Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-26 / 96. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1973. ÁPRILIS Z9. Egő fák, füvek 005. Vajon mit mond ez a szám a telefonközelben dol­gozóknak és hányan tudják közülük, hogy ez a három számjegy a tűzoltók telefon­száma? (Meglepő, hogy egy oltók. A „bűnösök" azonban got, a nádas is. Néhány he­a bizonyítékok garmadája te tartó tavaszunk szép szám­mellett sem igen vállalják a „. „ ,„,. „ ,,... , gondatlanság vádját, így mal szolgál llyen Peldnval aztán többnyire kicsúsznak a is. Bakson 600 négyzetméter felelősségre vonás alól, s a nádas égett le. Valószínűleg olyan kincseket őrző épület- jegyzőkönyvbe is csak a tűz mozdonyszikra gyújtotta meg ben, mint a Móra Ferenc Múzeum, a telefonközpont kezelője hosszas tépelődés után tudta csak tárcsázni a minap a tűzoltók számát. Szerencse, hogy szakmai gya­korlatra, feltételezett lángok megfékezésére kellett riasz­tania őket.) A városi tűzrendészet! pa­rancsnokság tapasztalatai alapján legtöbbször késve, olykor egyáltalán nem hívja segítségül a tűzoltókat a la­kosság. Főként akkor nem sietnek a tárcsázással, ha embereletet, komolyabb érté­keket látszólag nem veszé­lyeztetnek a lángok. Felelőtlenség? — Gondat­lanság? Minden bizonnyal. Mert a tűztől tartani kell ak­kor is, ha lakóház, munka­hely, vagy ritka értékeket őrző épület ablakai ontják a füstöt, és akkor is, ha csupán egy négyzetméternyi fű ka­pott lángra. Essék szó ezúttal az utóbbi estekről. Tüzes kirándulás keletkezésének feltételezett ,, • . . oka kerül. a naPokban a gumigyár mo­Márciusi, tavaszi nap. Szá- Sotti nádast. Ugyancsak ez a raz. napsütéses idő, a szél 22 jól égő növény adott mun­kilométeres sebességű, időn- kát az aikaiml és hivatásos ként eleri a 45 kilometert is .. . i , • óránként. Az ásotthalmi tűzoltóknak a nuhalyteleki nyárfaerdőben a rovarok UJ ®let Tsz-ben, a rendező életét tanulmányozza az ál- pályaudvar környékén, és az lattani intézet két kutatója algyői műút mellett is. Az és két egyetemi hallgató. Az . . _ időjárás még elég hűvös, °kokat neUez utolag klfur hát tüzet raknak: jólesik a készni. Ahol vasút van a kö­meleg. Az őrizetlenül ha- zelben, ott minden bizonnyal gyott parázstól egyszer csak a mozdonyból kipattanó szik­lángra lobban az avar. Mire fele]ős a tűzért _ éssai­a tűzoltók a helyszínre ér- ra relelós a tüzert essa:I nek, egy megégett fényké- nos. eléS gyakran. A Vadker­pezőgép, egy orkánkabát és ti téren például átterjedt a egy személyazonossági Iga- szérűre a tűz, melyet a to­zolvány 'darabjait találják, kitó mozdony szikrája oko­A lángok nem gyújtották »>"• Többek között tizen­meg ugyan, csupán vészé- egyv kúpba rakott kukorica­lyeztették a négy hektárnyi szár> 1100 kéve égett le. A száraz füvet, az szereti a tűz, pillanatok alatt „belegeli" a területet, ahogy sajátos zsargonjukkal mond­ják a tűzoltók. Ám nem úgy, mint a szelíd kisbirka, nem. Fához, kunyhóhas, ka­zalhoz érve felfal mindent, ami éghető. Tavaszodván, sajnos egyre­másra gyulladnak meg az idén Szeged környékén a szá­raz növények. Március 1-től kilenc avartűzről és négy erdőtűzről tanúskodnak a jegyzőkönyvek. Az előző évekhez képest ez a szám rekordnak számít. A tüzek keletkezéséért nem lehet csu­pán a száraz időjárást okol­ni, legtöbbször megtalálják a hanyag tetteseket is a tűz­fenyőesemete erdőt, valamint az erdei íeketefenyők egész tömegét. A gyors beavatko­zásnak köszönhető, hogy csu­pán 150 négyzetméternyi te­rületű erdórész, és öt hek­tárnyi száraz avar került a veszteséglistára. A kár 28 ezer 500 forint Csak gabonaéréskor ? Ez esetben nincs kit fe­lelősségre vonni a történte­kért, ha csak nem a MÁV­ot. Csakhogy a. tavaszi hó­napokban ez is meddő kísér­let lenne, hiszen a jelenleg is érvényes tűzrendészeti elő­írások szerint csak a gabona­eres idején köteles a moz­donyokat szikrafogóval üze­meltetni. Miért? A sínek mentén a gabonán kívül más érték nincs, amely megérné ugyanezt a védelmet netán tavasszal is? Március végén a balástyai Peték erdőkhöz riasztották a tűzoltókat: égnek a fenyő­SISSS*. Előre jelentsük! gokban álló körülbelül 100 négyszögöl területen el­oltani a tüzet. Több százezer forintnyi érték pusztulhatott volna itt is el, s mind miért? A vizsgálat eredménye sze­rint az erdő mellett megpi­henő gépkocsi utasai égő ci­garettát dobtak a száraz fű­be. Még el sem kezdődött a tűzoltók fő szezonja, a nyár, s lám, máris mennyi mun­kájuk akadt. A sok lehetőség közül elég ha csak egyszer érkeznek késve a piro6 autók — és több mint százezer fo­rint válik a tűz martaléká­vá. A városi tanács igazgatási Nemcsak a száraz levél és osztálya és a városi tűzoltó fű, a gallyak vonzzák a Ián- parancsnokság több gondos­Autó kerék nélkül Első fokon a szegedi járás­bíróság tárgyalta Füzes László 27 éves, Szatymaz, II. kerület 34„ illetve Szeged, Vedres utca 8/B és társa, Goncsa György 18 éves, Sze­ged, Szivárvány utca 44. szám alatti lakosok bűncse­lekményét, amelyet együtte­sen követtek eL Füzes már volt büntetve lopás és köz­veszélyes munkakerülésért, társa eddig büntetlen előéle­tű volt Egy éjjel a Zárda ' utcában parkírozó Warsawa gépkocsiról leszereltek egy kereket miután a kocsit tég­lával alátámasztották. Reggel a kocsi tulajdonosa megle­petve észlelte, hogy kocsija egy kereke az éjjel nyomta­lanul eltűnt. A szegedi járásbíróság társtettességben elkövetett lopás vétsége miatt mondot­ta ki Füzgst és Goncsárt bű­nösnek, s az elsőrendű vád­lottat 4 hónap börtönre, a másodrendűt pedjg 4 hónap javító-nevelő munkára Ítélte 20 százalékos bérdsökkentés­sel. Fellebbezés folytán a szegedi megyei bíróság a minősítést megváltoztatta, s a két vádlott cselekményét bűntettnek minősítette, te­kintettel, hogy a gépkocsi ke­rekének leszereléséhez nagy fokú vakmerőség kellett, s az elkövetés módját is sú­lyosabban kell megítélni. Ezért Füzes László bünteté­sét a fellebbviteli bíróság 8 hónap börtönre emelte, s a vádlottat egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Goncsa György büntetését is 8 hónap javító-nevelő mun­kára súlyosbította a bíróság, 20 százalékos bércsökkentés mellett. ságot, figyelmességet kér a kirándulóktól. A tűzrendé­szeti tilalmak betartása ele­gendő ahhoz, hogy megelőz­zük a sok veszélyt rejtő avar­és erdőtüzeket. Igen vesze­delmes a gazégetés is. A leg­helyesebb, ha még idejében értesítjük a tűzoltókat, hogy hol és mikor szándékozunk ilyen munkát végezni. Régi szikás, de nem valami bölcs, hogy a gazda felégeti a ta­valyi füvet, hogy szebb nő­jön a helyébe. De mit ér az árnyalattal zöldebb, dúsabb fű, ha sarjadását esetleg pusztulás előzte meg? Chikán Ágnes FALUJARO EGYETEMISTÁK Tavaly ősszel hirdette meg a KISZ Központi Bizottsá­ga a Korszerű szemléltető­eszközöket a tanyai isko­lákba! mozgalmat, s a fel­hívás közzétételekor nem az egyetemistákra számítottak elsősorban. Így mindenki meglepődött, amikor a prog­ramot a szegedi József At­tila Tudományegyetem hall­gatói valósították meg leg­tökéletesebben, sőt, túl is teljesítették az eredeti el­képzeléseket. Munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy a KISZ Központi Bi­zottsága újabb felhívásában a szegediek példáját állítot­ta az ország többi felsőokta­tási intézménye elé. zá a sokat fejlödnek — ezt sok­sok apró tény mutatja —, s különösen feltűnő, hogy zár­kózottságuk, félénkségük szakkörök szervezésé­hez, az érdeklődésnek meg­felelően magyar, fizika, ké­mia, színjátszás, rajz és orosz szakkört alakítottak, mennyire eltűnt Hétről hét­Különösen fontos volt az re új embereket ismernek oroszé, mivel tanár hiányá- meg, akiket általában a bi­ban nincs orosz nyelvi okta- zalmukba is fogadnak. A tás, így a továbbtanulók szülők többsége is örömmel szinte behozhatatlan hát- figyeli a szakkörök munká­rányba kerülnek. Megdob- ját. bentő volt az is, hogy a gye- * rekek. többsége még Szege- Sokat és sokfelé beszélnek den sem járt. Azóta már az egyetemi hallgatók pasz­kétszer is behozták őket a szivitásáról, terméketlen vi­múzeumba, a bábszínházba, iáikról és megvalósíthatat­* lan elképzeléseikről. A sze­Az iskola jó három kilo- gedi egyetemisták ásotthal­méterre van a vasúttól. Fel- mi tettei ennek ellenkezőjét kéredzkedtünk az állomás bizonyítják. A kissori isko­előtt álló lovas kocsira. Az lát támogató csoport vezető­épületben Szögi Zoltán ta- je, Kelemen Janka így fo­nító fogadott: galmazott: az egyetemisták — Iskolánk részben osztott nem passzívak, ha hasznos rendszerű, hivatalosan öt munkát kell végezniök. Egy be Sándor ötödéves vegyesz- tanárnak kellene dolgoznia ilyen akció minden jóérzé­hallgató, a JATE KISZ V. B. itt valójában csak négyen sű egyetemistát megmozgat: tagja: vagyunk. Talán ez is mutat- ha a cél értelmes, mindenki — Egyetemünk az ásott- hogy Ehetőségeink szű- szívesen dolgozik, halmi körzetben talalható 9 kosek. Az egyetemisták se- S a lassan országosan is­tanyai iskola támogatásai gjtsége ebben a helyzetben mertté váló ásotthalmi „fa­vallalta. A járási taníel- nagVon sokat. jelent A lujárásoknak" talán ez a ügyelőkkel folytatott be- szakkörökben dolgozó gyere- legnagyobb tanulsága, szelgetések alapjan úgy érez- kek szakmailag is nagyon Szajbély Mihály Mit tettek tulajdonképpen a szegedi egyetemisták? Dó­ink, nemcsak a szemléltető­eszközök tekintetében szo­rulnak segitsegre, hanem legalább olyan szükségük van a hivatalos tananyagot kiegészítő szellemi támoga­tásra is. Először a szemlél­tetőeszközök hiányán igye­keztünk változtatni: renge­teg, az egyetemen és a vá­rosi iskolákban már félre­dobott, de tanyán még jól használható tárgyat, körül­belül 800 könyvet, könyv­szekrényeket, padokat gyűj­töttünk össze, s juttattuk el a tanyai iskolákba. A „szel­lemi segítséget" a természet­tudományi, a jogi és a böl­csészkarok haligatóiból álló vegyes csoportokkal oldot­tuk meg. A 9 csoport egyéni elgondolások alapján látott munkához. Valamennyi ki­tűnően dolgozik, talán leg­kiemelkedőbben a másod­éves bölcsészekből és har­madéves vegyészekből ala­kult csoport, amely az ásott­halom-kissori iskola támo­gatását vállalta. * A kisvasút másfél óráig zötyög-pöfög a virágzó gyü­mölcsösök között Kissorig, így bőven volt időm beszél­getni a csoport két tagjával. Elmondták, hogy tavaly ősszel jártak eltúttör a kis­sori iskolában, Beszélgettek a tanárokkal, gyerekekkel. Először 30 színes szemlélte­tő ábrát készítettek, ugyanis az a vizuális szemléletmód, amely a városi gyerekekben önmagától is kialakul, a ta­nyai diákokból teljesen hi­ányzik. Ezután kezdtek hoz­Közlekedni tudni kell! fíogyan közlekedjék a gya- hetedikes és nyolcadikos logos és a kerékpáros? — versenyzői kitettek magu­Ehhez a témakörhöz tartozó kért Nagy biztonsággal vá­kérdéscsoportra kellett vá- laszoltak a feltett kérdések­laszolniuk a minap az új- re. és szinte töprengés nél­szegedi Móricz Zsigmond kül „bogózták ki" a legbo­általános iskola hetedik és nyolultabb közlekedési hely­nyolcadik osztályos tanulói- zet „csomóit" is. így azután nak. Pontosabban: e két nagyon nehéz dolga volt a osztályban sorra került „se- zsűrinek — amely a Fémfel­dolgozó Vállalat Április 4. szocialista brigádjának tag­jaiból, és a Kőolajipari Vál­. .. , . , , lalat VEGYÉP-szerv KISZ­Nem volt könnyű dolguk, istáinak képviselőiből állt. ­lejtező küzdelmek" győzte seinek — vetélkedő kereté ben. hiszen általánosságban _a Végül is Prolok Ágota lett a vetélkedő első helyezeitje, míg a második helyen Szél­pál Zsuzsa, a harmadik he­lyen pedig Kiss Tibor — mindhárman hetedik osztá­KRESZ által előírtak leg­többjének ismeretéről kel­lett tanúbizonyságot tenni­ük. Akik már — vizsgára készülve — átlapozták a KRESZ-könyvet, jól tudják, végzett" mennyire nehéz feladat az y ° vegzett. első pillantásra felismerni a Nagy örömmel vették át a különböző közlekedési jelzé- könyv- és golyóstolljutalma­seket, a táblákat és nagy- kat, de még nincsenek túl a hirtelen eldönteni, mit is nehezén: ők képviselik isko­kell tenni a nagyon is sűrűn Iájuk színeit a városi szin­előforduló kritikus helyze- ten, hasonló témájú vetélke­tekben. Olyan kérdésekre is dőn. Tanárnőjük, Csontos válaszolniuk kellett, amelyek Katalin — ő „készíti fel" az bizony gyakorlott gépkocsi- „együttest" a nehéznek ígér­vezetők számára is komoly kező „küzdelemre" — „tisz­feladatot jelentettek volna. tes helytállást" vár a „csa­Megállapítható, a Móricz patátó1"­Zsigmond általános iskola Perényi István Imre László2 Rét éy nyolc hónap IS. Nem mondom, ha erősen nézem a folyó vizét, látom a sodrását, olyan érzésem tá­mad, mintha valamerre haladnánk, dehát mese ez. még vígasztaláénak se jó. így történt, hogy apám végképp elunta az életét, el is temettük nemsokára, tőlem megkérdezték, akarok-e hajós lenni, a mi családunk afféle hajósdinasztia volt, de én nemmel feleltem, mert nem akartam, hogy a végén álló hajóra tegyenek át, njm akartam az apám sorsara jutni, más pályát választottam ma­gamnak. — Az álló hajótól én is félnék — mondta Ka­pelláró — bár őszintén meg kell mondanom, itt, ebben az intézetben sokszor éreztem úgy magam, mintha álló hajóról nézném a vizet. — Nehogy azt hidd, hogy minden tekintetben igazat adtam az apámnak. Az emberben kell lennie annyi erőnek, hogy megtartsa önmagát, hű tudjon lenni a céljaihoz, akkor is, ha netán álló hajóra veti a sorsa. Onnét is van szabadu­lás. mint ahogy te is kiszabadulsz egyszer — reméljük nem is sokára — és meglátod majd, hogy azért ez az időszak sem volt elveszett a számodra. Embereket ismertél meg és ez az is­meret sok olyasmitől megóv, amit az életben nem kíván magának az ember. — Nagyon szomorú vagyok itt Petterson úr — mondta Kapelláró. Nincs kedvem semmihez. Egyszer a kezemet is lusta vagyok fölemelni, máskor meg törni, zúzni tudnék. Azelőtt nem ilyen voltam. Valamit képzeltem magamról, ha nem is túl sokat. Itt meg senki se vagyok. Ez az, amit nehéz kibírni. — Nézd, azt én nagyon jól tudom, hogy őri­zeteseknek perspektíváról beszélni szamárságnak tűnhet. Mégis azt mondom, láss célt, láss jövőt magad előtt. Meglátod, úgy könnyebb lesz. Ne­hogy azt gondold, a felügyelőknek olyan arany az életük itt, vagy másutt. Aki felelősséggel igyekszik élni, annak seholse könnyű. A körül­mények föladják a leckét mindannyiunknak, le is vizsgáztatnak naponta. Aki a jóra hajlamos, én ilyennek látlak Téged is, az olyan célt tűz maga ele, amivel nem csak a környezetét teszi jobbá, hanem önmagát is. Gyűlik az erkölcsi tőkéje, amint mondani szokás, két lábbal áll a földön, s úgy építi az életét, ahogyan a fecske a házát. És az évek múlásával kezd rájönni, hogy sokan becsaphatják, érhetik igazságtalanságok. mint ahogy érik is, nehéz helyzetekbe keveredik, ahonnét néha teljesen kilátástalannak tűnik a megszabadulás, a végén azonban helyrejön, vég­legesen rendezetté válik minden. A harmónia bennünk van Kapelláró, vannak számvetések, amiket mások nem végezhetnek el helyettünk. — Az én számvetésem, sajnos elég rosszul álL — Ez nem biztos. Hiszen tudod: a rossz után jó következik. — Ezt nem elég tudni. Ezért élni is kellene.' Es az nehéz... Amikor Kapelláró elköszönt. Petterson fel-* ügyelő elővette a naplóját, amelyet évek óta ve­zetett. Amióta a büntetőintézetbe került, egyre inkább szükségét érezte gondolatai rendezésének, s ez a szándéka végülis a naplóírás egy rend­hagyó változatában testesült meg. Elhatározta, hogy csak az érdekesebb, pontosabban a számára különösen megkapó karaktereket próbálja meg­rajzolni azokban a dimenziókban, amelyekben alkalma nyílt ismerni, látni őket, s nem cselek­ményeket rögzített, a történés mögötti vonulatok — indíték, szándék, s egyéb, a lélektan témakö­rébe tartozó, cselekvés mögötti tényezők — ér­dekelték. Azt már a kezdet kezdetén tisztázta magában, hogy alanyait nem bűnözőkként .keze­li. sőt. legalábbis amíg feljegyzéseit írja róluk, függetleníteni igyekszik magát a rájuk rótt bí­rói ítélet mértekétől is. tFolytatjuk.) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom