Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-30 / 100. szám

HÉTFŐ, 1973. APRTLTS 39. „Egyesített" postás Azt hiszem, pirulva rakja be a bőrtarisznyába a mai újságot a baksi postás. Vi­szi házról házra, bead belő­le egyet ide is, oda is. Egyi­ket a kilincs mögé fűzi, má­sikat az ajtó hasítékába csúsztatja. A maga fényké­pét még sohase vitte. Háromszor fordul, három­szor telik, háromszor ürül a " tarisznya. Visz levelet — szerelem szól benne, szakí­tás, búcsúzás, tárgyilagos be­számoló, vagy bírósági idé­' ző, ki tudja? —, cédulát, hogy csomag jött, nyugdíjat, családi pótlékot, totót-lottót, táviratot, újságot. Mindenes postás, de így nem elég hi­vatalos. így mondja: egyesí­tett kézbesítő. Biciklin jár, nem gyalog. Ha kedve van, egyik háztól a másikig föl . is ülhet rá. Rúg kettőt a pe­dálon, köszönhet is a követ­kező házban. Heglátszik rajtam" // Levélhez, újsághoz mindig jár néhány kedves szó fiam — azt mondja az apám szerésznek mennek, géplaka­Ha ezt a munkát normára — ilyet máskor meg ne esi- tosnak, autószerelőnek. A kellene csinálni, Pintér Jó- nálj! Ö a folytatásos regényt lányok? Hát azoknak marad zsef hátul maradna. Meg el nem hagyná. a gimnázium, nem tudná tenni: itt/a levél, Sok új házat láttam. Az az érzésem, fölborult itt a pénz, isten áldja. Hogy — Nagyon építkeznek az az egyensúly. A tudomány mit lehet mindennap beszél- itteni népek. Ügy látom, el- várának Baksról csak női ni az emberekkel, azt csak hagyjuk a többi községet, védő lesznek? a postás tudja. Mindenkivel Van kétszobás is, de a leg- — Nyugdíjat is visz. Van mást. Hozzátartozik a szak- több három. Villannyal, víz- sok panasz? mához. zel. Szép házak. — Senki nem mondja, se­1954 derekán akasztotta — Hol terem a rávaló? gitsem költeni a pénzét, de először a nyakába a táskát. — Kint a kertben. Mire a panaszkodás fogytán van. Nevetve megy be minden ®ás észreveszi, hogy tavasz Mióta rendezték, keveset hal­házhoz. van, itt már terem a kara- lani. Év végén számolgat­— Könnyű mosolyogni, ha lábé. Saláta, paprika, jön juk, kinek mennyivel emel­jó hír van a levélben. De ha egyik után a másik. Jó kerti kedik. előre tudni, hogy eget verő földek vannak itt, a csanyiak — Elhagyott családok, ma­szomorúság szakad a házra? adták a példát mellé. A töb- gányos öregek? Mondjuk, fekete távirat jön. hit a hízók hozzák. Nem aka- — Nálunk nem divat az — Meglátszik rajtam. Rám rom külön dicsérni az asz- ilyesmi. van írva. Nem nekem kell szonyokat, de a hízó is az Csupa jót mond. Biztosra akkor kezdeni a beszédet. ° munkájuk, meg a kert is. veszem, van árnyéka ennek Ez az együttérzés nincsen Amikor én kihordó gyerek a falunak is — mert me­benne az egyesített jelzőben, lettem, csupa nádtetejes falu lyiknek nincsen? —, demeg­— Valósággal belenőtt volt. Nézzen végig az utcá- dönthetetlen igazságok de­Pintér József a postásságba, han, lát egyet is? Apja is az volt, lőcsös kocsi­val vitte Baks és Sövény­háza leveleit, csomagjait Kistelekre, és hozta vissza­felé, ami idevaló. Be-bejárt vele az egyik fia, tetszett ne­ki ez & munka, itt is ma­radt. Lányoknak gimnázium Tömött buszok járnak. — Ne számoljon utána, de az itteniek 80 százaléka biz­— Sok válogatnivaló akkor tos máshol dolgozik. Vagy még nem volt. Az meg se tanul. Messzire nem men­fordult a fejemben, hogy to- nek, Szeged, Szentes, Vásár­vábbtanuljak, apám után hely, Kistelek. Sokat nem bíztak bennem, itt marad- tévedek, ha azt mondom, tam. minden házból tanul a gye­Azóta bő a választék. Fia- rek. talon nem mindenki marad — Egy jó postás talán azt rülnek ki a válaszokból. Amelyik postás nem tud rosszat mondani, legalább a falujára, az valóban szereti a szakmáját. Meg a faluját is. Hát a falu mit szól a postására? — Itt született, hogyne lenne rendes. Búcsúznék már, de kérdés van a kézfogásban is. — Nem egyforma minden ember: hová megy legszíve­sebben. Nevetés a válasz —: Mindenkihez szívesen me­gyek. — Létezheteflen. Legszívesebben mégis mérséklődik. A könnyű és könnyen kezelhető nilprint és triprint ruha ára női méretben 100—120, bakfis­méretben 60—80 forinttal 19 esztendőt ezen a pályán, is tudja, mit? — Még eddig egyszer se Szakszerű választ kapok hazafelé. A fiamhoz, lányom­gondoltam rá, hogy másho- rá. Meg kell felezni a té- hoz, a családhoz. Ha letettem vá menjek. Én szeretem ezt mát. A fiúk szakmát tanul- a táskát a munkát Sok postás panaszkodik. Nehéz munka, emberekkel kell „bánni". Az újságpénzt sokszor úgy koldulják való­sággal. — Nálam nem így van. Megesik, hogy azt mondja valaki: Józsikám, most nincs pénzem. Holnap lesz. Nem én kezdem másnap, mégis megvan a pénz. Aki nálam előfizet, később se mond le róla. nak, divatos szakmát. Mű­Horváth Dezső. Egyes ruházati és taipari termékek fogyasztói árának változása Az Országos Anyag- és Arhivatal közleménye 1973 május 2-től megvál- hogy a fogyasztói árak mind gyerekes családok számára tozik egyes ruházati és fa- közelebb kerüljenek a ráfor- kedvező. A csecsemők 20 ipari termékek fogyasztói dítási költségekhez, az árak darabos telra pelenkaja 102 ára A ruházati árleszállítás jobban fejezzék ki a termé- —124 forinttal, darabonként hatására átlagosan mintegy kek tényleges értékét. E 5—10, 6,20 forinttal lesz ol­22 százalékkal csökken a hosszan tartó folyamathoz az csóbb. gyermek, a kamasz és a árak emelkedése és csökké- A SZjntetikus gyermekfe­bakfis szintetikus kötött al- nése egyaránt hozzá tartozik, hérneműk közül a leányka­sóruházati termékek, az or- A május 2-án életbe lépő na(jrágok ára 6—8 forinttal kán és műbőr felsőruházati rendelkezések egyes ruházati a ieánykakombinéké 10—12 termékek, valamint a pelen- cikkek árának leszállításáról, {orjnttal a bakfishálóingeké ka óra. Sor kerül még a fé- egyes faipari termékek árá- 30_34 forinttal a fiúingeké sűs gyapjú, a műselyem és nak növeléséről, más faaruk 8_12 forinttal csökken. Az a szintetikus kötött-hurkolt árának csökkentéséről intéz- úgynevezett orkán szinte­kelméből konfekcionált fel- kednek. Az idén immár má- tikus anyagból készült gyer­nőtt-. kamasz- és bakfis- sodízben került sor ruházati mekanorákok ára 80—120 kabátok, öltönyök, zakók, cikkek árainak mérséklésé- forinttai a bébi overalloké nadrágok, ruhák, kosztümök, re. Március 1-én a pamut- 60_80 for;nttal a mű bőr pongyolák, valamint az is- és pamuttípusú kelmék, és kabátoké 80—120 forinttal kola- és munkaköpenyek ár- a függönyök lettek olcsob­leszállítására is. Ezeknél 15 bak, ez éves szinten 178 —22 százalékkal csökken az millió forint, 1973-ban 148 árszint. Az árintézkedés ha- millió forint megtakarítás­tása egy év alatt mintegy hoz juttatja a lakosságot. 230 millió forint, a március Május 2-ón a ruházati cík- ^kkeiT 1-én végrehajtott árcsökken- kek szélesebb körének árát téssel együtt 400 millió fo- szállítják le. A leszállított Az árleszállításba bevont rint megtakarítást jelent a árucikkek az öltözködési termékek kiválasztásakor lakosságnak. kultúra szempontjából a leg- nagy gonddal ügyeltek árra, Május 2-án megváltoznak korszerűbbek közé tartoznak, hogy azokból folyamatosan egyes fatermékek termelői, gyártásuk gazdaságos. Igen ki tudják elégíteni az igé­illetve fogyasztói árai is. A lényeges, hogy az árcsökke- nyeket. Az ipar már febru­faárak változtatását az teszi nés rendkívül széles rétege- árban gondoskodott a szükségessé, hogy az igé- ket érint, s különösen a letek feltöltéséről, nyek egyoldalúan az import­ból származó faanyagok felé tolódtak, és ezek beszerzési ára 1969 óta 15—20 százalék­kal megdrágult. A faanya­gok és az ezek felhasználá­sával gyártott késztermékek termelői árának általános rendezése aránylag szűk kör­ben érezteti hatását a fo­gyasztói árakban, mert a termelői áremelkedés na­gyobb terhét a költségvetés magára vállalja. így például nem emelkedik a iából ké­szült iskolaszerek és a fa­játékok, a fa nyílászáró­szerkezetek fogyasztói ár­színvonala. A gyermekbúto­rok többségének ára csök­ken, a kárpitozott lakásbúto­rok árszínvonala pedig átla­gosan 2 százalékkal lesz ala­csonyabb. Az egyéb bútorok árszínvonala egy százalékkal emelkedik. Növekszik — hét-húsz százalékkal — a fe­nyő állványfa és cölöpfa, a fenyőfűrészáru, a tölgyfű­részáru, a vegyes lombos parketta, a faredőnyök, va­lamint a fából készült tö­megcikkek ára. A faárren­dezéssel kapcsolatos intézke­dések összességükben — egy év alatt — mintegy 90 mil­lió forint lakossági többlet­kiadóst jelentenek. * A gazdasági élet törvény­szerűségei megkívánják, Forgalom­korlátozási május Május eteején délelőtt W órai kezdettel rendezik meg a nagygyűlést Szegeden, a reggel 9-től K) óráig a Pá­rizsi körútig közlekednek a villamosok, attól kezdve déli Széchenyi téren, ahová ösz- 12-ig az Anna-kútig. A Sze­szefutnak az utak a város ged állomás felől a Somo­minden részéből. A zavarta- gyi Béla utcáig és onnan lan közlekedés érdekében eb- vissza közlekednek csak a ben az időpontban jármű- járatok, reggel 9-től 12-ig. vekre részleges forgalomkor- A közúti hídon minden jár­látozást rendelt el a városi mű elől lezárják a forgal­és járási rendőrkapitányság, mat délelőtt 10 óra 30-tól Azok az utóbuszok, ame- déli 12 óráig, lyek a Széchenyi teret érin- A közlekedést jelző lám­tik, május elsején 8 óra 40 pák az érintett útvonalakon percig közlekedhetnek a Szé- április 30-áh és május 1-én chenyi téren át, attól fogva pislogó sárga fénnyel égnek déli 12 óráig nem. A távol- csak. Lófogatú járművek má­sági autóbuszjáratok a Ti- jus 1-én reggel 6 órától Sze­szántúlra a Marx térről a ged területén a főbb útvo­Madách utcán át kőzleked- nalak közül a Kossuth La­hetnek Újszeged irányába a jos és a József Attila sugár­Lenin körút, a Dózsa György úton, az Április 4. útján, a utca és a Magyar Tanács- Tolbuhin sugárúton, az At­köztársaság útján át. tila, Nagy Jenő, KállayÖdön A villamosjáratokat is utcán, a Széchenyi téren, va­érinti a forgalomkorlátozás, lamint a Károlyi utcában Az l-es vonalon, a Rókusi nem közlekedhetnek délután és a Nagyállomás között, 2 óráig. Hatezer, havonta Imre László: Rét év nyolc hónap el neked, hogy igazán kedved van ehhez a tetű munkához. Kapelláró válasz helyett újból eligazítja há­rom beosztottjót. Egy ideig csönd. Megint az a sajátságos harmónia a mozdulatokban, a kezek és izmok, az egész test külön-külön is együttes­ről, mit forralt az Imént Bika. Elszívja a ciga­rettát, majd nyugodtan fölballag a létrán, egé­szen a tetejére, ott a jobb lábát átveti, és meg is áll a létra másik ágán, belemártja a rövid nye­lű meszelőt a festékbe, kiemeli onnét, egy csep­pet lerázza, s nagy, hosszú karlengetéssel él­nék tetsző, okos összhatásában. Fütyülés, dúdolás. kezdi festeni a mennyezetet. Fejből megcsinálná körze­tében a népszámlálást. Egy jó postás mindent tud. Tegyünk próbát. Nem ada­tokat kérdezek, úgyse sokra mennénk vele. Csak idegen­vezetésre kérem. Milyen fa­lu is ez a Baks? — Olvasó falu. Újságot legalább olvas. Hatvanféle újságot hord a mi postá­sunk, hatezret havonta. Csak a falu egyharmada az övé. Régi falujárók panaszának refrénje mindig az volt: jön egy-két újság, papnak, kán­tornak, gyógyszerésznek. Et­től messze jutottunk. Óvato­san kanyarodok a mi la­punkra. Udvariasság is lehet a válaszban, de számokkal is traktál. Bőven fogy. — Volt, amikor a maga­mét is elkérték. Megyek ha­za, s nincs újság. Ejnye, 18. Alulról szagulod az ibolyát, közben nem is él­tél. Nézted a falat, a falakat, amiken egyetlen változatosság a csík. A kék, meg a sárga, a lila, a hupikék, büszke lehetsz magadra, te kerested meg az igazgató villáját, kocsiját, meg a nőjét. Te mázoltad össze a hülye életed összes ecset­jeivel, amit szeret és amit utál. Mindent te C6i­Kicsi táncoló lépésben megy oda a spaknival a habarcshoz, mire Kés a malterkeverőt fölkéri egy szolid tangóra: „Argentínában csókra vár a lány...," Igen, a pampákon, mindjárt bal kéz felől ott ül egy hosszú hajú lány, meglátja Ki­csit, hozzásimul forrón, közelebb, közelebb, s amikor már egészen közel van, visszaváltozik hosszú nyelű malterkeverővé, amit aláírásra bár­ki megkaphat a szerszámraktárban. Kapelláró mintha oda se figyelne, de látja azért minden mozdulatát, friss lépésekkel lejön a létra tetejé­ről, szólítja Bikát; „gyere hamar, megtanítlak festéket keverni. Itt ez a vödör, látod? Most há­romnegyedrész vizet teszünk bele, így ni. Hol a festék Kicsi? Ez az. Most beleöntjük szépen, úúúgy, most föltűröd az inged újját, egész a vál­náltál, mégse te elvezed ^kúszom Kapellaro te ladj|^hadd látszon a tetovált csaj combja a olyan hülye vagy, akit karJoltoncolni hala^ mustklidon, nyúlj bele bátran, csak úgy ahogy A ^L^^^l^^T^SlT mutattam, mintha a kútágast fejnéd odahaza a héret, meg piktortéglát, mindenféle mintákat, amiket ráhengereztél a falra. Kicsi odavágja a földhöz a spaknit: — Én ezt nem csinálom tovább! Menjetek a bús fenébe a szövegeitekkel. Nem elég, hogy itt gürcölünk, még ezt a sok süket dumát is hall­gassam? Hát mi vagyok én? — Még ha meglenne a dohányunk, amit haza­viszünk, vagy kitapétázzuk vele a falat. Egy Kossuth, egy Ady lilában és a végtelenségig. De így? Én nem is értem, tényleg, miért szívóskodsz mét, ordítana, mint akit nyúznak. Fölkapja a annyira Kapelláró — mondja Kés, miután le- vödröt. teszi a tele vizesvödröt. — Mondd azt, hogy — Oda is viszed? Kösz. Akkor már vidd is előbb akarsz szabadulni. Vagy felőlem akár azt oda a létrához. Jó, leteheted. Klassz. Most majd is mondhatod, hogy neked ez a hobbid. De ne figyeld, mit tud a legöregebb pemzli — mondja játszd meg magad, könyörgöm, hál kj kiszí azt Kapelláró, mintha tudomást sem vett volna a8­nyárfalombos kis faludban, na látod, így, csak ütemesen, hogy tűzbejöjj." — Cigarettaszünet! Bika ott áll, merő egy kulimász vállig, mind a két keze, karja. Káromkodik rettenetesen, kine­vetik, őt senki se nevette ki soha büntetlenül, de ez most nem olyan szituáció, hogy ütni lehetne, még jobban nevetnének, elugranának, legalább egyet közülük bele kellene fojtani a vödörbe, vagy inkább ráönteni a festéket, marná ki a sze­— Látod, Bika? — fordul egész hajlékony testével, míg közben dolgozik, dühös tekintetű társa felé —, így meszeld az eget is, ha egy­szer eléred. Csak egyet el ne felejts: azt kékre szoktuk. Átveszed, vagy rágyújtasz előbb? Ott a staub. Munkásnak álcázott Kent. Vigyázz, ne szívd mellre, mert akkor csicsogni kezd a tü ­dőd ... Első perctől kezdve szembenállnak, három az eggyel, egy a hárommal. Kapellárón látszik, hogy elemében van. Ilyen nagy szava odakint soha nem volt, igaz, ott Bereczki volt a gazd * Észre sem veszi, hogy az öreg szavait, tréfában is morcos félmondatait ismétli, amiket, úgy hit­te, régen elfelejtett. Jókedvű. Látja, hogy Kicsi és Kés fölnéznek rá, tetszik nekik, ahogyan vi­selkedik, jól van srácok, de azért nem kell túl­zásba vinni, begurul itt nekünk, és mehetünk a szigorítottba, ki fejezi be, amit elkezdtünk? Be­reczki szaki biztosan nem. Van annak más dol­ga. Azóta már biztosan kiveszekedte magát az irodán, „beolvasott" ennek vagy annak, az illető csakis valami fejes lehet, mert amilyen galamb­lelkű lefelé, annyira rátarti följebb, egészen az igazgatói Irodáig, igaz, nem ért el sokat, de azt. a maga erejéből, a munkája által érte el. Igen, a munkát is kiadja ilyenkorra a segédeknek, az inasoknak, melyiknek mi dukál, tüsténkedik ott, míg csak mindenkit el nem igazít egész napra, aztán hozzálát ő maga is, nehogy szó érje a ház elejét. (.Folytatjuk.J

Next

/
Oldalképek
Tartalom