat, amelvekkel a DN-ra való áttérés előtt feltétle­nül tisztában kell lenni. A mozgalom hazai úttörőjé­nek számító Villamosszige­telő és Műanyaggyár veze­tő szakembereitől hallot­ták ez alkalommal az új munkarendszer első három esztendejének tapasztalata­it Hasonlóképpen beszá­molót hallottak az újabb 3 éves ciklus célkitűzései­ről, az eredmények foko­zásának igényéről. Ajánlá­sokkal. javaslatokkal is se­gítették az előadók a DH bevezetésére törekvő válla­latok dolgát. Tegnap foly­tatódott a tanfolyam. Kai­ser István, a VSZM mun­kaügyi főosztályvezetője „Az anyayi ösztönzők sze­repe és jelentősége a DH munkarendszerében" cím­mel tartott nagy érdek­lődésre számottartó elő­adást Tamás Gábor, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának mun­katársa ugyancsak fontos területről összegzi majd — holnap — a tapasztalato­kat. Nevezetesen arról, mi­lyen szerepet vigyenek, milyen feladatokat vállal­janak a társadalmi szer­vek a DH megvalósításá­ban. Izgalmas kérdése lesz még az előadásnak a DH és a szocialista munkaver­seny kapcsolata. Annyit már most „fél­időben" megállapíthatunk: nagyon időszerű volt meg­szervezni ezt a tanfolya­mot. Gazdaságpolitikai cél­jainkat jól szolgálja, hiszen — különösen, ha az üzem­és munkaszervezés aktuá­lis feladatait figyelembe vesszük — a DH egybevág legfontosabb törekvéseink­kel. Megújulást ígérő, jó eszköze a hatékonyság nö­velésének. Ugyanakkor azonban saj­náljuk. hogy még mindig elég kevés, mintegy 10 vál­lalatra terjed ki az érdek­lődés. a bevezetési szándék, ami a jelentkezésben-rész­vételben megnyilvánult. Bí­zunk benne, hogy ezt a kez­detet szélesebb körű. haté­kony folytatás követi majd. Záloga ennek, hogy az SZMT Közgazdasági Bi­zottságában. s a Gépipari Egyesület Csongrád megyei Csooortjában jó propagan­distákra talált a teriesztés­re méltó munkarendszer. S. M. Költészelnapi ünnepség Szegeden 1 Tegnap este a szegedi köl­tészetnapi ünnepségre fiatal költők érkeztek a Bartók Bé­la Művelődési Központba: Apáti Miklós, Petri Ferenc, Szepesi Attila és Veress Mik­lós. Útközben címmel mű­sorral köszöntötték a vers ünnepét fiatal, amatőr sza­valók. A meghívott költőkés Bella István elődöket, mes­tereket, példaképeket idéző verseit szólaltatták meg. így lett ez az est szinte az egész magyar líra ünnepe. A mű­sor második részében Tóth Béla író köszöntötte a Jó­zsef Attila-díjas Veress Mik-' lóst, majd a fiatal költők vallomásait tolmácsolták a Minerva Színpad tagjai. Az est záróakkordjaként Apáti Miklós. Petri Ferenc. Sze­pesi Attila és Veress Miklós mutatták be legújabb versei­ket. A költészetnapi műsort Pálfy Katalin rendezte, s Ve­ress Miklós állította össze. Hazánk és a FAO együtt­működése Szerdán, a MÉM-ben a FAO magyar nemzeti bizott­sága Kazareczki Kálmán mi­niszterhelyettes, a bizottság elnökének vezetésével ülést tartott. Megtárgyalta elmúlt évi munkájának tapasztala­tait, és jóváhagyta az 1973. évi munkatervét. Magyarország bekapcsoló­dik az ENSZ szövetkezetfej­lesztési programjába, és se­gítséget ad a fejlődő orszá­gok mezőgazdasági szövetke­zeti mozgalmának kialakítá­sához, fejlesztéséhez. A bi­zottság megtárgyalta a FAO vezérigazgatójának azt a ja­vaslatát, hogy 1974-ben ha­zánkban rendezzék meg azt a nemzetközi szövetkezeti tanácskozást. A nemzeti bizottság a ve­zérigazgató indítványát ma­gáévá tette és javasolta: a hazai szövetkezeti mozgalom vezető szerveinek bevonásá­val meg kell tenni e fontos rendezvény előkészítéséhez szükséges lépéseket. A FAO magyar nemzeti bi­zottsága ebben a munkában kezdeményező szerepet is vállalt Így a magyar mező­gazdasági szakemberek részt vesznek az európai országok új mezőgazdasági szervezeti formáit elemző tanulmány elkészítésében. Magyarország és a FAO együttműködésének kereté­ben már előkészítették a Tisza—II. létesítmény öntö­zési modellüzemeinek továb­bi, kiegészítő fejlesztési ter­veit, s ezeket 1976-ig való­sítják meg. Idén kezdődik meg a halászati kutatási és fejlesztési terv megvalósítá­sa. Ez a program szintén 1976-ban fejeződik be, és le­hetővé teszi, hogy a FAO tá­mogatásával Szarvason létre­hozzák az ország első halá­szati kutató intézetét. Tápé dalosai Sok színpadot kiporoltak a tápai táncosok. Most hal­lottuk, hogy ebben a csönd­ben élő faluban ötven évvel ezelőtt már volt együttes. A templomnak által, a Fercsi­kocsmában lépett föl. Gon­dolom, táncoltak, énekeltek, legföljebb citura szólt hozzá. Sokszázházas lakodalom lehet népesebb a dalosok­táncosok — régiek és mos­taniak — szombati találko­zójánál. Citerák dolgoztakitt is, egyszál furulyával és a mostanában fölkapott kö­csögdudával. KIÜTÖTTÉK A HABORÜT Hegedűs Csaba autóbalesete Kedden este Budapesten, a XI. kerületben, a Bikszádi út és a Tétényi út kereszte­ződésében Hegedűs Csaba birkózó olimpiai és világ­bajnok gépkocsijával össze­ütközött egy teherautóval. A baleset következtében Hege­dűs Csabát súlyos, életve­szélyes sérülésekkel az Or­szágos Traumatológiai Inté­zetbe szállították. Az autó másik két utasa, Bajkó Ká­Korszerű háztartás, szabad idő Kiállítást rendez májusban a megyei tanács kereskedel­mi osztálya és a megyei nő­bizottság Szegeden, „Korsze­rű háztartás — több szabad idő" címmel. Tegnap a me­gyei tanács székházában en­nek megbeszélésére hívták össze a kiállításon közremű­ködő vállalatok vezetőit. Farsang Lászlóné dr.. a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője megnyi­tó szavai után dr. Csada László osztályvezető-helyet­tes ismertette a tervezett ki­állítás programját. Mint el­mondotta, a kiállítás célja, hogy az asszonyok megis­merjék. miképpen lehet könnyebbé és korszerűbbé tenni a ma még sok időt kí­vánó háztartási munkát. A kiállítás május 11-től 20-ig lesz a Marx téri kiállító­csarnok több mint ezer négyzetméteres területén. Három fő témakörrel foglal­kozik: egyrészt ismerteti a főzést, sütést könnyítő fél­kész- és készételek, vala­mint mirelitáruk választé­kát, ugyanígy a korszerű konyhaberendezéseket. A ki­állítás másik része a takarí­tás, mosás, vasalás modern gépi eszközeit és a legmoder­nebb háztartásvegyipari ter­mékeket mutatja be, vala­mint azokat a ruházati tex­tileket. amelyek kezelése könnyű, használata prakti­kus. A kiállítás harmadik részében gyakorlati bemu­tatók sorát tartják, többek között háztartási eszközök­ből, majd helyszíni sütés­főzési bemutató lesz kósto­lóval egybekötve, előadások háztartási és egészségügyi té­mákról. A tegnapi megbeszélésen tisztázták, hogy Szeged ke­reskedelmi, vendéglátóipari vállalatai, valamint a me­zőgazdasági üzemei hogyan tudnak hozzájárulni a ter­vezett kiállításhoz. roly — a müncheni olimpia bronzérmes birkózója —agy­rázkódással, mellkasi zúzó­dással, felesége könnyebb sérülésekkel a Sportkórház­ba került. Szerdán a traumatológiai intézetben összehívott kon­zílium megállapítása: He­gedűs Csaba medence­és combcsonttörést szenve­dett, s fontos belső szervei is megsérültek. Erős szervezete azonban reményt ad, hogy megbirkózik a súlyos sérülé­sekkel. Az Országos Traumatoló­giai Intézetben' az, ügyeletes orvos szerdán este közölte: délután Hegedűs Csabán si­keres műtétet hajtottak vég­re, de az életveszély fennáll. Először fordul elő, hogy alkalmi közönség helyett maguknak járták a táncot, maguknak énekeltek. Aki még megvan a régiek közül, szíves szó­val hívták mindet. A falu ünnepelte hírvivőit. Három helyre járt leg­inkább innen a nép: há­borúzni, gyékényt szedni és énekelni. Itt hallottuk a ta­lálkozón, csak a szó hitelén szeretnénk erősíteni avval, hogy leírjuk: az idősebb nemzedékkel más faluk­ban ha szóba akar állni va­laki, kezdje a háborúval. Doberdó, Galícia, meg a töb­bi mind előjön öt perc alatt. Tápén kiütötte a háborút be­szédbeli egyeduralmából az együttes. Ugyanolyan szépen szól a történet akkor is. ha az Operaház színpada kerül elő. vagy éppen Berlin. Filmeket vetítettek a ta­lálkozó elején. A nagy hírű táncos Ács György és fele­sége járta az „ólájosat". Illő volt megemlékezni róluk. Jó lenne egy kópiát másoltatni erről a filmről, az itteni mú­zeumnak. Nem régi sikerek­ről szólt, kutató készítette, láttató jegyzetnek. Valahol a tanácsháza udvarán forgat­ták, ahova szépen sütött a nap. Az akkori csoport tag­jai is ott forogtak a vász­non, külön műsorban. Jól számított, aki a filmeket mű­sorra tűzte. Nagy örömet okozott azoknak, akik hu­szonvalahány évvel ezelőtti lépéseiket láthatták. Rövidnadrágos fiúk, ap­rócska lányok léptek először színpadra, utána jöttek az úttörők. A papucshoz, ráncos szoknyához, szatyorkának is, „testhönállónak" is mondott pruszlikhoz már csak itt szoktatják hozzá a lányokat. Ügy nézegetjük, székben ülők, a gyerekek ^ műsorát, hogy igen, igen, kedvesek, nagyszerű ígéretek. Ha el­vétik a lépést, elnézzük ne­kik. Tápén nem kell elnéz­ni, mert nerp vétik el. Per­sze, ahol a gyerekek lépést vétenek, ott legtöbbször az oktató téveszti a legnagyob­bat. Tápén a kicsik soha nem a nagyok táncát utánozzák, a nekik valót tanulják, öröm nézni őket. A kö­lelősséget a nyakamba, a magam szakállára, kettőt­hármat említek csak. A kis­botosok közül — bottal táncol­SZOKTUNK GYŐZNI KILENC TORTA Jeszenyin-esl" A JATE új KlSZ-klubjá­ban kedden rendezett Jesze­nyin-est anyagát a költő ön­életrajzának részleteiből és olyan versekből állították össze, amelyek jelzik, tartal­mazzák életének különböző állomásain, fordulóin átélt, szerzett élményeit. Az öt­venperces válogatás — kitű­nő bevezető Jeszenyin költői világába. Az életrajz részle­tei segítenek a versek érté­sében; a versek segítenek a csapongó, kísérletező, nyug­talan életet meghatározó él­mények megtalálásában. Az irodalmi anyag helyes kiválasztása mellett a sike­res pódiumszereplés másik fontos feltétele, hogy az elő­adó mélyen ismerje a meg­szólaltatott müvek alkotójá­nak világát. Különösen fon­tos ez akkor, ha a művész a hangulatok, rezdülések, ár­nyalatok, finomságok olyan mesteri rajzolójának bemu­tatására vállalkozik, mint Jeszenyin. Fenyő Ervin, a színházban nemrégiben meg­tartott Sarkadi-est legsike­resebb szereplője, most is nagyszerűen oldotta meg ezt a különlegesen nehéz felada­tot. A ptódiumművész tulaj­donságai — többek között — a szuggesztivitás, intel­lektuális erő, kifogástalan beszédtechnika. Ügy tűnik, Fenyő rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, s ezt bizo­nyította is az est néhány szép pillanalaban. szöntő­műsor lépten­nyomon megszakad. Amíg a következő szám színpadra áll, addig mindig mondanak valamit. Érti a kívülálló is, de az emlék az emlékező­nek mond legtöbbet. Hallani itt olyanról is — Csicsóné­nak keresztelik hirtelen Ter­hesnét —, akinek három lá­nya nem egy szoknyában, hanem egy együttesbe jár. Az anyjukkal együtt Vagy egy másik népes családról. Minden tagja táncol, csak egy nem. Akinek eltörött a lába. ö viszont énekel. Ar­ra is emlékezünk, hogy az iskolások valamelyik ván­dorúton versenyt hirdettek.' Annyi tortát ehetett min­denki, ahány éve tagja a csoportnak. Nyolcadikos nyerte a versenyt — kilenc tortával. Ügy tűnik, a leg­nagyobb élmény mégis az, amikor „beömlöttek" az Operába. Régen volt az is, most 21 éve. Jól járták, de hiányzott belőle a lélek. Mondják a vezetők, ne iz­guljanak, mindig így van. Mire a műsor indul, megjön bele a lélek is. — Elmegyünk egy kiskocs­ma mellett, csak ragad ránk valami. , A kiskocsmát hivatalosan lefújták, beállították inkább a 120 tagú együttesnek de­mizsonban a bort. Nem győz­te tőle összeverni a tenyerét az Operaház közönsége. Ün­nepség volt ott, újrázni tilos. Két táncot is eljártak volna annyi idő alatt, amíg a taps zúgott. Emlékeztetőnek csak eny­nyi a vezérszó: Beömlöttünk az Operába. Ha ötven év történeteit kellene szálára szednem, sok nevet írhatnék egymás után. Joggal átkozna, aki kima­rad. Nem vehetek ekkora fe­nak — hárman kötnek ve­lem alkut. A Márta Pista, a Tari Imre meg a Nagy Jani. Nyilatkoznak. — Mióta táncoltok? — Hű, az volt régen. A Pista számolja ki leg­hamarabb. Már tavalyelőtt óta. — Jár ide más is a csa­ládból? — Jár hát. Pista azt mondja, a test­vérei járnak, édesanyja pe­dig pávás. Jani kihúzza ma­gát, mert apja is, anyja is táncol. — Testvéred nem? — Hogyan táncolna? Há­roméves. — Miért jó táncolni? — Szeretjük, ha győzünk. — Szoktatok győzni? — Szoktunk hát. Molnár József azt említi, hogy harmincnégyben talál­ták föl hivatalosan Tápét, összesen nyolc pár táncolt akkor. — Miért jó Tápénak, hogy együttese van? — Nem minden falu kér­kedhet avval, hogy föláll a dobogóra és tapsol neki a világ. — Keressünk egy másik Molnárt. János bácsit és fe­leségét találjuk. Jaffának, ' sörnek, szendvicsnek a gaz­dái most. Nehéz összeszedni, merre jártak már a csoport­tal. Kimaradhat öt-hat vá­ros vagy falu, de az alap­igazság nem: — Ahová mentünk, a vas­taps megvolt. Jó lenne megtudni, miért jó mégis Tápénak, hogy együttese van? Molnárék azt mondják: együtt lenni nagyon jó. Tóth Andrásné ötven óta szólis­tája az együttesnek. A szín­padi gőz egyszer se csapta meg a fejét, tisztán, pózolás nélkül énekel most is. — Szeretek énekelni. Ott­hon is nótára jár mindig a szám, de itt jobb. Együtt va­gyunk. Az estet nem tudtam vé­gignézni. Délután kezdőd Ht, fél 11-kor jöttem el. Még tartott. Ha okos gondolattal akarok az írás végére érni, most könnyű dolgom van. Tápé azt köszönheti legin­kább együttesének, hogy az itt lakók „együtt" voltak mindig. Keressünk még egy falut, ahol a harmadik ne­gyedik generáció is ugyan­abba az együttesbe járhat! Horváth Dezső Madárszálló A hivatalos tavasz első napjaiban megnyílt a kis­balatoni madárszálloda. A vándormadarak első cso­portja már februárban meg­érkezett, a kanalas gémek és a kormoranok azonban még csak előőrseiket küldték nyári otthonukba. A nemes madarak kisebb csapatain kívül tömegesen érkeztek vissza régi költő­helyükre a különféle vadka­csaíajták. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom