Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-28 / 98. szám

SZOMBAT, 1973. ÁPRILIS 28. Casablanca! vásár Ünnepélyesen most nyitot­ták meg a casablancai nem­zetközi vásárt. Ezen a ma­rokkói vásáron a magyar külkereskedelem információs irodával képviselteti magát azzal á céllal, hogy a múlt évben megrendezett nagy­szabású önálló gépipari be­mutató alkalmával megala­pozott kapcsolatokat tovább fejlessze. A Hungexpo szervezésében létrehozott információs iroda mellett a Nikex és a Chemo­komplex Külkereskedelmi Vállalat beruházási jellegű cikkeit propagálja. Négymilliárd A KOMMUNISTÁK a Duna-kanyarra Tavaly bűvös határt lép- — és hatvan községével, a tek át a Duna-kanyarban: Dunával és hegyeivel, erdei­több mint kétszázezer ven- vei és parkjaival, múzeum­dég szállt meg szállodákban, mal és nyárl szabadtéri játé­_ , , , , . _ , ., . kokkal gazdag pihenési, szó­motelekben, a üzetoszolgalat rakozasi lehetőséget nyújt e szállásain. Hogy valójában sokszínű, ezerarcú táj, a Du­mennyien élvezték a pompás na-kanyar. tájat az esztendő mind a s amelynek fejlesztésén négy évszakában, arra sem- Pest, Nógrád és Komárom miféle adat nincs, hiszen tanácsain, a különböző mi­. _ . . . , . , nlsztériumokon es országos hogyan lehetne szamba venn, f6hatóságokon kívül> egyete­akárcsak egyetlen vasárnap mi, tanártól kertészig és di­turistáit is Bernecebarátitól áktól vasmunkásig magán­Gödig, és Esztergomtól Bán- szorgalomból sok százan dol­. • _ , , . goznak, mert szerelmesei e kig. Három városával — tájnak. Esztergom, Szentendre, Vác Könyvekről sorokban Kom ját Irén—Pécsi Anna: seiben. A felszabadulást A szabadság vándorai, A örömmel üdvözli, de az ő szerzők saját emlékeik és a . xl., . harcostársak vallomásai, em- koltészete sem marad men­lékező sorai alapján rekonst- ^ az ötvenes évek dogma­ruálják a franciaországi ma- tikus Irodalompolitikájától, g™ ernlgráció történetét. Később szemlélete gazdago­Rajk László, Komját Aladár, ... ... . .__ 17.,, Tömpe András, Mező Imre! d,k" Az utolso évek költői Bölönl György. Gereblyés termésében egyre jelentősebb László, Pór Bertalan nevé- helyet kap az öregedés, az vei találkozhatunk — többek elmúlás témája, Költészeté­között — a kötetben. Beve- , „, „ aetőttl a fasizmus elleni harc "ek lega2a*b darab)al 82 er" megszervezésének körűimé- délyi vidéket, a természetet nyelvel, a francia kommu- bemutató, tájleíró versek, ntstákkal való kapcsolatte­remtéssel foglalkoznak. Meg- Hans Gál: Schubert. A 19. tudjuk, kikből verbuválód- század és a német romanti­tak, hol és hogyan éltek a ka lk ,e(,jelent6sebb fránciaorszagi magyar emig- .... ... „ , . ransok. A hivatalos Magyar- nialls alak^a Franz Schubert, ország és az emigránsok vi­szonyáról, a spanyol szabad­ságharc magyar vonatkozású eseményeiről, a második vi lágháború ellenállási moz­akl rövid élete során hihe­tetlenül sokat alkotott és re­mekművek sorát hozta lét­re, melyek közül éppen a arra a rejtélyre, miért ha­gyott annyi művet befeje­zetlenül. Imre László: galmalról szólnak a további legjelentősebbeket soha éle­fejezetek. tében nem is hallhatta meg­Gátt József: A versmon- szólalni. A monográfia rövi­dés. A szerző a magyar vers- den összefoglalja életrajzát, mondás történetére vonatko- majd megpróbálja feltárni az zó ismereteit, mondott és lé- ... , . . . , , . tott verselemzéseit, saját és 6Uala 02 életmű kulcsának mások gyakorlati tapasztala- tartott schuberti dallamgaz­tait, a versmondás tanulásé- dagság titkát. Bemutatja a ra vonatkozó pedagógiainé- komponista fejlődését, mun­zeteit összegezi. Célja azösz- ... , ,„H . . tönö. és tudatos, az értelmi kamódszerét' áttekinti a 3e" és érzelmi elemek szintézisét lentös hangszeres alkotáso­megvalósító versmondás, kat, s választ próbál adni Könyve első felében a vers­mondással kapcsolatos álta­lános tudnivalókat közli, a második, terjedelmesebb részben 22 klasszikus ma­gyar költeményt elemez, megteremtve a szövegelő­adás szempontjait figyelembe vevő sajátos jelrendszerét. Dernői Kocsis László: Po­litikusok és kalandorok. A fehérterrortól a nyílt fasiz­musig tartó bő másfél évti­zed hírhedt közéleti figurái­nak portréját rajzolta meg a szerző. Az újságírói jól­ertesültség tette lehetővé, hogy színes, érdekes írások­ban jellemezze a korszak alakjait. Élvezetesen mutat­ja br Az Est-lapok szerkesz­tőségi életét, fölényes tudás­sal, hitelesen ábrázolja az ellenforradalmi rendszer képviselőinek viselt dolgait. Számos „hatalmasság" jel­legzetes történetei sorakoz­nak a könyvben, A szerző személyes élményeire, fel­jegyzéseire támaszkodva, bár a történészi alaposságot nél­külözve, mégis hitelesen je­leníti meg a korszakot és rajzolja meg panoptikum! figuráinak profilját. Horváth István: Tornyot raktam. A gyűjtemény a ro­mániai magyar író költői életműve. Horváth István parasztköltő 31 éves koráig élt szülőfalujában. Magyar­ózdon, majd Kolozsvárra költözött. A paraszti életből kiszakadt, de a városban he­lyét nem találó költő két­ségei, otthontalansága fogal­mazódnak meg dalszerű ver­TETTEIVEL Mozaik a DEFAG életéről Még jól emlékszem a két Maga *az igazgató. Schmall láshoz. A számok önmaguk, évvel ezelőtti beszélgetésre. Ferenc is ezt vallja: „Ha ban nem mondanak sokat. Egy fűrészkezelő hívott mű- nem akadnak segítőtársaim, de ebben az esetben mégis helyébe, hogy sokuk gond- akikre támaszkodhatok, akik érdemes idézni néhányat: a ját mondja el: nem látják pontosan ismerik a helyzetet. DEFAG 1972-ben tízmilliós biztosítottnak a jövőt, mi- a tennivalókat, hiába minden nyereséggel zárt. munkásai­vei megszűnik az üzem. erőfeszítés, legkitűnőbb terv- nak, alkalmazottainak az át­Mint azóta bebizonyosodott, vei, elképzeléssel sem érhet- lagkeresete a két év alatt a ládagyár régi helyén való- tem volna el. amit akarok, szépen emelkedett. Sikeresen ban megszűnt, de hűséges n„ _ nppAr: nól _ « p/t változtatták meg termékei­munkásainak megfelelő új a i^olta - nem ma- ket" Megszűnt a Sazdaságta­az ido igazolta — nem ma- lan fonottiáda-készités. több A mostani ötéves tervben négymilliárd forintot fordí­tanak a Dunakanyar komp­lex fejlesztésére. Az eredmé­nyek szemmel láthatók: Vi­segrádon és Dobogókőn új szálloda, Leányfalun új üdü­lőtelep. Kismaroson. Szobon, Szentendrén benzintöltő ál­lomások, Nagyhideghegyen, Dobogókön sífelvonó, Le­ányfalun meleg vizű strand, partrendezés Nagymaroson, a Várhegy csinosítása Esz­tergomban, hogy a sok közül csak néhányat soroljunk fel. És milyen gazdagok a ter­vek: a pilisi parkerdő után parkerdő lesz a Börzsönyben is, kényelmes sétautakkal, pihenőkkel. Kiépítik a par­king-láncolatot a Duna men­tén. hogy az autósok és a vízisportolók olyan pihenők­höz jussanak, ahol tisztálko­dási lehetőség, jó ivóvíz kel­lemes park van. Szentend­rén, a Bükkös-patak mentén és Dömösön parking Ián első állomásai már alakul­nak, a következő — melyet meg az idén megkezdenek — Verőcén lesz, aztán a kisoroszi szigetcsúcsnál, a kisoroszi révnél és Szobon. Két nagyobb kiránduló köz­pontot is létesítenek, a ter­vek szerint Esztergomban a Vaskapunál, és a Kisvillám térségében. Nagybörzsönyben néprajzi múzeum lesz, Vá­cott 50 milliós költséggel művelődési központ épül; korszerűsítik a visegrádi fel­legvárat, hogy a látogatók kulturált körülmények kö­zött ismerkedhessenek neve­zetességeivel. műhelyekről gondoskodtak. dt magára az üi vezet6 A lan fonottlada-keszites. tobb nem erte őket sem anyagi ^alTt "párttagja]. kommu félkésztermókeL bútoripar, veszteség, sem masfajta hat- nJlUi megérezték> hogy ez­rany. De hogyan lehetseges ÚUal az igazgató nem ud. alkatrészt gyártanak, új' he­lyén a ládagyár. csaknem el­ezi "hiszen azt' is jól tudjuk. Zs^Sr^"^ érte azt a termelési értéket, hogy a DEFAG-nak akkori- gakeT. Sokln ^élr^llL ÓL^jT™* ban nem pepze hanem ados- érelméikét, a hivatali mun- ™"h,,n s min" saga volt Talan az állam kaid6 ég kötelességeiken fe­segitette ki az utolso pilla- ,ü, dolgoztak. Terhes Jó­natban a koltozeshez szukse- zgef a DEFAG MSZMP ges milliókkal. y csúcsszervezetének szervez*') Ma már azt is tudjuk, nem titkára mondta, hogy akko­ez történt; ám a dolog tel- riban a pártbizalmikig elosz- ^sták T^xWnek hasznát: jes megismeresehez tovább tottak maguk kozott a ponto­kell látni a ládagyári vál- san meghatározott munkát, ságon. Mint ismeretes, a Meghallgatták a munkások Dél-maparországi Erdő- és véleményét a pártszervezet ^^Tbató már az érdekte­Fafeldolgozó Gazdasagot ne- u esem ujbol es ujby meg- ,ensé bizalmatlanság. Sót. hany esztendeje azért alaki- vitattak a DEFAG fejleszte­tották ki több önállóan mű évében Újszegeden! S min­den remény megvan arra, hogy az idén egymagában 30 millió forint értékű árut készít. De van más. ami bizonyít­ja az összefogás, a kommu­a műhelyekben, az irodák­ban egyaránt megváltozott az emberek kedve. Nem ta­gyei üzemből, hogy olyan ., . , „ ,, az azóta végrehajtott szer­si terveit. A legnagyobb vezeti munkaszervezési in­ködő Csongrád és Békés me- gondot az elkedvetlenedés. a tézkedésekkel az egyes rész­bizalmatlansag okozta - területek irányítói nagy0bb „Az emberek nem hittek a ,ehetősé t kaptak munká. tot teremtsenek, amely a vezetoknek.Az embereknek jukban A lemezgyóri műve. mai gazdalkodasi követeimé- vissza kellett adni hitüket a zet6knek az üzem fennáIlá„ nyéknek a legjobban megfe- kommunisták személyes fe- sa 6ta el6gzör yan önánó lel. Olyan egységet amely- lelosséget vallaltak az uj ve- jutalmaz4sl keretük. S az a falsko ától. a faneve- zetok szándékaiért szavai- már gzinte természetefl, bogv léstől a deszkahasításon ke- ért. Itt van például a láda­» , _ j. • ilyen körülmények között resztül a bútorlapig és a e- gyári esek A lemezgyári kevesebb dolga akad a mezgyártás g minden szak- kommunisták nap mint nap munkaügvi ^táiynak - a mába vágó folyamat meg- ott voltak az öreg gyár mu- ki!épésekke]1. Szinte meg„ található; ahol a termelő es helyében. Mindenkivel kü- gzűnt fl munkaerő-vándorlás a feldolgozó egységek kőzett lön szót ertettek Megkérdez- g amit büszkén mondanak, nem drágul meg a termék, ték. ki hol szere né folvtat- ebben az irodában mégazok Az e'v és szándék helyessé- ni a mumcát, milyen elkép- ládagyáriak ig kopogtat­géhez kétség sem férhetett, zelese van. De ugyan- nak az ajtón ak|k fevaly nem bíztak a költözködés­, , , . , ••- ., , .. , , ,, , ... , „, Ye" ben. De ide kívánkozik még szul bántak a jó lehetőség- zetőlnek elképzeléseiről, vár- va]ami két esztend5 aiatt gel. Annyira rosszul, hogy hato intézkedéséről." s nem fér ma sem. Sajnos, akkor a DEFAG régi vezetői rosz- tották pontosan felvilágosí­őket a DEFAG csaknem kétszeresére nőtt a fis megtörtént a „csoda", szocialista brigádok száma, bekövetkezett, amire már ma 65-öt tartanak számon a nem nagyon mertek gondol- DEFAG területén, ni — a ládagyár régi mun- A vállalat pártirodájában . , , ,, , , , nul átjött az új lemezgyári lyik üzemből. gazdaságból ha nem tapasztalt mereteket munkahelyre. A vállalat éle- jön egy kommunista. írásban nlt/vrr n mnnlro/M'/v-xron/lnwIóc „ . tében elmúltak ugyan a for- vagy szobán hozza szűkebb radalmi napok, de az akkor munkahelyének javaslatát, kialakult módszerek megma- elképzeléseit. Azt mondják. is. ez amolyan új divat itt, nem ma is a kollektíva bölcsessé- önmagáért való, nem külön ge érvényesül a vállalat irá- „intézett pártügy", hanem a nyitásában, hiszen az igaz- vállalat valamennyi dolgozó­gató mindig kikéri a párttá- jának érdekeit érinti. Há­gok véleményét. S azon már sonlatos ahhoz, amellyel ta­A minisztérium közben új nem is lehet csodálkozni, valv a ládagyárat megmen­vezetöt nevezett ki a válla- hogv a két éve még szaná- tették, amellyel két éve a lat élére — ezzel azonban lás küszöbén álló na«vvál- vállalat sorsát fordították önmagában még nem lehe- latot megtette az első. a le"- meg. tett megoldani a bajokat, fontosabb léoést, a taloraál- Matkó István 1971-re a megoldatlan fej­lesztési. szervezési kérdések miatt részben eladósodott a vállalat, sőt a vezetők ki- J Se^bT-a,^bbt „ visszaélései késgárdátaTrinte hiánytaía' szétzilálták a kollektívát. So­tapasztalt méreteke öltött a munkaerő-vándorlás, értékes gépek hevertek ki­használatlanul. Elég csak egyetlen példát említeni; Mondhaim úw mikor egesz Csongrád me­gyében hiánycikk volt a par­ketta — a DEFAG parketta­i készítő berendezései maguk­ra hagyatott an hevertek. Rét ér nyolc hónap ső sorát. Rákérdeztem, a dallamát tudja-e. Dú­dolt valamit, mutáló kamaszhangon, halkan, mert nyilván attól félt, kinevetik a többiek. Pe­dig te szépen tudnál énekelni, biztattam, érez­tem eléggé kegyetlenül, ezzel is növelve gátlá­sait társai előtt. Hetek múltán derült csak ki, hogy milyen sok éneket tud, mint mondotta amire egytől-egyig anyja tanította, s fogékony­ságát a dallamok iránt abból is láttam, hogy a börtönéletre átszövegezett dalokat rendszerint ő kezdte el." „Kicsi. A szülei jómódúak. A jómódú szülők közül elég sokan tovább akarnak fiataloknak lát­szani, mint ameddig valóban azok. Ennek egyik velejárója, hogy sokszor hagyják magára a gyermeküket. A gyerek, ha nehezen is, megtanul egyedül élni, olyan jelentőséget tulajdonit a játékszerei­nek, mintha saját sorsának hordozói, ilyenfor­mán szövetségesei lennének a magányban. Tu­lajdonképpen el kellett volna vennem tőle az acélgolyókat, nem volt hozzá szivem. Ugyanígy a négerbabát is, de ezt sem tudtam megtenni. Játssz, Kicsi, gondoltam, mentsd át, ha ez egy­általán lehetséges gyerekkorodat abba a világ­ba, amely már a felnőttek világa, ahol a játék sokszor ugyanaz, csak a tét nagyobb." „Bika. Sajnálom, hogy elvitték a csoportból, szívesen megakadályoztam volna, ha módomban áll. Minden embert, altivei találkozik, megje­gyez magánalt. Agresszív alaptermészetű. Ahogy ott Kapellárót lefogták ... Kicsiben minden együtt volt abban az akcióban, ami a nagy gengszterbandák akcióira jellemző. Azzal a kü­lönbséggel, hogy Kapellárót ezúttal mindössze figyelmeztetni akartak, tudják, hogy létezik, lé. Azokat a fiatalkorúakat, akik a keze alá kerültek, úgy kezelte mint akiknek itt kez­dődött a tiszta lap az életükben, itt ta­lálják meg következésképp azokat a fogódzó­kat, amelyek további éveik során — akkor is, ha magukban elátkozzák a büntetés időszakát — cselekveseik mércéjéül szolgálnak majd. Pet­terson ugyanis hitt az emberi jóságban, amint kiderül ez az ilyenfajta feljegyzésekből is, mint az alábbiak. „Kés. Amikor rendes nevén, Lacinak szólítot­tam, nem vette tudomásul. Háromszor szólítot­tam a nevén, a végén kiabálva szinte, igen, igen te ott, te kajla fülű, talán elfelejtetted a neve­det? Arcán furcsa szégyenkezés látszott, nagy barna szeme csak később csillant fel, mint aki régen hallotta nevén nevezni magát és akkor el­határoztam, hogy söpreni küldöm, lássam meg­alázásnak veszi-e? Szeméből eltűnt a csillag, visszazuhant korábbi állapotába, mint amikor még nem figyelt a nevére. Elhatároztam, hogy Lacinak fogom szólítani ezután mindig. Egyszer hogy felemelt fejjel és gyanútlanul közeledett odamentem hozzá, megkérdeztem milyen dalra valaki felé. Aki elvárja, hogy féljenek tőle. És a emlékszik kiskorából, s hagytam gondolkodni, küzdelem nem dőlt el. Talán nem lenne szabad Szégyellje magát, zavarban volt, valószínűleg a eldöntetlenül hagyni a küzdelmeket. Negyven pokol fenekére kívánt, aztán — mint az óvodá- éven felül a szívtrombózis emiatt vált tipikus sok szoktak — elmondta valamilyen dalocska el- férfibetegséggé. Lehetséges, hogy az életben. nincs befejezett küzdelem? És ha így van, csak­ugyan a halál az egyetlen, ami pontot tesz min­dennék a végére? Bikát alighanem vissza kell hozatni ide. És egyszer megkérdezni tőle, miért tett kék keresztet a fiú, Kapelláró vállára. Meg­győzni őt arról, hogy a huliganizmus mélyén va­lami szívszorító szánalmasság rejlik, olyan ter­mészetellenes magatartásforma, amelybe nem a kárvallottak fáradnak bele először, hanem akik kigondolják a félelemokozást." „Kapelláró. Felelős munkát kellene rábízni. Látszik rajta, valaki szeretne lenni. Azt szeret­né, ha a szavanak súlya lenne, odafigyelnének rá a környezetében. Van önbizalma, de inkább tit­kolja ezt, mint dicsekszik vele, ez munkás életű emberek erénye. Becsvágyó? Lehet. Hasznos erőt érez magában és nem érti, miért van ott, ahová került Fejlett az igazságérzete, s bántja, hogy ezert élete első nagy leckéjén, ahelyett, hogy győzelmet aratott volna, neki kellett vesz­tesnek lenni. Olyan vesztesnek, akit meg is büntetnek emiatt. Egyenranguság-tudatát mint őrizetes sem vesztette el, nyilván, mert nem érz magát bűnösnek és mert — bármilyen furcsa e ilyen idős korban — ösztönös emberismeret ti rendelkezik. Reflexei jók: meg tudta akadályo ni, hogy nevelőapja leszúrja. Szerelném elérr. hogy már itt és lehetőleg mielőbb olyan feladr tot bízzanak rá, amelyben egyénisége kibonta kozhat. S bármennyire kalandos vállalkozásnn tűnik is, jó lenne, ha Bika mellette dolgozhatn kísérletképpen, ha ez egyáltalán lehetséges, alá rendeltként. Nagyon kell rájuk vigyázni. Ne­künk minden emberre vigyázni kell, úgy, hogv azért ne nagyon vegyék észre, mert akkor fel­lázadna^ ellene. Jön a soha meg nem unható tavasz. Kapelláró szobafestőnek tanul, s ha hin­ni lehet Bereczkinek, már jobban tudja a szak­mát. mint sok szakmunkás. Dolgozzanak együtt, ők négyen, aztán meglátjuk majd, hogy mi tör­ténik.". (Folytatjuk4 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom