Délmagyarország, 1973. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-20 / 92. szám

PÉNTEK, 1973. ÁPRILIS 21). 3 Munkaverseny Emelni a mércét! — ez a jelszó az élet sok területén, így hát különösképpen fontos a szocialista brigádmozgalomban is. Emelni a mé>cét! — a szocialista brigádvezetők legutóbbi országos tanácskozása is ezt tűzte ki célul. Méltó folytatásként valóban nőtt is az igényesség a mozgalomban; úgy is, hogy a címek elnyeréséért komoly felajánlásokat tettek a kollektívák, de úgy is, hogy az odaítélésnél igényesebben, következetesebben döntenek az arra illetékesek. Legalábbis az esetek többségében. Mert azt azért aligha mernénk állítani, hogy minden szocialista címet nyert brigád minden tagja fölér már a magasabb mércéhez. De nem is ezt akarjuk ezúttal boncolgatni: hisz minden munkahelyen vannak arra hivatott emberek —, gazdasági vezetők, pártás szakszervezeti tisztségviselők — akiknek kötelességük a helyi sajátosságok föltérképezése. Inkább egy olyan lehetőségre hívnánk föl a figyelmet, ami a mérce emelésének egyik útjamódja. Nevezetesen: a Dolgozz hibátlanul [-mozgalomra. Ez a mozgalom — pontosabban: munkarendszer — a hatékonyság növelésének kitűnő eszköze. S hogy ebben a redszerben mennyire szükséges a verseymozgalom, a szocialista brigádok lendítőereje, azt nem lehet eléggé hangsúlyozni. IVJikor a szocialista brigádokban arról esik szó: mit is tehetnénk a jobb eredményekért, minduntalan felvetődik az is: mit kell tenni a hibák ellen? Ez a gondolatmenet nagyon közeli kapcsolatban áll a hibamentes munkamódszer törekvéseivel. Testvéri kapcsolatban. A DH csírázása és kivirágzása másutt is éppen emiatt törvényszerűen egybefonódott a brigádok fokozott aktivitásával. A Villamosszigetelő és Műanyaggyárban is így történt. Annak tudatában láttak a bevezetéshez, hogy a komplex műszaki, gazdasági, szervezési, nevelési intézkedések, a hibák csökkentésére irányuló törekvések a legteljesebb összhangban vannak a „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni" jelszóval. Átlátták, hogy a fogyatékosságok szisztematikus feltárasa, elemzése révén új lehetőségekkel élhetnek a szocialista szellemű kollektívák. Másfelől nem röstellték bevallani, hogy bizony sok még a formai elem, a mechanikus sajátosság a versenymozgalomban, s noha így is igen szépek az eredményeik, a további sikerekhez meg kell szabadítani hibáitól a munkaverseny-szervezést is. Kézenfekvő tanulságok ezek. Szegeden — ahol nemrégiben DH-tanfolyamon vettek részt vállalati szakemberek, vezetők, szakszervezeti tisztségviselők — egyben igen aktuális ' ezek végiggondolása. Hisz már a bevezetés időszakában kitűnő bázist, széles alapot jelenthetnek a hármas jelszó brigádjai. Olyan követelményrendszert emelve maguknak, amely megfelel nemcsak a külső, de a belső, önmagukkal szemben támasztott igényeknek is. S. M. Javulnak a dolgozó nők életkörülményei Nlegs 21 ti; épül let Üj, nagy létesítményekre koncentrálja anyagi erejét a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat; köztudott, hogy az ellátatlan területeken építenek a közeli jövőben áruházakat. De addig is szükség van a hálózat fejlesztésére, s az idén jó néhány ezek közül is megvalósul. Tarjánban az 5-ös—6-os építési ütem területén 253 négyzetméteres, ideiglenes vegyes élelmiszerboltot nyitnak, s ugyancsak ideiglenes jelleggel a Fürj utca környékén lakóknak építenek egy 140 négyzetméteres vegyesParkosítás társadalmi munkával élelmiszer-boltot. Az idén bővítik a Bérkert utca 19. szám alatti fűszerboltot is, 65 négyzetméterrel, 350 ezer forintos ráfordítással. Tavaly 3 és fél milliót fordított a vállalat fejlesztésre, az idén is körülbelül 2,5— 3 millió forint az az összeg, amelyből a bolthálózat „felfrissítését" oldják meg. Tavaly is fűtésre, szellőztetésre és vízhálózatra jelentős őszszeget költöttek, az idén is vannak még ilyen feladataik, összesen 139 boltjuk van jelenleg a városban, ebből 55 önkiszolgáló, amely a forgalom 80 százalékát hozza. Tavaly 36 üzletben volt mélyhűtőpult, most újabb 7 üzletet tudnak ellátni ezzel a fontos berendezéssel, amely lehetővé teszi, hogy Mirelitárukat tartson az üzlet. Ez azért is jelentős, mert a hűtőipar bejelentése szerint az idei zöldség-gyümölcsszezonban sokkal több mély• hűtött árut készítenek, amely a jövő évi ellátást kielégítőbben biztosítja, mint ahogy az az idei szezonban volt. Ezenkívül is jelentős összeget fordít az ÉLIKER még hűtőgépek és pénztárgépen vásárlására. A boltok csinosítására, festésére, tatarozására az idén 2—2,5 millió forintot fordítanak, amelyből 21 bolt szépül meg. A DÉGÁZ hat szocialista brigádja szocialista szerződésben vállalta, hogy a gyár központjának környékét — a Pulz utca végét és a Vásárhelyi Pál út elejét — társadalmi munkában „kicsinosítja". Első teendőjük az volt, hogy a korábbi csatorna- és útépítés nyomait eltüntették, majd hozzáláttak a parkosításhoz. Eddig 510 munkaórában 2070 négyzetméter területet hoztak rendbe. A kis fák már rügyeznek, s ahhoz, hogy teljes díszben zöldelljen a gyár környéke, már csak a Vásárhelyi Pál ú: füvc-'H--. elvégezniük a vállalkozó brigádtagoknak. Képünkön: parkosító brigádtagok. Tegnap, csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsá nak elnöksége. Az ülésen többek között Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese számolt be a kormány a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról szóló határozatának Csongrád megyei tapasztalatairól. Részt vett és felszólalt az ülésen Baranyai Tiborné, a SZOT elnökségének tagja is. A közvélemény körében nagy figyelmet keltő kormányhatározat alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága már tavaly foglalkozott a Csongrád megyei dolgozó nők helyzetével, és több fontos intézkedést hozott. Ennek nyomán Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Csongrádon, Makón részletesen szabták meg a tennivalókat, s kezdtek hozzá a tanácsok hatáskörébe tartozó nők életkörülményeinek megjavításához. Az azóta eltelt időben a tanácsi testületekbe örvendetesen több nő került. Például amíg 1971-ben a megválasztott tanácstagok 23 százaléka volt nő, a közelmúltban megtartott jelölő gyűléseken a tanácstagok 27,3 százalékát jelölték a lányok, asszonyok köréből. A tapasztalatok azt igazolják, hogy az elmúlt időszakban vezető állásba is f több nő került, bár e tekintetben még nem kielégítő a helyzet. A tanácsi apparátusban megfelelő a nők szakmai, politikai képzettsége, bár a községekben — például a makói járásban — a női ügyintézők szakmai végzettsége nem kielégítő. A munkahelyi körülmények jók, a tanácsnál dolgozó nők lakáskörülményei általában rendezettek, különösen kedvező, hogy gyermekeiket óvodában, bölcsődében és napközi otthonban tudják elhelyezni. A tanácsokhoz tartozó egészségügyi és művelődésügyi intézményekben végrehajtott bérrendezés megjavította a nők gazdasági helyzetét, de néhány munkakörben, például bölcsődei gondozónőknél, védőnőknél, óvónőknél még mindig igen alacsony a bérszínvonal. Ugyanez mondható a kisegítői munkakörben foglalkoztatottakról is. Figyelmet érdemel, hogy az oktatási és művelődési munkaterületen — bár az általános iskolai pedagógusok 85 százaléka nő — kevesen töltenek be közülük vezető állást. A tanácsi vállalatoknál a felmérések azt állapították meg, hogy mind az adminisztrációs. mind a termelő munkakörökben dolgozó nőklletű modern gyárrész létrebére lényegesen alacsonyabb a férfiakénál. A kormányhatározat végrehajtásakor a fennálló bérfeszültség enyhült, azonban a különbségek nem szűntek meg teljesen. Az alkalmazotti munkakörben például továbbra is lényeges eltérés mutatkozik a férfiak javára, és a közelmúltban végrehajtott bérintézkedés sem adott lehetőséget az indokolatlan különbségek megszüntetésére. Az elhangzott tájékoztató kiemelte, hogy ezt a vállalatoknak a közeljövőben saját erejükből kell megoldani. Természetesen a bérezésen kívül még más területen is gondot kell fordítani a nők helyzetének javítására: így például az egyedülálló és többgyermekes anyákat a vállalatok lehetőleg ne túlóráztassák, s amennyiben lehetséges, őket délelőtti műszakokba osszák be. A közelmúltban például a Szegedi Nyomdában, s az Ecset- és Seprűgyárban igyekeztek könnyíteni a munkásnők helyzetén azzal, hogy korszerű szociális létesítményeket, öltözőt, fürdőt adtak át, illetve bővítették a meglevőket. Ugyancsak a kormányhatározat helyes értelmezéséről tanúskodik a Szegedi Fémipari Vállalat intézkedése, az, hogy a nők túlóráztatását nagymértékben csökkentették. A Csongrád megyei tanács vegyesipari szolgáltató vállalatánál a gyermekgondozási segélyen levők egy év után plusz egy hónapra is kapnak 600 forintot. A jó néhány kedvező intézkedéssel még nem tettünk meg mindent, a dolgozó nők helyzetét állandóan figyelemmel kell kísérni, hiszen rájuk hárul a gyermeknevelés, a háztartás gondja is. A vizsgálat is leszögezi, hogy a férfiakkal egyenlő jogok gyakorlásához hiányoznak az egyenlő feltételek, tehát mielőbb ezeket kell biztosítani. Ide tartozik például a gyermekintézmények rendszeres fejlesztése: Csongrád megye területén 1971-től 140 bölcsődei és 855 óvodai férőhely készült. Szegeden 80 bölcsődei és 432 óvodai — de 1975-ig még további 360 bölcsődei és 700 óvodai férőhely építését tervezik a városban. Éppen azért, hogy minél kevesebb gyermeket kelljen elutasítani, hogy csökkentsék a dolgozó anyák gondjait Kár, hogy mind ez ideig nem sikerült létrehozni sem óvodát, sem bölcsődét a szegedi vállalatok közös felajánlásában. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége a továbbiakban tájékoztatót hallgatott meg a szakszervezeti jogok és hatáskörök érvényesüléséről, a központi bérintézkedések végrehajtásának Csongrád megyei tapasztalatairól. M. I. Hétezer tonna papír A Lábatlanban felépült első hazai vékonypapírgyárban az év eleje óta mór teljes kapacitással dolgoznak az új papírgyártó gépsorok, azóta csaknem 7000 tonna papírt készítettek, 28 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló időszakában, amikor még nem termeltek folyamatosan a berendezések. Új üzemrész a seprűgyárban Szegeden, az ország egyedüli ecset- és seprűgyárának területén új üzemcsarnok építkezését kezdték meg. Az 1300 négyzetméter alapterüEgy és egyetlen A tarjáni Il-es és III-as építési ütemben készült lakások közül jó néhányra panasz érkezett. Ez nem új, lapunkban is írtunk róla, hogy tetők és oldalpanelek áznak be, sőt van olyan új lakás is. amelyet a KÖJÁL egészségre ártalmasnak nyilvánított. A bejelentéseket a Beruházási Vállalat ellenőrizte és tételesen megvizsgálta a hibákat, majd jegyzőkönyvben szólították fel a DÉLÉP-et a kijavításra. Közben bírósági határozat is született arról, hogy köteles az építővállalat ezeket a hibákat az idén augusztus végéig megszüntetni. Ugyanígy a nyílászárók, padlók javítása ügyében, valamint a fűtés miatt is bírósági per folyik, a garanciális javítások késése miatt is állandóan kötbérezik az építővállalatot. Történik-e valami? A városi Népi •Bizottság előtt nyilatkoiuit <, IDÉLÉP képviselője arról, hogy számukra csak egy lakás a javítandó, amelynek hibái miatt család szenved, de tisztában vannak azzal, hogy a károsultnak ez az egyetlen lakás, ahol élnie kell, s amelybe esetleg eddigi munkájának gyümölcsét fektette. Ez a nagyon szimpatikus szemléletmód. De végül is mit eredményez? Elmondták, hogy a Il-es és III-as ütemnél van a legtöbb hiba. Ezt eredendően betongyári hibák, és szállítós közbeni sérülések okozták, de hogy kijavítani kell és nem másra kenni, ez világos a vállalat előtt is. A javításokra azonban nincs országos szabvány, anyaga, technológiája nem tisztázott. S hogy a javítások ilyen nehezen történnék, az azért is van, mert a vállalatnak kel] kísérleteznie, milyen módszer a megfelelő. A károsultak a megmondhatói, hogy n7 első próbálkozások — a,iákor is lakáson belül igyekeztek javítani —, nem vezettek eredményre. Minden jel szerint a homlokzati javítás célszerűbb lesz — 15 megjavított lakásnál sikerült. Száradás után belülről is rendbehozzák a lakásokat. Mindenesetre a most alkalmazott javítási mód pesti építőipari vállalatnál is bevált. Ami pedig azt illeti, hogy megelőzhetők-e ezek a súlyos hibák, elmondotta, hogy a szegedi házgyári lakások — amelyek most épülnek — más technológiával készülnek, jobb szállítási körülmények között, tehát minőségileg is jobbak. A vállalat különben szigorú intézkedést hozott a lakások minőségének megjavítására. Óriási az a munka, amelyet a DÉLÉP Szegeden végez, szemünk láttára nőnek ki a földből a házak. De sok még a hiba, s kifogásolható nemegyszer a kivitelezői minőség. Ezért nem túlzás, ha igényesebb munkát, hibátlanabb lakásokat várunk a vállalattól. 5®, Mc hozására tízmillió forintot fordítanak. Ezzel együtt lényegesen korszerűsítik, egyben központosítják a város három helyén működő termelési, raktározási feladatokat. Emellett a bővítéssel lehetőség nyílik arra, hogy növeljék is a világszerte keresett szegedi seprűk, ecsetek gyártását. Az idén. megközelítőleg hárommillió különféle színű és méretű seprűt, s nyolc és fél milliónyi ecsetet szállítanak 35 országba, Nyugat-Európától Amerikáig. Termékeiket eddig kizárólag exportra gyártották. Legfrissebb újdonságukat. a „műanyag cirokból" készült seprűket azonban már belföldre szánják: a hazai kereskedelem kívánságára mintegy 200 000 könnyű sep rűt készítenek, kizárólag er re a célra megrendelt, hazp" gyártmányú műanyag szál? felhasználásával. BNV A május 18-án nyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron mintegy háromezerféle termékét mutatja be a magyar kohászati és gépipar — mondotta csütörtöki sajtótájékoztatóján dr Szabó Tibor, a KGM főosztályvezető-helyettese. A kiállítási területük összesen több mint 27 000 négyzetméter lesz.