Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-29 / 99. szám

2 VASÁRNAP, 1973. ÁPRILIS 29. Tiszakutatók ankétja Szegeden Évenként rendezi üléseit a böző tájain dolgozó Tisza­Tiszakutató Bizottság, amely- kutatók tájékoztatása a ku­nek feladata: a Mártély— tatások mai állásáról, új Körtvélynsi Tájvédelmi Kör- eredményeiről, valamint a zet élővilágának kutatása, munka összehangolása, valamint az e körzeten be- A szegedi ülés egyik érdé­lül létesítendő természetvé- kes témája volt a kiskörei delmi terület tudományos víztároló környékén végzett vizsgálata. vizsgálat, amelynek eredmé­A szegedi ankétot tegnap nyeit felhasználják a Már­délelőtt dr. Horváth Imre tély—Körtvélyesi Tájvédelmi tanszékvezető egyetemi ta- Körzeten belüli természet­nár, a Tiszakutató Bizottság védelmi terület létrehozásá­elnöke nyitotta meg. Az hoz. Olyan élő múzeum léte­egész napos ülésen összesen sítését tervezik itt, amely 12 előadás hangzott el, a tükrözi a tiszai táj ősi jel­szegedi és Szeged környéki legét. Ide mentik át a kis­kutatókon kívül részt vettek körei vízmű területéről az a Közép- és Felső-Tisza vi- építkezés miatt kiszoruló nö­dékén dolgozó szakértők is, vény- és állatvilágot is. valamint Szőkefalvi-Nagy Az előadásokat vita követ­Béla akadémikus, a Csöng- te, amelyben értékes véle­rád megyei Természetvédel- ményekkel, kiegészítésekkel mi Bizottság elnöke. Az an- járultak hozzá a résztvevők két célja: az ország külön- a közös munka sikeréhez. Zákányszéken is megalakult a tanács Tegnap befejeződött Csongrád megye községeiben és városaiban az alakuló ta­nácsülések sora — Zákány­széken is megalakult a helyi tanács. Az alakuló ülésen részt vett dr. Komócsin Mi­hály, a megyei tanács elnö­ke, dr. Ábrahám Antal, a szegedi járási hivatal elnö­ke is. A zákányszéki tanács 45 fős testülete tanácselnökké ismét Tóth Szllveszternét választotta, az elnökhelyet­tes pedig Bózsó István lett. A vb 7 tagja: Tóth Szilvesz­terné, Bózsó István, Gregus Zoltán, Huszta Vince, Kis­péter János, Csépi László és Tóth Imréné. Hanyatló iparág? Textilipari rekonstrukció A textilipar termelésének zatiszál-felhasználás 15 szá- Franciaországban 1|Q, Cseh­aövekedési üteme évről év. zaléka, fele a fejlett nyu- Szlovákiában 70, Ausztriában re mérséklődik hazánkban, gat-európai, tőkésországok 30—40 százalékkal volt ma­sót 1968-tól a stagnálás, a átlagának. A szintetikus szá- gasabb a textilipari munka visszafejlődés jelei mutat- lak hazai felhasználásának termelékenysége, mint ha­koznak. Részben az értéke- növekedését sokáig fékezte, aánkban. Az azóta eltelt öt sítési gondok, részben a hogy a belőlük készült ter- évben ez a távolság vala­munkaerőhiány fékezik a mékeket igen magas, mond- melyest még tovább nőtt. termelést, e főleg nőket fog- halnánk luxus forgalmi adó- Ezért is nagyon sürgető a lalkoztató, három műszakos val terhelték. (Ebben az magyar textilipar két-három üzemekben. Bár a textilipar Időszakban a nyugati turis- éve megkezdett nagyszabá­altaláhan nem tartozik a di- tautak és ajándékcsomagok su rekonstrukciós tervének namikusan fejlődő progresz- kelendő portékája volt a mielőbbi sikeres teljesítése, szív ágazatok kózé, mégis nylonáru.) mind a KGST-államok, mind A textiltermelés szerkezeti a fejlett tőkésországok több- összetételének másik lénye­ségében a termelés növeke- ges eleme a különböző ter­dése erőteljesebb, mint ha- melékenységű technológiai zánkban. módszerek aránya. A hurkoló « / .non u .„ ,.,„„,„ (kötő) -gépeken átlagosan 4 Amíg 1960—65-bffl evente _lfi.szor akk kt!,mefelü. átlagosan 5,4 százalékkal let kéazül a idő alatt^ növelte ter^lését a haza, az autQmata szövösz> texülipar addig 1965-70-ben keken Az éb korgzerű (nem szövő), nagv teljesít­előidézni a különböző mű­vészetek és tömegkommuni­kációs eszközök fejlődésé­nek-fejlesztésének kultúrtör­ténetünk minden korábbi fe­K. J. Ezekben az években Bulgá „„ aTTXTT At ményű technológiák részará­na 8,8. az NDK 4,4, Mongó- a teljes termelésben nö­Ua 6 2 Lengyelország 6,8 vekedett textillpanmkban az Romania 11,2 Szovjetunió utóbüi években. Még i965_ 7,1 Csehszlovákia 4,9 szaza- ben a te,jes textiltermelés lekkal növelte évi atlagton 8?1 százaleka szövő fl B textiltermeléset. A fejlett százaléka köt6 3>4 százalé, tokesorezagokban ennél mér- ka éb na teljesiíményű sekeltebb a novekedes! ütem technológiával készült. Ezek Japán kivételével, ahol az arányok 197l_ben némileg évente átlagosan 8,4 szaza- a korszerű technológiák ja. textil- yára tolódtak el. A budapesti textilipar A hazai textilipar terme- munkáslétszáma az 1965— lésének szerkezete több év- 1971-es években 14 ezerrel tizeden át rendkívül merev^ csökkent, vidéken ugyan­nek bizonyult. Még a felsza- ezen időszakban az iparág­badulást követő esztendőket ban foglalkoztatott munká­is az uralkodó pamutipar to- sok száma 10 ezerrel nőtt vábbi térhódítása jellemez- Az egy foglalkoztatottra ju­te. S ez a folyamat hazánk- tó termelési érték évenként ban akkor sem szűnt meg, átlagosan 1,4, az egy mun­amikor a szintetikus szálak kaórára jutó 2,4 százalékkal tömeges felhasználása vi- nőtt az utóbbi tíz esztendő­iá gszerte már megkezdődött ben. A legfejlettebb tőkes­Bár a hazai szintetikusszál- országokban ugyanezen idő­felhasználás aránya mintegy szak alatt 2—3-szor nagyobb li a ( szorosára növekedett a ütemben nőtt a termeié­legutóbbi tíz esztendőben, kenység. Az 1967. évi össze­így is csupán az összes ruhá- hasonlító adatok szerint lekkal növekszik termelés. ÚJ FILMEK Közöny Színes, szinkronizált olasz beri lét abszurditását: leg­—francia film. Camus regé- abszurdabb dolog, hogy az nyéből írta L. Viseonti és S. ember meghal). Cecchi d'Amico. Kép: G. ,T — • Rotunno. Rendezte: Luchino Vagyis Camus f.lozófiaja Viseonti. Főszereplők: Mar- "^allanul belekerült a ccllo Mastroianni, Anna Ka- f,lmb®-. "oha a . Azadas ab" rbla> szurditasának abrazolasaval Viseonti filmje hat eszten- ^f^f10"^ Me"rsault ,fiT deje készült. Camus regé- BuffjAt.,attó1. a tórsadalmi nye több mint három évti- ba"erto11 1 ® 40"es ev,ek zede. Bár az iro eletében a md akkon a" többször próbálták megsze- sat adta ,a francia ellenalla­rezni a filmezés jogát (töb- * mozgalomban (amelyhen bek között James Dean-nel ®|syJ:bkeQ* maga a 8z^zo. s is, aki sokak szerint Meur- vett), Viseonti filirije­sault szerepére született), b?n C^fts egzisztencialista Camus a csillagászati össze- fllozaf'ájaval sajátosan ke­geknek is konokul ellenállt yeJfllk a mai kor d.vatos el­Aztán 1960-ban autószeren- 'dege"edeSnimbu8za , Szi­csétlenség áldozata lett — s szu.ph?sz mítoszával a kozö­Dino de Laurentiisnek sí- fásultság, közöm­került megegyeznie Camus ™8ég , mítosza. Viseonti felesegével úgy, hogy Fran- annyit ,f°gs»d el Caipus-tol, ciné Camus szabadkezet kert T.TT^x, * ma' ember a rendező és forgatókönyv- életérzéséből azonossagot ta­író kiválasztásában. Húszas |a hat; A tett, a cselekvés ér­tárgyalások után jutott a telmetlensege benne van a választás Viscontira, aki kü- fllmbe" — és persze az úgy­lönös gondot fordította hely- nevfett „fedezetlen cselek­színek fölkutatására (a fő- vese,k , . (fncolata. melyek szereplő otthonát Algéria- futaiként Meursault a gyil­ban, Camus egykori lakóhá- ko8sagot » .^veti, nem zának közelében rendezte be) tudja ,mncs ra magya­- s akkori nyilatkozataiban razata' véletlenül -. csupán elmondta: Meursault figura- a 8Z"k8efes8ege- • cselekvé­ja nem jelentheti számára 3ek k"taIefő ervénye hlany­az egzisztencializmus filmes z»k- Nélküle viszont nem le­iUusztrációját. Meursault het teljes a kep amit Camus pontosan olyan, mint a töb- ^os filozófiájáról kap a bi ember, akiből - Viseonti "éf; Vis^nt remek figura­szerint - hiányzik a létem- ka' ta,A1' v'scont. kitűnő ér­bertelenségeivel szembeni zékkeI. hangulatokat; rűn lakott Tarjánban, a ban nem csökkentette, ko- lazadasíugyanakkor Camus rál a1flm£lnon az° asztad 205. épület előtt Béres Fe- csis Ágnes 5 év« óvodás filozófiájának Lazado embe- ^ "Jffi™ Előleg kultúrára K étségbevonhatatlan ellentmondásoktól. igaz, Kulturális életünk problé­ténv hogy a szociális- hogy a felszíni jelenségek máiról, az efedmenyekrol es ta Magyarországon a csillámló felületéről nem a mögöttük sorakozo hia­múlt egyetlen periódusához mindig látszik az örvény, nyosságokrol az „ahhoz ke­sem hasonlítható mértékben mélyebben kavarog - pest" viszonyitoszava mas je­, . „ , .„. . „ ,.mom]r azért a könyv ma mar tö- lensegeket, ősszeluggeseket. jutott es jut ei a tömegen- megcikki 0jcsd ^ bd vájasz- állapotokat ós konzenvenciá­hez a kultúra. Ilyen meggyő- tékot kínál, a színházakban kat világít meg akkor, ha zően és megnyugtatóan fo- lassan megszokik a magyar országos méretekben beszé­galmazott Aczél György a dráma, utat tör magának a lünk, általános tendenciák­„„„,„. „„uiniő. haladó eszmeiségű szociális- ról. és másokat, ha helyiek­január. országos agitációs, ^ irodfllom< de filmieinkre ről. Amíg „nyugodtan alha­propaganda es művelődesi (a hazai érdeklődés fokozó- tunk" afelől (s az alvás, tanácskozáson. Nincs ebben dúsából, a külföldi fesztivú- mint kötelező élettani szük­semmi reveláció fölösleges lek kontrolijából kitetszően) séglet, szebb álmokat ígér­a statisztikák bőséekosarából sem lehet különösebb pa- het), hogy a kultúra egyre a statisztikák böségkosaraböi naaz A mj társadalmunk. nagyobb tömegekhez jut el. ban, mely világnézeti, ideo- addig jó néhány népműve­lógiai szempontból koránt- lési szakembernek például sem egységes még, mely a altatók és idegcsillapítóla szocializmus építése folya- nélkül nehezebben megy. matában kétségtelen ellent- Ezek az emberek hivatásuk­mondásokat hordoz, a fenti ban érzik, saját bőrükön jezetéhez hasonlíthatatlan jelenségek általában bonyo- tapasztalják az igények és gazdagságát. lultabban, áttételesen mutat- lehetőségek viszonylagossá­, . .. koznak. gát. Éppen azért, mivel a A kultura támogatása, kultúra támogatása is vé­ezen belül a szocialista kul- R M inap a tévében riport ges (hiába az esz.mei szük­túra erősítése. politikum. jVl sza"lolt J9® 8 kaP°s; séglet, ha a megajánlás gva­Ha időnként nézeteltérések • ••}, szlnhaz tevé" korláta még nem tarthat lé­«a időnként nezeteueresek kenyaegeröl arrol az egyre pé(jt a teruU támadnak, ha kulturális ele, szemléletesebben beérő nép- vágyakkal) egyelőre a kultú­tünk egészén belül egy-egy nevelő misszióról, melyet a ra szolgáltatásaira nagyobb műalkotásról, könyvkiadó- társulat vállalt és visz vé- energiát fordít a társadalom. sunk hiznnvtalarikndás'iirnl glg (következetesen a város mint a kultúra közönségére. sunk bizonytalankodasdirol, kmturáiis é,etében. A kö- Persze a kettő elválasztha­valamely divatos tenden«á- zönség soraiból megszólalta- tatlan egymástól, de nvilván­rój vagy alkaimi aránytalan- tott emberek elmondták, va- valóan többet áldoztunk és Ságokról viták szikráznak (amikor csak operettek, áldozunk ma is a szocialista, föl meghatározó hangnemük ködbyiJ zenés darabok c:salT va9V legalább haladó eszmei. .rh„c A , TT gattak a publikumot — és ségü kultúrjavak előáUítási­sohasem lehet pesszimista, lassan kihalt a nézőtér, da ra, megteremtésére mint ar­még ha több kérdőjel js sze^ az utóbbi időben irodalmi Tűi hogy értő közönség nőjön gi be a viták időszakos értékű, tartalmi prózai elő- föl hozzájuk. Az igazán ér­nyugvópontjait Nem lehet adásokkal 8Íkerült ™8zahf,- tékes alkotásoknak, ezen be­, dltanl a kozonseget' sőt lül a szocialista művészet, pesszimista, hiszen « vi- újabb barátokat nyertek a színvonalas produktumainak szonylagossag mindig józan- szinhaaak. Az „ahhoz ké- ma méa _,„„_ m„a „_ , ságra. tárgyilagosságra int pest" viszonyító szava itt ter- ma ^eg nincs meg az a sze­ahhoz képest" viszonví "^tesep más állapotokat les kozonségtábora, amit Az „ahhoz képest viszonyt- szembesít mint mondiuk va„ szeretnénk - s ez nemcsak tőszava, ha nem w mond- lamely fővárosi színház mű- propaganda kérdése Da juk ki mindig, hallgatólago- yészetpolitikájának. eszmei megkockáztatnám, a népmű­san benne fogalmazódik a ^X^közöSao'- velés eme feladata sem ki­kerdesekre adott valaszok- zárólag anyagi természetű ban Igaz hogy könyvkiadó- Amihez viszunv.tunk: a indokokkal hozható összefüg­sunk, színházi eletünk, film- múlt a jelen adottságai, a gésbe, azolíkal is de nem gyártásunk — sorolhatnánk tarsadalom teherbirasa. a , • , nem mentes a belső környezet szabta lehetőségek. Klzdl0'aá­Amit viszonyítunk: az igé- . szocialista kultúra szá­nyek. Csakhogy az igenyek A inunkra fontos, érté­megfogalmazasaban soha- * V kes ^ s/,nvonalas aj. sem art eíegge korultekinto- kotásait inkább tudjuk tá­nek lenni, figyelni a vl- mogatni, mint a közönségét, szonylagosságra. Bár Szege- illetve közvetlenebb módon, den a kultúra évek óta nél- kézzelfoghatóbban, látványo­,..,.. . , . , , , sabban. A közönségét csak kulozm kénytelen a kamara- rajtljk keresztük köZVetve színházat, hangversenyterem biztatjuk. Menj moziba, vá­sincs, ugyanakkor több száz súrolj könyvet, indulj szín­lakás épült fe! a szorító hazba! — mondja az állam. gondok enyhítésére- nincs S el°leSképpen, mint egy lát­gonciok enyiutesere, nincs hatatlan varazslo, tíz, húsz. még sportcsarnok, de elké- ötven forintokat csúsztat az szült a biológiai kutatóköz- emberek zsebébe. Ennyivel pont, a terveknél nem ju- olcsóbbért kínaija a fontos tott előbbre a közös könyv- ^S^mennS^ÍS tarepulet ugye, de letrejött. elegen moziba, színházba, és dolgozik az önálló szim- mégsem vesznek elegen fonikus zenekar — tetszés ilyenkor könyvet. A közön­szerint gyakorolhatja bárki a tarsadalmi meretekre na- ségekkel. Ez a feladat több. gyított viszonylagosság bar- mint alkalmi propaganda, kochba-játékát. Nikolényi István meg Gyermeket gázolt a motoros Takott területen különösen negy-öt kisgyermek játszott f to«, hogy a gépjárműve- közel az úttesthez, a parktü­z ík vigyázzanak- a gyalog- körben lekaszált füvet szór­á fclőhelyeken köziekedók- ták. Béres Ferenc ugyan r különösen a gyermekek- hangjelzést használt, a mo­rf Ezt mulsztotta el a sű- torkerékpár sebességét azon­ban nem csökkentette. Ko­renc. Tarján, 408-as épület gyermek hirtelen át akart p'attj lakos. A rendőrségi szaladni az úttesten, a mo­• len tés szerint mintegy 55- t0™ ^mU7. A gyermeket " , ., .. . . , súlyos serulessel szállították 60 kilometeres óránkénti se- a ^^ kolhazba. Az ugy­bességgel közlekedett. Már ben a vizsgálat tovább fo­inesszirői láthatta, bogy lyik. re éppen a törhetetlen küz- galambfejű, pápaszemes delemben valósítja meg ön- h?lgy csipeget, a szűk kis magát, válik az emberi sors utCan ótvaros kutyáját sí­örök jelképévé). illetve ratla Dre6- A pillanatok Meursault lázadása sem más, a m&radandóank. És Mast­mínt abszurditás (Camus roianni —„ szinten hangoztatja az em- H. i. V Irás, olvasás — oroszul Az orosz nyelvet tanulók- a cirill betűk megismerésé­nek kíván segíteni az nek nehézséget miatt riad­MSZBT Központi Gorkij nak vissza a tanulástól. Ha Nyelviskolu Csongrád me- túljutottak ezen az elsó n;igy gyei tagozata. Mint airól már akadályon, a nyelvtanulás a hírt adtunk, május eleje és későbbiekben nem okoz kü­15-e között úgynevezett rö- lönösebb gondot. Egyrészt te­vid (12 órás) tanfolyamokat hát ilyenfajta segitségnyiij­szerveznek felnőtteknek, tás a célja a tanfolyam szer­Ezeken a jelentkezők meg- vezőinek. De segít a tanfo­tanulják az írás-olvasást, va- lyám azoknak is, akik nem lamint ezzel párhuzamosan a akarnak továbbtanulni. \ mindennapi támalgáshoz ieg- Szovjetunióval, más környe­szükségeaebb szavakat, ki- ző országokkal való sokoidu­fejezéseket, mondatokat. A lú kapcsolataink mindenki­eirill betűk ismerete mellett tői megkövetelik legalább a elsajátítják a leggyakoribb cirill betúk ismeretét, az udvariassági formulákat, tá- írni-olvasni tudást, de nél­jékozódási kérdeseket, az külözheletten ez az egyre elemi szükségletek kifejezé- szaporodó turistautakon is. sére szolgáló mondatokat. A röv)d tanfolyamra meg A nyelvoktatás szakembe- , . . , ,, „ reinek tapasztalatai szerint khet Jelentkezni a Szakszer­az orosz nyelvet tanulni kí- vezetek Megyei Tanácsánál vánó felnőttek közül sokan (Eszperantó utca i—á.j.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom